Esztergom és Vidéke, 1943
1943 / 98. szám
2 4 SZTIIGOH «• VIDIKI 1943. december 11 Az esztergomi belvárosi temető sirlámpái mellől. XLV. Séta a halottak városának utcáin. Szűkszavú írás gömbölyíti szavakba kívánkozó, megmerevedett vonalait Haach Ferenc-nek és családjá-nak szélesmellű, magas síremlékén. A ma Esztergoménak erre járó vándora érdeklődést vesztett közömbösséggel áll meg előtte, pedig a múltakba eliaradó kutatás és visszaszállás érdemes értesítéssel tud szolgálni az elhanyatlott évek és napok többé életté nem válható egybesereglésénél. — Haach Ferenc az előző század harmincas-hatvanas esztendeinek jónevű szitás iparosa. Temesvárról került ifjú éveiben a magyar sorsfolyó évezredes városába. Öccse a 48-as szabadságharc idején szereplő Haach József minorita szerzetesnek, akit a küzdelmes harcok egyik vezetőemberének szöktetéséért ötévi fogsággal büntetett a tipró hatalom. Az üldözötteket segítő, nemzeti érzéséért büntetett testvér 1885 őszén a messzi Erdélyben zárta szemét hosszú álomra. Kolozsvárott, a há- zsongárdi patinás, árnyas temetőben várja az utolsó ítélet harsonáját, — A továbbfutó sorok a J3é£ássy-család tagjairól emlékeznek. Békássy Rezső 18/6— 1908-ig volt Esztergom sokat emlegetett rendőrbiztosa. A rendnek, az igazságnak rettenthetetlen, vaskezű védelmezője. Az oktalan, helytelenül ,,virtusos"-nak magasztalt késelésnek itt, Esztergomban nem sok hűhót csapó kiírtója. A garázda, nagylegények réme, aki bölcs belátással, józan ésszel úgy magyarázta az egyensúly-helyzet természetét, hogy a rakoncátlankodóknak kell áldozatot hozmok a tisztesség és rend fennmaradásáért. A közbiztonság bolygatói, felíorgatói nemcsak a fennálló bástyás rendbe, hanem valósággal „vastestű személyébe" is beleütköztek. Rettegtek a négyszemközt való találkozás elkerülhetetlen pillanataitól. Másodszori, harmadszori találkozásra nem igen került sor, A tanítás fogott. A fejből elszállott a hóbortos pára s a vér mederbe kényszerítetten mosta az élet partjait. A nem könnyen felej - tódő rendbiztos Gy őrszentmár ionban született 1836-ban. Hosszabb időn keresztül Olaszországban katonáskodott. Rendet, fegyelmet szerető természete minden bizonnyal itt kalapálódott azzá a vas akarattá, acélos jellemmé, mely nehéz munkájának minden nehézséggel dacoló, minden dicséretet megérdemlő elvégzőjévé tette. Nem ismerte a felesleges elérzékenyülést, de jóságos szívvel fordult a sértettek, a kárvallottak felé, A lágyságot, szelídséget ezeknek tartogatta. Ezért rajongtak érte a hátsó ajtókat készenlétben nem tartogatok. Feljebbvalói becsülték, rendőrei atyjukként tisztelték. A legtöbb bűnügy szálát eredményesen gombolyította fel. Ügyes fogásaiért többször megjutalmazták. Becsülettel, hűséges kötelességteljesítéssel megfutott pálya után adta át testét a visszaváró földnek. Lelke az örök Igazság előtt jelent meg, hogy számot adjon embertársai között végzett sáfárkodásáról. —• Vele osztja meg a síri nyugalmat hitvese : Haach Franciska, a korábban említett Haach Ferenc-nek leánya, 88 éves korában került halott ura mellé. A sírkő írása nem említi, de a temető nyilvántartó könyve szerint Békássy Rezső, B. Gyula és B. József még a síri lakás lakója. A föld mélye sok titkot takar. Olyan, mint a tenger, elnyeli fiait. Emberi test, kincs, ház nincs tőle biztonságban. Előbb- utóbb a gyomrába kerül. Itt, az elmúlás mezején is lépten-nyomon láthatjuk a kettő küzdelmét, A domboldalról lesodort vékony rétegek, a szomszédban megásott