Esztergom és Vidéke, 1943

1943 / 7. szám

1943. január 23. ESZTERGOM és VIDÉKÉ 3 A háborús láz Komoly dolog a háború. A nemzet tel­jes erőfeszítését igénybe veszi. Meg­nyerni az a fél szokta, amelyik részben /óbban felkészült, részben tovább bírja erővel, idegekkel és főleg hittel. A nem­zet testi és lelki ereje dönti el tehát a harcot. A nemzetet azonban egyének al­kotják, amiből az következik, hogy min­den egyes embernek meg kell küzdenie a győzelemért : a katonának a harctéren, az itthonlevőnek itthon! Itthon a szán­tóföldön, a műhelyben, a katedrán, a bár­sonyszékben. Ez azt jelenti, hogy minden gondolatunkat és minden tettünket a győzelem érzésének kell megindítania és véghezvinnie. Természetes, hogy ez az ér­zés szabja meg és határolja el mai egész magatartásunk irányát. Mégis a nemzet­nek kell győznie, tehát a magunk egyéni érdekeit teljes egészében alá kell vet­nünk a nemzet óriási feladatának. Most már feltehetjük a kérdést : mennyiben segíti elő a nemzet győzelmét az, aki a rendkívüli háborús időket a maga hasznára fordítja ? A haszonleső, az árúhalmozó, a rémhirterjesztő, a gyá­va, a megalkuvó ? Mennyiben segíti elő a győzelmet az, aki minduntalan bele­esik az úgynevezett ,,háborús lázba ? !“ Tegnap szappant gyűjtött, ma zsírt és do­hányt halmoz, holnap talpkészlettel látja el magát, közben lázas izgalommal lesi és adja tovább az angolszász rádiók hí­reit, kéjes élvezettel önti szét saját his- lelkűségét, butít, lázit, a háborús idők torz helyzetét vagyongyűjtésre használja fel. Nem bízik az ország jövőjében, de a saját jövőjét lázas mohósággal igyekszik megalapozni. Ellensége a közösségnek, pedig ha az ország elbuknék, ő is pusz­tulna menthetetlenül... Mindenképpen káros emberek a hábo­rús lázban szenvedők. Az a baj, hogy nem lehet minden egyes esetben rájuk mutatni, elhallgattatni s az útból félre­tenni őket. Csak a bizakodók remény­sége, a hívők hite, az önfeláldozók áldo­zata és a hősök vérhullása tudja ellensú­lyozni rossz hatásukat. Hála Istennek, ez utóbbiakból több termett a magyar föl­dön, mint amazokból s igy a nemzet jö­vőjét nem a hitványok, hanem a kiválók, nem a másodrendűek, hanem a hősi élet követői építik meg. És az ország ezekért, az igazakért, a hősökért marad meg az új évezred számára. TANÁCSOS ÚR megleckéztetett. Alázatos keresztényi lé­lekkel megköszönöm és hasznosítom mindazt, ami gyarló emberi lényemet tö- kéletesbítheti. Legszívesebben le is zárnám a vitát, mert ma minden perc drága, amelyet nem építő munkában töltünk el. De mert ez alkalommal is építhetek, azért Taná­csos Urat felvilágosítom és tájékozta­tom. Ezzel aztán a magam részéről be is fejeztem a vitatkozást, mert az élettel küszködő magyar testvéreim érdekében sok a tennivalóm. El kell ismernem, hogy több hasznos munkatársat kaptam az esztergomi ke­reskedők és iparosok köréből, akik nem is vették magukra nézve sértőnek meg­állapításaimat. Akikre viszont vonatko­zik, azok nem sértődhetnek meg. Ö Becs, Páris, Berlin, Zürich egyes eseteivel akar bizonyítani, én viszont Debrecen, Szeged, Szabadka, Újvidék stb. magyar városokat említem büszkén, melyeket Tanácsos Ur ha látott volna, úgy nem intézne el mindent azzal, hogy ,,jó sok pénzt" adjak és minden máské­pen lesz, A jóindulatú hozzászólás jogát viszont megszereztem, amikor Tanácsos Ur. , . „minden esztergomihoz" intézte felszólí­tását. S mivel Magyarországon szabad és független emberek élnek, akik megmond­hatják és megírhatják őszinte vélemé­nyüket még akkor is, ha az Tanácsos Ur lombard-üzleteit károsan befolyásolja, így megírtam mindazt, amivel szolgálni véltem a magyar közösséget, de köze­lebbről Esztergom közösségi életét. De nemcsak jogom van ilyen kérdések­ben