Esztergom és Vidéke, 1943

1943 / 79. szám

HATVANNEGYEDIK ÉVF. 79. SZ. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor-u. 20. Megjelenik minden szerdán és szombaton. Keresztény politikai és társadalomra^ SZERDA, 1943. OKTÓBER 6 Szerdán 20 fillér, szombaton 24 fillér Előfizetési ár 1 hóra : 2 pengő. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD 500 millió pengő értékű kincs­tárjegyet vettek át a bankok. — Minden fővárosi ügyirat egy példá­nyát elhelyezik a Bazilika pincéjé­ben. — öszdzezer métermázsa cse­megeszőlőt visznek fel évenkint Bu­dapestre. — Negyven bizottságot alakítottak a zsidóingatlanok felhasz­nálására. — Hazatelepítik a szerbiai magyarokat. KÜLFÖLD Angolszász legénység veszi át az átpártolt olasz hajókat. — A pápa ismét megkezdi a szokásos kihall­gatásokat. ——Péter volt szerb ki­rály népszavazással szeretné tisz­tázni a szerb-horvát szlovén vi­szonyt. — Beszüntették a Svédor­szágon átmenő német olajszállítást. — A jugoszláv emigránskormány Olaszország egész balkáni birtokál­lományának bekebelezését követeli. — Megkezdődtek a szovjet rádió­leadások Kairóból. — A finn kor mány nem változtatja meg az olasz királyi kormánnyal szemben fenn­álló kapcsolatát. — Az amerikai földrészen csak egységes amerikai történelmet fognak ezentúl tanítani. — A németek munkaszolgálatra moz­gósították az olaszokat. — Ismét bevezetik a régi fasiszta pártjel­vényt. — Olaszországban tilos a nyersanyagokkal való kereskedelem. — Törökországot nyugtalanítják a Fekete-tenger vidékén bekövetkezett fejlemények. — A török államfő vé­gigjárta a szovjet határt. — Az egész olasz királyi család Svájcba akar költözni. — Átvette Mussolini az új köztársasági fasiszta állam vezetését. — Az aostai herceg egy földközi amerikai támaszpontra ér­kezett. — Amerikának naponta 200 millió dollárba kerül a háború. — Az ukránok százezrei kisérik a visz- szavonuló német seregeket. — Az elpusztított Nápolyt kiürítették a né­metek. — Pompejit teljesen elpusz­tították az angolszász repülők. — Levegőbe röpült egy bőrgyár Buka­restben. — A hetven éven felüli lá­zadókat szabaoon bocsátják Spa­nyolországban. — Az angol nagy­kereskedelmi árak 65 százalékkal emelkedtek. — A Szovjet három hó­nap alatt 20.000 páncélost vesztett. — Badoglio hadat üzen a tengely­nek. — Dániában kikapcsolták a zsidókat a közéletből. — Finnor­szágban tavaly 300.000 métermázsa nyúlhúst fogyasztott. — Barceloná­ban új szabadkikötőt nyitnék meg. — Harrimant, Amerika leggazdagabb pénzemberét nevezte ki Roosevelt moszkvai nagykövetté. — Eddig 4 amerikai bombázót lőttek le Svájc­ban. — Közeledés történt Nédics szerb miniszterelnök ss Mihajlovics szerb partizánvezér között. — A szovjet nagy^ propagandát kezdett az Egyesült-Államokban. — Szaba­don bocsátják az internált dán ka tonákat. — Az angol kormánynak 39 tagja van. — Az Angol Bank bankjegyforgalma közeledik az egy- milliárd fonthoz. — 40.000 dollárba kerül a newyorki tőzsde tagsága. I Október 6. | szent, vértanú emléke, gyászfátyola a magyar történelemnek. Gyászfátyol, ami tnögiil mégis a rendeltetés, a hit, a nemzet jobb sorsának élő reménye vi- láglik. A nemzet, minden nemzet sorsá­ban az áldozatosság mindig a legnagyobb értéket jelentette, hiszen az a nép, az az ország, melyben a szabadságnak, a népiségnek, a nemzeti önállóságnak nincsenek mártírjai, nem