Esztergom és Vidéke, 1943
1943 / 88. szám
ESZURGOHJ/IDEKE HATVANNEGYEDIK ÉVF. 88. SZ. /í5Sn%. SZOMBAT, 1943. NOVEMBER 6 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor-u. 20. keresztény politikai és társadalmi lap\^n ^ Szerdán 20 fillér, szombaton 24 fillér Megjelenik minden szerdán és szombaton. ^—-'^Előfizetési ár 1 hóra: 2 pengő. Bizalom és ficötelessecgteljesít&s HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Tíz év alatt 45 ezerről 100 ezerre emelkedett Budapesten az albérleti lakások száma. — Az idén 144 millió darabbal emelkedett a posta levélforgalma. — A hercegprímás jelenlétében megalakult az erdélyi Actio Catholica. — 750 iskolában használják fel az oktatófilmet a tanításnál. — 3000 hold földet vetettek be rizzsel Bihar megyében. — Negyvenmillió mázsa gyümölcs termett az idén Magyarországon. — A kormány több mint 400 millió pengőt juttat közlekedési beruházó sokra. KÜLFÖLD Velencét szemelte ki Mussolini a diplomaták székhelyéül.— Használt papírért cigarettautalványt adnak Horvátországban. — Németországban TI millió embert élelmeznek üzemi konyhák és telepek. — Finnországban továbbra is tilos a tánc. — Az önkéntes finn favágók 6 millió köbméter fát termeltek' ki. — A határok megállapítását Moszkvában a béketárgyalások számára tartották fenn. — Korlátozták a szén- szállítást Amerikában. — Ciano grófot, volt fasista külügyminisztert letartóztatták. — A bolgár kormány megadta a működési engedélyt Mussolini követének. — Románia elárverezi a besszarábiai állami berendezéseket. — Olaszországban már mexikói csapatok is vannak. — Az angol külügyminiszter a török külügyminiszterrel folytatandó megbeszélésre Kairóba utazott. — A sző vetségesek Ausztria függetlenségét visszaállítják. — A szövetségek a németek által elkövetett minden kivégzést megtorolnak. — Rohamosan növekszik a mohamedánok száma. Az első világháború óta 20 millióval szaporodtak. — Szovjetköztársaságot követelnek az algíri kommunisták. — Külön amerikai légiflotta érkezett a földközitengeri térség védelmére. — Amerikai csapatok partraszálltak a Salamon-szige- teken. — Néhány százezer olasz munkást toboroznak Németországnak. — Kínával együtt négy nagyhatalmi megállapodás jött létre Moszkvában. — A háborús bűnösökön kívül a fasiszta vezetők és tábornokok kiszolgáltatását követelik a szövetségesek. — Lovas csapatokat is harcba vet a Szovjet. — Szovjet tiszteket osztanak be Marschall tábornok törzskarába. — Németország lépésrőldépésre szándékozik helyreállítani a fasiszta kormány teljhatalmát. — Lebrun volt francia köz- társasági elnök visszatért Francia- országba. — Németországban kétmillió lakást pusztított el a háború. — Hat éve tart már a japán-kinai háború. — A szövetségesek európai tanácsadóbizottságot állítanak fel — Az angolok kiszabadították olasz fogságból az abessziniai negus unokatestvérét. — Nemzetközi ellenőrzés alá akarják helyezni a Földközi-tenger bejáratait. — Újból súlyos bombatalálat érte a világhíres kölni dómot. A mai rendkívüli háborús viszonyok között minden nemzet szempontjából elsőrangú fontossága van annak, hogy az ország határain belül teljes rend és nyugalom legyen, mert kétségtelen, hogy a most dúló világküzdelem olyan szakaszba lépett, amely erős próbára teszi az emberek idegzetét. Nagy elégtételül szolgálhat számunkra, hogy Magyarország ama ritka államok közé tartozik, ahol — amint azt Kállay Miklós miniszterelnök pártjának