Esztergom és Vidéke, 1943
1943 / 17. szám
2 1SZTEKGOM és VIDÉKÉ 1Ö43. február 27 galomba, hogy a vallásos és hazafias irányzatnak és életnek egyik várát kiépítette és átadta az utókor- nad. Nádler Istvánt közéleti pályáján több szép kitüntetés érte : 1927-ben pápai titkos kamarás, 1931-ben ér seki föszentszéki biró, 1940-ben m. kir. tanügyi főtanácsos lett s az állami és katolikus tanítóképző-intézetekben mint tanulmányi felügyelő s a budapesti tanítóképzői képesítővizsgálatokon mint elnök működött. 1910-től kezdve élénken részt vett a vármegye és a város közügyeiben, mint Esztergom vármegye törvényhatósági bizottságának és Esztergom város képviselőtestületének tagja. Ezenkívül több közművelődési egyesület tagja és elnöke volt. Nádler István most lelép a tanári és igazgatói katedra dobogójáról, mert elvégezte a rábízott nehéz feladatok sokaságát s derekasan megfelelt a vállaira rótt kötelességeknek s mert ebben a nagy munkában egészsége megrongálódott; de megmaradt a legszebb helyen : a mi szivünk polcán, hová őt emberi szép tulajdonságai, egyéniségének kiváló ságai, megnyerő modora, a jó ügyek iránti önzetlen buzgalma, de legfő- kép: szülővárosának szinte fanatikus szeretete állították. Egész etn bér volt, az integer vir példaképe s ezért nyerte el kortársainak s polgártársainak őszinte és teljes nagyrabecsülését. Ezért is nem búcsúzunk tőle, mert ő továbbra is a miénk marad, de szülővárosa érdekében teljesített munkássága jutalmául nyugalmas, szép, emlékekben gazdag és öröm teljes pihenőéveket kívánunk néki. Meghallgatta gazdáink panaszát Sander Antal országgyűlési képviselőnk Az elmúlt évi kukorica-beszolgaltatási rendelet, továbbá az elkövetkező évre mar előre annyit emlegetett „Jurcsek- terv" és annak várható kihatásai arra indították Esztergom gazdatársadalmának egy részét, hogy Brinzik József szentgyörgymezei plébános vezetése mellett kuldöttségileg keresse lel városunk országgyűlési képviselőjét, Kunder Antal ny, minisztert. A ny. miniszter azon óhajának adott kifejezést, hogy itt a helyszinen, személyesen akarja hallani a panaszokat és sérelmeket. E hó 18-an, csütörtökön le is jött Esztergomba, hol a Belvárosi Kát, Olvasókör nagytermében összegyülekezve várta őt nemcsak a belvárosi, hanem tekintélyes számú szent- györgymezei kisgazda is. Az Olvasókör elnökén, dr. Felber Gyula kanonok-plébánoson kivül jelen volt dr. Kaiser Ferenc szentannai plébános, társelnök, Brinzik József szentgyörgymezei plébános, az egész olvasókör vezetősége és a gazda- társadalom értékelt tagjai, akik megtöltötték a nagytermet. ny. minisztert) Nem politikai összejövetel ez a mai — mondotta — de úgyis, mint képviselő és mint harcteret megjárt katona, kötelessége kitérnie és rámutatnia arra, hogy ez a mostani háború merőben más, mint minden eddigi háború volt. Kiszámíthatatlan lenne, mi történnék, ha a háborút elveszítjük. Mert, tegyük fel, — folytatta Kunder — hogy igazak azok a szirénhangok, melyeket angolszász oldalakról fúj felénk a szél, hogy a Kárpátok gerince lesz az orosz határ, először is : milyen jóleső érzés a bolsevista Oroszországot közvetlen szomszédként ,,élvezni". De meg Anglia és Amerika semmiképpen sem lesznek abban a helyzetben, hogy ha Sztálin netalán ezt az ígéretét sem akarná betartani, mint annyi mást hogy ez elé bármiféle akadályt tudnának gördíteni. Nekünk tehát csak egyetlen célunk lehet : ezt a háborút megnyerni ! (Hosszantartó éljenzés és szűnni nem akaró táps.) Ennek a célnak a szolgálatában kell, hogy álljon belpolitikánk is, hogy az országban rend és nyugalom legyen és hogy a közellátás zavartalanul biztosíttasék. Tudja jól, hogy Esztergom behozatalra szoruló vidék. A békében is pl. a Tiszántúl eladott, a Dunántúl vett, A háborús időkben — ha esetleg szigorúbb keretek között is, de —- ugyanezt a szempontot kellett volna figyelembevenni. Ezt teszi Németország, mely híres a rendszereiről. A termésrendelet-tervezettel kapcsolatban rámutatott arra, hagy eddigi rendszerek nem váltak be. Egy jó rendszerhez megfelelő szervezet kellene. Van ugyan OMGE stb. De nincs ilyen Összefogó szervezetük pl. a kisgazdáknak. A mostanában kreált „községi mezőgazdasági bizottságok" nem működnek, mert nincs megfelelő hatalmuk. Utal Ács István felszólalására, aki az áldozathozatalról beszélt és azt mondta : igen, ma mindenkinek áldozatot kell hozni, de az áldozathozatal igazságos legyen ! Már pedig ez az u. n. ,, Jurcsek-terv" nein igazságos ; példával illusztrálta, hogy egy 10 holdas, u. n. 22 koronás földnek (melynek kataszteri tiszta jövedelme 22 K.) 110 métermázsa búzát kellene beszolgáltatnia ! Más a 10 holdas és más az 1000 holdas gazda helyzete. Az előbbi családjával maga el is fogyasztja a hozamot, az 1000 holdas pedig — természetesen — a piac számára dolgozik. Igazságos volna a beszolgáltatásnál bizonyos fokú progresszivitás. (Általános helyeslés.) Azonkívül a családtagok számát is figyelembe kell venni, A nagycsaládú gazda kevesebbet tud csak beszolgáltatni, így a prémiumtól elesik a tervezet szerint : vagyis az állam megbünteti voltaképpen a többgyermekeseket. A maga részéről megígéri — fejezte be szavait képviselőnk. — hogy a 42-es bizottságban a legerélyesebben síkraszáll a Juracsek-terv elvetése ellen és kívánja az elszámolásos alapra való visszatérést. A kormánynak ebben a kérdésben meg kell győzetnie magát a helyes érvekről. Ha kell, esetleg nélkülözünk is, de ez a nélkülözés a minimális legyen, okos és igazságos. A közellátás igazságos intézése ma alapfeltétele a nyugodt kormányzásnak. Dr. Felber Gyula elnök megköszönte a nagy szakszerűséggel és megértéssel elmondottakat képviselőnknek és az értekezletet berekesztette. A jelenvoltak azzal a megnyugtató érzéssel távoztak, hogy ezúttal panaszaikat jó helyen mondhatták el és azok megfelelő helyen és formában szóba is kerülnek — és talán orvoslásra is találnak. Beszámoló az Esztergom-Szentlstvánvárosban épülő templomról A rögtönzött értekezletet dr. Felber Gyula elnök nyitotta meg, üdvözölte a megjelenteket és kérte a város képviselőjét, hogy hallgassa meg a panaszokat. Egyben felkérte Brinzik József plébánost ; ismertesse az értekezlet elé hozandó megbeszélés anyagát. Brinzik József azzal kezdte, hogy Esztergomban túlnyomórészt kis- és törpebirtokosok vannak. Aggodalommal tölti el a gazdákat az az újsághírekből már közölt ismertetés, amely a jövő évi gabonabeszolgáltatás szempontjából egyenlő elbírálás alá kívánja venni a törpebirtokost, a kis- és nagybirtokost. Ez teljesen lehetetlen, különösen az emlegetett arányszám szerint, mert egyáltalában teljesen kizárt, hogy csak meg is teremjen az esztergomi kisgazdának az a gabonamennyiség, amelynek beszolgáltatására kötelezni akarják. Ugyanez vonatkozik a beszolgáltatandó zsírmeny- nyiségre