Esztergom és Vidéke, 1943

1943 / 23. szám

HATVANNEGYEDIK ÉVF. 23. SZ.

Szerkesztőség és kiadóhivatal : Simor-u. 20. Megjelenik minden szerdán és szombaton.

Keresztény politikai és társadalmi lap.

SZOMBAT, 1943. MÁRCIUS 20

Szerdán 14 fillér, szombaton 20 fillér Előfizetési ár 1 hóra : 1 pengő 50 fillér

Március 15-iki szónokok a mai ifjúságnak jövő feladatairól beszéltek a város ünnepségein

HETI ESEMÉNYEK

•ELFOLD

Végleg beszüntették a nyilas Pesti Újság fővárosi napilapot. — A Hangya 1.8 millió pengő nyereséget mutat ki a múlt évről. — Ebben az évben 6000 mezőgazdasági gép kerül kiosztásra. — 80.C00 magyar él Brazíliában. — Elrendelik a cukorrépa termelését.

KÜLFÖLD

Az orosz hadsereg nagy részét kivonták Perzsiából. — Német-finn gazdasági szerződést kötöttek. — öt éve, hogy Ausztria egyesült Németországgal. — A berlini súlyos angol légitámadásnak március 1-én 486 halott és 377 súlyos sebesült áldozata van. — Londonban az utcákról az összes vaskerítéseket és korlátokat elrekvirálták. — Parisban bevezették a népkonyhaétkezés rendszerét. — Hattonnás bombateherrel Newyorkba is tudnak repülni a legújabb német óriásbombázók. — A japán csapatok mélyen benyomultak Közép-Khinába. — A Szovjet és Amerika kölcsönösen vádolják egymást. — Wallace, Amerika alelnöke már megjósolta a harmadik világháborút. — Meghalt P. J. Morgan, a híres amerikai milliárdos. — Gáz ellen tömitik a katonák öltözeteit Amerikában. — Eden négyhatalmi egyezményt akar létrehozni Amerikában. — Barcelonában élénk tüntetések vannak Amerika ellen. — Zágráb közelében nagy erdőtüzek pusztítottak. — Molotov szovjet külügyminiszter Angliába készül. — Charkovnál a körülzárt bolsevisták minden kitörése meghiúsult. — Az iráni csapatok harcban állanak a bolsevista kötelékekkel. — Olaszországban kiterjesztették a sajtócen- zurát. — Benes beismeri, hogy eddig még senki sem fogadta el terveit. — Iszaptengerben folynak a támadó és elhárító csaták a keleti fronton. — A lakásokat hatóságilag igénybeveszik Horvátországban. — A norvég tengeri halászat múlt évi eredménye 1 millió tonna. — Csak engedéllyel lehet Szicíliába utazni.

— Spellmann amerikai érsek tábori lelkészi szemleutat tesz Afrikában.

— Eelállították Hollandiában az SS keretében az országőrséget és Hitlerre tesznek esküt. — Eden angol külügyminiszter kijelentette, hogy a szövetségeseknek még hosszú utat kell megtenniük, mig Németországot \e tudják gyűrni. — Bevezették Hol \andiában a főiskolákon a numerus clausust. — 25.000 repülőgépet veszített addig a Szovjet. — 26 éve, hogy elvesztették a Romanovok a cári trónt és még 28 tagja él a cári háznak. — Belgiumban a munkakerülők élelmiszerjegyeit elvonták. — Amerika közös európai pénzegység tervét dolgozta ki. — Giraud eltávolíttatta Petain szobrait és képeit Afrikában — Németországban rendeletileg felemelték a közszolgálatban 56 órára a legkisebb munkaidőt. — A Szovjet másfélmillió embert vesztett 3 hónap alatt. — Be köszöntött az iszapkorszak a keleti fronton. - Közvetlen repülőjárat indult meg Boston és Moszkva kö zött. — Hitler ismét kiment a frontra. — Kanadában adagolják a tüzelőanyagot. — Ellentétek vannak Amerika és Anglia között a gyarmati kérdésekben. — Törökország továbbra is megtartja semlegességét. — Eden Litvinovval tanácskozott.

