Esztergom és Vidéke, 1943
1943 / 76. szám
HATVANNEGYEDIK ÉVF. 76. SZ. A*' ^SgOMBAT, 1943. SZEPTEMBER 25 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor-u. 20. Keresztény politikai és társadalmi lap. 20 fillér, szombaton 24 fillér Megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési ár 1 hóra : 2 pengő. Adakozzunk a Vöröskeresztnek! Határainkon túl a világtörténelem legnagyobb háborúja dúl és a véráldozatból a magyar honvéd is kiveszi részét. A vérzivatar nyomában ott jár a Magyar Vöröskereszt, hogy enyhítse a sebesültek kínjait és új életet fakasszon a golyótépte sebek helyén. A Magyar Vöröskereszt hadikórházainak gyarapítására és felszereléseinek tökéletesítéseire október 1.-én és 2.-án országos gyűjtőnapokat rendez. Magyar Testvérem! Bármilyen áldozatodba kerül, adakozz Te is! Adományoddal talán éppen rokonod, testvéred, gyermeked sebeit segíted bekötözni! HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Újabb 63 zsidó gyógyszertári jogosítványt vontak vissza. — Országszerte ünnepük Herczeg Ferencet 80 éves születése alkalmából. KÜLFÖLD Bádoglió tábornagy Afrikából tüzeli harcra a németek ellen az olaszokat. — A balkáni kérdésben létrejött az angol-amerikai-szovjet megegyezés. — Krasznogradot kiürítették a németek. — Az angolok elfoglalták a Dodekaneozoszhoz tartozó Kiosz görög szigetet. — fiir- telen meghalt az angol kincstári kancellár. — Thaiföld királya, ki Németországban született, most lett 18 éves. — 1200 ember halt éhen Kalkuttában másfél hónap alatt. — A magassági kormány hibája okozta Sikorski lengyel tábornagy repülőgépének katasztrófáját. — Német vasutasok vették át Olaszország vasútvonalainak gondozását. — Mussolini pár napot Hitlernél töltött. — Szokatlan hideg és havazás volt pár napig Braziliában, mely nagy károkat okozott a kávéültetvényekben. — Buenos-Airesben főbelőtte magát az olasz főkonzul. — A Szovjet Kolontay asszonyt stockholmi nagykövetté léptette elő. — Amerikai csapatok szállták meg Szárdi- niát. — Giraud francia tábornagy csapatai harcban állanak Korzika szigetén a németekkel. — Nagy európai és ázsiai offenzivát jelentett be Marschall tábornok. — A szövetséges külügyminiszterek értekezletét Moszkvában tartják meg. — Német fogolytáborokba vitték az olaszországi szövetséges foglyokat. — A dublini olasz követség az olasz király mellé állt. — A keresi szoros fölött drótkötélpályán bonyolítják le a szállítást. — Az elmúlt négy hónapban egyetlen angolszász kereskedelmi hajó sem süllyedt el az Atlanti-oceánon. — Badoglio Afrikában új olasz hadsereget szervez. — Megnyílt a zágrábi német tudományos intézet. — Ötös ikreknek adott életet egy japán anya Korea félszigetén. — A szövetségesek Ba- dogliót elismerték kormányfőnek. — Szeptember 16-ára akarták Mussolinit Washingtonba hurcolni. — A pápa nem utasította el Kesselring német tábornagy látogatását. — A yorki érsek Moszkvában istentiszteleten vett részt. — Felemelik a német kenyéradagot. — Franciaországban tizenkilenc szabotálót kivégeztek. — A bolgárok megszállták az Albániától keletre lévő területeket. — Erzsébet hercegnő helyettesíti az országtól való távolléte esetén az angol királyt. — Jutalmakat tűztek ki a németek az Olaszországban megszökött hadifoglyok bejelentőinek. — Erősen rosszabbodott az élelmezési helyzet Olaszországban. — Svájc és Olaszország között megszakadt minden forgalom. — Sztálin levelet intézett az amerikai néphez. — A négus tiltakozik hogy az olasz király az „Abesszínia császára“ címét viselje.