sírok elmaradozó hantjai lassan- kint feltöltik az ápolás nélkül maradt sírok kőemlékeinek apró előterét. Elmerülnek a betűk. Küzdeni kell kiszabadításukért. Alacsony, földbe süppedt márványkereszt neveket őrző soraiért folyt most is a csendes és rövid harc. A világosságra szabadított betűk felvilágosítással hálálkodnak : Itt nyugszik Istenben boldogult Guzsaly „Josef" és Borbála sz. Neogrády. Felejthetetlen szüleimnek fivérem, György és nővérem, Teréz nevében örök hálául Ft. Guzsaly „Josef" lo- vászhetényi „blébános" Pécs megyében. (A két utolsó szó a pécsi egyházmegyét akarja jelezni. Az említett helység Baranya vármegye pécsváradi járásának egyik kisközsége.) — A sírkő ügyét ellátó kőfaragómester nem a honfoglaló ősök bús magyar fajtájához tartozhatott. A „Josef“ ismételt szerepeltetése, a „p“ betűt felváltó „b” jelentkezése nem a pattogó nyelv ivadékát sejteti, — A hálás gyermekek a márványkereszt felállításával atyjuk, Guzsaly József takácsmester emlékének áldoztak. Hatesztendős korában került a fedeles koporsó hideg ágyába Kanozsai Ibolyka. Örökzöld levelek foglalják keretbe a kőemléket kesergő versével együtt, melyben a vlrághullást sirató szülők a találkozás reményével vigasztalódnak. A magyar felírások mellől csak nem tud elmaradni a német nyelven fogalmazott halottsiratás. Érthető. Az 1850-es esztendők közepén járunk errefelé. Ebben az időben pedig fel-felbukkan a régi haza elkísérő nyelve. Szép szál, vállas márvány kissé előredűlő falán csordulnak versbe a könnyekvéste sorok : HIER IN DIESER KÜHLEN HÖHLE LIEGET EINE IÜNGE HÜLLE, DIE VOR MÜH’ UND EMSIGKEIT IST GESTORBEN VOR DER ZEIT. CLARA WANITbCHtK WARD ICH GENANNT IN HIMMEL IST MEIN VATERLAND. ICH LASS’ MEINEM MANN GROSSE SORGEN, DREI KLEINE WAISLEIN GOTT WIRD’S VERSORGEN. Gestorben den 17. Febr. 1854. — A földi élet tűnő árnyékhoz hasonló rövid futását példázzák a hívő, bízó sorok, amikor Wanitschek János esztergomi polgárnak fiatal, 30 esztendős feleségéről, Debik Klárá-ról kesergik el a fájó búcsúzás szívet hasogató szavait. Szabó Rácz Mihály-nak és élettársának, Brutsy Máriá-nak márvány emlékén túl új sor kezdő szakaszán három egyforma szabású sírkő álldogál egymás mellett. A faragás dolgában nem sok különbséget mutató sírkeresztek közelebbi kapcsolatokat gyaníttatnak; Tájékozódó utána- nézés és elsétálás a korábbi esztergomiak családfáinak erdejében igazolja a felvetődő sejtéseket. A legelső emlék az út partos szélén birkózik a küzdeni sose szűnő idővel. Mintha a sulykoló ütések jórészét az elsőség jogán maga fogta volna fel, annyira sebhelyes gyötört teste, megszabdalt arca. A megtört vonások és betűk német szövegű soraiból a már többször feljaj- dult életsiratás s az itteniek imádságát kérő könyörgés szól a temető útjait járó érző, emlékező szívekhez. Megismertet a Bariról Esztergomba átkerült szabómesterrel : Hier ruhet Mathias Zalitsek. Gestorben den 27. Febr. 1839. Gewidmet von seiner Gattin Anna gebohrne Zeloski. — A középső sírkereszt Zeloszky András takácsmester földről elkanyargó életének jelző állomása. Iparostársai között hosszú időkön át fennmaradó emléket biztosított nevének. Az esztergomi bazilika főoltárának világhírű képével kapcsolatban az ő munkás élete is felújuló emlegetést érdemel. Michelangelo Grigo- letti kérésére vállalkozik a megtisztelő, nem könnyű munkára : megszövi a hatalmas oltárkép óriási vásznát. Külön erre a célra készített szövőszéken fonódott vetélője, ügyes keze nyomán a szálak