MI,

akik megértünk centenáriumokat, megültünk milleniumi ünnepeket — elcsodálkozunk, hogy okot lehet találni rövid nyolcvan év megülésére is. Ha valónak találjuk, hogy az esztergomi Katolikus Legényegyet nyolcvanéves évfordulót ünnepel. Mert a Katolikus Legényegyletek eszméje, célkitűzése és elért eredményei megérdemlik, hogy mindannyiszor emlékezetbe idézzük, valahányszor alkalom kínálkozik rá.

Mert mit hozott és mit hozhat még ez az egyesület 7

Abban az időben, amikor Kolping Adolf kölni segédlelkész, 1845-ben megalkotta, életre hívta a Legényegyletet, — jelszavak zsivaja, szellemi mozgalmak áradata, mint az angol pragmatizmus, az osztrák febronianizmus és jozefinizmus, a francia felvilágosodás és gallikanizmus, azután az ugyancsak angol liberalizmus és az egész Európára kiterjedt publicisztika, mind a kontinens nyugalmas békéjét ásta alá. így jöttek létre a különböző forradalmak, melyek nálunk 1848—49-ben érték el tetőpontjukat. Az emberek a jelszavak és szellemi áramlatok ilyen özönében nem láttak tisztán úgy, hogy igen hamar áldozatul estek a hangzatos szólamoknak. Különösen nagy veszély volt egész Európára, sőt mondhatnám — az egész emberiségre nézve az a körülmény is, hogy a katolikus Egyház életében, akár az erkölcsi fegyelmet, akár az irodalmat, akár az életmegnyilvánulás bármely területét illetőleg bizonyos tes- pedtség mutatkozott uralkodott. Nem volt tehát semmi, ami a nyugalmat megbontó forradalmi eszmék túlkapásainak gátat szabhatott volna, hiszen az államok maguk is tehetetlenek voltak vele szemben.

Ekkor alakította meg a lelkes fiatal pap azt az egyesületet, mely szinte egyedül volt hivatva áthatni az emberek gondolkozását és a társadalmak felfogását. És az egyesület meg is felelt ennek a várakozásnak, amit leginkább bizonyít az a tény, hogy a püspökök maguk is hamar felismerték fontosságát úgy, hogy rövid idő alatt az ő támogatásukkal rendkívül gyorsan terjedt el egész Németországban és a tagok létszáma is több ezerre rúgott már az alapító halálakor is. (1865.)

Nálunk Magyarországon ehhez az eredményhez hozzájárult még az is, hogy a Legényegyletek elősegítették az idegen ajkú, vagy legalább is más nemzetiségű városi lakosság, különösen az iparos és kereskedő társadalom beolvadását a magyar sorsközösségbe úgy, hogy megteremtették a sajátos magyar öntudatot, a nemzet összef orradását, a nemzeti önérzetet és igy előkészítették az útját annak a kiegyezésnek ,melyet 1867-ben Deák hozott létre.

És azóta is ez az egyesület tartja fenn és ápolja a társadalom széles rétegeiben a nemzeti érzést és öntudatot, a szellemi szintet és a lelkiséget. És erre szükség is van ! Mert ma is nagyhangú szólamok és jelszavak zavarják meg az emberek gondolkozását és a társadalmi összetartást. Már pedig egyetlen magyarnak sem lehet más célja, minthogy szdbad magyar földön, szabad magyar élet legyen! Egyetlen katolikus magyar sem küzdhet másért, mint a keresztény kultúra és civilizáció győzelméért, hogy az legyen az emberi méltóság legbevehetetlenebb és legmegdönthetetlenebb bástyája. És ez a Katolikus Legényegyletek jövő célkitűzése, melynek megvalósítása végett „Jöjjön velünk minden magyar, Aki szebb, jobb jövőt akar ! Akkor lesz csak majd egészen boldog Magyarország!“

A város közönsége hagyományos fénynyel s bensőséges átéléssel ülte meg 1945. március idusát. Ez a márciusi ünnep más volt, mint a régi március tizenötöcuki ünnepségek, több volt, bensőségesebb és ajtatosabb. Ez évben a honvédelmi miniszter rendeletére a város vezetőségével karöltve a leventék rendezték meg a szokásos ünnepet.

