Esztergom és Vidéke, 1943
1943 / 15. szám
2 ISZTEKftOM és VÍBiSCI 1943. február 20 ugyanaz jutott kifejezésre, amit ma már az egész ország keresztény népe érez és gondol, amikor a szeretett magyar ifjú, Kaszap István ügyéről van szó. Kaszap István meghallgatja a hozzáfordulókat Kaszap István kevéssel halála előtt egyik levelében írta : „Viszonozni fogom szeretetüket." És ez mintegy a túlvilágról is igazolni látszik a nevéhez fűződő rengeteg imameghallgatás. Helyszűke miatt csak két gyógyulást tudok leírni, de ezek azután mindennél jobban beszélnek. 1942. július hó 14-én csütörtökön.délelőtt elment Szabó János Huba-utca 11. szám alatt lakó bérkocsis Kéri Nándor vasútvidéki prépostplébánoshoz s bejelentette, hogy előtte való napon a Székesfehérvárra negyed hétkor befutó vonattal megérkezett Seregélyesről Pintér Katalin 28 éves csákvári béna leány, aki már hosszú évek óta egyáltalán nem tud járni. A vonatról egy vasúti altiszt és egy rendőr hozták ki s egy Pálfi nevű fuvaros segítségével hárman tették fel az ő kocsijára. A béna leány azt mondotta neki, hogy egyenesen vigye ki a sóstói temetőbe, Kaszap István sírjához. Szabó János elhajtatott a sóstói temetőbe, s látva, hogy utasa egyáltalán képtelen járni, nem is a temető főbejáratánál állt meg, hanem odakanyarodott a sírkert déli részéhez, ahonnan egészen közel van Kaszap István sírja. A leányt nagynehezen leemelte a kocsiról s támogatva, sőt a szó teljes értelmében a két karjára felemelve vitte oda a sírhoz, ahol Pintér Katalin térdre borulva imádságba merült. Miután a leány azt mondta neki, hogy várja meg, Szabó János visszament kocsijához és ott várakozott. Kis vártatva lépések zaA magyar csendőrség február 14-én csendőrnap keretében ünnepelte meg alapításának évfordulóját. Ezen a napon a városunkban lévő csendőrszárnypa- rancsnokság is megülte az idők komolyságához mérten a csendőrnapot. A csendörség egy törvény születését ünnepli a testület születésnapján, mintegy jelképezve azt, hogy az ország köz- biztonságának őrei, a magyar állam- hatalom képviselői nemcsak maguk mögött tudják a törvény erejét, hanem előttük is az lebeg. A törvény, amely életrehívta a testületet és amelynek támaszai, betartják és betartatják. Hosszú az út, mely Tisza Kálmán korától napjainkig, az új országépítés koráig vezetett. Célok, eszmék és nemzedékek tűntek el hat évtized alatt, az esztendők mezőit a béke napsütése és a háború füstfelhői öntötték el. Három világrész térképén torzultak el a határvonalak, hatalmak buktak a semmibe, örökéletűnek hitt címerek törtek darabokra. Az <a nemzedék, amely több mint hat évtizeddel ezelőtt a kontinensen kormányzott és vezetett — akik közül ma már életben senki sincs — értelmetlenül állna ma a világ új arca előtt, az új szellemi és hatalmi erővonalak ívei alatt. „ iSí A magyar csendőrség több mint hatvan esztendőn keresztül tisztán meg tudta tartani az indulás idejében kapott fiatal hitét, elhivatástudatát, férfias vállalkozóikedvét. Ezek az évtizedek nem tették fáradttá, a sivár idők nem égették ki, a küzdelemben nem merült ki, hanem célban, lélekben, elszánásban megmaradt annak, aminek indult, Viszont fel- készültségben, szellemi és anyagi eszközeinek megválogatásában alkalmazkodni tudott a rohanó időhöz. A nemzet —• mely törvényeivel megalapozta és áldozatokkal kiépítette ezt az intézményt a csendőrség ünnepén büszkén tekint fel erre a fegyveres testületre, mert ebben