Esztergom és Vidéke, 1943
1943 / 100. szám
HATVANNEGYEDIK ÉVF. 100. SZ. SZOMBAT, 1943. DECEMBER 18 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor-u. 20. Keresztény politikai és társadalmi la^cj^'fev v Szerdán 20 fillér, szombaton 24 fillér Megjelenik minden szerdán és szombaton. ~ Előfizetési ár 1 hóra: 2 pengő. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD 9776 bűncselekmény volt egy hónap alatt Budapesten. — Száz vagon tüzelőt kapnak a budapesti szegények. — Békeccsel, ruhaanyaggal és bakanccsal látják el a mezőgazdasági munkásságot. KÜLFÖLD Szaud-Arábia királya Churchil- nek gyémánttal és drágakövekkel díszített markolatú aranyhüvelyes kardot adományozott. — Svédországban egy nagyobb kémszervezet tagjait letartóztatták. — Megkezdődött X. Pius pápa szenttéavatásának processusa. — Őrizetbe vették a fasiszták De Bono tábornagyot. — A románok kiürítési gyakorlatot tartottak Brassóban. — 330.000 olasz fasiszta tartózkodik Németországban. — Görögország és Belgium kapott legtöbb segítségét a Vöröskereszttől. — Szovjet katonai küldöttség meg tekintette Gibraltár védőberendezéseit. — A bolognai egyetemre csak diáklányok és rokkantak járhatnak. — Dánia lakosainak száma 3.943.990. — Az olasz köztársasági fasiszta párt .müncheni gyűlésén Mussolini fia elnökölt. — Bennini olasz minisztert es Padovini tábornokot a fasiszták letartóztatták. — A bombakárosultak ruhát kapnak Bulgáriában. — A Szovjet egy bizottságot küldött Tito szerb felkelővezérhez. — Elmebaj tört ki Aljechin sakk- viiágbajnokon. — A német birodalmi adósság 240 milliárd márkára emelkedett — Amerikai hadihajókkal megerősítették az európai angol hadiflottát. — Péter szerb király személyesen akar tárgyalni Tito partizánvezérrel. — A Szovjet a délolaszországi gyermekeket el akarja szállíttatni. — December 30 ig a zsidóknak el kell hagyni Szófiát. — Ukrániában lévő bolgár telepeseket hazaszállítják. — Lemondott az iráni miniszterelnök. — A görög partizán csoportokat egységesítik. — Umberto olasz trónörökös az arcvonalon lévő olasz csapatoknál tartózkodik. — Eltávolítják a festéket az amerikai repülőgépekről. — Cserkaszit kiűrí tették a németek. — Szófiában megállapították a legmagasabb vendéglői árakat. — Bőse, az indiaiak vezére megjelent a japán főhadiszálláson. — Stamjli szővetségtanácsost választották meg Svájc elnökévé. — Egymillió török font értékű dohányt szállítottak Törökországból Németországnak. — Százmillió koronát fordított a szlovák állam a mező- gazdaság fejlesztésére. — Görögországban a súlyos erdőgazdasági helyzetre való tekintettel nem szabad karácsonyfát állítani. —- Tito ki akarja kiáltani a jugoszláv köztársaságot. — A norvég igazságügyminiszter önkéntesnek ment a keleti frontra. — Tiz korosztályt hívtak be Észtországban. — Gyárak, színházak szünetelnek Washingtonban az influenza járvány miatt. — A japán vároaokat kitelepítik a hatóságok. — A lengyelek is csatlakozni akarnak a cseh-szovjet szerződéshez. Nemzeti fegyelem A világtörténelem ezideig tapasztalt legnagyobb háborújának vagyunk szemtanúi. A hadiipar es a haditechnika legkorszerűbb vivmányait vetik a küzdelembe a szembenálló felek, hogy a mérleg nyelvét maguk felé billentsék. Végsőkig felfokozott küzdelem feszíti az izmokat az arcvonalakon és a belső fronton egyaránt. Ezt a háborút az a fél nyeri megt. amely a nemzeti fegyelmet a legmagasabb fokra tudja