Esztergom és Vidéke, 1943

1943 / 82. szám

HATVANNEGYEDIK EVF. 82. SZ. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor-u. 20. Megjelenik minden szerdán és szombaton. Keresztény politikai és társadalmi SZOMBAT, 1943. OKTÓBER 16 Szerdán 20 fillér, szombaton 24 fillér Előfizetési ár 1 hóra : 2 pengő. HETI ESEMÉNYEM BELFÖLD Kétezerszemélyes óvóhelyet kapott az Operaház. — Egymillió résztve­vője volt a szabolcsmegyei iskolán kívüli népoktatásnak. — Szegeden megszüntetik a vendéglőkben a női kiszolgálást. — fiatezer kilogram se'.yemgubót tenyésztettek a leven­ték ez évben. KÜLFÖLD Az angol flotta katonai támasz­pont céljaira átvette az Azori-szige teket. — Vatikánban víztartályokat építenek. — Portugáliában életbe­léptették az elsötétítési rendszabá­lyokat. — A német csapatokkal ko­zákcsapatok is résztvesznek a bal­káni harcokban. — Iránban az an­gol csapatokat rövidesen leváltja az iráni katonaság. — Drákói szigor ral büntetik Franciaországban az angolszász hadifoglyok rejtegetőit — Állandóan csökken a franciaor­szági lakosság száma. — Vatikán a város kapuján kifüggesztett hir­detményben közölte, hogy függet­len, szabad és szigorúan semleges állam. — A Szovjet szabadkezet szeretne magának a Balkánon. — Amerika ellenzi bizonyos szovjet határkövetelések teljesítését. — Phi­lipp német repülőalezredes 206-iU légigyőzelme után hősi halált halt. — Amerika évente 105 kínai be­vándorlását engedélyezi. — A Szov jet „Bogdán Chmielnicki“ érdem­rendet alapítóit. — Románia több nagy hadiszergyárat kisajátított. — Az angolok partraszálltak az Azori- szigeteken. — Amerika is igénybe­veszi az Azori-szigeteket támpont­nak. — Péter, a volt Jugoszlávia királya rádióüzenetet küldött népé­nek. — Angol harckocsikat használ a jugoszláv partizán hadsereg. — Külön várost építenek Szerbiában az árváknak. — Bevezették a szov­jet hadseregben a vezértabornagyi rendfokozatot. — Olaszország ha­dat üzent Németországnak. — Tö­rökország katonai biztonsága érde­kében a feketetengeri partvidéken katonai övezeteket jelölt ki. — Spa­nyolország továbbra is fenntartja éber semlegességét. — A fasiszták Északolaszországba szállítják a ró­mai szobrokat es festmény két. — Svájcban feloszlatják a frontista szervezeteket. — Délolaszországban általános mozgósítást rendeltek el. — Alexandriába kisérték az angolok­nak átadott olasz flottát. — Iszap és a víz akadályozza a szövetsége­sek délolaszországi hadműveleteit. — A Duce riodionei házait a bőm ^károsultak rendelkezésére bocsáj- totta. — Japán repülőgépek táma­dást intéztek Ceylon szigete ellen. — Rómából elköltöztették a nemet családokat. — A madridi német nagykövet nem vette át az olasz hadüzenetet. — Badoglio is tagja lesz az angolszász vezérkarnak. — Prágába bevonult a német birodal­mi védnök. — Megszűnt a Fülöp- szigeteken a katonai közigazgatás. — Campobasso érsekét repülőgép fegyvergolyója ölte meg a mise köz­ben az oltárnál. Az egyenes út mintha ma már nem volna a legjobb, a legbiztosabb. Az emberek mostanában igen hajlamosak a ravaszkodásra, kép­mutatásra, a hazudozásra, kisebb-na- gyobb csalásokra. Könnyebb a lelkűknek, ha valamit nem igaz, nem egyenes úton valósíthatnak meg. — Talán ez is a há­ború egyik velejárója. Hányán vannak, akik beszédközben