életerejének igazolását láthatja. Mi van a csendőrség ünnepe mögött ? Egy fegyveres testület, a magyar csendőrség történelme. Egymást felváltó nemzedékek történelme, melyek csodálatosan egy arcot, egy szívet viselnek. Végtelen lánc ez, melyben, az acélszernek szinte egyformák : voltak nyugalmasabb idők és voltak nehéz próbák, de minden nemzedékláncszem eleget tett a történelmi parancsnak : átvette, végezte és továbbadta az idők diktálta feladatot. A lánc örök és bonthatatlan ; vér, vas, eskü és hagyomány kovácsolta össze. A csendőrség teljesen korszerűen kiépítve érkezett a két évtizeddel ezelőtt elrabolt területek visszatérésének idejéhez. A magyar csendőrség mindenhol a honvédségi csapatokkal lépte át a trianoni határokat és azonnal berendezkedett ősi otthonában — a hazatért földön. Az a szeretet és lelkesedés, mely a bevonuló csendőreinket mindenhol fogadta, nemcsak felejthetetlen élmény marad, hanem egyúttal örök bizonyítéka annak, hogy a megszállott területek jára lett figyelmes és meglepetve látta, hogy Pintér Katalin a sírtól jövet átszellemült arccal, megilletődötten a saját lábán lépeget feléje. — Mi történt ? — kérdezte a fuvaros. — A kisasszony járni tud ? — Igen, oly különös, el sem akarom hinni. Mikor letérdeltem a sírnál s imádkozni kezdtem Kaszap Istvánhoz, szörnyű fájdalom hasított a lábamba. Felemelkedtem s ime, a fájdalom már meg is szűnt, s tudok járni. Egy másik történet : 73 éves férfi igen súlyos tetanuszmérgezésben szenvedett. Fölgyógyulásához nem volt remény, az orvosok azt mondták, csodának kell történnie, hogy meggyógyuljon, A betegek szentségét fel is adták neki, mikor leánya Kaszap Istvánhoz fordult segítségért és kilencedet kezdett s az ereklyét merev nyakára tette. Nemsokára visszanyerte egészségét. A beteg két kezelőorvosa elismeri, hogy e gyógyulás rendkívüli volt. Vagy emberileg szinte érthetetlen volt. A gyermekágyi láz már a sír szélére vitte a fiatal anyát. Haldoklóit, kezei kékültek. Ekkor Kaszap Istvánhoz kezdtek imádkozni, s ezt tette az orvos is. Az asszony egyszerre hirtelen jóban lett, láza megszűnt, gyorsan felépült. Az orvos szerint ez a gyógyulás feltűnő és pusztán emberileg, érthetetlen volt. Vannak, akik előtt szinte érthetetlen az, ami Kaszap István emléke körül történik. Csodálatos egy ifjú volt, akinek neve, élete ma már az egész országban és külföldön is ismeretes. Az Ur megadta neki azt, hogy iránta a szeretetét igazolhassa és ezáltal elnyerhesse a szenvedés kegyelmét, a keresztet. Ekkor bontakoztak ki lelkének nagyszerű erői ekkor pattantak virágba a fiatal szív rejtett csodái. népe a húsz esztendős rabságban is megőrizte lelkében a kakastollas testület emlékét. Kárpátalja és a Délvidék visszafoglalásánál pedig fegyveresen is kivette részét a harcokból a magyar csendőr. Az orosz fronton is kiveszik részüket a szolgálatból. A közigazgatási szolgálatot, a rendfenntartást a m. kir. csendörség látta el mindaddig, amíg a németek át nem vették tőlük. Ahogyan a honvédeink haladnak előre az orosz földön, magasabb parancsnokságokhoz mindenütt tábori csendőrszakaszokat osztottak be. Ök biztosították a honvédség magasabb parancsnokságainak működését. Kémelhárító szolgalatot végeztek. A csapatok mögött ólálkodó partizánokat felkutatták, az eldugott lőszert, fegyvert elökerítették. Mint szállásbiztosítók sokszor a csapatokkal együtt vonultak be az elfoglalt helyiségekbe. így nagy vonásokban láttuk országosan, hogy mit dolgoznak a csendőreink a rend, a közbiztonság érdekében, nézzük meg, mit tettek az esztergomi őrsparancsnokság derék tagjai az elmúlt évben. Az itt közölt rövid statisztika mutatja, hogy csendőrségünk' a rend és a közbiztonság fenntartása mellett még mi minden feladatot old meg. Az 1942, évben a következő munkákat végezték : 1. Az állam és társadalom rendtörvénybe ütköző vétség előfordult 3, feljelentve 4. 