is, Nem igazságos, de egyenesen antiszociális az a tervbevett intézkedés is, hogy a családtagok számára nem kívánnak tekintettel lenni. Esztergom bányavidék, ez, valamint a közeli főváros mindent felszív, aminek következtében itt mindennek óriási az ára. Az állatait nem birja etetni a gazda, mert a saját terményét be kell szolgáltatnia, az állatvasár- lásra kapott utalványt pedig sem a Hombár, sem a Futura, sem egyéb szerv be nem váltja. Vehet a vásárlási igazolványával, ha akar — de csak feketén. Utána megindult az általános vita, melyben résztvettek : Sebők Ferenc, Ku- bovics János, Béták Lajos, Ács István, Móczik Mihály, dr. Berényi Róbert, Hermann Lajos, Kubovics Ferenc, Kiffer Ferenc és mások. A felszólalók mind arra mutattak rá, hogy az esztergomi sovány föld, melyet ma trágyázni sem tudnak, nem is teremtheti be azt a mennyiséget, melynek jövőbeli beszolgáltatására kötelezni akarják a kis- és törpebirtokosokat is. A napszámárak túl alacsonyan vannak megállapítva, abból megélni teljes lehetetlenség, de azonfelül lehetetlenség is napszámost kapni azon az áron. Mindennek, különösen az alsó- és felsőruhára valónak ána, óriási módon felszökött, maga az állam is felemelte sok dolognak az árát, amellett a búza ára változatlanul 30 P. Azonkívül a kükoricabeszolgáltatással kapcsolatban hangzottak el konkrét és személyes sérelmek. Ezután Kunder Antal emelkedett szólásra. Beszédét azzal kezdte, hogy régen nem járt már a kerületében, de ez önhibáján kívül történt mert behívták katonának és a harctéren volt hosszabb ideig, (Itt zajos ovációban részesítették a Örömmel jelentjük, hogy a templom -—a torony kivételével — kivül teljesen elkészült, Utoljára az ajtók és ablakok is elkészültek. A még hátralévő belső munkák az enyhébb időjárás beálltával nyernek befejezést (a kazettás íameny- nyezet és ajtók festése, a templom belső meszelése stb.). így minden reményünk megvan ahhoz, hogy a templomszentelés ritka-szép ünnepségét a tavasz végén megülhessük. Sajnos, még hiányzik a templom belső berendezése : padok (8000 P), szószék (1000 P), gyóntatószék (3000 P), csillárok (600 P), orgona vagy harmónium, sekrestye! öltözőszekrény (300 P), piros, fekete, zöld és viola színű míseruhák, ministránsruhák, oltárszőnyeg, áldozta- tókehely, gyertyiatartók, füstölő tömjéntartóval, szenteltviztartó hintövel, csengők és sok más apró felszerelési tárgy. Segíthetjük a templomot téglajegyek vásárlásával (1 drb. 50 fii.) és márvány emléktábla rendelésével is. Az új templomban márvány emléktáblán örökítjük meg minden személy vagy intézmény nevét, ahonnan 50 pengős adomány érkezik. Márvány emléktáblát előjegyeztet- hetünk havi részletfizetésre is. A felírás árának szives beküldését kérjük : egy betű bevésése 35 fillér. Adományainkat küldhetjük bianco- csekken is, amelyre ,,Esztergom-Szentisl- vánvárosi Egyházközség, Esztergom“ címet és ,,3.657"-es számot írunk. Legutóbbi kimutatásunk óta az új templom részére a következő adományok érkeztek be : Pénzben : 20.000 P Őeminenciája útján a Kát. Vallásalaptól ; 150 P : Gregoro- vits Lipót és N. N. ; 100 P : Brutsy Jenő, Róth Kálmán, Dorogi Plébánia hívei és az Esztergomi Széchenyi Kaszinó ; 96 P : N. N. ; 72 P : Esztergomi Takarék- pénztár ; 70 P : Weszelovszky Lajosné a tábori hivek adakozásából ; 57 P : Cser- no Lajos és Kanicska Józsefné ; 54.50 P : dr. Horváth Detre ; 54.20 P : özv. Sz. Sóki Józsefné ; 50 P : Bekő Anna, v Borsodi Hermanné, Brenner Julia, özv. FIolop Istvánná, özv. Vass Mihály- nó, Budapesl-Városmajori Kongreganisla és Sipka József ; 49.45 P : özv. Rácz Józsefné ; 40 P : Csente Jánosné és Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank ; 33 P : Püspöki Aladár és Sz. Rácz Imre ; 30 P : Kovács Domonkos ; 28 P : Zsombok Józsefné ; 27.70 P : Bagi Ferenc ; 20 P ; Kőhalmi Imréné, N. IN. és N. N. ; 19.20 P : Farkas Lajos ; 16 P ; Lakatos László ; 10 P : Ábel Ferenc, Babura Sándor, Berthold József, Budapest-Belvárosi Ferencesek, Gáspár Gusztáv, Kertai József, özv. Kusnerik Ferencné, Meszes Gyula, özv. Novák Mihályné, Nusser Ernő, Pifkó János és V. Dejcző János ; 7.30 P : Henschl Károlyné gyűjtése ; 6.70 ; Pázmány Béla S. S. gyűjtése ; 5 P : Pifkó Ernő, Egy Szent József tisztelő és Réti Ferenc ; 4 P ; N. N. és Varga Ferencné ; 3.50 P : özv. Réti Józsefné ; 3.10 P : N. N. és Esztergom és Vidéke útján; 2 P: Janda Ludovika és Serédí György O. S. B. ; 1 P : özv. Pat- kóczy Ferencné, N. N., Németh István, Sziráki Hangya és Újvári Julianna. Márvány emléktáblára beérkezett eddig összesen 15.554 P 25 fii., a téglaje- gyekböl 1.800 P. Természetben: 2 álba, 2 karing és 1 misekönyv néhai Benye Ferenc bajtai esperes-plébános hagyatékából Pásztor Józsefné sz. Benye Mária és Benye Ilona révén ; 1 alba, 1 karing, 2 alsó és 2 felső oltárterítö, 8 palla, 5 korporálé, 4 kehelykendő, 5 kéztörlő és 2 ministráns ing Berthold Anna ajándéka, 1 csipke oltárterítő, 1 csipketerítő szoborállványhoz N. N. családtól, 1 köböl faragott fali szenteltviztartó az esztergomi szegénygondozó nővérektől és 1 ciborumköppeny N. N.-től. A szentségi Jézus nevében hálás köszönetét mondunk mindazoknak akik új szentélyét akár pénzbeli, akár természetbeni ajándékkal támogatták. Nagy örömmel jelentjük még, hogy az esztergomi bencés gimnázium tanári kara dr. Jámbor Mike igazgató vezetésével az új templom rendelkezésére bocsátotta Szent István királyt ábrázoló aranyozott rámába foglalt, művészi szép festményét, amíg a főoltár mögött a szentély falára tervezendő Szent István freskó el nem készül. Ez a gyönyörű szép kép födísze lesz az új templomnak. Ezért a nemes jóságáért külön is hálás köszönetét let mondunk dr. Jámbor Mike bencés igazgató úrnak és Tanári Karának. Ritka szép vallásosságról tanúskodik a Don partjáról 1942. december 23-án keltezett és hozzánk érkezett következő levél : Nag)ji"jC főtisztelendő Plébános Uram ! 1942. március 9-ike óta teljesítek katonai frontszolgálatot sok veszély, majd önbizakodás és remények közepette. Elhatároztam, hogy az 1942. szeptember 12-én megjelent „Esztergom és Vidéke" című helyilapban közzétett adományra való felhívásnak Istennek tetsző dolgot cselekedve eleget tegyek, mivel lakásom közel van a most épülő templomhoz. Az ott lakó, többnyire munkás lakosság igen nagy szükségét érzi az Isten-házának . . . Szeretnék szerény adományommal a katonai zsoldomból 50 pengős összeggel én is hozzájárulni az építkezéshez és gyorsabb befejezéséhez, Jelen soraimmal egy- időben a tábori posta átutalásával útjára és rendeltetésére bocsájtom az összeget. Jószándékomat Istennek felajánlva kívánom, hogy az 1943. év meghozza a templom teljes felépülését. Boldogabb újesztendőt, jó egészséget kívánva, maradok alázatos tisztelettel és üdvözlettel a Don-parti dombokról : Dicsértessék a Jézus