Esztergom és Vidéke, 1943
1943 / 101. szám
2 1943. december 25 szehangolódása dissonanciák nélkül történjék, mert nemcsak az idejöttnek kell új környezetéhez hozzáalakulnia, hanem vice versa is szükség van erre. Uj ember mindig új ideákat, új módszereket hoz, amelyek közül az életrevalóknak mint hiábavaló akarásoknak és igyekezeteknek nem szabad eltünniök. Bízom abban, hogy ez az áthasonulás mindenféle akadály és nehézség nélkül hamarosan teljessé is fog válhatni. Milyen gazdasági és szociális problémákat oldott meg a háború ellenére. S mik a jövő tervei ! Lokális jellegű gazdasági és szociális olyan problémák, melyek a mai rendkívüli viszonyok mellett megoldásra várnak, tulajdonképen nincsenek. Ma csak országos ilyen problémák vannak, illetve lehetnek. Csak az országos célkitűzések keretében jelentkezhetík ugyanis egy-egy kérdés, mely lokális jelleggel kerülhet megvalósulásra. Ma boldogoknak kell lennünk, h.a az egész ország, az egész magyarság érdekében feltétlenül megoldandó problémákat a teljesülés felé vihetjük, mert ezzel tulajdonképen már a helyi problémákat is megoldottuk. Ma a feltétlenül megvalósítandó feladat — és ez tulajdonképen az egyetlen fenntartása. Ebben a célban, illetve ennek a célnak keretében kell gondoskodnunk arról, hogy a gazdasági helyzet állandóan javuljon és hogy a szociális kérdést is nyugvópontra juttassuk. Most, mikor a szigorúan vett adminisz- rativ átrendezés ügyével már nagyjaban- egészében végeztem, fogok hozzákezdeni ahhoz a munkához, amelynek a célja a többet termelés és az állattenyésztés felkarolása és a fejlődés útjára vezetése. A szociális szempontokat eddig sem hagytam figyelmen kívül, ezeket minden intézkedésemben eddig is észrevehettek, akik azt figyelemmel kísérték. Sajnos azonban, a mai korlátolt lehetőségek erősen megkötik az ember kezét és különben is az e téren végzett munkának csak később jelentkezik az eredménye. A jövőre nézve nagy átfogó tervekkel alig lehet jönni, mert az úíon-útfélen jelentkező akadályokkal megküzdeni úgyis igen gyakran meghaladja az ember erejét. A viszonyok különben is állandóan változnak s ma az egyetlen járható út a magasabb célokat nem feledve, gyorsan alkalmazkodni az adottságokhoz és lehetőségekhez. Ilyen kérdés a közellátás kérdése is, Itt is csak u. n. mozaikmunkát lehet végezni, állandóan figyelemmel kisérni a pillanatnyi helyzetet es javítani ott, ahol epen lehet. A jövő kilátásai ebben az ágazatban is nagyban függenek a viszonyok változásától. Ma a helyzet az, hogy a közellátási illetően különös aggodalomra semmiféle ok nincsen s ha textili ik- ban és cipőben vagy bőrben nem is bővelkedünk, a nehézségeket az ellátás körül valahogyan mégis át fogjuk hidalni é< a mai e tekintetben igen nehéz időket át fogjuk vészelni. 4SZTERS31! «I VIDIK1 Természetes az is, hogy a vármegyében a jövő évben nagyobb beruházások nem lesznek végezhetők, mert semmiféle nyersanyag sem áll oly mértékben rendelkezésünkre, hogy az igényeknek meg felelően építkezhetnénk. A fejlődésnek mellőzhetetlen követelményeit azonban nem fogjuk figyelmen kivül hagyni és ameddig mód és lehetőség van reá, minden alkalmat meg fogunk ragadni, hogy a közüíetek vagyonát ne csak átmentsük a jobb időkre, hanem azt nagyobbitsuk is. * * * A városháza polgármesteri hivatalában kerestük fel dr. Etter Jenő polgár- mestert, hogy nagy