2. Hatóság elleni erőszak előfordult 1, feljelentve 1, 3. Alkotmány elleni izgatás előfordult 2, feljelentve 1. 4. Szemérem elleni bűntett és vétség előfordult 2, feljelentve 1. 5. Rágalmazás, becsületsértés előfordult 64, feljelentve 68. 6. Testi sértés előfordult 21, feljelentve 23. 7. Magánlak megsértése magán személy által előfordult 8, feljelentve 10. 8. Lopás előfordult 82, feljelentve 78. 9. Rablás és zsarolás előfordult 5, feljelentve 5. 10. Sikkasztás, zártörés, hűtlen kezelés előfordult 5, feljelentve 5. 11. Jogtalan elsajátítás előfordult 6, feljelentve 7. 12. Orgazdaság és bűnpártolás előfordult 14, feljelentve 16. 13. Csalás előfordult 14, feljelentve 12, 14. Okirathamisítás előfordult 1, feljelentve 1. 15. Más vagyonának megrongálása előfordult 6, feljelentve 6. 16. Gyújtogatás, tüzokozás előfordult 2, feljelentve 2, 17. Közveszélyes munkakerülés előfordult 2, feljelentve 2. 18. Egyéb törvénybe ütköző vétségek előfordult 43, feljelentve 61. 19. Járásbíróság hatáskörébe utalt kihágások előfordult 21, feljelentve 21. 20. Közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágások előfordult 297, feljelentve 335. . Ezekből a számokból látjuk, hogy a bűnözők, sajnos, elég szép számban vannak, de gondoljunk arra is, hogy mi lenne velünk és az ország közbiztonságával , ha derék, hazafias szellemű csendőrségünk nem teljesítené minden időben a kötelességét. Ma ezen a napon forduljon feléjük a tekintetünk és hajtsuk meg előttük (az elismerés zászlóját. Téli gazdasági tanfolyam záróvizsgája Bény községben A m. kir. földmivelésügyi minisztérium a gyakorlatban is jól bevált „Ezüstkalá- szosgazda‘‘-képző tanfolyamokat tovább és tovább folytatja az egész ország területén, Ennek kapcsán volt Bény községben egy gazdaképző-tanfolyam. A tanfolyamot 36 bényi gazda látogatta, akik közül kettő időközben katonai szolgálatra bevonult. A tanfolyam igazgatója, Bartosik Béla párkánynánai m. kir. téli gazdasági iskolai igazgató. Rajta kívül előadói voltak Zsilák és Tóth téli gazdasági iskolai tanárok, továbbá dr. Janisch körorSzázhuszonhat esztendő messzeségén keresztül szállnak szemünk elé latin nyelven vésett sorok vörösrnárvány-ke- reszt boltozatos melléről. Az emlék kissé mar megsüppedt, előredőlt, de azért az anyatöldbe mélyedt kőlábával viaskodva aiija az idők rohamát. Hordozza a feledést késleltető betűket, amelyek egyszerűségükben is felemelő szavakba tömörülnek. Őrzik laz orvosi hivatás hősi áldozatának emlékét. A fiatal Prokópiusz Ferenc-nek rövidre telt földi sorsáról számolnak be, A vármegye „rendszerént való megyebeli orvosát" a hivatása szere- tete parancsolta, rokonnak nyújtott gyógyító segítés sodorta az elmúlás csendes lakása felé : FRANCI SCUS PROCO- P1US J. COTTUS STRIGONIENSIS ORDINARIUS PHISICÜS TER DENIS ATQVE TRIBUS ANNIS VIVENS UT OFFICÍI AMORIS PROXIMI MORTIS QVE VTCTIMA HAC IPSA TEGITUR URNA. 22, FEBR. 1817. — A vármegye vaskos jegyzőkönyve dicséri orvosi tökéletességét. „Az tisztjének eljárásában fá- radhatalan