Az ünnepség gyönyörű tavaszi időben folyt le a Hősök térén, ahol délelőtt tiz órara már népes volt a sok iskolás fiútól és leventétől a tér, A szobor előtt elhelyezett széksoron ült dr. Késmárki Erey Vilmos lőispán, dr. Drahos János alt, érseki helynök, vitéz Borókay Rudolf ny. vezérőrnagy, dr. vitéz Onody- Jánoskúti József vm. lőjegyző, dr. Etter Jenő polgármester, dr. Jánoska Tibor rendöriőtanácsos, dr. Giegler Károly hercegprimási irodaigazgató, Obermüller Ferenc tanügyi főtanácsos, dr. vitéz Bá- nomy Antal városi főjegyző, dr. Kubmyi László UT1 ügyvezető, dr. Jámbor Mike gimn. igazgató, dr.- Csibi László vitézi székkapuany, Borz Lajos tanügyi tanácsos, ür. IVlarczell Árpád levente egyesületi elnök, igazgató, Klész Ferenc állampénztári tanácsos és igen sokan a vármegye, a város és az itt lévő hivatalok vezetői közül.

Az ünnepséget a Himnusz vezette be, amelyet a Levente Zenekar adott elő, amely után Fazzy Hugó városi gimnáziumi tanár olvasta fel a Kormányzó Ur Oiöméltósága szózatát ;

— Március 15-e közei egy évszázaa óla a fiatalságnak, a megindulásnak, a fakadó életnek az ünnepe. Az ma is. Mégis most, amikor az ifjúsághoz szóiok, első szavam nem a Tietek, hanem azé a — sajnos — sokezer magyar életé, amely a hazáért, mint annyiszor ezeréves történelmünkben, újra áldozatot hozott. Március

15-én, amikor a nemzeti megújhodás, a nemzeti jövő áll gondolataink éién, szálljon minden szeretetünk, tiszteletűnk és elismerésünk azok felé, akik már nem élnek, vagy hadifogságban vannak, vagy kórházi ágyon szenvednek itthon, vagy rokkantén kerültek haza. Ök a mai idők nagy magyar kötelességteljesítői. De minden szeretetünk és gondoskodásunk azoké is, akik apát, tesivert, gyermeket, élet- társat veszítettek ei.

— Magyar Leventék ! Az ország egész fiatalsága mellett elsősorban Tihozzátok szólok, mert Reátok nagy feladat vár. A március 15-i ifjak helyébe kell lépnetek. Nektek is ugyanolyan lelkesedéssel kell felsorakoznotok a nemzet nagy ideáljai és céljai mellé. Ma Ti vagytok hazánk reménysége, a magyar jövő valóraváltói. Legyetek mindig méltók nagy őseitekhez, állítsátok ifjú erőtöket épp olyan lelkesedéssel a haza szolgálatába és teljesítsétek éppoly híven kötelességeiteket. Törekedjetek mindig arra, hogy életetek példaadás legyen. Ti járjatok elől a valláserkölcsi életben, a becsületességben és a hűségben. Szolgáljátok mindenekelőtt a nagy magyar célokat, mert kivált ilyen nehéz időkben kell, hogy a nemzet érdekei minden egyéni érdeket megelőzzenek.

— A nemzeti élet egyik legfontosabb alapja a fegyelem. Az összetartás, a belső rend fenntartása, a belső front ereje ma az ország számára a lét, vagy a nemlét kérdése.

— Szálljatok mindig keményen szembe a társadaiambonió törekvésekkel. Ezek rendszerint válogatás nélkül mindennel szemben a tagadást hirdetik. Pedig még az egészséges reformokat sem szabad, hogy a demagógia sajátítsa ki magának, mert az szem előtt téveszti az adott lehetőségeket, túlkiabálja az észszerű jóaka- ralot és háttérbe szorítja a komoly munkát. Az újítás is csak akkor lehet egészséges, ha az élet józan követelményeihez simul.

— 1848-ban március 15-ikének lelkesedését nem lehetett valóra váltani. Ma ehhez minden rendelkezésünkre áli. Országunk független és önálló, megvan a

törvény eiőfti teijes egyenlőségünk. Ha ezeket megőrizve egységben, fegyelmezetten, keményen dolgozva haladunk és megtartjuk erkölcsi tisztaságban országunkat, méltók teszünk őseinkhez és a magyar harcának szent áldozataihoz.