szólni, hanem ez kötelességem is. Kötelességem minden erővel elhárítani azokat az akadályokat, melyek a ma­gyar nemzetépítés útjában állanak. Jogosnak érzem magamat a jóindulatú hozzászólásra Tanácsos Uram azért is, mert nap mint nap dolgom van helyi ke­reskedőkkel, iparosokkal, vállalkozók­kal, akiknek személyesen szoktam „el­vinni" azokat a munkákat, amelyek „jó sok pénzt" jelentenek számukra. Közben mint egyszerű szürke ember járom a nemzetépítő magyar útját, szerzem ta­pasztalataimat, amiket tehát nem az uj­júmból szoptam. Én örülnék legjobban, ha illetékesek hozzászólásai meghoznák a kívánt felébredést, ha csókok helyett sajgó érzések árán is. Tájékozatlanságát mutatja Tanácsos Ur az is, ha úgy állítja be a magyar ke­reskedő- és íparoskérdést, mintha köl- csönsxerző lehetőségei nem volnának, csupán az Ön kölcsönei mentenék meg, vagy pláne emelnék fel az esztergomi ke­reskedőket. Hála a magyar kormányzat­nak, van Magyarországon : Önállósítási Alap (Bpest V., Klotild-u, 10—c) ; Ke­resztény Kereskedő Hitel (Magyar Álta­lános Hitelbank stb.) ; Kiskereskedői Hitel (Bpest VI., Vilmos császár-út 25.) ; Kisipari Hitel (Bpest VII., Rákóczi-út 30) ; Munkahitelek (Bpest Kisipari Ki­viteli Intézet) ; Fedezet Nélküli Hitel (Ipartestület) ; Gépkölcsönök (Iparügyi minisztérium) ; ONCsA-kölcsönök (Vár- megyeháza, Városháza). így kereskedők és iparosok minden néven nevezendő köl­csönhöz juthatnak, nemcsak az Ön apró méretezése szerint, de komoly ezresek­hez is. Nem értem miért van szükség újabb férfi és női tanács szervezésére, amikor van Népművelési Bizottság, Munkaközös­ség, Ipartestület és több más jól műkö­dő szervezetünk, melyekről, úgy látszik, szintén nem tud Tanácsos Ur. Igaza van, hogy véleményt mondani mindenki tud, de fáradozni kevesen. Itt azonban ismét tájékozatlanságát árulja el, mert éppen hozzám adresszálja ezt a kijelentését, sőt Önmagát állítja példa­képül elém. Ha majd Tanácsos Ur is 65 házat fel­épít úgyszólván a semmiből, mostoha másfél év alatt 10 községben és ugyan­ennyi idő alatt mintegy 100 állat, több­száz kisállat, több ezer gyümölcsfa, több száz mázsa cement és mész, sok ezer tégla és cserép, sok vetőgép, több mag­tisztító, egy hídmérleg, több tízezer pen­gő kisipari kölcsön stb,-vei segítene az arra szorulókon, ugyanakkor több új üzemet hívna életre (3 tégla, 1 háziipar, 1 szappan, stb.), közben sok ezer magyar emberbe öntene lelket, ennek érdekében éjjel-nappal dolgozna, az évnek nagy ré­szét útban töltené falun és végezné azt a missziós feladatot, melyre drága ma­gyar testvéreim olyannyira áhítoznak és amelyet úgy meg tudnak hálálni, hogy sok ezren barátjuknak tartanak, akkor majd Ön is nevezhetne „kedves Barátjá­nak" Tanácsos Uram, amikor érezni fo­gom azt, amit most nem érzek : hogy le­szállt a magas lóról és Ön is dolgozott annyit a magyar közösség érdekében, mint — munkatársaimmal együtt — én. A magyar ember tisztelni és becsülni tud minden embert, mégha lelke és gondol­kozásmódja idegen is, de szeretni csak barátait tudja. Én szeretem magyar test­véreimet és azok szeretnek engem, önt Tanácsos Ur tisztelem és becsülöm, de a Barát-í érzelmeket nem tudom, honnan meríti. Szabadi István vármegyei közjóléti szövetkezet igazgatója. Angyal szállt az égbe ... egy bájos, kedves teremtés, Murányi Évike, dr. Murányi István járási tisztiorvos 9 éves leánykája, aki hosszas betegség után Budapesten elhunyt. Visszaadta Teremtőjének kedves lelkét, melvnek angyali derűjével és bájával betöltötte szü­leinek szivét, lelkét; s ragyogó nap- sugaia volt a családnak és test­vérkéinek. A kis Évike elvesztése mély gyászba borította a gyerme­küket rajongásig szerető szülőket és kis testvérkéit, különösen az édesatyát, aki