legutóbbi értekezletén megállapította — valóban teljes nyugalom és rend van. A magyar nemzeti társadalom példát mutató hidegvérrel és higgadtsággal viseli el a háborúval járó, kikerülhetetlen nehézségeket, izgalmakat. Pedig senki nem tagadja, hogy a háborús viszonyok következtében vannak nehézségek, de a magyar társadalom nagyon jól tudja, hogy ezen a téren igazán nem állunk egyedül a világon, hiszen a háború kihatásait ma minden ország érzi — a szövetséges országok népe éppen úgy, mint az ellenséges vagy semleges országok lakossága — sőt örömmel és megnyugvással álíapithatjuk meg, hogy a közellátás biztosítása, a közrend és nyugalom fenntartása terén nálunk kedvezőbbek a viszonyok, mint Európa sok más államában. Köszönhetjük ezt elsősorban a kormány erélyes, előrelátó és gondos irányításának, fokozott éberségének, amely- lyel minden olyan törekvést, amely a nemzet nyugalmát vagy közrendjét akarja megbontani, a legszigorúbb eszközök kel elfojt. Köszönhetjük annak is, hogy a kormány mögött egy kitünően megszervezett és valóban a nemzet bizalmát élvező többségi párt áll, amely tudja a kötelességét minden körülmények között a nemzettel és a kormánnyal szemben. Nem A Katolikus Akció jövő évi munka- programmja : A Család, a Haza és az Egyház. Mindig korszerű és felette hasznos volt, hogy eme három tényezőről komolyan gondolkozzanak mindazok, akik érzik, hogy e földi és földöntúli boldogságunk, ezek helyes felépítéséről és harmonikus együttműködésétől függ. Ma ez még inkább fontos, mert ilyen, minden emberi erőt felülmúló és minden emberi társadalmat alapjában megingató események még soha nem szántottak végig ezen a szegény földön, mint amilyeneknek ma vagyunk szem- és fültanuí. A katolikus Egyház mindenkor éber figyelemmel kisérte a család és a polgári társadalomnak az Egyházhoz való viszonyát, mert ennek a háromnak a békés munkájától függ minden. A család az első és legfontosabb tényezője, alapja minden földi jólétnek. A katolikus Egyház és Isten akarata folytán a polgári társadalom is, akkor felel meg magasztos küldetésének, ha közösen igyekeznek előmozdítani a népek földi és örök jólétét. Az Egyház ezt nem is tévesztette szem elől soha és végezte ezt ama isteni megfeiíebez- hetetlen hatalmánál fogva, melyet magától Krisztustól kapott. Sohasem hunyt szemet sem a hatalmasok hibái előtt, sem a kicsinyek gyengeségei előtt. Mindig felemelte figyelmeztető vagy dorgáló szavát, és nem egyszer alkalmazta még a legszigorúbb büntetést is, ha arra szükség volt. Az Egyház évszázadok óta állja a vártát és figyeli az emberi előrehaladás minden mozzanatát. Örül, ha az az isteni törvények keretein belül történik, de azonnal figyelmeztet, ha csak egy parányit is el akar azoktól térni. Ehhez neki nemcsak joga, de istenadta kötelessége van. XI. Pius pápának sok és nagyfontosságú körlevele jelent meg, de talán egyik sem volt olyan hatalmas, olyan kell tehát attól tartanunk, hogy a Magyar Élet Partja ugyanabba a hibába es-> hetik, mint 25 évvel ezelőtt az akkori kormánypárt, amely elkövette azt a megbocsáthatatlan hibát 1918-ban, hogy éppen akkor nem tudott a parlament többi partjaival együtt helytállani és kötelességét teljesíteni, amikor arra a legnagyobb szükség leit volna. Fokozott köíelességteljesitésre hívta fel Kállay Miklós pártvezéri minőségében a törvényhozókat, de természetesen ugyanerre a kötelességtudatra, a vezetők iránti teljes