Esztergom és Vidéke, 1943

1943 / 13. szám

2

■ SZTEREÓM és VIDÉKI

1943. február 13

m k*ll a csomagot * hónuk nlatt tar*

tani, *11g a feladásra kerül a sor, kényelmesen elhelyezhetik rajta, E teremből nyílik a csomag raktar, ahol böseres hely van a tarolásra. A csomagleiaaasi •aztalyra nagy szükség volt, mert a regi időben alig tudtak a csekk és egyéb osztályokhoz jutni a varakozó telelt a csomagokkal megrakott emberektől.

Az udvaron lévő helyisegek a háború utáni hatalmas fejlődésre vannak berendezve, itt van a kerékpár rautar a személyzet részere, nyitott kocsiszín a postakocsik szamara itt a garazs es a javito- tnunety. Boldogan mondja a posta vezetője, hogy a háború után autóval lógjak gostaszallitás egy részét lebonyoiitam.

Az udvarról a fa- és szenpincebe és a modernül berendezett légoltalmi óvóhelyre jutunk, ahonnan több vészkijárat Vezet fel az udvarra, itt lesz elhelyezve a gépház. Központi fűtés lesz, de ez a jövő terve. Mindenesetre nem lesz nehéz megvalósítani.

Az emeleten hatalmas teremben van a telefonközpont. A négy kapcsoló szekrénynél valósággal zongoráznak a dugókkal a telefonkap cseló kisasszonyok. A jövőben itt lesz az automata telefonhoz- pent, amely levezeti a sok panaszt, ami a telefonnal kapcsolatban van,

A mellékhelyiségek modernek és hi- giénikusk. A tisztviselők ruhái nem a folyosókon porosodnak, hanem szekrény áll a rendelkezésre, amelyben külön kis fiók van az értékesebb holmik szamara.

Minden teremben ott függ a kereszt, hirdetve, hogy kersztény aliamban vagyunk és az allam hivatalos helyiségeiben keresztény szellemben dolgoznak.

Röviden bemutattuk itt a posta átalakított épületét, amely valósaggal bámulatba ejti a régi elhagyott, elavult berendezéshez szokott szemlélőt. Megállapíthatjuk, hogy Horváth Zoltán lelkes, ügybuzgó és nemcsak a felettes hatóságai elismerésére, hanem a város minden polgárának kényelmére egy modern postaépületet teremtett a városban.

Számok, adatok az esztergomi posta életéből és forgalmáról.

Háború dúl, amely mindenütt érezteti hatását, de legfőkép a vasúton és a postán. A vasúton utasokkal zsúfolt kocsik, a postán a kétszeresre növekedett forgalom. Minden elismerés megilleti a postatisztviselőket, mert minden erejüket latba vetve, dolgoznak azért, hogy a közönség megelégedetten távozzék hivatalukból, Előttem áll az esztergomi posta- hivatal 1941, és 1942. évi statisztikája, amelyet ha alaposan szemügyre veszünk, megállapíthatjuk, milyen megnövekedett forgalmat kellett lebonyolítani ugyanany- nyi, vagy kevesebb tisztviselőnek, de megállapíthatjuk azt is, hogy a postán nincs idegesség és ha van, az csak pillanatokig tart.

Nézzük meg a statisztikát. 1941-ben feladtak 26.700, 1942-ben 32.100 ajánlott levelet, 1941-ben elküldték 34,300 csomagot, míg 1942-ben 43.000 darabot, 1941- ben felvettek 26,000, 1942-ben 30,000 pénzesutalványt.

Amily mértékben növekedett a tisztviselő, ép oly mértékben növekedett az altiszti személyzet munkája is. 1941-ben 33,100, 1942-ben 42.000 ajánlott levelet kézbesítettek. A házhoz szállított csomag

1941-ben 61.893, míg 1942-ben 67,600 volt. Még óriásibb a közönséges levél forgalma, amelyet a derék kézbesítők széthordták a városba,

A távirat- és telefonforgalom közel a kétszeresére emelkedett. Táviratforgalom

1941- ben 111.700, 1942-ben 162.700 volt. A távbeszélőforgalom 1941-ben 480.179,

1942- ben 803.194-re emelkedett. Az átmenő telefonforgalom száma, amióta Párkány, Párkánynána egységes hálózatba kapcsolásával és az oda bekapcsolt vonalak (áramkörök) esztergomi közvetítésre átcsoportosított többletmunkát okoztak, míg 2230 volt az átmenő telefonbeszélgetések szánna 1942. márciusban, ez decemberre 9957-re emelkedett. Ezt az óriási forgalmat 27 tisztviselő és 27 altiszt látta el.