emelni. Mit jelent gyakorlatilag a nemzeti fegyelem ? Jelenti a legmagasabb hőfokra hevített hazafias érzést és az egyéni érdeknek a közösség érdekébe való teljes beolvadását és alárendelését; jelenti a kö- telességteíjesités teljes kiteljesedesét az élet minden vonalán foglalkozásra való tekintet nélkül; jelenti, hogy minden magyar azon a helyen, ahova a sors állította, tudásának, munkájának a színél- javát nyújtja ; jelenti végül ősi hibáinknak, a széthúzásnak, a gyűlölködésnek, a pártviszáíynak teljes kiküszöbölését a nemzet életéből és minden magyarnak egy átfogó, nagy nemzeti egységbe való beolvadását. Tisztán és világosan látnunk kell a kitűzött nemzeti célokat, amelynek első vonalában ezidőszerint a háború megnyerése áll, mivel csak a most folyó háború diadalmas befejezése vezet el bennünket a szebb és boldogabb magyar jövendő felé. A háború megnyerése érdekében ki kell alakulni egy olyan lelki egységnek és egy olyan fegyelmezett nemzeti közszellemnek, amelynek hatása alatt azzal az elszántásggai és hősi elhatározással pendül a kasza a szántóföldeken, cseng a kalapács a műhelyekben, kattog az írógép az irodákban, mint ahogy kelepei a géppuska a hárctereken magyar testvéreink kezében. A harctéren küzdő honvédeink életüket és vérüket adják nagy nemzeti céljaink megvalósításáért, joggal elvárhatjuk tehát, hogy a belső arcvonalon küzdők tudásuk, szorgalmuk és munkájuk legjavát nyújtsák. A régi világháborút a nemzeti fegyelem meglazulasa miatt veszítettük el, mégpedig a belső arcvonalon. A magyar katona diadalmasan tört elő minden fronton, csapataink mindenütt ellenséges földön állottak és mégis mi vesztettük el a háborút. A világháborúból azonban tanultunk és nem tűrjük meg, hogy az árdrágítók, a konkolyhint ők, a széthúzást szitok ismét a romlás felé vigyék a nemzetet. A régi és elbukott liberális világnak sok csökevénye itt poshad még közöttünk. Gyakran látjuk, hogy egyes megtévedt egyének ismét saját egyéni önző céljaik érdekében akarják hasznosítani a most folyó háborút. Mások széthúzással próbálják meglazítani a nemzeti fegyelmet, hogy maguknak anyagi, vagy erkölcsi javakat biztosítsanak. Az öntudatos nemzeti társadalomnak ki kell közösítenie soraiból ezeket az elemeket. A nemzeti fegyelmet acélossá teszi és a lelket összekovácsolja nemzeti céljaink felismerése mellett, az öntudatos cselekvés. Háborúban élünk, ennélfogva sok a korlátozó rendelkezés. Ezeknek a rendelkezéseknek az öntudatos magyar nem a rendeletek kényszerítő hatása alatt tesz eleget, hanem magyar szivének a sugallatára. A nemzeti fegyelemnek és a tudatos cselekvésnek ragyogó példáját szolgáltatják fegyvertársaink. Ellenségeink épen a nemzeti fegyelem meglazulására alapították győzelmi terveiket. Nem szükséges nekünk külföldi példákra hivatkozni, a magyar történelem telítve van a hősi önfeláldozás, az öntudatos fegyelem ragyogó példáival. Ha fel is ütötte olykor fejét a pártviszály közöttünk, a válásgos időkben ismét egymásra találtunk. Az elnyomatás ide- jé.n minden külön szervezettség nélkül olyan elementáris erővel nyilatkozott meg a nemzeti fegyelem, hogy az osztrák uralom kénytelen volt visszaadni a nemzet szabadságát. Hogy az ősi fegyelem most is töretlenül él a lelkekben, bizonyítja az az áldozatkész társadalmi munka, amely a harctéren küzdő honvédeinket és hozzátartozóit támogatja és segíti és bizonyítja az a