és sokirányú elfoglaltsága melleit a közelgő ünnepek alkalmából nyilatkozzon az elmúlt év eseményeiről és a jövő év terveiről. Tájékoztassa az újság hasábjain keresztül a város polgárságát a városháza belső életéről, tervekről és nehézségekről, amellyel ma a város vezetőségének is meg kell küzdeni. A kérésnek a legnagyobb készséggel tett eleget és az alábbiakban tájékoztatja a lap olvasóit. Átfogó nagy íervek, beruházások dr. Eíler Jenő nyilatkozatában. — Készséggel teszek eleget — kezdte nyilatkozatát •—- a közelgő ünnepek alkalmából, hogy néhány szóval vázoljam a városi közigazgatás elmúlt évi működését és a jövő évi terveit. Az magától értetődő, hogy .az 1943. év már teljesen magán viseli a háború negyedik évének minden nyomát. Üres állások, tisztviselői bevonulások, gyakorlatlan segédmunkaerők az egyik oldalon, a másik oldalon hatványozott munkatöbblet, valóban nehéz feladatok elé állította a város vezetőségéi. Nyugodt lelkiismerettel mondhatom, minden egyes tisztviselő iparkodott tudásának és szorgalmának legjavát adni, hogy megfeszített sőt kétszeres munkával megfelelhessen a beléje helyezett bizalomnak. Nem a tisztviselői kar munkásságának, vagy a város vezetőségének előre nem látásának tudható be az a körülmény, ha esetleg egyes kérdéseknél valami nehézség támadt (pl. közélelmezésnél), hanem kizárólag a háború negyedik éve okozta anyaghiánynak és körülményeinek. Kórházépítés, jéggyár, cigányiskola, városrendezés, vágóhid- épiíés a megvalósítandó tervek — Az 1943. év sem múlt el a város felett anélkül, hogy valami haladásról be ne számolhatnánk. Fia a város építkezését nézzük, ebben az évben építettük át .a vallás- és közoktatásügyi minisztérium által két ízben nyújtott segítséggel a városi iskolák tornatermét, modernizáltuk a kczélelmezés terén nagy szerepet játszó Sándor-májőri vágóhidat és tejelosztói. A városnak igen csekély megterhelése mellett közvetlenül befejezés előtt áll a Szent István városrészi elemi iskolának emelettel való kibővítése. Bizonyos tejkintetben ide sorolhatjuk azt a pompás csónakházat is, melyet a honvédelmi minisztérium segítségével a városi leventék részére a Levente Egyesület épített. — Nagy jelentőségű a város életében a már két év előtt megkezdett kórház- építés is, amely ez évben készült el kis- sebb hiányoktól eltekintve, úgy ,hogy ma már minden új osztálya megnyílt. Az új pavillonok használatban vannak. Ez a nagyarányú kórházbővités lehetővé tette az ágylétszámnak 326-ra való felemelését. Ez jelentős tényező egyrészt a város forgalmában, másrészt abban a tekintetben is, hogy ezzel a 'kórházunk első osztályú kórházzá lesz kifejleszthető. — A város képviselőtestülete hozott azonban olyan határozatokat is, amelyeket különböző okok miatt nem valósíthattunk meg. Reméljük, hogy az 1944-es év sem fog még nehezebb helyzetet teremteni, mint amilyenben idáig éltünk és ezek egyrésze talán a jövő évben fog megvalósulni. — Az elmúlt évben határozta el a város a közegészségügy és általános higiénia emelésére a városi jéggyár létesítését, amelyhez szükséges gépeket a város már meg is vásárolta, de a jéggyárat még a fennálló nehézségek miatt felállítani nem tudta. — Ilyen függőben maradt ügy a már évtizedek óta megbeszélés és tárgyalás anyagát képező cigányiskola megnyitása. Az épület (a volt lőporraktár) ki is van szemelve, de .annak