Esztergom és Vidéke, 1943
1943 / 93. szám
HATVANNEGYEDIK ÉVF. 93. SZ. K ' SZERDA; 1943. NOVEMBER 24 \ffo, ° Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor-u. 20. Keresztény politikai és társadalmi lap^£|SH^jvSzerdán 20 fillér, szombaton 24 fillér Megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési ár 1 hóra: 2 pengő. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Albrecht kir. herceg és az iparügyi miniszter jelenlétében nyitották meg Győrött az új tanoncott- hont. — 330 téli állattenyésztési tanfolyam tartását rendelte el a földmivelésügyi kormányzat. — A magyar városokban 200 üzlet van, melyért évenkint 105.7 millió pengő bért fizetnek. — Budapestre érkezett az olasz köztársaság új követe. — 102 millió pengőre szaporodott az OT1 hátralék. — Hét új tanszéket állított fel a kultuszminiszter. — Az 1943-44. évi nemzeti jövedelem 16.5 milliárd pengőre becsülhető. — 800 kilométer új országutat építettek Erdélyben. 4 KÜLFÖLD Megígérte Churchill Albánia teljes függetlenségét. — Középeurópát Benes vezetése alá szeretné helyezni a Szovjet. — Angolok bombázták Luna svéd várost. — Bulgária kijelentette, hogy hadserege kész a szabadságért fegyvert ragadni. — — A litvánok tiltakoznak a szovjetbe való bekebelezés ellen. — Szófiában támogatják a polgári lakosság elköltözését. — A Szovjet igényt tart az ukrán területekre- — Románia egy berlini hir szerint béketapogatózást tett az ankarai angol és amerikai követségen. — A lengyel csapatok nem kívánnak a bolsevistákkal együtt harcolni. — A Kos- ciusko lengyel hadosztály megadta magát a németeknek. — Az angolok megüzenték 36 francia városnak, hogy a bombázások miatt hur- colkodjanak ki. — 372 százalékkal emelkedtek Romániában az árak. — A román papoknak tilos elhamvasztott halottakat temetni. — Kisajátítják a zsidó tulajdont a köztársasági Olaszországban. — A németek visszafoglalták Zsitomirt. — Száz angolszász repülőgépből negyven nyolcat lelőttek a japánok. — Vatikánban gy.űjtik össze az olasz műkincseket. — Partraszállási gyakorlatok voltak Skóciában. — A volt angol király ültetvényes lesz Mary- landben. — Szardíniában egy fogház fellázadt és 237 fegyenc elmenekült. — Megadták magukat az olasz csapatok a németeknek az égeitengeri szigeteken. — Az amerikai szénbányákat nem merik visz- szaadni tulajdonosaiknak. — Bánátban tilos a lovak vétele és eladása. — Németország összes kiadásai a háború első négy évében 337 milliárd márka. — Romániában nem szabad papirost tüzelésre használni. — 300 millió köbméter viz van a Donec-medence bányáiban. — Halálos ítélet vár az elfogott fasiszta nagytanács tagjaira. — Dönteni fog a mohamedán világkongresszus a többnejűségről. — Amerikában maximálni fogják a gabo- naneműek árát. — Marseilleben női rendőrséget állítottak fel. — Anglia nem intézett ultimátumot Romániához. — Libanon elnökét, a minisztereket és a képviselőket a franciák szabadon engedték. — Utcai zavargások vannak újra Palesztinában. Városi közgyűlés Esztergom sz. kir. megyei város képviselőtestülete f. hó 17-én, szerdán délután rendes közgyűlést tartott a városháza nagytermében. Napirend előtt az elnöklő dr. Etter Jenő polgármester kegyeletes szavakkal emlékezett meg Mayer János képviselőtestületi tag haláláról, akinek emlékét jegyzőkönyvében örökítette meg a közgyűlés. Bejelentette ezután a