is érte el a szabad népek, szabad nemzetek magas rangját. Minden mártír, aki az ország, a nem­zet sorsáért találta meg mártíriumát, életével előbbre is vitte nemzete sorsát, amelyik az ő példáikból tanulta meg a szabadság, a szabad nemzet, szabad magyar polgár gyönyörű gondolatának áldozatos fogalmát. Ezt a gondolatot tragikusabban, el nem felejthetőbben talán semmi nem hirdeti a magyar sors­ban, mint az aradi tizenhármak mártí- riuma. Az aradi tizenhárom bitófa, melynek árnyékában bödült rohamra indult az önkény a szabadság ellen. Ebben a rohamban tizenhárom nagy magyar életét tudta elragadni az önkény, amelyik mégis, sőt talán éppen ezért döntő vereséget szenvedett, hiszen tizen­három élet mártiriumából a szabadság, a magyar nemzeti és polgári szabadság szent gondolata diadalmaskodott. Ezért és így marad tragikumában is mindenkor hitet, reménységet árasztó ünnep október 6-a, mely élő tilalomfa különösen ma a magyarság számára. Tilalomfája azoknak a mai, divatos gondolatoknak, melyek belopásával a magyar nemzeti és polgári szabadság szent értékeit is mernék némely kótya- gosok elhomályosítani. Tilalomfája min­den olyan gondolatnak, amelyik azt hiszi, azt meri hangoztatni, hogy éppen ma, ezt az ezernyi sebre szaggatott, négyfelé tépett magyar nemzeti sorsot a szabadság gondolatán kívül más is irányíthatja. Október 6-a súlyos gyászában is sors­ébresztő fényessége a magyar iránynak: Fájdalmas, döbbenetes, mégis egyike a le gtragikusabban magyar ünnepeknek, ami súlyában örök tanúságot jelent. Herczeg Ferencet ünnepelte a vármegye őszi közgyűlése Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága csütörtökön, szeptember hó 30-án délelőtt 11 órakor dr. Késmárki Frey Vilmos főispán elnöklésével tar­totta meg őszi rendes közgyűlését. A közgyűlés előtt háromnegyed 10 órakor törvényhatósági kisgyűlés kezdődött, amely legnagyobbrészt a közgyűlési tárgyalást igénylő ügyek előkészítésével foglalkozott. Az őszi közgyűlést ünnepi hangulat­ban, nagy érdeklődés mellett nyitotta meg az elnöklő főispán. A tárgysorozat első pontja ugyanis Herczeg Ferencről, a nagy magytar költőfejedelemről való megemlékezés volt születésének 80. év­fordulója alkalmából. A törvényhatóság részéről dr. Etter Jenő polgármester, törvényhatósági bi­zottsági tag mondott nagyhatású ünnepi beszédet, amelyben jellemezte Herczeg Ferenc írói és emberi nagyságát és mél­tatta irodalmi, művészeti és társadalmi érdemeit. A szép beszéd után a törvényhatóság tagjai lelkesen ünnepelték a jubiláló nagy piagyar írót és a közgyűlés elhatá­rozta, hogy a vármegye meleg üdvözletét juttatja el Herczeg Ferenchez. Az alispán időszaki jelentésének tu­domásul vétele után a számonkérőszék üléséről szóló jelentést hallgatta meg a közgyűlés. Ezzel kapcsolatosan dr. Kés­márki Frey Vilmos főispán meleghangú elismerését nyilvánította a tisztviselői karnak, amely a mai súlyos időkben a legnehezebb viszonyok között és a leg­szűkösebb anyagi körülmények dacára a leghívebben, legodaadóbban végzi hi­vatali kötelességeit és így hűséges mun­kájával is hozzájárul az ország belső rendjének és kellő életszínvonalának fenntartásához és biztosításálioz. A továbbiakban tudomásul vette a közgyűlés a kormányzó úr őföméltósága köszönetét születésnapja alkalmából nyilvánított szerencsekivánatokért, majd felsőbb rendeletek ismertetése