iparkodása s jó szive s tudománya által nyert közönséges bizodalma jelesebb lévén, hogy sem azt illendőképpen megjutalmazni lehetne, a megmaradott özvegy sorsának némiképpen való enyhítésére az nékie nem járó halotti il- letés helyett a nemesi Felkelő Pénztárból 150 forint rendeltessék." Munkája érdemét, megbecsülését hirdető szavak. Méltó módon egészítik ki a rövid lélek- zésű eptáfiumot, melynek omló földjéből mindent kimosnak a bús esők, ami fény, derű, hír és emlékezet ! Öreg Kapa Mátyás és fia, Kapa József iöldbe visszaszálló életét emlegetik a halottakról számot adó sorok. 80 esztendőt éltek. A betűk világa mögött azonban sokkal több jelentkezik a rideg köntösű gondolat jegyeknél. Öreg Kapa Mátyás az idők szárnyán elszállt régi Esztergomnak nem mindennapi gyermeke : az óriások sorába került. Atlasz-válla fölött erőtől jóságtól sugárzó arc mosolygott, kékszi- nű szemek tüzében. Az istenes magyarok seregébe tartozott, akiben a „nem igen ijedünk meg" erejének biztosító tudata egyesült a szív természetes nemességével. Sokat adott az Istennek, aki elfogadta hűséges szolgájának ajándékát. Kilenc gyermeke közül négy került az Úr szől- lőjének munkásai közé, egy leánya az apácák fátyolával ékesítette fejét. így harcolva, küzdve távozott a temetőbe, ahol nincs magában. A fák között simogató szellő citerál, A sírdomb kakuk- füvéről „illat árad s az Éber tücsök az unokák szívéről, Hűségéről azt mondja : sírig, sírig ., ." Csillogó törésű terméskövek ágyában egymásra boruló fenyőgallyak takarnak földet, szürke szemfedőt. A sírdomb fejénél nagy, nyerskő-tömb közepéből karcsú fehér kereszt emelkedik a sír fölé. Felső szárán az ismerős, görög betűs, aranyvonalú Krisztus-monogramm. A síri pihenőhely legbeszédesebb, legkifejezőbb dísze és magyarázója a két betű : aki itt nyugszik, Krisztus hűséges fia volt életében, halálában. Mélységesen alázatos lélekre vall a név elhelyezése. Mintha nem merne felszállani a kereszt dicsőítő magasságáig, csak a kereszt tövében, külön márványtáblán, sűrű fenyölombok hátán szerénykednek az emléket őrző aranyos- szemű gondolatvonalak. Mezeházi és tva- rosriyai Mezey Rezső ny. m. kir. erdőtanács nevét' világotják. A fenyőgallyak, a hószinű terméskövek bizonyára a kárpáti hegyóriások, a tűlevelű rengetegek követségében borulnak annak sírjára, aki egykor földi hivatásának aranykorában Erdély királyi hegyeit járta s a mára- rnaroíi erdők lombok boltozta sátorvos, Balázsy Géza tanító és a bényi tantestület más tagjai is. A záróvizsgán megjelentek a m. kir. földmivelésügyi miniszter képviseletében Sült Jenő m. kir. gazdasági iskolai igazgató Komáromból, dr. Késmárki Frey Vilmos főispán és dr. Beér Gyula alispán képviseletében Tomka László m, kir gazdasági főfelügyelő,Kontsek Endre járási m. kir. gazdasági felügyelő,Sztojko- kovits Szaniszló községi jegyző, Kubis István plébános, a kétyi gazdakör kiküldöttei, Hönch Jenő, a Vármegyei Állat- tenyésztő Egyesület ügyv, igazgatója. A kérdésekre /adott válaszok arról tanúskodtak, hogy a munka nem volt hiába való. Sült Jenő vizsgabiztos a legnagyobb megelégedésének adott kifejezést. Figyelemre méltó indítvány volt Csák- váry F erdinándnak — amit a bartiak is megtettek, — azon indítványa, hogy a községből bevonultak földjeit megmunkálják, hogy a munkaerő híján levő földek megmunkálatlanul ne maradjanak. A sikerült vizsga után közebéd volt, majd pedig annak befejézésével lelkes és jó hangulatban