Beszélgetés a felenfonról, a közönség panaszairól és a nehézségekről.

Készséggel ad Horváth Zoltán postafőnök felvilágosítást arról, hogy a háború okozta panaszokat itt az újság hasábjain eloszlassa és megvilágítja a hallgatók előtt, hogy nem a posta és főleg nem az eiejét és idegzetét megfeszített tisztviselők hibásak az esetleges panaszokért.

—• A kapcsoló szolgálat lebonyolításánál van a hiba, de ezt a háború okozta személyzet kieséssel s azok pótlásául alkalmazott kisebb teljesítményű alkalmazottak beillesztésével előállott nehézségekkel kell megküzdenünk. Ami nem a hibánk. Mint minden üzem, úgy a távbeszélő is elsősorban a háborús szolgá- «. van átállítva. Az anyagbeszerzési nehézségek, új kapcsolók beszerzése, építse, itt ép úgy fennállanak, mint az iparés kereskedelemnél, így a túlterhelt • 'lkát egyik napról a másikra leküzdeni ' •1 lakat. Igératam van rá, hogy * jövőben a kapcsolószekrényeket szaporítani

lógjak és ezáltal a neüezségek leküzdhetők lesznek.

— Jelenlegi helyzetet kell bemutatnom, hogy nemi logalom legyen a telelőn lorgalmarói. Az elmúli évben a jelenlegi hónapot ligyelembe veve 260 helyi előli- zetö 11 interurban áramkör forgalmat bonyolította le 3 munkanely, a budapesti beszélgetésekre 4 vonai állott rendelkezésre, Jelenleg a helyi eioiizetök szama 3Ü4, Parkanyhói 8U, Parkanynanaról 40, tehát több mint 420 előnzetöt és 33 inter- urban áramkört, 50 állomást kell kapcsolni a régi budapesti 4 aramkor helyett 2 vezetékkel.

A kapcsoló szekrények hiánya miatt egy-egy munkahely 100 előfizetőn felül 6 aramkor (vezeték) közte a budapesti beszélgetések kapcsolását is kénytelen elvégezni. Ha most figyelembe vesszük, hogy az átmenő beszélgetéseket (helyieket is) jegyezni kell, azokat össze is kell hozni, ne csodálkozzunk azon, ha egy-egy előfizetőt néha 1—2 percig a teleíonos- kisasszony váratni kénytelen.

— Mi látjuk és tudjuk, hogy nehézségek vannak. Iparkodunk ezeket levezetni

és könnyíteni a helyzeten. Jelenleg 3 áj

kapcsolószekrény készül Kassan varosunk reszere, melyek beállításával a helyi és interurban kapcsolásokat több munkahelyre tudjuk átcsoportosítani és ezáltal nemileg konnyítünk a jelenlegi helyzeten, — 1 űrelemre van szükség, amit egyes hatóságok nap mint nap hangoztatnak a várakoztatások miatt, Furcsánk találjuk, hogy ezt a postára nem vonatkoztatják, holott ugyanolyan indító okok idézik elő. A távbeszélő kezelők nincsenek elkényeztetve, idegőrlő munkát vegeznek, gyakran előfordul, hogy laliehéren kell lelvalta- sukroi gondoskodni. Nem érnek ra a telelőn szolgálatában álló tisztviselők másra, mint a szolgalatot teljes erejükkel ellátni.

Az elmondottakból látjuk, hogy a vezetőség és a tisztviselők teljes mértékben a közönség rendelkezésére állanak, csak megértéssel, bizalommal forduljunk feléjük. Hisszük, hogy az előfordult hibák a tóvárosi nívóra emelt, átmodernizált épületben megszűnnek és mi ismét szerete- tünkbe fogadjuk a postának minden osztályát.

Az esztergomi belvárosi temető slrlámpái mellől.

XVI. béta a halottak városának utcain.

Minden múlandó, legszebb perceinket Halál vigyázza. Minőén hervaiag.