— Legyetek felkészülve, hogy ha ránk köszönt a napsütés, ősi erővel sarjadjon az ifjú magyarság élete.

— Bízom a mai fiatal magyar lelkek egészséges életerejében, amely meghozza a szebb jövőt.

A kormányzói szózat ünnepélyes befejezése után a Szózatot eljátszotta a zenekar, amely után Szabó Attila V. gimn. tanuló szavalta el Petőfi Sándor .Nemzeti dalát. A gyújtó örök szövegű dal után Eidenpencz György bencés gimn. tanuló emlékezett meg az ifjúság nevében a 48-as hősökről, akiknek példáját és hazaszeretetét még a háború vérzivatarában is követelni fogják.

A beszéd után a tanítóképző énekkara Erkel ; A honfi imája c. dalát adta elő mély érzéssel és szép kidolgozásban. Dalmady Győző : Feltámadunk c, versét szavalta kiváló tehetséggel Kálóczy Jenő ferences gimn. tanuló. Ezután a Levente Zenekar Pécsi József Kossuth- dalát adta elő Szeredy Károly karnagy vezénylésével.

Az ifjúság előadásai után dr. Bády István lépett az emelvényre és intézett ünnepi beszédet az ifjúsághoz.

•—■ Emlékezünk és ünnepelünk ! ... Ünnepeljük a nemzeti öntudatára ébredt magyarságot —1 mondotta — és ünnepeljük a magyar testvériség tudatára ébredt nemzetet. Ünnepeljük a tiszta faji és nemzeti öntudatra ébredést és ünnepeljük a magyar fiatalság minden akadályt elhárító, összekötő hatalmas erejét.

A szónok ezután felvonultatta a 48-as eseményeket és ismertette azok rugóit, majd így folytatta :

— Most itt vagyunk a jelenben, a második világháború vérzivataros napjaiban. A bolsevista orosz szörny elnyeléssel fenyegeti hazánkat és az egész Európát. Nemzetünk ismét teljesíti hivatását, amikor mint a nyugati kereszténység hagyományos védője szembeszáll az Istent nem ismerő és minden emberi érzést megtagadó bolsevizmussal. A mai küzdelem a világháború, ta történelem eddigi legnagyobb véráldozata és erőfeszítése. Az ott kint küzdő testvéreink a legnagyobb hősök, akik a borzasztó hideg orosz télben, többszörös túlerővel szemben életük kockáztatásával, életük feláldozásával, emberfölötti szenvedéssel védték a legszentebb földet, a zsenge gyermeket, a szerető, aggódó hitvest és a fiaikért remegő öreg szülőket. A mesz- sze idegenben küzdő bajtársak méltó utódai az ezeréves hősöknek, akik ezrével áldozták fel életüket népükért, földjükért és a kereszténységért. Mélységes kegyelet adassák emléküknek.

— A mai nap nemcsak emlékezést és ünneplést követel, hanem tetteket is. Akik kint vannak az orosz harctereken, azok megteszik a kötelességüket, de elvárják tőlünk is, hogy mi is megtegyük. Idehaza ma mindenkinek legalább még- egyszer annyit kell dolgoznia, mint békében, ma nem az idő szabja meg a munkát, hanem a munka szabja meg a muk- kaidőt.. Mi ez a munkaáldozat ahhoz képest, amit a honvédeink messze idegenben meghoznak védelmünkre. A háború áldozatot követel mindenkitől idehaza is, fokozott munkát, nagyobb termelést és sok, sok lemondást. Igazságtalan és becstelen dolog az, ha idehaza valaki a nemzeti közösség kárára hazug módon gazdagodik, ugyanakkor pedig a katona, a többgyermekes családapa életét áldozza. Kötelességünk elsősorban a hadbavonult családját támogatni, előnyben részesíteni, könnyeiket letörölni, árváikat támogatni, hiszen a legnagyobbat, az édes apát, a család oszlopát úgyse pótolhatjuk.

— Erre figyelmeztetnek, erre intenek