polgármester, hogy a közelmúltban névtelen feljelentésre vizsgálatot tartott a város közellátási hivatalában. Az illetékes felettes hatóság részéről megejtett vizsgálat eredményét 19 gépelt lapon most kapta kézhez a város vezetősége. Ebből kitűnik, hogy a feljelentés alaptalan volt, a közellátási hivatalban minden rendben van. A vizsgálat megállapította, hogy Sehalkház Ferenc gazdasági tanácsos működése főként a hús- és zsirellátás terén átlagon felüli, mintaszerű teljesítmény. A vizsgálat eredményének tudomásulvétele után a képviselőtestületi közgyűlés köszönetét és elismerést szavazott Sehalkház Ferenc gazdasági tanácsosnak a közellátás érdekében kifejtett nehéz és felelősségteljes munkájáért. Sehalkház Ferenc felszólalásában megköszönte a képviselőtestület határozatát és kérte, hogy a képviselőtestület az ö munkájának elismeréseként bélyegezze meg a névtelen feljelentőket. A tárgysorozatban szerepelt a belügyminiszter leirata, amely szerint a Kolos közkórházban röntgenfőorvosi állás szervezését jóváhagyta, — viszont a kórházi élelmezőtiszti állás szervezését elutasította. Dr. Eggenhof er Béla igazgató-főorvos felszólalásában hangsúlyozta, hogy szükség van az állás megszervezésére és hogy az átszervezés nem jár költségtöbblettel. Kisebb illetményügyeket tárgyalt ezután a képviselőtestület, majd tudomásulvette a polgármesteri bejelentést arról, hogy a Hungária Villamossági Rt.- nak a svájci frankkölcsön visszafizetésére tett ajánlat a folyó év végéig meghosszabbítást nyert. A Vármegyék és Városok Mentőegyesületének tagdiját 50 százalékkal felemelte a képviselőtestület, majd több kisebb jelentőségű ügy elintézése után rátért a város 1944. évi költségvetési előirányzatának tárgyalására. Dr. Etter Jenő polgármester bevezető szavaiban utalt arra, hogy az állam- kincstár a tiszti üdülőért és a legelőterületért járó kisajátítási összeget a mai napig sem fizette meg és hogy a város iskolaügyi terhei igen megnövekedtek, — ennek dacára a költségvetés tételei nem lépik túl az előző évi kereteket. A pótadó 100°/o-os, a kereseti adó 7 °/o-os lett. A polgármester tájékoztató beszéde után Perédy Ferenc számvevőségi főtanácsos részletesen ismertette a 2,133.406 P szükséglettel és 1,924.014 P fedezettel 209.392 P 100 °/o-os pótadó útján fedezendő hiánnyal megállapított és elfogadott költségvetést, amelynek taglalására lapunkban még rátérünk. Gere András a költségvetéssel kapcsolatosan a borfogyasztási adó mérsékletét kérte, mire a polgármester hangoztatta, hogy az adó mérvét miniszteri rendelet állapítja meg s ezen a város változtatni nem tud. Dr. Drahos János általában elismeréssel szóllott a költségvetésről és kijelentette, hogy talán reális lesz a nehéz viszonyok figyelembevételével, gondos körültekintéssel készült költségvetés. Pál Endre hozzászólásában megkérdezte, hogy miért késik az említett kisa- játitási összeg kifizetése. Szót emelt a tüzifaellátás és a juhsajtelosztás ügyében is. Elnöklő polgármester válaszában rámutatott arra, hogy a honvédelmi kisajátítás ügyében f. évi március hó 29-én jött létre az egyezség és a kincstár azóta tartozik. Ha a kincstár nem fizetne, akkor a város képviselete elállhat az egyezségtől. A tüzifaellátásra vonatkozólag megállapította, hogy az az előírások szerint folyik. A Kolos közkórház és a röntgen alap 1942. évi