Esztergom és Vidéke, 1943

1943 / 99. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor-u. 20. Keresztény politikai és társadalmi lap. Szerdán 20 fillér, szombaton 24 fillér Megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési ár 1 hóra: 2 pengő. A hercegprímás figyelmeztette Európa katolikusait Magyarország érdemeire HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Hetven éves az Országos Kárpát Egyesület. — Széli Kálmán volt mi niszterelnöknek szobrot emel Szom­bathely. — 2200 gyermek kapott karácsonyi ajándékot a TÉBE-től. KÜLFÖLD Törökország nem ad támaszpon­tot az angoloknak. — A Szovjet tá­maszpontot követel Egyiptomban. — Törökországban egymillió embert hívtak be katonának. — A pápa kérelmére a montecassinói bencés­apátságot kímélni fogják a hadvi­selő felek. — Tito szerb partizánve­zér képviseletet követel az európai tanácsban. — Mussolini bevezeti a választások rendszerét a fasiszta al­kotmányos rendszerbe. — Népsza­vazással dönt Svájc a tisztességte­len verseny új törvényéről. — Bul­gáriában 43.000 tonna napraforgó magot szolgáltattak be a múlt év­ben. — A szerb partizán kormány megjelent Kairóban Péter királynál. — A szövetségesek már netn ra­gaszkodnak a feltétlen megadás el­véhez. — Roosevelt találkozni kíván a spanyol és portugál államfőkkel. — Sztálin kötelezettséget vállalt, hogy Besszarábián és Észak-Buko- vinán túl nem fog terjeszkedni. — Zárt övezetté nyilvánította Török­ország a Dardanellák partszegélyét. — A Szovjet kijelentette, hogy nem csorbítja a Dardanellák kérdésében Törökország ellenőrzési jogát. — Kiutasítják a rémhiterjesztőket Szó­fiából. — Amerikában egyelőre nem vonulnak be a családos emberek. — A finn lapok erősen kikeltek a szél­sőjobboldali tevékenység ellen. — Churchill tanácskozott Péter volt ju­goszláv és György volt görög ki­rállyal. — A jinnek Roosevelt se­gítségét kérték a nyilt városok bőm búzása ellen. — A japán haderők egy hónap alatt 12 csunkingi had­osztályt semmisítettek meg. — Lu- dendorf híres német hadvezérnek nevére kereszteltek egy német falut. — Anglia ismét két gyorsnaszádot szállított Törökországnak. — A né­metek új páncéltörő agyúkat hasz­nálnak a szovjet fronton. — Félmil­liónál több latinnyelvű keresztény himnuszt tart nyilván a világiroda­lom története. — Megkezdték Bánát fásítását. — Brazíliai katonai szál- láscsinálók érkeztek Észak-Afrikába. — Nagy adóemeléseket terveznek Amerikában. — Jugoszláviában an­tifasiszta tanács alakult. — Bolgár ellenkormány alakul Angliában. — Rommel német tábornagy átvette a dán partok védelmét. — Szovjet katonai küldöttség ment az olasz frontra. — Feloszlatták Amerikában az osztrák zászlóaljat. — Aláírták a cseh-szovjet szerződést. — Roo­sevelt meglátogatta Málta szigetét és Szicíliát. — Vatikánban ezévben nem helyezik üzembe a központi fű­tést. — Zárolták Amerikában a svájci követeléseket. — Franciaor­szágban közel 3000 letartóztatás történt két hét alatt. — Bőrhiány miatt két standardtipusra korlátoz­ták a cipőgyártást Brazíliában. A Szent István Akadémia vasárnap tartotta 28-ik ünnepi ülését. Az előkelő közönség soraiban megjelent Czapik Gyula egri érsek, Szinyei-Merse Jenő és Antal István miniszterek, valamint a po­litikai, a tudományos világ és a katoli­kus társadalmi élet számos kiválósága. Serédi Jusztinián hercegprímás elnöki megnyitójában a közömbösségről