mérhetetlen ezreinek erdeje egységben engedelmes szövedékké, hogy a rászálló királyi szivárványszínek ujjongással magasztalják a Boldogságos Szüzet, akit az üres sírnál összegyűlt apostolok ég felé vetődő tekintete kisér az angyalok karába. — A neves takácsmester nem sokáig volt magányos lakója csendes tanyájának. Nagyatyjuk halálára hét hónappal a két kis unoka, az ötéves „Kakass Lipód“ s a háromesztendős „Kakass Kálmán" sietett a nagyapától többé el nem váló találkozásra „szüleiknek felejthetetlen fájdalmára." A harmadik sírkőnek szárazon is könnyes írása szerint „eredete helyére tért vissza Goger Josepha, Kakass Ferenc hitese. Életének 31. évében. A boldogult édesanyának elsőszülött fia, Ferenc szinte elnyugodott hétéves korában." A három sír dombját a feledés száraz gyepszőnyege borítja. Zeloszky András sírhalmán azonban ilyentájt, amikor szakad és száll a felejtés sűrű ködfala, mintha színes rózsák fakadnának, hajladoznának. Szalva Dezső a szülőváros földjének megnyugtató, puha ölén talált síri szállásra. A Megfeszítettnek áldozott el- kötelezés napszámában térült-fordult a lelkek földjén, járta a határt, s terelgette a tikkasztó élet szomjasait az Örök Ige hűsítő forrásához, 39 esztendőt egybefogó, Isten országát munkáló lelkipásztorkodásának kezdő évei Udvard, Budapest, Komárom, Érsekújvár között osztódtak meg. 1911-ben Ógyallára került plébánosnak, Itt újjáépítette leégett templomát, kibővítette plébániáját. 1927-ben távoznia kellett őrhelyéről. Véka alá nem rejtőzködő magyarsága szálkaként szúrta az ijedősen éber és nyugtalan cseh szemeket. Aholcsak lehetett, kellemetlenkedésekkel gyötörték. 1925-ben a plébániájához tartozó Bagotán az összetákolt köztársaság „állambiztonsági közegei" házkutatást tartottak a 6—10 éves kis fiúkból és leányokból szervezett iskolai szívgárda apró helyiségében. Puskák, kardok, öldöklő fegyverek után szimatoltak. A nagy munka után a bagotai jegyző dörgő rendelettel feloszlatja a veszedelmes alakulatot : „az egyesület müködéséL felfüggesztem, s annak vagyonát, mely áll 2 darab réztrombitából és 5 K 60 fillér készpénzből, ezennel elkob- zom." — A meg nem szűnő gyanúsítások, áskálódások Garamkövesdre sodorják 1927-ben a betolakodottak előtt nem kedves plébánost, A visszatérés után még 3 évig munkálkodik az Űr szőlőjében. 1941-ben vonult vissza Esztergomba, boldog gyermekévei városába rövid pihenőre, hogy pár hónapra rá a sírnak ütés, szeretetlenség nem háborgatta nyugalmas párnájára dőljön. — Nagyatyja, Ibermasszer Mátyás és nagyanyja Hauer- stein Erzsébet síri álmainak megosztója. Elhalt szülei nem itt, Ógyallán nyugszanak. — A díszes kőemlék középső lapjának teteje felé töviskoszorús Krisztusfej ébreszt érzést és gondolatot a megváltás örök értékéről. Lenn fekete humusz apró halmai borulnak a még nem is olyan régen színekben tobzódó rózsatövekre. Pihennek, alusznak. Álmodoznak madárdalról, tűző napról, amikor majd újra tavaszi szellő társalog a lombosodó fákkal. (Folyt, köv.) Vértes Zoárd Megkezdődött városunkban is a leventék által városszerte az üveggyüjtés Háborús időkben a cél az, hogy az összes használható hulladékanyagot ösz- sze kell gyűjteni és azt az anyaggazdálkodás szolgálatába kell állítani. így került sor a használt üvegek gyűjtésére is, amelyeket már több városban nagy sikerrel gyűjtöttek össze a leventék. Kedden megjelentek a sárga plakátok az utcákon és városunk minden lakójának tudomására hozták, hogy f. hó 9-től 19-ig a leventék