gyermeke beteg­ágyánál aggódva töltötte éjjelét, nappalát a betegség egész ideje alatt, de minden szeretete, aggo­dalma, az orvosok minden igyekezete és tudása kevésnek bizonyult: a kérlelhetetlen halál elragadta a kis Évikét. Temetése vasárnap, f. hó 24-én d. u. 3 órakor lesz a bel­városi temető kápolnájából az ugyanottani sírkertben. A mélyen sújtott család iránt az egész város­ban őszinte részvét nyilvánul meg. Előléptetés. Sólymos Albert m. kir. légiforgalmi tisztet, a maros­vásárhelyi Közforgalmi Repülőtér vezetőjét a m. kir. Kereskedelem- és Közlekedésügyi Miniszter Ur 1943. január 1-ével m. kir. légifor­galmi főtisztté léptette elő. Adomány. Az Észtergomi Székes- főkáptalan a hadbavonult honvédek itthonmaradt hozzátartozóinak fel­segítésére folyamatban lévő gyűjtés céljaira („Országos gyűjtés a Hon­véd családokért“) a vármegye Fő­ispánjának kezeihez 2.000 pengőt adományozott. ' Esztergomi siker. A Honvédelmi Miniszter a Csíkszeredái székely hu­szárlaktanya építőművészi kiképzé­sére országos tervpályázatot irt ki. Mint a rádió hirüladta, Toldy Já­nos és Papp Sándor esztergomi építészmérnökök együttes pályater­vét a Honvédelmi Miniszter meg­vásárolta. Orvosi hir. Dr. Kiss Hrnő fül- orr-gégeszakorvos Széchenyi-tér 6. sz. alatti rendelőjében a jövőben minden nap rendel d. u. 4—fél 6- ig. Telefon: 226. Kh dikitüntetés. Horváth János ht. őrmesternek a keleti harctéren véghezvitt hősies cselekedetéért és az ellenséggel szemben tanúsított magatartásáért a Magyar Nagyezüst Vitézségi Érmet és a Német Háborús Vaskeresztet adományozták. A Bakács-kápolnai férfi kongre­gáció f. hó 24-én, vasárnap délután 4 órakor tartja szokásos havi gyű­lését. A református egyházközség f. hó 31-én, vasárnap délelőtt 11 óra­kor az istentisztelet végeztével presbyter választó közgyűlést tart, amelyre az egyházközség válasz­tási jogosultsággal biró tagjai ez­úton is meghivatnak. Kívánatos, hogy minél nagyobb számban je­lenjenek meg. A templom fűtve lesz. Elnökség. Kultúrelőadás. Az esztergomi Idegenforgalmi Hivatal vezetősége január 24-én, vasárnap d. u. 6 óra­kor a Szentgyörgymezei Olvasókör nagytermében bemutatja az Eszter­gomról készült 170 színes filmjét. Az előadásokat dr. Bády István vá­rosi tanácsnok és Cseicsner Rezső Idegenforgalmi Hivatal vezető tart­ják. Szünetel a tábori csomagforga­lom. A honvédvezérkar főnöke úgy rendelkezett, hogy a postahivatalok a 2-vel kezdődő tábori postaszá­mokra átmenetileg ne vegyenek fel csomagokat, mert részint a mozgó hadműveletek, részint a kedvezőtlen időjárás (hóviharok) miatt a tábori­postaküldemények továbbításában beállott torlódást csak igy lehet elkerülni. Mezőgazdasági gépkezelői tan­folyam Győrött. A Kisalföldi Me­zőgazdasági Kamara február 8-tól 3 hetes mezőgazdasági gépkezelői tanfolyamot tart Győrött. Jelentkez­ni lehet a Kamara Kirendeltségénél Győr, Vármegyeháza II. em. 18. sz. Közgyűlés. Az Esztergomi Levente Egyesület f. hó 31-én, vasárnap d. e. 11 órai kezdettel tartja meg alap szabályszerű ezévi rendes közgyű­lését a városháza nagytermében. Ezért az egyesület minden tagját, valamint a leventeintézmény iránt érdeklődőket ezúton is tisztelettel meghívunk. Csak február végén adják ki a félévi iskolai értesítőket. A vallás- és közoktatásügyi miniszter elren­delte, hogy az ország valamennyi népiskolájában, középfokú iskolájá­ban és szakiskolájában a fűtési szünet miatt az iskolai év első feléről szóló tanulmányi értesítőt február 27-én kell kiosztani. Felhívás a bércséplőkhöz. Az Iparügyi Miniszter Ur a bércséplő ipar gyakorlását 1943. év január hó 1-ével kezdődő hatállyal képe­sítéshez kötötte. Bércséplés a jövő­ben csak iparigazolvány alapján gyakorolható. Iparigazolványt pedig csak az