A rózsa es a napsugár tekintet Egy sirba hullnak es eiomianak.

(Juhász Gyula.)

IV.

Ütszalag kúszik fel szelíd lejtéssel a domboldalnak. Egyik része mögöttünk marad, masík velünk tart továbbbi vándorlásunk során, mintha kettős szolgálatát jelezné : a múlt és a jelen hordozója vagyok, holtak és élők közlekednek testemen.

A negyedik telekrész következik. — A Gönczy-sirbolt elülső vonalának úthasi- totta megszakadása nem ad módot a célvesztő tétovázásra ! Ott vagyunk, ahol voltunk, a nagy temető kis férőhelyén. Csak a nevek változnak majd a halott város utcáin, ösvényein, ahol az elmúlás merev, hideg kővázai époly kérdező tekintettel fordulnak felénk, akárcsak eddig is.

A lélek a kéz, mely vezet és irányít. Az a lélek, amely a holtak városának emlékein keresztül beszél valamikor élt személyekről, múltról, történelemről. A hit állította a beszédes köveket. A ha- lottisztelet hiánya nemcsak hitet, történelmet is tagad. A vándorló homoknak, a zúgó szél járásnak, a futó nomád léleknek nincsen történelme, mert halottak nélkül nem tud horgonyt vetni múltjának mélységeibe.

A telekrész sarkán hosszú, életét az ifjúságért áldozó tanár és nevelő emlékköve int megállásra. Fenyőkoszorú zöldje omlik a fehér kőre, melynek testén hallgatag betűk őrzik Doktor Nemtsák János föreáliskolai igazgató-tanár múltba fáradó emlékét. 45 esztendőn keresztül munkálkodott a tanári pálya rögös, tövisekkel hintett útjain, hogy tudást közöljön a gondjaira bízottakkal s emberségre nevelje a nemzet életének tovább- vivőit. Testét hantok zárják. Lényének jobbik fele tanítványainak jutott örökségül. Az ő viszonzó szeretetük hálálkodik a nem könnyen porladó kő falán :

Ki HéUiU idti láagoló Szivét éi életét,

Hevét bálái diákjai E kőbe véacték.

Űr literi erőiíti meg izeit hitünkben,

Hogy eg.kor találkozni fegunk Kidve» gyermekeinkkel.

Pár sírhellyel odább szülők könnyei fürdették sokszor a nem magas fehér- márvány-emlék út felé néző lapját. Megtört sugarú betűk a hétéves Vichor Mariska s a héthónapos V. Marianna apró teste fölött panaszkodnak siralmas igéket :

nem a virágnak fáj,

Ha válik az ágtól.

Ezen marad a seb,

Érte Is ez gyászol.

Kökeret közé ágyazott sír hátsó falán csillogó márványlap fehéredik. Jobb sarkából duzzadt kővirág-csokor csordul a nyár szakának színes virágokfonta szőnyege fölé. Mellén aranyhátú betűk körvonalaiból Reitter Alajos neve csillog elő. Születése s a családi kötelékek az első szent király székvárosához fűzték. Az esztergomi bencés gimnázium egykori diákja a vaspálya messzeségbe tűnő útjain jelentős magaslatokra került. Az érsekújvári vasútállomás ércsín rengetegében az ő intésére torpantak meg, s robogtak tovább a gőzparipák. A trianoni bilincsek ránkhullásakor az utolsó magyar állomásfőnök szomorú tisztében hagyta el életének szép emlékeit zenélő hivatali helyét. Tovább futó pályája sodrán az ország fővárosában a Budapest- Balparti Uzletvezetőség III. osztályának főnöki tisztét látta el. A két Uzletvezetőség egyesítésekor Győrbe került állomásfőnöknek, Néhány évi szolgálat után, mint MÁV főfelügyelő került vissza Esztergomba nyugalomba. Bízó lélekkel hitte : kivirul meg egyszer reménysége ró- majd a lajó emlékek bántóan borús egét. Mielőtt azonban a duzzadt bimbók löl- feslettek volna, csengettek. E> indulnia kellett 1

A vonal végén vörös márványból faragott csapott tetejű, keskeny piramis szökik lel a csúcsíves bordák szaggatta kőkocka széles testéről. Parecco Vilmos

D. G. T. állomásfőnök földi hajózásának csendes révét jelzik a sír kövei, bokrai, koszorúi, A sír mélyében kellett horgonyt vetnie. 8 évvel a férj megérkezése után élete társának, Parecco Vilmosáé nedeczei Nedeczky Margit-nak halotti sajkája futott be a földalatti tájakra. Befejezésül Nedeczky Fanni nevét viszik fáradt járással a sírkő alsó meze- zejére rótt árva borongasú, gyászoló betűk.