bizalomra, fegyelmezettségre és egységre van szükség a mai időkben a nemzet minden tagja részéről is. Tudatában kell lennünk annak, hogy bármilyen fordulatokat és eseményeket hoz ez a háború, bármilyen nehézségek és esetleges megpróbáltatások elé állít bennünket a most folyó világtörténelmi arányú küzdelem : nem kell aggódnunk a magunk és nemzetünk jövőjéért, ha megőrizzük saját soraink között az egység és fegyelem törhetetlen szellemét, amely a legerősebb védőfalnál is hatásosabban oltalmaz meg bennünket a mai válságos idők minden eshetőségével szemben. Büszkék lehetünk arra is, hogy minden háborús nehézség ellenére országunkban az alkotmányos élet rendes mederben folyik, a politikai partok működése és életmegnyilvánulásai elé a kormány semmiféle akadályt nem gördít, természetesen azok között a keretek között, amelyeket az ország nyugalma, rendje és életbevágó érdekei megszabnak. Hívek maradunk tékái ezeréves alkotmányunkhoz, de ugyanakkor a kormány — kötelességéhez híven — mindenféle politikai mozgalmai szigorúan ellenőriz, éppen azért, hogy az ország annyira kívánatos rendjét és az állampolgárok nyugalmát, a termelő munka zavartalan menetét minden körülmények között biztosítsa. korszakot alkotó és az egész világ közvéleményét megmozgató, mint a házasságról szóló. Felfigyelt arra nemcsak a keresztény világ és mindazok, akik az Egyházzal együtt szükségesnek látják a mai társadalom megújhodását és fájó szívvel nézik, miként rohannak végveszedelembe a nemzetek, felfigyeltek a politikusok és még azok is, kiknek szemében ellenszenves az Egyház működése, mindenki érezte, hogy igen fontos, az élő húsba vágó tárgyról van szó. Kevés egyházi esemény váltott ki oly egyetemes és nagy visszhangot a világsajtóban, mint a Casti conubii kezdetű pápai bulla. Volt egy amerikai újságíró, aki a megjelenés után nyomban megtáviratozta annak egész szószerinti szövegét, ami 50 ezer frankba került, de megérte, mert az ő lapja volt az első, amely Amerikában közölte a pápai körlevelet, több más amerikai lap, mint pl. a World és a Times, mindkettő protestáns lap, szintén teljes egészében és az első oldalon közölte. Mit jelent ez ? Nem egyebet, mint azt, hogy nagyfontosságú ügyről van szó, de még azt is, hogy mások is látják és érzik, hogy ép a huszonnegyedik órához jutott a társadalom, hogy a házasság allíttassék vissza arra a helyre, melyre Isten akarta és akarja. Érezzük ezt mi katolikusok, de velünk együtt érzik ezt más komoly gondolkozáséi és hazánk jövőjéért aggódó honfitársaink is, noha nem katolikusok, mert tisztán látjuk mindnyájan, hogy a házasság méltóságával áll vagy nélküle bukik a nemzet. De valóban olyan fontos ez ? Életbe vágóan fontos, mert maga az Isten akarja, hogy a házasság egy szent és felbonthatatlan kötelék legyen, amelyet teljesen szabadon, minden kényszer nélkül köt meg két szabad egyén, férfi és nő, hogy így alapja legyen az egész emberi társadalomnak mind egyházi, mind politikainak. Ezért nevezi szent Pál apostol a keresztény házasságot nagy titoknak, mert jelképezi azt a szétvá- lasztüatatlan egységet, amely fennáll Krisztus és az Egyház között. Nagy titok ez önmagában és következményeiben, A házasság a család és a társadalom alapja, Ha szilárd alapon áll a családi élet, úgy szilárd a társadalmi élet is. Ha a "házasság csak amolyan külső és laza kapocsszerű valami, amelyet akkor bontunk fel, amikor akarunk, olyan laza lesz a társadalmi rend