kaphat, aki a meghatározott gyakorlat igazolásán felül lokomobil és cséplőgépkezelői, vagy mező- gazdasági gépkezelői, vagy cséplő- és vetőmagtisztító gépkezelői tan­folyamok valamelyikének sikeres elvégzéséről szóló bizonyítványt tud felmutatni. Aki tehát a szük­séges képesítéssel még mindig nem rendelkezik, jelentkezzék tanfolyamra az ipartestüknél. Százéves a „Szózat“ megzené­sítése. Most száz éve, 1843-ban zenésítette meg Egressy Béni a Szózatot. A magyár nemzetnek ez a szövegben és dallamban mély­hatású fohásza és imádsága meg­érdemli, hogy megálljunk az év­fordulónál. Égressy Béni, aki Erkel három legnépszerűbb operájának, igy a Bánk bánnak és Hunyadi Lászlónak a szövegkönyvét is irta, színész, iró és zeneszerző volt egy­ben. A Szózat, amely magasba emeli föl a nemzet lelkét, ma is és örökké aktuális lesz: „Hazádnak rendületlenül légy híve, oh, ma­gyar Papírkosárba dobják a névtelen leveleket. Az utóbbi időben sajná­latosan elszaporodtak a névtelen levelek. Ismeretlenek vagy álnév mögé bújt egyének sorozatosan fordulnak a magyar katonai pa­rancsnokságokhoz és meggyanúsít­ják vagy bevádolják a magyar hon­védség egyes tagjait, parancsnok­ságait és bírálat tárgyává teszik a honvédség rendelkezéseit stb., stb. A névtelen levelek írása ellenkezik a magyar ember becsületes és nyílt széliemével. Ez az aljas eszköz eddig mindig távol is állott a ma­gyar ember jellemétől. Illetékes katonai helyen leszögezik, hogy a név nélkül kelt feljelentéseket ezen­túl figyelembe nem veszik, a név­telen leveleket tárgyalás nélkül pa­pírkosárba dobják. Akinek panasza van, forduljon teljes névvel és cím­mel ellátott levélben, vagy pedig személyesen a legközelebbi katonai parancsooksághoz, ahol a panaszt a legrövidebb időn belül kivizsgál­ják és ha az indokolt, m egindítják a vizsgálatot. Árjelző lappal kell ellátni az el­adó bútorokat. A közellátási mi­niszter a bútorok eladási árát meg­állapította, egyben elrendelte, hogy a raktáron levő minden egyes bútordarabot ár jelzőlappal kell el­látni. Magánnyomozó Iroda. Szabó Albert ayug. detektivfelügyelő m. kir. államran- dőrség által eng. magánnyomozó Irodája Esztergomban, Deák Ferenc-atca 15. az. alatt. Megfigyel, informál, kénye» termé­szetű ügyekben nyomoz, okmányokat be­szerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, mind kel­mind pedig külföldén. idMMlMaMlllllMlHlMlHlMlHfMlMRHRMMi NYÍLT-TÉR ÉRTESÍTÉS. Valentin József vegyészeti gyár által a Nagyméltóságú M. Kir. Földmivelés- ügyi Miniszter Ur 410.000—1928. és 110.000—-1929. sz, alatt kiadott rendele­téi alapján engedélyezett szénsavas ásvá­nyi mészműtrágya megrendelés felvéte­lére csakis a hatósági arcképes igazol­vánnyal és Valentin-cég bejegyzésével ellátott megbízottak jogosultak. Árkor­mánybiztosi ára métermázsánkint 12 P, azaz Tizenkettő Pengő ab rendeltetési va­sútállomásra szállítva. Esztergom és környéki megbízottak : Kabók András Szentkirály-utca 8. sz. és Hock László Honvéd-utca 13. sz, nemes Pefőcz Kálmán Valentin József vegyészeti gyár ügyvezető titkára. i-fr»«"»»ó»ecóoófr»»»o»#+ó>»óóóó Esztergom szab. kir. megyei város adóhivatalától 310—1943. aü. sz. HIRDETMÉNY A kereseti adó és jövedelem, vagyon­adóra vonatkozó esetleges adófelmondá­sokat legkésőbb január hó végéig lehet csak benyújtani a m kir. adóhivatalnál, egyébként a vallomás adásra kötelezet­tek ezen vallomásaikat február hó végéig a városi adóhivatalnál kötelesek beynúj- tani. A részletes (zöld színű plakát) pénz- ü£yij|azgatósági felhívás az ipartestület, Kereskedelmi Társulat, m. kir. Adóhiva­tal és a Városháza hirdető tábláin ki van függesztve. Esztergom, 1943. január 22-én. Dr. Ábonyl Géza c k. aü. számvevő, hivatalfőnök.

Next

/
Thumbnails
Contents