A negyvennyolcas idők laza, legendás hősi harcainak borongó emléke szállong Segesdy Pál vm. levéltárosnak márvány emlékoszlopa körüli. Mikor a déli végeken rákezdtek a magyar lármafák a tompa kopogásra, puskát ragadott, kardot kötött, véres csaták orkánjába rohant, ahol „szuronyok, kardok acéli szeldelték a levegőt s villogott, dörgött a hadi környék." Az egykori 1848 49-ea hadnagy, kit gyenge tollára vesz az „elmúlt szép tettednek gondja , nein halt a haladé- kony idővel, hírt ad a sír mélyéről is a harcos apak nevéről, dicsőségéről.

A gyász éj fekete színébe öltözött már- ványkeesrzt, alatta több síkban, egymásra rakott svédgránit-iapok tükrös játéka villog az enyeszet szúk sírverme fölött. Schwandaui bchwinner Ignác cs. és kir. alezredes sötét göröngyök adta szállását zárják a hallgatag kövek. Vitézi élete megjárta a hegyek országának ha- üiútjait. Késztvett a katonák sorara ezer halallal leselkedő boszniai okkupació- ban, hogy eljusson a porladó testek íüg- gönytelen sátráig, hol káprázattá foszlik minden hír, dicsőség I — A földi utak utolsó állomásáról sem akart hiányozni férje mellől Schwinner Ignácné Frey Vilma. Bécsből, élete sorsának másik felére jutó helyéről a gyermekkor gondtalan ege alá kívánkozott megpihenni, amikor a test tovább már nem bírta a lelket s útjára bocsátotta, mint az őszi lomb az elszálló levelet. Az Esztergomban jóságáról nagyon ismert úriasszonyt, Késmárki Frey Ferenc-nek, a Yáros egykori országgyűlési képviselőjének nővérét, bánatos ,rokoni könnyek, szegények örök békességet esdő imája kísérte nyugalma csendes révébe, ahol egyszer „megpihen majd minden nemzedék“, — A márványkereszt kockaalapjának bal oldalán Frey Vilmosáé Kriszt Borbálá-nak neve szólítja az ismerősöket emlékezésre. Utána Frey Nép. János emlékek futotta élete elevenedik fel a betűk hangtalan száján keresztül, A sírkő jobboldalán Kriszt János múltba hanyatlott élete igyekszik visszajárni. Messzire szállt időkről tudna beszélni, hiszen húszéves volt akkor, amikor Mária Terézia királynő a bajor örökösödés miatt újra háborúra készült II. Frigyes ellen Megélte a napóleoni háborúkat s nagy idők múló emlékével szállt a földről való elmúlás földiektől nem gyötört országába. Kriszt Jánosné Rohonczy Anna múltba merült sorsa tűnik fel az emberi feledések szomorúfűzes útjain, amikor az utolsó sorok is ellépegetnek az egykedvű márvány búcsúzkodó oldalán.

Az ötödik sor keskeny ösvényén hálálunk befelé, Strázsahegyi kő szürkésvöröses lapján öreg betűk beszélnek : „E kettős sírban nyugszanak Nemzetes Feig- ler Ferenc Ur Tettes Ngs Esztergom Vármegyének És az Érsekségnek 40 Esztendeig Volt feö Építőmestere s drága Hüt- vösse, született Pap Therézia. 1831.“ A zömök sírkövet elborító borostyánlevelek bús halotti siratót keseregnek a szálló esztendők sziklát, követ málasztó erejéről,

(Folyt, köv.) Vért*s Zoárd

A bíboros hercegprímás újévi szózata papjaihoz

Dr. Serédi Jusztinián bíbornok, Magyarország hercegprímása az újesztendő alkalmából latinnyelvű körlevélben fordult a főegyházmegye papságához és ebben a következőket írja :