— Nagy légitámadás volt ismét Anglia ellen. A gyanús névváltoztatók A nemzetiségi kérdést most nem is a különféle nemzetiségekhez tartozó magyar állampolgárok ügye juttatja eszünkbe, hanem az, hogy bizonyos itt- ott előforduló névváltoztatásokról hallunk. Mozgalmas időkben mindenkor felbukkannak konjuktúrális elemek és talán ezekhez a csekély fajsúlyú emberekhez sorolhatók a gyanús névváltoztatók, akik különben mind a magyar, mind a nemzetiségi szempontból alig érnek valamit. Ezek a kaméleonok, akikről utálattal beszél a magyar ember és bármilyen nemzetiséghez tartozó magyar állampolgár, gyorsan megváltoztatni igyekszenek annak idején magyarra változtatott nevüket, amikor hitük szerint pl. Németország akadálytalanul halad a dicsőség és siker útján, — viszont né- metesített nevüket magyarra változtatják, amikor úgy látják, hogy a nagy német nemzetre súlyos küzdelmek várnak. Minél kevesebbet kívánunk ezekből a köpönyegforgatókból. A sajnálatos jelenségből azonban a tanulság az, hogy mindenkor legjobb az egyenes út. A nemzetiségi magyar állampolgárokra is áll ez az igazság. Tény, hogy nincs Magyarországon egyetlen nemzetiség sem, amely ha igaz akar lenni önmagához, el ne ismerje a magyar állam jószándékát és el ne ismerje azt, hogy boldogulását, érvényesülését itt soha senki nem akadályozta. Sőt, tovább kell mennie az elismerésben. Sok esetben és sok helyen a nemzetiségek jobb, előnyösebb gazdasági helyzetben voltak és vannak, kü- íömb életlehetőségek közé kerültek, mint a magyarok. Ami pedig a politikát illeti, el kell ismerniük, hogy az irányukban tanúsított nemzetiségi politika mindenkor olyan volt, hogy azért csak hálával tartozhatnak a magyar nemzetnek. Hogy külön kultúrájuk, irodalmuk szépen fejlődött, ez is a magyar tűr elméssé gnek és testvéries jóakaratnak köszönhető. A legújabb magyar nemzetiségi politika is minden tekintetben olyan, hogy joggal elvárhatjuk viszonzásul a hűséget és a józan együttműködést nemzetiségeink részéről és joggal számíthatunk arra, hogy a rosszindulatú propaganda hatástalan marad. Esztergom vármegyének is vannak nemzetiségi, német és tót anyanyelvű fn.agyar állampolgárai. Ezek békén élnek és boldogulnak a vármegye egyes községeiben és magatartásuk lojális, hűséges. Erről nemcsak a népszámlálási bevallásoknál, hanem más megnyilatkozásoknál, iskolázásuknál is tanúságot tettek. Ezek a hűséges magyarok, akik mindig sokat adtak a tisztességre, megtagadnak minden közösséget azokkal a — hála istennek, mifelénk ritka madarakkal, akik idönkinti gyanús névváltoztatással vallják be hitványságukat. A Takarékpénztár cégneve Már csupán egy év és három hónap választ el attól az időponttól, melyben alapításának századik évfordulóját éri el az Esztergomi Takarékpénztár Rt. 1844. évi december hó 12-én tartotta alakuló közgyűlését, melynek első határozata mondta ki az Esztergom takarékpénztári egylet megalakulását. Kibocsáj- tatott 300 darab 50 pengő-forintos részvény, melyet 163 részvényes jegyzett le s kik 25 pfrt-ot fizettek be részvényen- kint. A nyomtatásban megjelent alapszabályok az intézmény címéül : Esztergomi takarékpénztár céget tüntetik fel. Első lapján idézi XVI. Gergely pápa nyilatkozatát a takarékosság fejlesztését célzó intézményről. 1844. december 19-én tarSzokatlan képet öltött városunk f. hó 18-án és 19-én, szombaton és vasárnap, amikor is polgári ruhás fegyveresek nagy tömegei lepték el a vasútállomást, ahonnan nagy feltűnést keltve vonultak fel a Bosznia-Borozóban levő MOVE lőtérre. Úgy nézett ki városunk e felvonulás alatt, mintha expediciós hadsereg szállta volna meg, s mintegy hosszabb időt töltendő, nagy útitáskákkal, élelemmel, s mindenféle lövészkellékekkel voltak felszerelve. Már szombat délután mintegy 50—60 lövész érkezett városunkba, kiknek felerésze a város nevezetességeit tekintette meg, fele része pedig délután 2 órakor a iőcsarnok egyházi megáldása után, amely szertartást P. Farkas László fe- íencrendi áldozópap, gimn. tanár, végezte, megkezdték a versenyt. Vasárnap a 9 órai vonattal érkezett meg a versenyzők nagyobb része, mintegy 150—160 lövész, hölgyek és férfiak, s nagy lelkesedéssel meneteltek a verseny színhelyére, hogy idejében ott legyenek a részükre kijelölt időre. A MOVE Szent István Lövészszakosztály, — mint rendező egyesület — vezetősége és rendezősége nagy felkészültséggel és pontos beosztással várta a városunkba még soha nem látott nagyszámú lövésztársaságot és Marossy László fővárosi tanár, az