mást mondanak, mint amire gondolnak. Sokszor a legjobb barátot is hamisan tá­jékoztatnak. Megtörtént dolgokat leta­gadnak, jelentéktelen eseményeknek pe­dig nagy port vernek. Képmutató, behí­zelgő ábrázaítal olyan hazugságokat tá­lalnak fel, amit szinte maguk sem hisz­nek el. Gyakran látni például kerékpárosokat, akik az utcák tilos szakaszába behajta­nak, vagy késő este a sötétben lámpa nélkül is sebesen hajtanak, de amikor rendőr mutatkozik a láthatáron, gyorsan leszállnak a gépről és tolják maguk mel­lett. Aztán elhagyják a rendőrt és mikor úgy vélik, hogy a rendőr nem látja, vagy ha látja is, nem éri utói őket, megint fel­kapnak a kerékpárra s hajtanak tova őrült iramban. Csalnak. Itt vannak azután a feketepiac határát súroló kisebb-nagyobb könnyelmű cselek­mények. Látjuk a mindig törvénytisztelő barátunkat, amint bujkálva surran sú­lyos terhével az utcán a jegyrendszert hidegvérrel játszotta ki, árdrágítást kö­vetett el s most zsákmányával az árú­halmozás vétségébe esik bele. Vagy néz­zük a szerencsés atyánkfiát, aki nagy örömmel az imént vette át a saját maga által feladott postacsomagot, melyben szállítási engedély nélkül lisztet, cukrot, zsírt, stb. élelmicikkeket juttatott haza. A csomagon ismeretlen nevű feladó sze­repel, a tartalomra vonatkozóan könyv vagy ruha stb. van feljegyezve. Csalnak. A törvényes rendelkezések pedig szi­gorú eljárást helyeznek kilátásba a vét­kezőkkel, a csalókkal szemben. Ha lelep­lezik, szigorúan megbüntetik a kihágókat és még el is kobozzák az árút, csak a társadalom nem bünteti. Elnézők, meg­bocsátok vagyunk ezekkel a bűnözőkkel szemben. így azután lépten-nyomon ta­lálkozunk ma az életben képmutatókkal, csalókkal, a hamis úton járókkal. Mindenki helyesebben cselekedne, ha leszokna ezekről a ravaszkodásokról, a hazudozásokróí, mindsűrűbben előforduló csalásokról, ha alkalmazkodna a törvé­nyes rendhez, ha nem törné a fejét mind­untalan azon, hogy hogyan, miként lehet­ne becsapni, kijátszani embertársait. Ke­resztény, magyar és — a mai időkben -—- elsősorban hazafias kötelesség az egye­nes út. Alispáni jelentés a ruházko­dási nehézségekről a zsir- és tejellátásról Esztergom vármegye közigazgatási bi­zottságának f. hó 12-én, kedden tartott ülésén bejelentett szeptember havi al- ispáni jelentés megállapítja, hogy a közigazgatási ügymenetben említésre méltó fennakadás nem volt. Azokon a helyeken, ahol a tanítások szünetelnek, a tanerők vállalnak munkát az egyes hivatalokban. így például az Esztergom városi tanítók egy része az esztergomi m. kir, adóhivatalnál teljesít szolgálatot. Megemlíti az alispáni jelentés, hogy a múlt hónapban kezdődött Esztergom város, továbbá Dorog és Tokod községek 5 Is éves gyermekei részére az üdül­tetési akció — a várt létszámnál lénye­gesen kevesebb jelentkezővel. A közellátási kérdésekkel kapcsolato­san egyre jobban előtérbe nyomulnak a ruházkodási nehézségek, főként a láb­beliellátási problémák. A kiadott cipő­vásárlási illetve talpalási jegyek már a múltban sem voltak elégségesek a je­lentkező szükségletek legminimálisabb kielégítésére. Most súlyosbítja a hely­zetet az a körülmény, hogy azok a tár­sadalmi osztályok, amelyek eddig a rendelkezésükre állott tartalékcipő- készietük következtében csak