— Midőn a hazugság atyjának nagyszámú szolgái mindenütt többnyire beszennyezik szóval és tettel az igazságot, mely iaz égből tekint le (84, zsoltár), s az embereknek és nemzeteknek egymás iránt való bizalmát szinte gyökerestől irtják ki, mi, akik Krisztus papságára vagyunk hivatottak és akik minap az ö szent születése évfordulójának ünnepsége alkalmából a gondjainkra bízott hívekkel együtt az Igaz Istentől való Igaz Istent, vagyis magát az Igazságot és az igazságosság Fejedelmét meghajtott térddel imádtuk: most az új esztendővel is gyengeségünkhöz képest igyekszünk híveink, nemzetünk, az egész emberi nem elé tárni az igazságot és igazságosságot, mielőtt Krisztus igen szigorú Ítéletének határozata megállapítaná a halandók megváltozhatatlan sorsát,

— Az igazságnak és igazságosságnak

csalárd elnyomásában sohasem szűnünk meg Istennek, az Anyaszentegyháznak és a hazának legfelsőbb tekintélyét, továbbá testvéreink, és kivétel nélkül minden polgártársunk méltóságát, a természetes és Isten pozitív törvényei által megerősített jogaikkal együtt úgy magán, mint közcselekedeteikben oltalmazni és védelmezni. Bár a hatások valamiképpen kevésbbé felelnek meg a cselekedetnek: mégis a nagyobb és komolyabb bajokat eddig legtöbbnyire tőlük elhárítani igyekszünk. Midőn pedig azok, akik az ellenkező oldalon vannak, már elavult és meghamisított tanokat új köntösben takarva teregetnék ki és elkoptatott, már régebben megcáfolt érveket újabb formákban szegeznek szembe velünk és ami katolikus tanunkkal, sohasem hagyjon el bennünket a józan ész Ítélete s ne fogjon el az aggodalom, ellenkezőleg, mindig bátorodjunk fel, mert Krisztus világosságával és erejével a kinyilatkoztatás forrásaiban levő szilárd érvekkel azokat könnyen meg bírjuk cáfolni.

— Mikor pedig & mindenfelé elárult

igazság és igazságosság miatt dühöngő rettenetes háborúban az egész földkerekséggel együtt Magyarországon is sóhajtozunk, ennél az évfordulónál igyekezzünk az áldozat és engesztelés szellemét előmozdítani a halhatatlan példa nyomán, amelyet hétszáz esztendővel ezelőtt Boldog Margit, az Árpádok törzsének legszebb virága adott nekünk, akit mikor a tatárok hazánkat szerencsétlenül elpusztították, kegyes szülei áldozatul ajánlották fel Istennek és akinek szenttéavatását a Szentatya hatalmas jóságától közös könyörgésekkel kérjük és áhitatosan reméljük.

— Addig is Istenben bízva, akinek gondviselése kormányoz bennünket, buzgó imáinkban éjjel és nappal emlékezzünk meg azokról a testvéreinkről, akik mint modern hősök, életükkel védelmezik a közös hazát és készek nagylelkűen magát a halált is elszenvedni, hogy mi élhessünk.

— Midőn a kedves és szívesen fogadott jókívánságokért, melyeket Karácsony és a mostani Újév alkalmából Nekünk nyilvánítottak, hálánkat fejezzük ki és azokat Nektek viszonozzuk : Istenhez Értetek és híveitekért felajánlott jámbor imádságokkal valamennyietek egy szívvel, egyenlő szeretettel ölelünk át és atyai jóindulattal adjuk szeretetteljes áldásunkat az Atyának, Fiúnak és a Szentiéleknek nevében, Amen.

Néprokonsági est városunkban

A Turáni Társaság folyó hó 7-én jól sikerült néprokonsági estet rendezett városunkban, A szentbenedekrendi gimnázium dísztermét megtöltötte az érdeklődő közönség.

Az ünnepély dr. Etter Jenő polgár- mester bevezető szavaival kezdődött. Kiváló tudásával rávilágított annak szükségességére, hogy népi és faji rokonainkat megismerjük. Kultúránk szintjét, faji rokonság kapcsán erősítsük és érezzük azt, hogy mi nem elszigetelt népe vagyunk Európának, hanem tagja a turáni nagy népközösségnek. Azután üdvözölt*