összegyűjtik az összes használatlan üvegeket. A leventék csütörtökön délután utcáról utcára járva szedték össze az üvegeket. Felmentek a padlásra, lementek a pincébe és minden használható üveget összegyűjtöttek. Öröm volt nézni a fiúkat, amint megrakott kosarakkal hordták az üvegeket a polgári iskola (a volt Szent István elemi iskola) helyiségébe, ahol az átvevő bizottság átvette tőlük. Az egyik lelkes csapat után mentünk és látogatást tettünk a gyűjtőállomáson. A polgári iskola egyik termében nagy a sürgés-forgás. Itt veszik be a fiúktól a gyűjtött üvegeket. A folyosón csapatosan állnak a kosaras gyermekek, akik várják, hogy az átvételnél sor kerüljön rájuk. Boldogan mesélik, hogy egyik, másik lakás poros padlásán milyen szép mennyiséget szedtek össze. Csak az a baj, hogy hamar sötétedik és a ház- tulajdonosok nem engedik sötétben a padlásra és a pincébe, mert nincs ott világító eszköz. De nem baj, amit ma nem tudnak elvinni, elviszik azt holnap. — Hogyan csináljátok fiúk ? — adjuk fel a kérdést az egyik lelkes, pirospozsgás leventének. — Hát kérem, a plakátok felhívták a lakosság figyelmét és mindenki érezte a kötelességét. Mi pedig minden házba röpcédulát vittünk és bejelentettük, hogy mikor jövünk az üvegekért. Van ahol azonnal megkapjuk, van ahol másnap, harmadnap kell az üvegért elmenni. Nincs olyan ház, ahol elhasznált gyógyszeres, dianás, pezsgős, sörös stb. üveg ne porosodna a lakás egy eldugott sarkában és amelyet a gazdaasszony örömmel ne adna oda, mert nem kell már neki tovább kerülgetnie. — Mi ketten, hárman összeszövetkeztünk, egyikünk bemegy a lakásba, addig a többi kint vár a kosárral, ha nagyobb mennyiség van, akkor ők is bejönnek és így szedjük össze a használt üvegeket. Benn a teremben Szalva László főoktató, a gyűjtés irányítójával és szervezőjével is beszélgettünk, aki a legnagyobb készséggel ad felvilágosítást a megkezdett munkáról. — Esztergomban nehezen indul meg minden — kezdi beszédét — de ha megindul a gyűjtés, akkor oly nagy a lelkesedés és olyan eredményeket hoz létre, hogy valósággal bámulatba esünk. Sőt, nem egyszer sokszorosan felülmúlja a hasonló városok eredményét. A teremben valóságos üvegerődöt látnak, ez mind a mai nap eredménye. Kétezer üveg egy nap alatt. Általában a központ gyakorlati embereitől kapott értesítés szerint annyi üveg szokott összegyűlni egy városban, ahol lelkes munkát végeznek, mint amennyi az illető város lakosságának a száma. Fel, fiúk, a 22.000 felé ! Hiszem, hogy az utolsó nap mi is elérjük ezt a számot. Állandó kitartással végzett lelkes munkára van szükség, mely még a legnagyobb akadályokat is leküzdi. — Mi történik az olyan házakkal, ahová a gyűjtők nem tudnak eljutni? — Bárkihez, aki ezt a leventéknek bejelenti, nyomban kiküldjük a gyűjtőjárőröket és azok összeszedik az üvegeket. A délutáni órákban 2—6-ig itt az iskolában egy átvevő bizottság működik, amely bármely mennyiségű üvegeket átvesz, de nemcsak a leventéktől, hanem másoktól is és köszönettel nyugtázza. Boldogan távoztunk az üveggyűjtő központ helyiségéből, mert láttuk, hogy a mi népünk is megérti a kor hívó szavát és a hulladék vagy elhasznált anyagokat az anyaggazdálkodás szolgálatába állítja. Sok örömmel és lelkesedéssel nézünk a megkezdett munka elé és várjuk aí eredményeket. Karácsony előtt kibocsátásra kerülnek a buzakötvények A buzakötvények kibocsátására irányuló előkészítő munkálatok serényen folynak a pénzügyminisztériumban, A buzakötvények kibocsátásának