átalakítása anyagi nehézségek miatt ezideig nem volt keresztülvihető. Most folyik a honvédelmi minisztérium által elrendelt tervek alapján a légoltalmi központ átépítése is. ■—• Legnagyobb jelentőségű kérdés az 1943. évben a honvéd kincstárnak a város ellen folyamatba tett kisajátítási ügye volt. Hosszú tárgyalások után a város elfogadta a honvédelmi minisztérium ajánlatát, mely szerint kétmillióötszáezer P-i és kamatait ajánlotta fel, illetve szabta meg .a kisajátítás áraiként. Ehhez azonban — tekintve az időközi áreltolódásokra, — a város még 30 százalék pótlékot kért. —- Jelenleg ez a kérdés a belügyminisztériumban van és miniszterközi tárgyalás fogja eldönteni, vájjon megkap- ja-e a város a kért felárat. A képviselő- tesíület az elmúlt évben arra az álláspontra helyezkedett hogy ebből az ösz- szegbol a város központját fogja rendezni, mert soha sem lesz a jövőben abban a helyzetben, hogy ezt a nagy összeget igénylő rendezést végrehajtsa. Ezért a képviselőtestület a város központjának szabályozási tervére egy pályázatot írt ki, amelyik várakozáson felül sikerült, amennyiben 14 szebbnél-szebb terv érkezett be. Az iparügyi minisztérium kiküldötte részvételével folyt le a pályázat elbírálása, mikor is a bizottság Borsos Károly műépítész tervének ítélte oda az első dijat. Ezenkívül még két dijat adott ki és öt tervet megvásárolt. Most már ezekből a tervekből kell elkészíteni a városközpont végleges szabályozásának tervét, melyet ha az illetékes minisztériumok jóváhagynak, akkor juthat a város vezetősége abba a helyzetbe, hogy végrehajtsa a közgyűlésnek határozatát. — Ennek a nagy, a város életében fel sem mérhető jelentőséggel bíró tervnek megvalósítása az 1944. év legelső és legfontosabb programmpontja. — Az elmúlt évben lekerült ugyan napirendről a fennforgó anyagi nehézségek miatt — azonban mégis állandó nyilvántartásban maradt és igy esetleg a jövő évben megvalósiiandó feladatot képez a városi közvágóhíd létesítése. Régi és el nem | intézett kérdése ez a városnak, melyet I az első lehetséges alkalommal meg kell j oldani. Elsősorban a város polgárai, de az érdekelt iparosság érdekében is. — Az elmúlt évben a belügyminiszter úr nagyobb összegű (15.000 P-t) kamatmentes hosszúlejáratú államkölcsönt utalt ki a csatornázási tervek elkészítésére is. Ma az a körülmény, hogy a városnak 34.5 km. hosszú vízvezetéki hálózata mellett mindössze csak 6 km-es a csatornahálózata, nyilvánvalóvá teszi, hogy a csatornákat a jövőben nagy mértékben ki kell építeni. Ez fontos azért is, mert Esztergom csatornarendszere meglehetősen összekúszált, van a városi nak még olyan csatornája is, mely valószínűleg a török időkben készült. — A légvédelmi kérdés fontossága j szükségessé teszi a tűzoltó laktanya fejlesztését is. Az elmúlt évben határozta el ' a város képviselőtestülete, a tüzoltólak- ; tanya kibővítését, a szükséges épületeknek kisajátítását. Ennek kivitele az 1944. év feladatát fogja képezni, Szent István városrész fejlesztése és útépítés j —- A városhoz kapcsolt Szent István városrész az elmúlt 1943. évben nagy haladást mutatott fel. A már említett nagyarányú iskolabővítéseken kivül ebben az évben fejezték be a városrész templomát, amelyet Őeminenciája f. év júniusában áldott meg fényes és lélekemelő ün- I népségek keretében. A város közönségé- ' nek tekintélyes anyagi