ritkán fordultak kérelmükkel a hatóságokhoz, készleteik fokozatos elhasználódása folytán mindjobban - növelik a kérelme­zők csoportját. A közellátás terén — mondja az al­ispáni jelentés — a zsírellátás okozott több helyen elégedetlenséget. A legked­vezőtlenebb a helyzet az esztergomi járásban, melynek egyes községeiben a szükségelt és kérelmezett zsírmennyí- ségnek csak egyötöd részét kapták meg. Esztergom városban a zsír helyett ki­osztott margarin havonkénti 40 deka­grammos fejadagját kevesli a közönség. A párkányi járásban mutatkozó zsír- ellátási nehézségen átmenetileg sikerült segíteni, A jövő évi zsírellátás biztosítása ér­dekében a községi elöljáróságok útján felhívta az alispán a gazdálkodókat, hogy a hizlalásra beállított sertéseiket községeik részére kössék le. Mint a je­lentés mondja, az alispán felhívásának ezideig még nincs meg a kívánt ered­ménye. A gazdák ugyanis húzódoznak a közületek részére sertéseket hizlalni, mert azt remélik, hogy a hízó anyagot később magasabb árakért tudják érté­kesíteni. Esztergom városban a tejellátásban is hiány észlelhető. Az alispáni jelentés szerint még körülbelül 1500 liter tejre volna szükség az igények kielégítésére. Ami a lakáskérdést illeti, Esztergom város lakáshivatalában a múlt hónapban 62 lakásigénylő jelentkezett 220 csa­ládtaggal. Ezek közül 38 családfő ré­szére 103 családtaggal tudott a hivatal lakást biztosítani. A múlt hónap társadalmi eseményei közül elsősorban a katonai alakulatok ünnepélyes tábortüzéről emlékezik meg az alispáni jelentés, amelyen ifj. vitéz Horthy Miklós rendkívüli követ és meg­hatalmazott miniszter is megjelent. Az esztergomi MOVE Sportegyesület Szent Imre lövészszakosztályának jubileumi céllövőversenyéről, továbbá a Vármegyei Gazdasági Egyesület és Állattenyésztő Egyesület terménykiállításáról, a ké- méndi és nagyölvedi állatdíj ázásokról és a párkányi lódíjazásról is megemlé­kezik a jelentés. Külön beszámol az al­ispáni jelentés a sokgyermekes anyák bényi ünnepségéről is. A kórházépítés teljes befejezése előtt áll. A belgyógyászat már beköltözött átalakított helyiségébe, a többi osztályok beköltözésére a közeljövőben sor kerül. ♦♦♦♦♦ Ökölvívóink szép sikere Örömmel értesültünk arról az örven­detes tényről, hogy leventeöklözőink, akikről évek óta szinte semmit sem hal­lottunk, ismét versenyen vettek részt és ott komoly sikert arattak. F. hó 9- és 10-én Székesfehérvárott a II. Hadtest válogatóversenyt bonyolított le, melyre az esztergomi leventeöklöző- ket is meghívták. Legjobbjaink a meg­hívásnak eleget tettek és derekasan meg is állották a kétnapos versenyen a helyüket. A legkiválóbb eredményt Csömöre József levente érte el, aki a pehelysúly­ben két szép győzelmet aratott és II. helyezett lett. Három III, és két IV. helyezést is értek el fiaink Bendik Károly, Magya- rovits Antal. Baják Lajos, illetve Áron Károly és Dinynés József személyében. Ha a körülményeket figyelembe vesz- szük, nagyon szépnek kell ezt az ered­ményt minősítenünk, Igazán mostoha körülmények között készültek öklözőink a nagy versenyre, mert sokszor a megfelelő helyiség sem állott rendelkezésre. A versenyen na­gyon komoly ellenfelekkel kellett meg­küzdeniük, hiszen köztudomású, hogy a résztvevő versenyzők (érsekújváriak, székesfehérváriak, győriek, tatabányaiak stb.J között nem egy országos hírű ver­senyző is akadt. Hogy ennek ellenére is megallták versenyzőink helyüket, az csak a sport igazi, lelkes szeretetével magyarázható. tVulön meg kell emlékeznünk Moly- zsis József edzőről, aki fáradságot nem ismerve, igazán áldozatkész munkát végzett. Működésére már a MÖSz (Ma­gyar Ökölvívó Szövetség] vezetői is fel­ügyeltek és a válogatóversenyen több komoly mérkőzés levezetésével bízták meg. Köszönjük fiainknak, hogy nem okoz­tak csalódást, köszönjük a szép eredmé­nyeket. A kezdeti siker után )ó munkát kívánunk és azt, hogy illetékes helyen több megértést és támogatást tanúsítsa­nak irántuk. A legnépesebb magyar városok es aoLseden Dr. vitéz Mike Gyula miniszteri ta­nácsos szerkesztésében most jelent meg a Magyar Statisztikai Zsebkönyv, amely rendkívül érdekes adatokat tartalmaz. A zsebkönyv részletes adatokat közöl Magyarorszag nagyobb városairól és községéiről. Eszerint az 1941. évi nép­számlálás szerint Magyarországnak 67 olyan varosa és községe van, amelynek lakossága meghaladja a 20.000 személyt. A magyar varosoknak a lakosság szá­ma aranyaban összeállított rangsora a következő . 1,000.000 lakoson felül: 1. Budapest 1,164,963. 100.001—1,000.000 lakossal : 1. Szeged 136.752, 2, Debrecen 125.933, 3 Kolozsvár 110.956, 4. Szabadka 100 ezer 960. 50.001—100.000 lakossal: 1. Nagyvárad 92.942, 2. Kecksemét 87.269, 3. Miskolc 77.362, 4. Pestszent- erzsébet 76.876, 5. Újpest 76.000, 6. Pécs 73.000, Kassa 66.981, 8. Kispest 65.149, 9. Hódmezővásárhely 61.776, 10. Újvidék 61.431, 11. Nyíregyháza 59.156, 12. Győr 57.190, 13 Békéscsaba 52.404, 14. Szat­márnémeti 52.011. 20.001—50.000 lakossal : 1. Rákospalota 49.000, 2. Székesfehér­vár 47.963, 3. Csepel 46.171, 4. Maros- vásárhely 44.933, 5. Szombathely 42.870, 6. Sopron 42.255, 7. Pestszentlőrínc 42.073, 8. Szolnok 42.014, 9. Kiskúnfél- egyháza 38.930, 10. Cegléd 38.870, 11. Makó 35.703, 12. Ungvár 35.251, 13. Kiskunhalas 33.758, 14, Szentes 33.657, 15. Kaposvár 32.982, 16. Eger 32.482, 17. Baja 32.309, 18. Zenta 32.034, 19. Zombor 31.738, 20. Munkács 31.602, 21. Jászberény 31.070, 22. Komárom 30.858, 23. Nagykanizsa 30.792, 24. Hajdúböször­mény 30.409, 25. Törökszentmiklós 30.144 26. Nagykőrös 30.899, 27. Békés 29.899, 28. Mezőtúr 28.192, 29. Orosháza 27.061, 30. Diósgyőr 26.539, 31. Máramarossziget 25.923, 32. Csongrád 25.594, 33. Karcag 25.551, 34. Gyula 25.169, 35. Szarvas 25.023, 36. Budafok 24.352, 37. Gyöngyös 24.086, 38. Pápa 23.736, 39. Érsekújvár 23.306, 40. Esztergom 22.171, 41. Vác 22.130, 42. Veszprém 21.557, 43. Nagy­bánya 21.399, 44. Óbecse 21.200, 45. Huszt 21.118, 46. Mezőkövesd 20.836, 47. Ózd 20.770, 48. Salgótarján 20.316. A városok nagyságáról is beszámol a Statisztikai Zsebkönyv. Az ország leg­nagyobb területű városa Debrecen : 957 négyzetkilométer a kiterjedése. Debre­cen után kecskémét következik 939, majd Szeged 816, Szabadka 809, Hódmező­vásárhely 761, Zombor 308, Budapest 207, Baja 200, Kolozsvár 162, Újvidék 160, Szatmárnémeti 155, Sopron 130, Székesfehérvár 120, Kassa 93, Pécs 71, Miskolc 55, Győr 54, Nagyvárad 48, Komárom 39, Marosvásárhely 34 és 1 Ungvár 29 négyzetkilométer területtel.

Next

/
Thumbnails
Contents