Krisztus ! Sipka József őrvezető. Azóta Sipka József 50 pengős adománya megérkezett, hogy ő is boldogan résztvehessen a templom építésében. Különös hálával köszönjük neki, hogy a tűzvonalból is támogatja templomunkat. Mert a mi derék honvédeink nemcsak hazánkért és családjainkért, hanem oltárainkért is harcolnak 1 Amit Isten házára adunk, magának a jó Istennek adjuk, aki ezerszeresen visz- szafizeti nekünk ! Széni Anna Plébánia (Esztergom, Rudnay-tér 4.) «íiimmiiiii&iii'íiHiiiyBiiiiiHíiiiiniiiiHiyHiiiHiiiiiaiiiiHiiiiniiiiii Jól sikerült a „Száz piros rózsa“ előadása Az Észtéi gomi Ipartestület a MOVE— Petz műkedvelő gárdája közreműködésével a Hadigondozó Szövetség és a Bajtársi szolgálat Esztergom vármegyei szervezetének javára vasárnap, a Fürdő-szálló nagytermében, zsúfolt ház melett tartotta meg a „Száz piros rózsa" c. operett előadását. Az előadáson megjelent a város színe- java. A megjelentek között ott volt dr. Késmárki Frey Vilmos főispán és neje, dr. Csárszky István prot. kanonok, dr. Etter Jenő polgármester és neje, Serédi Sándor és neje, Kubinyi László OTI ügy- vezetóje és neje, vitéz Bánomy Antal főjegyző, a város, a megye és az ipartestület vezetői közül igen számosán. Az operettben szereplő gárda immár másodszor mutatta meg, hogy vidéki színpadon is lehet műkedvelőkkel, jó rendezővel fővárosi nívójú operettet bemutatni. Az első jelenettől az utolsóig a közönség ujjongó szeretettel, lelkes tapsokkal fogadta a szereplők fáradságos munkáját. Budapesten százas szériát kifutott, ügyes kézzel megírt, hangulatos, fűszeres zenéjű operett: a „Száz piros rózsa" került színre a város legjobb műkedvelő, gárdájával és a rendelkezésre álló legjobb erőkkel. Kovách Kálmán librettója lehetőséget nyújtott a sok pesti sláger népszerű szerzőjének : De Fries Károlynak, hogy szentimentális és a jazz határán mozgó invencióitól duzzadó zeneszámaival tegye érdekessé és vonzóvá ezt a különben megszokott keretek között mozgó operettet. A rendezés a nagy rutinnal és sok évi tapasztalatokkal rendelkező Lieszkovszky László kezében gördülékenyen kapcsolódott egybe tökéletes egésszé. A díszletek szépek és a kis színpadhoz mérten nagyszerű megoldást nyertek. A szereplők, akik lassan már a város kedvencei lesznek, kétségtelenül jó erők. Báró Antalffy Annát Németh Ili hozta a színpadra. Játéka, hangja csupa finomsággal Van tele. Mozdulatai, énekei együttvéve a legkellemesebb benyomást keltettek. Kitűnő volt mellette Wassel Ica Gáspár Lola szinésznő szerepében. Nagyszerűen táncol, jó hangja van. Kedvence a közönségnek partnerével : Lieszkovszky Lászlóval, aki Antalffy br. szerepében a humor és a jókedv irányítója. Mozdulatain, játékán meglátszik, hogy a világot jelentő deszkán működött, ö a darab főerőssége. Petrik Gizi Antalffy Ágnes szerepében jól megállta a helyét, csak az az érzésünk, hogy az énektechnikáját még céltudatosan fejleszteni kell. Müller Ferenc Bodnár István szerepében igen nagyszerű és markáns szerepet hozott a színpadra. Valóságos bonviván volt. Lon- lay Dénes szerepében Fazekas Lajos kitűnő játéka maradéktalan volt. Kár, hogy a maszkírozás nem sikerült teljesen. A főszereplők mellett a kisebb szereplők is tökéletest alakítottak, így Bodnárné szerepében Keszthelyi Mária az őszinte magyar asszonyt elevenítette meg. Torma József Huber, az új gazdag szerepében és Székely Gyula Bodnár vincellér szerepé-