áldozata lehetővé tette a templom mellé elhelyezett lelkészség szervezését is, amelynek első lelkészét ugyancsak az elmúlt évben neveztek ki. Ezzel kapcsolatos és ugyancsak a jövő évben kerül megvalósításra a képviselőtestületnek az az elhatározása, hogy e városrésznek temetőhelyet adományoz és nyit meg. — Az elmúlt évnek a város gazdasági életében nagyobb jelentőséggel bíró eseménye volt a f. év július 1-én az állam állal életbeléptetett nagyarányú adó és illetékemelés, amelyből a város^ igen tekintélyes bevételhez jutott, úgy, hogy a háborús kiadások emelkedésének ellenére is a város háztartása szinte kedvezőbb képet mutat, mint a korábbi években. Emellett a központi államhatalom jóindulatát különböző rendkívüli segélyek alakjában több Ízben élvezte a város, amelyből lehetővé válik a korábban elhatározott útépítési programmunknak az 1944. évre való erőteljesebb keresztülviKarácspnyfát Csak egy karácsonyfái kér im tőled máma szenvedők öisben jajongó sok árva ... Csak kis karácsonyfái dísztelenül dísszel fán egy yyeüyaiénr.yel száz meíefj reménnyel. Csak egy k:s morzsával segítene! rajtuk, hogy mosoly: angyali} sugározna arcuk ... s abban látnád magad s lelked égi fényben ... Nem is kincs kellene nem is dús ajándék ... csak... egy édes szócska szűz gyermeki szándék. A szóban lesnie : Élei s betlehemi gyermek hol barmok bőségében szívfüzek ébrednek • ■. Mégis egy világot adnál a szegénynek ... Világtalan szívnek gyószfátyo.os reménynek ... Csak egy szói és elég száz gyökere támad csak ma : Meybocsájtás hagyja el a : üzádaf és csak ‘!y tényezőmnél gyújtsd meg : Karácsonyfádat ! és mondd ei nagy imádat hogy : Lazádért őrt állnak ! Fodor Ödön A pénz Minden halandó emberi törekvése, vágyálma a pénz. Az elnevezést ott találjuk már a Vedák könyvében, fáraók idejében a Bibliában és a Koránban. A pénz története az ember őskorához nyúlik vissza. A gazdaságilag egym: srautalt területek lakói hajdanában évezredeken át, mikor még a cserekereskedés dívott, olyan javakkal fejezték ki a tárgyak és szolgáltatáson értékét, amelyek ott általi nos szükségletek voltak. így szerepeltek állatok, "bőrök, termények, ásványok, ércek és házi eszközök. A ,,marha'1 szó a régi magyaroknál is kincset, értéket jelentett, innen a latinban is a pecus, pecunía. A fejletlen kultúra és szervezetlen állami élpt korában általános érvényű fizetési és csere -zhez nem volt. A kultúra magasabb fokain : lló népeknél már ilyen értékmérő, fizetési és csereeszköz lett a pénz. Az évezredeken át fejlődő gazdasági élet csereeszköze a pénz formáját korszakonkint, földrészenkint és vidékenként sűrűn változtatta és az ércpénzben, főleg arany és ezüst pénzhen nyerte kiteljesedését. Mai kor eszemvilágúnak irány jelzői a pénz és arany, A nemes érceket és fémeket kezdetben rudakban baszni iták s csak a fejlődő élet vezetett az ércpénzek veréséhez. A mi földünkön a kelták már K. e. a VI. században vertek pénzt, A régi görögök obulusa vasból készült, Egyptomban gyürűpénz is volt. A fémlapoknak pénzzé verése fejlettebb idején bizonyos jelet, bélyeget alkalmaztak, ez a moneta volt mai pénzünk őse, franciáknál monnaie, angoloknál money és a németeknél Münze. A. legrégibb vertarany pénz Kisázsiában született meg. Első ércpénz K. e. a VII. században Lídiából ismeretes, Perzsiában a kincses Dárius király bocsáj tolta ki az első