került sorra, amelyek között a Nép- és Család- védelmi Alap szabályrendeletének mó­dosításáról szóló belügyminiszteri intéz­kedés is szerepel. Hajdú vármegye megkereső levelét is tárgyalté a közgyűlés, amely vitéz nagybányai Horthy István kormányzó- helyettes emlékének az iskolákban való megörökítése érdekében a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez intézendő felirat támogatásáról szól. Sopron város az elöregedett háztulajdonosok (adóked­vezményben való részesítése érdekében a kormányzóhoz intézett felirat támo­gatása ügyében kereste meg a vármegyei törvényhatóságot. A törvényhatósági útőrök létszámának megállapítása után (az 1944. évi sorozó­bizottságok elnökeit jelölte ki a köz­gyűlés, — majd a vármegye háztartási es különféle alapjainak jövő évi költ­ségvetését tárgyalta. A személyi ügyeknél dr. Mattyasóv- szky Dénes árvaszéki ülnök előléptetése került sorra. A XI. mesterképzőtanfolyam vizsgája Impozáns keretek közt ment végbe ez évben a harmadik, kezdettől fogva a tizenegyedik mesterképző tanfolyam zá­róvizsgája az Ipartestület nagytermében szept 2b-án, amikor 30 mesterjelölt tett szigorlatot — amit a képesített iparos­nak tudnia kell, — a közigazgatási és gazdasági ismeretek köréből, valamint a szakmai gyakorlatok minden ágából a győri kamarai kiküldöttek, valamint a helybeli vizsgáztató mesterek előtt. Az Ipartestület jegyzőinek : dr. Szerencsés József és Hermann József együttes mun­káját ezúttal is szép siker koronázta és a szorgalmas hallgatóknak ezúttal is meghozta a sikert és a mesterlevelet. Szeptember 27-én, hétfőn reggel 8 órától este 6 óráig két helyiségben vizsgáztak a Győri Keresk és Iparkamara kikül­döttei (dr. Roó Béla és Jamniczky Nán­dor) előtt a közismereti tárgyakból, közbe-közbe szakmánként a műhelyek­ben a vizsgáztató mesterek előtt, és tettek tanúbizonyságot felkészültségük­ről a kiküldött kamarai tisztviselők leg­nagyobb megelégedésére. Este 9 órakor barátságos záróünnepély volt az Ipartestületben, melyen az Ipar­testület elnökének az élén megjelent az Ipartestület vezetősége, a vizsgáztató iparosmesterek, a Győri Iparkamara ré­széről dr. Jamniczky Nándor kamarai kiküldött, dr. Etter Kálmán ügyvéd, iparhatósági biztos és az új mesterek által meghívott vendégek. A felszólalások során Hermann Lajos ipartestületi elnök intézett buzdító sza­vakat immár a törvény által is hivatalo­san elismert új mesterekhez. A vizsgá­zók háláját, szeretetét és ragaszkodását Kuczmann Gyula mesterjelölt tolmá­csolta meleg szavakkal, szép emléktár­gyat adva át dr Szerencsés József és Hermann József testületi oktató előadó jegyzőknek, kiknek a sikeres vizsgatétel volt köszönhető ; majd Hrablik Magda 5 drb. virágcsokorral kedveskedett dr. Jamniczky Nándor, dr. Etter Kálmán, Hermann Lajos és a tanfolyamvezetők­nek a sikeres vizsga emlékéül, kereset­len szavakkal átnyújtva. Ezután dr. Szerencsés József és Her­mann József jegyzők megköszönték a tanfolyamhallgatók ragaszkodását, jó tanácsokkal és útbaigazításokkal látva el az új életre készülő iparosmestereket. Végül dr. Jamniczky Nándor vizsgáz­tató, Keresk. és Iparkamarai kiküldött emelkedett szólásra és emlékezett meg a vizsga eredményéről, szép megnyilat- ^ kozásban pedig az esztergomi mester­képző tanfolyamok egyedülálló működé­séről, mely lehetővé tette az összes mesterjelöltek