érteke­zett. Hangsúlyozta, hogy különösen vi­lági vonatkozásban káros a közömbösség mert ideiglenes, lelki, szellemi és anyagi javainkat és földi boldogságunkat veszé­lyezteti. A közömbös emberek eltűrnek, vagy befogadnak mindenféle helytelen és veszedelmes eszmeáramlatokat. Elnézik az erkölcstelenséget, befogadják azokat, akik az Isten és haza törvényein köny- nyen túlteszik magukat. Jórészben a közömbös magyarok miatt lett hazánknak gyásztemető Muhi és Mo­hács, s a közömbös magyarok miatt lett nemzetünkre olyan végzetes országunk­nak feldarabolása. De nemzeti szeren­csétlenségeinkben nagy része volt Euró­pa hálátlan közömbösségének is. Nemcsak szaklapok, de a napilapok is nap mint nap emlékeznek meg a gyü­mölcs háztartási szerepéről. A tápértéké­ről és étrendi hatásáról, nemkülönben gyógyító erejéről terjedelmes értekezé­sek jelentek meg jeles vegyészek és or­vosok tollából. Tavaszonként pedig a nép legszélesebb rétegei gyümölcstermési viszonyok szem­pontjából éber figyelemmel kiséri a késői fagyok megjelenését, vagy elmaradását. A késői fagyok megjelenése, amelyek rendszerint a fagyosszentek idejére es­vén, sok-sok elégedetlenséget váltanak ki a kalendárium csinálókkal szemben. Ezen ösztönszerü figyelem bizonyítja a legélénkebben a gyümölcstermés élelme­zési jelentőségét. Vannak vidékek, ahol a főfoglalkozás a gyümölcstermelés. Egyik helyen ba­rack, a másikon meggy, cseresznye, alma körte stb. Az isteni gondviselés úgy ren­dezte be ezt legbölcsebben, hogy kora­tavasztól késő őszig gyümölcsérés van. A gyümölcsök között elsőrangú helyet foglalnak el a téli gyümölcsök. A törekvő emberek igyekeztek a ren­delkezésükre álló területeket, sőt vidé­kenként az utak mentét is gyümölcsfák­kal beültetni. Vármegyénk párkányi já­rási részét átfutó utak mentén nagy költ­séggel betelepített gyümölcsfákat — kü­lönösen a burkolati anyagot szállító fu­varosok — vandál módon pusztítják, a fákat halálosan megsebezvén s igy azok bölcsőjévé válnak a különféle gombabe- tegségeknek és rovaroknak. Ezt az arra illetékesek észre sem veszik s talán nem is tekintik közvagyonnak. Esztergomvármegye területén sok-sok kísérlet folyt a gyümölcstelepités terén. Valljuk meg őszintén sokan telepítettünk nem a mi éghajlati és talajviszonyaink­nak megfelelő gyümölcsféleségeket s az ebből eredő kudarcért mindig másban kerestük a hibát. Épen ezekért kellett aztán törvényerővel biró rendeletekkel a gyümölcsfaiskolát és a gyümölcsösök te­lepítésének lehetőségeit szabályozni. Vármegyénk éghajlati- és talajviszo­nyai oly változatosak, hogy a barack ki­vételével minden gyümölcs sikerrel ter­meszthető. Sokat hallottunk már régeb­ben is a hercegprimásí uradalom marót- pusztai gyümölcsöséről. Különösképen pedig akkor keltett feltűnést, amikor a folyó év őszén a Gazdasági Érdekvéde- mi Szervek által Esztergomban rendezett terménykiállitáson megjelent a marót- pusztai alma és szilva, A folyton növekvő érdeklődés készte­tett arra, hogy megtekintsem a herceg- primási uradalom gyümölcsöeét Marót­— Ezért ezekben a sorsdöntő időkben, — mondotta többek közt a hercegprímás — mikor azok a károk, amelyek bennün­ket Európa közömbössége miatt értek, még jóvatehetők, szeretnék rámutatni arra a fontos hazafias szerepre, melyet külföldre szakadt magyar testvéreink most betölthetnek a haza javára. És sze­retném megüzenni Európában