is, melyet a forradalom legkisebb szele is elfújhat. Tudjuk, hogy a házasság az szerződés, de nemcsak szerződés, hanem Szentség is, amiből következik, hogy egy olyan intézmény, melyet megmásítani, megváltoztatni nem lehet. Házasság nélkül csak törvénytelen együttélés van, és ennek az együttélésnek nincsenek, de nem is lehetnek törvényes következményei és jogai. Ha szociális reformokat akarunk, úgy azokat a családban kell kezdeni, a családi tűzhelynél kell kezdeni, ha azt akarjuk, hogy azok maradandók és gyümölcsözők legyenek. Nagyon szép és hasznos tevékenység az, amit a kormányhatóság az utolsó években kifejtett az u. n. Uncsa házak építésével. Ne elégedjünk meg ezzel, még egy igen fontos lépést kell tennünk a családi élet tisztaságának érdekében, Az államok hozhatnak bölcs törvényeket, állíthatnak fel hasznos intézményeket, ha a család romlott és annak orvoslására nem gondolnak, az eredmény csak fél eredmény lesz, teljes célt a legjobb törvény sem fog elérni. Krisztus világosan tanítja még ma is az Egyház által és követeli a házasság felbonthatatlanságát és egységét, hogy amit isten egybekötött, azt az ember- nem választhatja szét. Ez azért van, mert a keresztények között megkötött házasság nemcsak szerződés, hanem Szentség is, Világos és tételes törvényeket alkotott az Egyház hosszú évszázadokon át a szentszéki házasság egységének és tisztaságának megóvására. Az említett pápai körlevél szinte lapi- dáris bizonyítéka az Egyház soha nem változott felfogása a házasság felbont- hatatlansága és a családi élet tisztaságának fontossága mellett. Az Egyház évszázadokon át egy jottányit sem engedett álláspontjából, noha nem egyszer heves üldöztetésnek tette ki ezért magát. Mindent elviselt, de mindig kitartott és hűséges volt isteni* küldetéséhez. Csak egy-két esetet említünk. Fülöp Ágoston francia király elűzi magától törvényes feleségét és más asszonnyal él, az egész francia nép megbotránkozására. III. Ince pápa, aki III. Celestinnek lett utóda, ráparancsol a királyra, hogy hagyja abba a bűnös viszonyt és vegye magához törvényes feleségét. A király nem engedelmeskedik, erre a Pápa átok alá véti az egész országot. A bűnös király, hogy engedékenységre bírja a Pápát, megígéri, hogy keresztes hadjáratot vezet a Szentföldre, Krisztus sírját felszabadítandó. A Pápa hajthatatlan marad és csak annyit válaszol : Inkább maradjon Krisztus sírja tisztelet nélkül, de győzedelmeskedjen az ő szelleme ! Mindnyájan ismerjük VIII. Henrik angol király esetét. Oly buzgó katolikus volt, hogy a Pápa hivatalosan a Szent Hit Védői címmel tisztelte meg. Elűzi magától törvényes feleségét Katalint, katolikus Ferdinánd leányát, és bűnös viszonyt folytat Boleyn Annával. Kéri Vll. Kelement, hogy bontsa fel előbbi házasságát. Azzal is fenyegetőzik, hogy ha a Pápa nem hajlandó kérése szerint cselekedni, úgy ő, mint az egész angol nép elszakad az Egyháztól. A Pápa fájó szívvel bár, de erélyesen elutasítja Vili. Henrik követelését, pedig tudta, hogy ez mily nagy csapást hoz az Egyházra, Az angol nép ma is az Egyházon kívül él. I. Napoleon, akit jogosan vagy tévedésből nagy előnévvel tüntetett ki a történelem, el akart válni Beauharmais Jozefától és ausztriai Annával akart lépni. VII. Pius szembeszáll despotával és bátran meg- mint egykor keresztelő Heródesnek : Non licet, Ä házasság és a mai társadalom Irta : dr. Czuczor János. új frigyre a hatalmas mondja neki, szent János