tánccal fejeződött be az ünnepély. birodalmában rótta az erdők, bércek, völgyek szeretetével eljegyzett útjait. A budakeszi erdőgondnokság vezetése után szolgálata vége felé Budapestre került. Innen jutott vissza Esztergomba, a szi- várványos diákévek városába, ahol édesatyja, Mezey Dénes 50 esztendeig látta el értékes hivatalát az esztergomi főkáptalannál mint intéző, majd pedig mint főpénztáros. Édesanyja Buda Irma prí- mási főintéző leánya, hosszabb utat téve a családfa alatt, érseki főszámvevő unokája volt. A lelkiismeretes munka férfia kiváló matematikus hírében állott. Mikor nyugdíjba vonulása után az erdészeti szaklapok meleg szavakkal búcsúztatták, veszteségnek hirdették, hogy a mennyiségtannak ez a kitűnő szakembere szolgálati beosztásával kapcsolatban nem hirdethette nagy tudását a Selmecbányái katedrán. A földről elszállásakor öt gyermeke siratta, a hatodikat ő siratta el még életében, aki maga is tizenketted- magával élte gyermekéveit a család napsugaras világában nagy örömökkel, apróbb bánatokkal. Az egész lelket elfoglaló vallásos érzés mélységével, Szent Pál apostol szavaival balzsamozza az itthagyottak könnyek csapkodta gyászoló szívét, amikor a földieknek megközelíthetetlen partokról küldi vigasztalását ; Ne bánkódjatok, mint akiknek nincsen reményük ! Egyszerű kőobelíszk homlokán fekete kereszt beszél a megváltás titokzatosságáról. Az alatta fehérlő kőmezőn Palliardi Alajosnak szomorkodó betűk hordozta neve siet az idő meg nem álló folyamán. Földi pályájának őrállomásán műszaki főtanácsos tisztségben morzsolta munkás napjait, melyek jutalmául a Ferenc József-rend lovagságával tüntették ki. 79 éves korában hanyatlott az élet minden egyenlőtlenségét elsimító enyészet nagy, nyirkos ágyára. Hócsillogású fehér márvány sátra alatt porlad Binder Ferenc-nek földbe visszakivánkozó teste. Lenn a talapzat alján nemes kő ágyában virágok szövik a viruló élet hervadó szövetét, fenn a márvány hattyúfehér lapjának keresztjén töviskoronás Krisztus-arc beszél a sír fölött, az élet el nem kerülhető megpróbáltatásairól. Hat sírral odább vörösmárvány-sírem- lék Gogola Ernő hősi haláláról mond rövid, de hosszú dicsérettel felérő szavakat, amikor a hazáért életet adó férfiról emlékezik. Szürkésfehér márvány-sírkövet állítottak hozzátartozói nedeczei Nedeczky Pál-nak, Esztergom vármegye főpénztárosának, aki egymaga tért pihenőre a sír sötét magányába. Varga Géza m. kir, honvédszázados magyar kálváriás életéről panaszol bús igéket a síremlék fehér falának felírása. 34 éves korában került át az el nem múló tájákra. Résztvett az 1914—18-as világháború vérivó harcaiban. Fogság utáa került vissza a szülőhazába : Harctéren ezer halál leste, Gyilkos golyó mégis kikerülte. Szomorú fogságban Megtört teste, lelke. Legyon neki édes pihenése 1 A hatodik sorban járunk már. Mindenfelé az emlékezés keresztjei, oszlopai, lapjai húznak maguk köré, mintha beszélni szeretnének. Valóban, mert hallgatni tudnak, sokat képesek mondani. Cillek Lipót-ról a ma nemzedéke már nem sokat tud. Emlékét elsősorban csak családja őrzi, azután a temető, melynek főkertésze volt. Egyszer mindnyájunknak kijáró örökségünkről esvén szó, emlékezzünk róla is. — Németországból került a honfoglaló Árpád földjére. Esztergomba» telepedett meg s aa Istem srérüsFebruár 14-éu tartották meg a csendöruapot Az esztergomi belvárosi temető sirlámpái mellől. XVII. Séta a halottak városának utcáin.