Országos Magyar Lövész Szövetség képviselőjének jelenlétében 8 órakor megkezdték a helybeli lövészek és a szombaton érkezett vidéki lövészek a nemes versenyzést, hogy a 9 órai vonattal érkezőknek a részükre fenntartott helyeket biztosíthassák. Vasárnap 10 órakor indult meg a verseny a teljes valóságában, amikor is 20 lőálláson egyszerre ropogtak a fegyverek mint a géppuskák s percnyi pontossággal folyt a verseny nemzetközi, egységes, pisztoly és gyorslövés céltáblákra. Az ellenőrző bizottság dr. Etter Kálmán ügyvéd, értékelő bizottsági elnöktott újabb közgyűlés választotta meg az intézmény első vezetőségét és tisztviselőit. Az első választmányi ülés 1844. december 23-án már intézkedik a szükséges könyvek, nyomtatványok, pénzszekrény stb. beszerzéséről és 1845. év január 2. napján az intézet megkezdte működését. Az 1846. junius 22-én tartott választmányi ülés az intézetet Esztergom városi takarékpénztárnak címezi. Az 1862. évben épült székház I. emeleti irodai előszobájában a befalazott vastábla a céget ismét Esztergomi takarékpénztárnak jelzi. A kereskedelmi törvényt az 1875. évi 37. törvénycikkben foglaltak alkotják és rendezik a magyar bankügyét, továbbá meghatározzák a részvénytársaság fogalmát. Az egykorú jegyzőkönyv elsőízben az 1876. július 8-án tartott választmányi ülésben használja a „részvénytársaság“ meghatározást. Az 1895. március 14-én tartott közgyűlés, mely az ötven éves évfordulót ünnepelte, mai alakjában Esztergomi Takarékpénztár Részvény- társaság-nak jelzi. Máig is állandóan ezt a cégnevet használja az intézet, mely idegen nyelveken a következőleg van a kereskedelmi cégjegyzékbe bevezetve : Esztergomer Sparkassa Aktiengesellschaft és Caise d'epargne d'Esztergom société anonyme A jövő év befejeztével fennállásának századik évét zárja le az intézet. Rausz József igazgató 1903-ban megjelent nagy terjedelmű müve, 1845—1895. évig tárgyalja ; a második ötven év története anyagának egybegyűjtése pedig már serényen ' folyik, hogy a mai időkhöz mért szerényebb keretben adjon ismertetést a ritka nevezetes évfordulóra. kel az élen, Kricsfalvy Viktor m. kír. erdőtanácsos, nemes Márkus János m. kir. erdőfőmérnök, Németh Ferenc postafelügyelő és P. Farkas László gimn. tanár és a többi munkatársak teljes felkészültséggel várták a bírálás alá kerülő céltáblákat és lelkiismeretes és felelősségteljes munkát végeztek s kb, 1000 drb. céltáblát vizsgáltak át és bíráltak el. A verseny intézését dr. Abonyi Géza szakosztályi elnök látta el a versenyen résztvevők teljes megelégedésére, míg a versenyrendezést, az előkészítő munkálatokat, nevezéseket, beosztást és pénzkezelést Fazekas József szakosztályi titkár a legnagyobb szakértelemmel, kimeríthetetlen munkaerővel és példátlan pontossággal látta el. A lőcsarnokavató verseny fénypontja volt dr. Késmárki Frey Vilmos Esztergom vármegye főispánjának és Igaz Lajos alispánnak megtisztelő látogatása, akik vasárnap délután fél 6 órakor érkeztek a lőtérre és megtekintették az újonan épült lőcsarnokot és lőteret, valamint nagy érdeklődéssel figyelték a verseny menetét. A főispánt és alispánt vitéz dr. Bá- nomy Antal polgármesterhelyettes, főjegyző, egyesületi elnök fogadta és üdvözölte az egyesület és a lövészszakosztály nevében. Megtisztelték még látogatásukkal a versenyt és a lövészszakosztályt dr. Etter Jenő polgármester, ^ki szintén nagy érdeklődéssel figyelte a verseny egyes számait, valamint dr. Jánoska Tibor rendőrfőtanácsos, Ámon Károly rendőrfőfelügyelő társaságában, akik melegen érdeklődtek a céllövőverseny és a rendőrség állományából a versenyen résztvevők eredményei iránt. Csics Ákos járásbírósági alelnök is elmaradhatatlan érdeklődője a céllövőversenyeknek és dr. Antóny Béla ny. polgármester, ügyvéd is látogatásával a céllövősport lelkes hívének igazolta magát. Ott láttuk még meleg érdeklődéssel szemlélni a versenyt dr. Berényi Róbert vm, tiszti főügyészt, ügyvédet, a szakEinczinger Ferenc Soha nem látott nagyszámú lövészgárda városunkban