aranypénzt, Az új hazát talált magyaroknak még nem volt saját pénzük, a vándor kereskedők ismertették meg velük a bizánci ezüst és arany pénzeket, melyek ekkor a Kelet fizetési eszközei voltak. A X— XI, században, mikor őseink már az arab zereskedelem körén kivül mai hazánkban laktak, az e korból származó sírokban byzznei aranyak voltak, ez volt akkor a penna, a megmért aranypénz. Első magyar pénzt, az első magyar "király, István verette, ezt a kezdetleges ezüst pénzt féldenár vagy obulusnak hívtok, poncolí bélyegzővel vert kőirata Stephanus rex volt, hátlapon, Regia Cívi- tas felirattal, kettős belső körben négyágú kis csillagdisszel, betűi a rovásírásra emlékeztetnek. Ezüst finomsága 0.86, át- | tag súlya 0.768 gr. Ezek mintául szolgál- í tak la Balti-tenger vidékén vert pénzeknek. Folytatólag már minden árpádházi királynak külön pénze volt. Ez a pénz kicsi apró ezüstlap, mai értelemben azonban nem volt még általános, csiak féltve rejtegetett ritkaság. IV. István idejében jelű ■ t meg, mint történelmi ritkaság az első magyar bizánci mintára vert rézpénz, de hosszú századokig utánzója nem volt. Törvényes pénzláb szerint elsőnek Károly király bocsáj tott lei ezüst és arany pénzt, utóbbit ia florentini arany mintájára, mely a későbbi forint őse lett. III. Béla dénárján megtaláljuk címere oroszlánjai, Nagy Lajos alkalmazta elsőizben pénzein a magyar címert, IV. Béla a kettős keresztet, Mátyás király aranyai méltók voltak az ország dicsőséges fényéhez, mely után hosszú időre mind rosszabb lett a magyar pénz. Szent István után az obulusokiat köny- n-yobb pénzek váltják fel, különben később a XII. században Európaszerte silány volt, A pénz azért romlott általában, mert rontottak az új kibocsájfásakkal, amint romlik és gyengül a bor is, ha felvizezik. Hihető azonban, hogy az ilyen értelmes meghatározás nem lehet tudományos álláspont. Országunkban 1211 előtt csak egyféle királyi pénz létezett, a főpénzverőhely Esztergom, sőt gyakran a kamaraispán is esztergomi polgár volt. Szabad községi szervezetben éltek, külön utcájuk és választott bírájuk is volt. Még a XIV. szá- adban is a budavári pénzverőházban esztergomi pénzverők dolgoztak. A pénzverés jövedelmének tizede az i öben az esztergomi érseket illette meg. A pénzverőhely a XII. század végén és a XIII. század elején egyedül Esztergom volt s később mikor már másutt is vertek pénzt, az esztergomi kamara maradt a fő, központi szerv. Tizedjoga folytán az összes kamarák feletti ellenőrzés joga az érseket illette meg. III. Béla idején az érseknek a királyi udvartól, 6000 márka jövedelme és külön pénzverője volt, ki a részére járó tized egy részét verte ki új királyi pénzben. Az esztergomi m árka súlya 245 és fél gramm, melyet 1730-ban a királyi pénzverés alapsúllyá telt. A pénz minden filozófia szerint egymagában még nem boldogít, mert vannak fontossabb emberi értékek, krisztusi erények, lelki javak, melyek nélkül a pénz csak hideg csillogó és üres káprázat. De uralma áll s hogy mikor bukik ereje — az új csodás jelek Ígérete szerint — a semmibe, nincs képzelőerő, mely feleletet adhatna. Einczinger Ferenc 444Karácsony szent éjjelén... . És mondá nekik az angyal : Ne féljetek, mert íme, nagy örömet hirdetek nektek, mely lészen az egész népnek, minthogy ma született nektek az Üdvözítő, ki az Ur Krisztus ..(Luk. 2., 1—14.)