vitézség, amellyel fiaink az ellenSzerdán délelőtt Esztergomba érkezett dr. Antal István nemzetvédelmi-propaganda miniszter, hogy résztvegyen a társadalmi egyesületek együttműködésének alalkuló ülésén. A vármegyeház közgyűlési termét szinültig megtöltő közönség lelkes éljenzéssel fogadta a minisztert. Késmárki Frey Vilmos főispán megnyitója után ia társadalmi egyesületek kiküldöttei egyhangúlag elhatározták, hogy megalakítják az esztergomi társadalmi egyesületek munkaközösségét s annak elnökéül dr. Marczell Árpád gimnáziumi igazgatót választják meg, Dr. Péter Ernő a m, kir. nemzetvédelmi propaganda minisztérium előadójának majd Király József országgyűlési képviselő, kerületi esperesnek ismertető szavai után dr. Antal István nemzetvédelmipropaganda miniszter emelkedett szólásra. Az autonóm társadalmi erőknek az államéletben betöltött fontos szerepéről beszélt. Hangsúlyozta, hogy az állam- szervezet működése mellett a nemzet eleteben -iclitülenul .szükség vau az eleven és autonóm társadalmi erők kifejlesztésére és céltudatos munkájára. 1918- ban sohasem következett volna be az összeomlás, hogyha a háborúvesztés felismerésének súlyos pillanataiban az államszervezet működését megszervezett társadalmi erők tevékenyen segítették volna és cselekvő közbelépéssel megakadályozták volna azt, hogy az állami apparátus megrendülése a nemzet összeomlását vonja maga után. További fejtegetéseiben a társadalmi együttműködés feladatait vázolta a miniszter. Különösen azt, hogy a mai magyar társadalom magatartásában is kifejezésre kell juttatni a helytállás és a bizakodás kemény elhatározását. A társadalmi életben át kell venni, tovább kell fejleszteni és öntudattá kell tenni azt, hogy a nemzeti lét parancsait mindenek előtt kell szolgálni és minden olyan kérdést, amely ha fontos is, de pillanatnyilag elválasztja az embereket egymástól, félre kell tenni arra az időre, amikor a különböző társadalmi érdekek és felfogások ütközése nem érinti egzisztenciájában a nemzetet. Viszont minden olyan kérdést, amelynek elodázása akadályozná társadalmi erőink teljes kifejtését és latbavetését, a megértés és az összetartozás szellemében nyugvópontra kell vinni. A belső fropt egységének és töretlenéségének biztosításán mindenkinek munkálkodnia kell. A belső front helytállása, a a társadalom rendit- tetlen magatartása termeli ki azt a belső nemzeti erőt, amelynek gyarapodása a jövőt illetően reménykedéssel és bizalommal tölthet el bennünket. Ez a cselekvésre, áldozatra és küzdelemre kész egységes nemzeti társadalom nem csupán az időszerű gyakorlati kérdésekben fog tehát nagyobb eredményeket elérni, hanem azt is eredményezi, hogy az állam vezetői végre tudják hajtani legfontosabb programmjukat ; a nemzeti erők felfokozását, megszervezését és nemzeti céljaink köré való koncentrálását, amely adott pillanatban a magyarságot — bármi is történjék a nagyvilágban —- mindig alkalmassá és erőssé teszi pozíciója megtartására és hivatásának betöltésére. Ez az erőtudat nyugalmat fog sugározni azokra a gyengékre és ijedezőkre is, akik ma állandó ingadozások és rémüldözések közben nem tudnak szilárd talajt érezni a lábuk alatt. Pedig ez a szilárd talaj meg van : a nemzet vezetőinek abban a rendíthetetlen elhatározásában, hogy ezt a nemzetet,, erőinek és jogainak teljesséséggel szemben helyt állanak. Ezt a fegyelmet ápolni és erősíteni minden magyarnak hazafias