élő katoli­kus testvéreimnek, hogy amint mi ezer­esztendő alatt tettekkel mutattuk meg, hogy nem vagyunk közömbösek irántuk, ők se legyenek közömbösek annak az or­szágnak sorsa iránt, amely annyit har­colt és áldozott másokért. A továbbiakban a hercegprímás szólott a vallási közömbösség veszedelméről és hangsúlyozta, hogy aki vallási kérdésben közömbös, az, amikor kemény áldozatok­ról van szó, a haza iránt méginkább kö­zömbös lesz. Nagyszabású beszédét azzal a kéréssel zárta be, hogy a haza és az egyház iránt minálunk se magán-, se nyilvános életében senki közömbös ne le­gyen, ha elpusztulni nem akarunk. pusztán. Ezen óhajnak a legnagyobb készséggel tett eleget dr. Meszlényi Zol­tán püspök úr, a hercegprimási uradal­mak jószágkormányzója, amikor nemcsak hozzájárult, hanem lehetővé is tette a gyümölcsösbe való kiutazást. Esztergomból a nyergesujfalui vasút­állomásig vonaton tettük meg az utat, ahol összetalálkoztam Hegyessy herceg­primási uradalmi építésszel, aki megszo­kott humoros előadásban sírta el téli tüzelő gondjait. Nyergesujfalutól aztán kettesben róttuk a kilométereket a ma- rótpusztai fogaton. Utunk gyönyörű völ­gyön vezetett fel a hegyekbe s közben gyönyörködtünk az ősz ezerféle színei­ben s meg-megeresztettünk eáy-egy anekdotát. Majd egymásután hagytuk el a völgyben lévő erdészlakot s az egyet­len útbaeső Baj ót községet. Elhaladtunk a hajdúugrató kő s a dámvadasi erdészlak mellett, míg az út nehézségeit leküzdve a gyümölcsösbe ju­tottunk, ahol az almaták kor és fajta szerint katonás sorrendben sorakoztak fel. Az almafák szemléje közben különös ínycsiklandó illatra lettem figyelmes s kocsink máris megállóit egy hatalmas méretű magtár előtt. Az almaszállitó lá­dák alkotta hegy mögött kimagaslott, mint valami égimeszelő, Sipos István gyümölcsészeti intéző aiakja. A kölcsö­nös üdvözlés után megtekintettük az al­maosztályozási munkát. Az idei 560 q (56.000 kg.) almatermés utolsó részének válogatását eszközölték. Itt tudjuk meg, hogy a fentirt mennyiségű almán kívül termett még 102 q (10.200 kg.) szilva is. Sipos intéző úr ismerteti a gyümölcs­telepítés mikéntjét s előadja, hogy a be­telepítésre szánt 278 kát. hold ültetési munkáit 1931. évben kezdték és 1936. év­ben fejezték be. A gyümölcsösben csupán alma- és szilvaféleségek kerültek kiültc- tcsre. Almából Jonathán, London-pepin, Batul és téli Aranyparmen foglalja el az első helyet, de néhány példány azért képviseli a húsvéti Rozmaring és kanadai Rennet-féleségeket is. Míg szilvából fő­leg a besztercei, besztercei muskotály, agen és olaszkék kaptak helyet. Itt tudjuk meg, hogy az alma termés tárolására kiválóan alkalmas a herceg­primási sötétkapui pince, ahol a kísér­letek igazolása szerint teljes üdeségében éri meg az alma a következő év termését. A termést kínt a gyümölcsösben kicsi­ben is értékesítik. Ide jönnek nemcsak a környék községeiből, hanem Komárom- vármegye szomszédos járásaiból is. Az I, osztályú almát beszállítják Esztergomba a sötétkapui pincébe s tavaszkor kerül eladásra. Mondanunk sem kell, hogy a telepítés tekintélyes tőkét, befektetést igenyel s ennek nagyobbik része ültetési munkadi­jakra ment. Ezeken kivül a gyümölcs­szedéstől eltekintve, kora tavasztól 40— 60 munkást foglalkoztat, tehát szociális szempontból is jelentőséggel bir. Nemzetgazdasági és közellátási jelen­tőségét pedig legélesebben