gyönyörű vizsgaeredmé­nyét. Rámutatott az iparos-problémákra, a magyar kézműiparos világhíres alko­tásaira, a tanonc és tanonclélek nevelé­sére és kialakítására, a régi céhrendszer utáni eltolódásokra és iparos-szaklapok olvasására és folytonos továbbképzésre hívta fel az új mestereket. Bejelenti, hogy a mestervizsgák terén még nagyobb megszorítások várhatók. Az új meste­reknek sok szerencsét, boldogulást és Isten áldását kívánja az életben. A mestervizsgát sikerrel tették le : Hrablik Magda női szabó, Nagy István (Kesztölc), Kopányi Imre, Krekovszky József (Párkány) és Pólyák Mátyás asztalosok, Balogh József (Dorog), Draxler József (Piszke) és Stark József (Nyergesújfalu) lakatosok, Csabi György (Dny) és Wierl Ferenc kovácsok, Gyar- mathy Imre és Sádli Gyula cipészek, Kuczmann Gyula és Vad Károly (Muzs- la) szabók, Kuklis Béla (Párkány) fod­rász, Garay Ernő (Bátorkeszi), Nagy Ferenc és Szabó Illés (Bajna) hentes és mészárosok, Béres Mihály (Köbölkút), Bogya János (Alsógöd), Nálek Sándor (Bátorkeszi) és Tóth László (Bajna) sütők, Székely Imre (Párkány) szoba­festő, Ulahel László (Párkány) és Werli András (Dorog) vendéglősök, Garam- völgyi János, Meng Géza (Párkány) és ifj. Torma János villanyszerelők, Mezősi Ferenc autószerelő és ifj. Albrecht Fe­renc fényképész, 1 hallgató ismétlésre utaltatott. Összesen 30. (Az eddig le­folyt 11 tanfolyamon 250-en szerezték meg a mesterlevelet.) h • i • r • e • K Legfelsőbb elismerés. A honvédelmi miniszter előterjesztésére a Kormányzó Ur Schmidt Sándor dr. bányaügyi fő- lianácsosnak, a Salgótarjáni Kőszén- bánya Rt. vezérigazgató-helyettesének a honvédelem érdekében önzetlenül kifej­tett értékes és hasznos tevékenységéért elismerését fejezte ki. Október 6-án, az aradi vértanuk napján 9 órakor ünnepi gyászmise lesz a Bel­városi plébániatemplomban. Angolszász repülőgépek húztak el Magyarország fölött. Pénteken a déli órákban az ország délnyugati és nyugati részén légiriadó volt. Angolszász gépek berepültek az ország délnyugati légi­terébe és az északi részen mentek to­vább. Esztergomban kétízben szólaltak meg a szirénák. Október 6-án nem jelennek meg a lapok. Az október 6-i nemzeti gyász­ünnep miatt a napközi lapok október 6-án, a reggeli lapok október 7-és nem jelennek meg. Hősi halott. Mátrai (Majer) Ferenc (volt csolnoki bányász) szeptember 1-én hősi halált halt. Vele a csolnoki hősi halottak száma hatra emelkedett. Ezen­kívül 2 odavalósi katona eltűnt és 13 megsebesült. Papnövendékeink vérátadása. Az esz­tergomi érseki szeminárium teológusai közül nyolc klerikus az 1942—43. tan­évben 2.590 köbcenti vért adott át a Kolos-kórházbtan. A tábori postacsomagokban tilos leve­let, gyufát és képeslapot küldeni. A kö­zönség ismételt tiltó figyelmeztetés elle­nére a tábori postacsomagokban igen gyakran személyes levelezés jellegével bíró közleményt (levelet) helyez el. A honvédvezérkar főnöke újólag felhívja a közönség figyelmét arra, hogy meg nem engedett, s így a tábori posta for­galmából kizárt küldemények feladásától tartózkodjék. A meg nem engedett tar­talmat (gyufát) ugyanis elkobozzák, illetőleg a leveleket és képeslapokat a feladónak visszaküldik. Személyeket (hozzátartozókat) ábrázoló fényképek — hacsak az előbbi rendelkezésekkel ellen­tétben nincsenek — felragasztás nélkül küldhetők.

Next

/
Thumbnails
Contents