kötelessége, mert ezen az úton jutunk el a végső győzelemhez. gében átvezessék a. mai szörnyű világ- krizisen. A miniszter több, mint egy órás beszédét lelkes taps és éljenzés fogadta. Ezután részletes tájékoztatást adott a miniszter az ország összes időszerű kérdéseiről s beszédét a következőképen fejezte be : — Ez a helyzet kint és bent t. értekezlet, a háború ötödik esztendejében, amikor a vérbe és pusztulásba döntött emberiség vágyakozik a béke és egy új és igazságos világrend után, amely a maihoz hasonló szerencsétlenségeknek örökre útját szegi. Hogy ezt az ideális nemzetközi rendet hogyan lehet felépíteni : arról is ma óriási vita folyik az egymással szemben álló országok közvéleményében, A világ mind az öt részében a hivatalos és magántudósok ezrei törik a fejüket és se szeri, se száma azoknak a világmegváltó terveknek, amelyek alapján az új európai és világrendet ki lehet alakítani, Valóságos káosz tobzódik a probléma körül káosz, sroelv nem de még jobban összezavarja az elméket. Holott a megoldás adva van. Ezt a megoldást az elmúlt év végén Krisztus Urunk születése napján Rómából a villamos szikra éterhulláraain keresztül a karácsonyfa alól röpítette szerteszét egy szelíd és szeretetteljes hang a világ négy táján gyötrődő embereknek s ez a hang az igazság, a szeretet, az emberi méltóság, a szabadság, a jogérzés, a szociális megbékélés és a keresztényi felelősség- érzés érvényre juttatásától-, várja azt, hogy a béke csillaga feltűnjön és ragyogjon az emberiség fölött, — Krisztus földi helytartójának hangja volt ez. amely a vérbe és pusztulásba rohanó világ zűrzavarja fölött megszólaltatta a keresztény lelkiismeret szavát, A béke abban a pillanatban bekövetkezik, amikor ez a hang utat talál az emberiség lelkiismeretéhez és ez a béke bi- zonnyára olyan lesz, — amely nekünk magyaroknak is biztosítja a méltó helyet az Úristen napja alatt. — De míg ez bekövetkezik és a pápai szózat utat talál az összes szivekhez, sok víz fog lefolyni a Dunán, sok vér fog el- patakziani a kölönböző harcmezőkön. Az 1944. esztendő kritikus esztendő lesz — számunkra is. Lehet, hogy még nagyobb megpróbáltatás vár reánk, lehet, hogy a magyar vért is bele kell önteni a történelem serpenyőjébe. De állnunk kell szilárd lélekkel a reánk mért sorsot, mert csak ily módon tudjuk a magyar jövendőt biztosítani. Meg kell győződve lennünk, hogy ez a jövő méltó lesz a múlthoz és a nemzet erényeihez — ha a nemzet minden tagja tisztában lesz vele, hogy az ő egyéni sorsa is attól függ, mi fog történni ezzel a nemzettel. — A közösség sorából nem vonhatja ki magát sem társadalmi réteg, sem egyén : tehát senki sem lehet közömbös a nemzet nagy sorskérdései iránt, Nem lehet közömbös és itt eszembe jut az a nagyszabású, mély bölcsességekkel és meglátásokkal átszőtt előadás, amelyet a Hercegprímás Ur Őeminenciája a minap tartott a Szent István Akadémián. Nagyon helyesen állapította meg ebben a gyönyörű előadásban, hogy „jórészben a közömbös gyászraagyarok miatt lett hazánknak gyásztemetője Muhi és Mohács; a közömbös magyarok miatt lett nemzetünkre olyan végzetes és vezetett országunk természetellenes szétdarabolására 1918." Hogy ez soha többé meg ne történhessen és na legyen a magyar társadalomban egy ember sem ,aki hidegen, Sz. K. Antal István miniszter az Esztergom vármegyei társadalmi egyesületek közötti együttműködés alakuló gyűlésén