zárszámadását is elfogadta és tudomásulvette a képviselőtestületi közgyűlés. Beszámoló az OTI múlt évi működéséről Most jelent meg az OTI igazgatóságának terjedelmes és jól áttekinthető jelentése az intézet 1942. évi működéséről. A jelentés adathalmaza arról tanúskodik, hogy az OTI hatalmas egészségügyi szolgálatot végzett. A múlt esztendőben összesen 162,722,994 pengőt fizetett ki, 1941-ben ez az összeg 110, 1940- ben mindössze 85 millió pengő volt. A növekedést a munkabérek emelkedése és az ország területének gyarapodása okozta. A jelentés ismerteti a délvidéki területeken működő helyi OTI-szervek eredményeit is. A magyar kötelező be- tegségi biztosítás fennállásának ötvenedik évében 471/» millió pengőt fizetett ki az intézet táppénz és gyógykezelési járadékra, 22 milliót kórházi ápolásra, 171/’ milliót orvosi költségekre, 15 milliót baleseti járadékra, 12 milliót győgy- és kötszerköltségre, 8 milliót bánya- nyugbérre és 6 milliót szülészeti segélyre. A befolyt járulékok 47 millióval haladták meg az előirányzott összeget, a munkaadói tartozások 38.2 százalékkal kevesebbek az előírásnál. A betegségi biztosítás munkaadói létszáma a múlt évben 14.705-tel, 9.2 százalékkal növekedett. A biztosítottak létszáma az ösz- szes kerületi és vállalati pénztáraknál az őszi hónapokban megközelítette az 1 millió 250 ezret. A táppénzállományba vettek száma 406.380 volt, az összes igénybevevőknél az egész ország területén 7.344.612 betegségi eset fordult elő, a gyógykezelési esetek száma 15,665.393 volt, egy betegre tehát átlag 2.13 kezelés esett. Budapesten a háztartási munkaadók létszáma 0.4 százalékkal csökkent, a vidéken 6.7 százalékkal emelkedett. A fővárosban a háztartási alkalmazottak száma átlagban 80,000 körül mozgott. Újra szabályozták a zsír beszolgáltatását és a sertés eladását A hivatalos lap vasárnapi száma közli a közellátásügyi miniszter rendeletét — vasárnap már életbe is lépett — a sertés és zsiradék beszolgáltatásának és fo, gal- mának újabb szabályozásáról. A rendelet értelmében a 20 kilónál nehezebb élő sertést december 1-től kezdve csak a rendelet előírása szerint szabad eladni és megvásárolni. A rendelet kiterjed a december 1-e előtt megvásárolt vagy bérhizlaló szerződéssel lekötött, de a hizlaltatónak tényleg még át nem adott sertésre is. A bérhizlaltató a lekötött sertést csak a közellátási miniszter utasítása alapján kiadott átvételi utalvány ellenében veheti át. Magánháztartások a szerződés alapján hizlalt sertést a hizlalótól átvehetik, ha az illetékes községi elöljáróság a sertésre vágási engedélyt ad. Sertésvágási engedélyt csak annak adnak aki a vágástól számított egy évre a háztartásához tartozó egy éven felüli személyek zsirjegyjogosultságáról, illetőleg a hatósági zsirellátásban való részesedéséről lemondott. A háztartásához tartozó minden négy, egy éven felüli személy után egy-egy sertésre kell vágási engedélyt kiadni. Ha a háztartáshoz tartozó személyek száma négynél kevesebb, a vágási engedélyt ki lehet adni egy sertésre, de az engedélyest a megszabott kötelező zsírbeszolgáltatáson felül annyiszor két kiló zsirbeszolgáltatására kell kötelezni, ahánnyal a háztartáshoz tartozó személyek száma négynél kevesebb, Magyarországon 100 ember közül 5 tisztviselő A közszolgálat és szabadfoglalkozások statisztikája érdekes képet mutatott mindenkor. 