illusztrálja az a 13.000 darab almafa, amelynek a ter­mése évről-évre várható. Sipos intéző úr azt mendja, hogy az almafa cca 80 évig él, teljes termő-korát pedig 25 éves korában éri el és ezt a ter­mőképességet 50 éves korig tartja meg, ezentúl már a termőképesség csökken. Az almafa teljes termőképessége átlago­san 150 kg-ra tehető, s igy könnyen ki­számíthatjuk, hogy normális termelési tényezők mellett milyen mennyiségű al­matermés kerülhet 13,000 almafáról köz­ellátásunk vérkeringésébe. Nemcsak Kecskemét a barackjával, Nagykőrös a meggyével, hanem Marót- puszta almájával, a maga 18 karátos ara­nyával, kivitelünk megjavításával jó va­lutát képez. A marótpusztai gyümölcste- lepités, amely országos viszonylatban is jelentőséggel bir, dr. Serédi Jusztinián hercegprímás úr őeminenciája nevéhez fűződik s bölcs előrelátását igazolja. Nem célom az éceszgéberkedés, de egy létesítendő szilvaaszaló berendezés mellé önkénytelenül kívánkozik Esztergomban egy csinos gyümölcsösbolt, ahol az egyik Sipos árulná a hivogatóan szép gyümöl­csöt, mig a másik Sipos a csenkepusztai gazdaság konyhakertészeti remekeit. Hegedűs Balázs Városi közgyűlés Esztergom város képviselőtestülete f. hó 9-én, csütörtökön délután 5 órai kez­dettel dr. Etter Jenő polgármester el­nöklésével rendkívüli küzgyűlést tartott amelyen tudomásulvette, hogy a pénz­ügyminiszter a város csatornázási tervei­nek elkészítésére 15.000 pengőt utalt ki. Tudomásulvette a közgyűlés a városi adóhivatali tisztségek betöltésére vonat­kozó belügyminiszteri leiratot is, amely szerint dr. Szerencsés József adótisztet alszámvevővé, Szabolcs Ferencet és Vi­rág Bélát pedig adótisztekké nevezte ki a belügyminiszter. Mayer János elhalá­lozott virilis helyébe Hroba Lajos került. A továbbiakban kiküldötte a képvise­lőtestület a legtöbb adót fizetők névjegy­zékének kiigazítására hivatott bizottság tagjait is dr. Gr óh József, dr. Marczell Árpád és Kovancsek Jenő személyében, a hivatalos tagok mellett. Tudomásulvette a képviselőtestület, hogy az alispán Esztergom város terüle­tére újólag kijelölte a tankötelesek nyil­vántartását végző törzskönyvvezetőket. Tárgyalta a képviselőtestületi közgyű­lés Párkány község képviselőtestületének értesítését, amely szérint a városi gimná­zium és polgári iskola kiadásaihoz való hozzájárulást megtagadja. Esztergom vá­ros képviselőtestülete annak idején arra való hivatkozással kérte ezt Párkánytól, hogy onnan számos tanuló jár át az em­lített iskolákba. Vitéz Sziüós-Waldvogel József világí­tott rá felszólalásában a kérdésre és a város kívánságának méltányosságára. In­dítványára úgy határozott a képviselő- testület, hogy a két esztergomi iskolába a jövőben csak abban az esetben vesz­nek fel Párkányból tanulókat, ha a hely­beliek felvétele után még elegendő hely van. A város háztartási és gyámpénztári pénzfeleslegét a jövő 1944. évre az Esz­tergomi Takarékpénztárnál 65 %-ban, a Kereskedelmi és Iparbanknál 30 °/oban és a Hitelszövetkezetnél 5 %-ban helyezi el kamatozásra a város vezetősége. A közgyűlési terem számára új kályha vásárlására vonatkozó javaslat több hoz­zászólás után lekerült a napirendről. A Kerek-tóhoz vezető búbánati-út kiépíté­séhez 5000 pengő költséghozzájárulást szavazott meg a képviselőtestület. A gyümölcs jelentősége közellátási és nemzet- gazdasági szempontból

Next

/
Thumbnails
Contents