feltételei tekintetében értesülésünk szerint a végleges döntés már megtörtént. Eszerint a buzakötvények emissziója 200 millió pengős keretben történik, a kötvények kamatozása 3 százalék, a kölcsön lejárata pedig 25 év. A buzakötvények 5, 10, 25 és 100 mázsa búzára szóló címletekben kerülnek kibocsátásra. Lényeges feltétele a buzakötvényeknek még, hogy a jelenlegi 40 pengős búzaárat biztosítják még arra az esetre is, ha a háborúutáni években a búza ára esetleg 40 pengő alá esne vissza. Ez tehát kétségkívül olyan előnye a kibocsátandó kötvényeknek, amely különleges vonzóerőt biztosit számukra. Az új állami emisszió legnagyobb jelentősége abban rejlik, hogy az újtipusú buzakötvények alkalmasak arra, hogy visszavezessék a gazdasági élet vérkeringésébe azokat a bankjegyeket, amelyek jelenleg el vannak rejtve, aminek alapja az is, hogy jelenleg, amikor a kisemberek nagyobb jövedelemhez jutnak, nem szokván még hozzá ahhoz, hogy takarékbetétekbe fektessék, vagy másféleképpen helyezzék el pénzüket, ezért a szükségletnél nagyobb mennyiségben otthon tartják pénzüket. Értesülésünk szerint az új állami emisszió előkészítő munkálatai már igen előrehaladt stádiumban vannak, úgyhogy még a karácsonyi ünnepek előtt piacra kerülnek a kötvények és igy a legjobb tőkeelhelyezést biztositó uj állampapírok karácsonyi ajándék céljaira is felhasználhatók lesznek. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦f Kitünően sikerült az Egészségvédelmi Szövetség műsoros- és Mikulás-estje Minden évben a téli társas összejöveteleinek bevezetője városunkban az Országos Egészségvédelmi Szövetség Esztergomi Fiókjának rendezésében megtartott Mikulás-vásár és az azt megelőző hangulatos műsor. Aki ezen a két estén a Szécheavi Kaszinó termében megjelentek a jótékony célra való tekintettel, felejihetetlen és kedves élményben volt részük. A rendezők felé a szép eredményeKért sok-sok hála fog szállni azoknak ajkáról, akik karácsony előtt ennek a jótékony célú estnek eredményeit élvezni fogjak. 4-én, szombaton este műsoros estben gyönyörködtek a megjelentek. A szépen feldíszített színpadon a négy ászt megszemélyesítő képek jelentek meg, mindegyikéhez stílusos táncot tanult be varosunk fiatalsága. A táncok telva voltak finomsággal, bájjal, csupa kecsesseg volt az egész. Nagyon szép és finom volt a tavasz, nyár táncszáma, igazi magyar levegőt árasztott az ősz táncjelenete és csupa derű és kedvesség volt az elemi iskolások télitánca. Ámon Magdolna Tschaikovszky müveiből válogatta össze az előadott darabokat. A szerencsés összeállítással egyben a • művész emlékének is áldozott halálának ötvenedik évfordulója alkalmából. Tschaikovszky műveinek előadásával világos jelét adta, hogy ismeri kifejezési hajlamainak irányát és ambícióit tudatosan állítja azzal egyenesvonalba. Az előadás ritka élvezetes perceket szerzett ezúttal is hallgatóinak, neki pedig sok újabb megérdemelt elismerést. Vasárnap délelőtt városunk hölgyei és fiatal lányai buzgón árusították a szebbnél-szebb kézimunkákat, köröndi művészi agyagedényeket és apró Mikulás-napi kedvességeket és édességeket. Este öt órakor jött a kicsinyek régen óhajtott Mikulása, aki izgalmak és drukkolások közepette kiosztotta a vár- va-várt ajándékokat. A kedves napot ajándéktárgyak kisorsolása fejezte be. Amint értesültünk, az est nagyszerűen sikerült anyagilag is, mert több mint 1500 pengő jövedelmet hozott a jótékony célra, HMMimillMHtMMUlMt Lapunkat támogatja, ha hirdetőinknél vásárol.