10—12 évvel ezelőtti statisztikai adatok arról számolnak be, hogy 100 dolgozó közül öten végeztek olyan munkát, amely a közszolgálat és az értelmiségi szabadpályák körébe tartozik. 1930-ban a köztisztviselők és a szabadfoglalkozásúak lélekszáina Magyarországon 195.812 volt és ebben a csoportban minden 100 keresőre 122 eltartott esett. Egy most kiadott hivatalos kimutatás adatai alapján megállapítható, hogy az elmúlt 13 esztendő alatt a közszolgálati alkalmazottak és az értelmiségi foglalkozású magántisztviselők száma 18 százalékkal megnőtt. A keresők száma 7 százalékos gyarapodást mutat. Feltűnő azonban, hogy az elmúlt 13 esztendő alatt az őstermelés dolgozóinak száma nem növekedett, hanem 4 százalékkal apadt. A statisztikai adatok szerint tehát Magyarországon átlag minden huszadik ember áll közszolgálatban, vagy önálló értelmiségi pályán, A 196.000 főnyi kereskedő közül 138,000 tulajdonképpen értelmiségi jellegű, a többi a segédszemélyzethez tartozik. A törvényhozás szervezete 260 értelmiségi alkalmazottat foglalkoztatott. A közigazgatási szolgálat 34.504 tisztviselő látta el. Eszerint átlag minden 383 lakoshoz szükséges egy olyan értelmiségi dolgozó, akinek feladata az, hogy ennek a csoportnak közigazgatási tennivalóit ellássa. 15.343 állami tisztviselő, 6200 városi tisztviselő és többezer községi jegyző, díj nők és más tisztviselő áll közületek szolgálatában. Az igazságszolgáltatás 16.177 értelmiségi munkást foglalkoztat, ezek közül 1779 a bíró és ügyész. A közoktatásügy területén 40.609 tisztviselő dolgozik, a közegészségügy 19.000 tisztviselőt foglalkoztat. Az irodalom és művészet 6141 értelmiségi munkásnak ad kenyeret. Ennek csaknem egyharmadrésze a színészek csoportja, egynegyedrésze a hivatásos hírlapíróké, egyhatodrésze a festőké és szobrászművészeké. Az ének- és zeneművészek száma 405. ——----------~ H • I * R • E o K Ernszt Sándor volt országgyűlési képviselőnk emlékezete. A nagy magyar katolikus államférfi dr. Ernszt Sándor apostoli protonotárius, volt miniszter halálának 5, évfordulója alkalmából az Ernszt Sándor Emlékbizottság kegyeletes megemlékezést tartott a budapesti Középponti Katolikus Körben. A Magyar Hiszekegy elhangzása után Toperczer Ákosné v. országgyűlési képviselő, törvényhatósági biz. örökös tag „Ernszt Sándor és a keresztény női mozgalmak" címmel tartott előadást, majd Littay Sándor felsőházi tag mondott nagyhatású emlékbeszédet Ernszt Sándorról. A megkapó ünnepséget a magyar Himnusz hangjai fejezték be. Az emlékbizottság vasárnap délelőtt 10 órakor a kerepesi- úti temető kápolnájában misét mondatott Ernszt Sándorért és utána megkoszorúzta a nagy politikus sírját. Gyászhir. Hermann József joghallgató ipartestületi II, titkár, Hermann Lajos ipartestületi elnök fia, f. hó 21-én életének 24 évében, rövid szenvedés után elhunyt. Temetése f, hó 24-én, szerdán délután volt a szentgyörgymezői temetőben nagy részévét mellett, A képviselői tiszteletdijakaf az új költségvetés keretében felemelik. Az eddigi negyedévi 2190 pengő helyett 3000 pengőt, vagyis évi 12.000 pengőt fognak kapni a képviselők. Ehhez fog járulni egyhavi 500 pengős költségátalány is, mely- lyel együtt a képviselők évi járandósága 18.000 pengőt ér el. Az elnöki, háznagyi és jegyzői tiszteletdijak szintén emelkednek az új költségvetésben.
