Esztergom és Vidéke, 1943
1943 / 75. szám
in>MMi-iiMiiiiiMi»n ii ii HATVANNEGYEDIK ÉVF. 75. SZ. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor-u. 20. Megjelenik minden szerdán és szombaton. Keresztény politikai és társadalmi lap. ZERDA, 1943. SZEPTEMBER 22 •zerdán 20 fillér, szombaton 24 fillér Előfizetési ár 1 hóra : 2 pengő. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Magyarországon 111.101 kereskedőüzlet máködött 1941-ben. — önálló kamarát kapnak a magán- tisztviselők. — Negyvenéves írói jubileumát ünnepli Harsány! Lajos, a neves papköltő. — Évente 6Ó0 falusi gyermekből neveltet iparost az állam. — 26.000 építőipari üzem dolgozik Magyarországon. — Svájc 300.000 mázsa magyar búzát vásárolt 55 svájci frankos áron. KÜLFÖLD Roosevell üzenetet küldött az amerikai kongresszushoz a háború további részleteiről. — Mussolini újjászervezi az olasz hadsereget. — Az orosz harctéren már beállott az esőzés. — A bolgár nép egységesen áll gyermekkirálya mögött. — Eden angol külügyminiszter Moszkvában járt. — Ötezer halott fekszik az agyonbombázott Frascati, Róma elővárosának romjai alatt. — A stockholmi olasz követség hű marad a Badoglio-kormányhoz. — Természetes védelmi támaszpontig vonják a németek vissza a keleti frontot. — Leningrádtól a kubáni hídfőig egyetlen óriási ütközet folyik. — A ja siszta nemzeti kormány a haderő tisztjeit felmentette a királynak tett esküje alól. — Amico olasz tábornokot agyonlőtték Raguzában. — Szovjet tisztek érkeztek a volt Jugoszláviába. — Finnországban min den úrileány elvégzi az idegenforgalmi iskolát. — Az angolok a sa- lernoi öbölben elvesztették partraszállási hajóhaduk nagyrészét. — A németek hadiövezetnek nyilvánították Róma területét. — A nemzeti fasiszta kormány felelősségre vonja Badoglio kormány támogatóit. — Péter jugoszláv király és kormánya útban vannak Kairó felé. — Lelőttek Bulgária felett egy szovjet gépet. — Tömegtámadást intéztek az amerikai nehézbombázók Hongkong kikötője ellen. — Dönitz né- zértengernagy most lett 52 éves. — Az angol kormány 3 millió elhordott ruhát küldött a Szovjetnek. — Olaszországban megszüntették a bor- forgalom korlátozását. — Kolbászt gyártanak szójababból Szerbiában. — Amerikai vélemény szerint Németország legalább ötven hadosztályt vetett harcba Olaszországban. — Bulgária hű marad Németországhoz és részt vesz Balkán védelmében. — Svájc megcáfolta, hogy Németország igényt emelt a Sz. Gotthard és Simplon vasútvonalra. — Badoglio tábornagy teljesen szövetségesekhez akar állani. - Horvátországban haditengerészetet létesítenek. — Versesen 29 vendéglátóüzemet bezártak. — Balkán partizánjai Badoglio híveivel keresik a kapcsolatot. — Röpiratokat és robbanóanyaggal töltött tárgyakat dobáltak le amerikai repülők román területre. — Londonban hétmillió katonai ruhautalványt loptak el a raktárakból. — Lupescu asszonynak, Carol volt román király barátnőjének nem szabad beutazni Amerikába. — Amerikában lévő 110.000 hadifoglyot mezei munkára alkalmazzák. — A bolgárok lelőttek egy aknarakó szovjet repülőgépet. — Belgrádban szinte észrevétel nélkül fegyverezték le az olasz csapatokat. — A szlovák hadügyminiszter megcáfolta a szlovákiai katonalázadás hírét. — Ametika kifutásra és harcra akarja kényszeríteni a japán flottát. — A német védelmi vonalat a salernoi öböltői keletre vonták visz- sza. — Az amerikai csapatok vesztesége eddig 105,205 főre rúg. — Vatikán londoni kiküldöttje hirtelen meghalt. -- Hétszáz halottja van a Nantes ellen intézett angol bombatámadásnak. — Nedics szerb miniszterelnök kihallgatáson jelent meg Hitlernél. — Kedvezőre fordult a dán király betegsége. — Uj vezetőt kapott a moszkvai külügyi népbiztosság Európa-osztálya. w s mw Memesszeghy István Mint elköltöző fényestollú nemeskócsag után, úgy réved utána a szemünk és a szívünk az Ég végtelenségeibe. Nemesszeghy N emesszeghy István a szó nemes értelmében igazi pedagógus lélek, kiváló zenész, hű és igaz barát szeptember 18-án visszatért Alkotójához, Halálhíre vasárnap terjedt el a városban osztatlan és őszinte részvétet keltve mindazok lelkében, akik őt ismerték, tanítványai voltak, véle valaha érintkeztek és figyelemmel kisérték a városban zenei, kulturális és pedagógiai munkáját, amelyet sok-sok száz magyar tanító 28 éven át vitt szét az országban, az ő nevelési módszerét és atyai gondoskodását. Egész életén át a zenének élt és a zene múzsájának áldozott még nyugalombavo- nulása után is. A zene világát zárta az ő megcsöndesedett szívébe Nemesszeghy István a nyugalomba vonulás után is, mint ahogy a tengeri kagyló magában hordja mindvégig egykori tengereknek hullámmoraját, még akkor is, amikor az ő tengere talán már rég kiszáradott. A hegedűnek rajongóbb lelkű tanára, mint ő, aligha volt. Ha bárki is egyetlen egyszer látta őt hegedülni, amint szívét lelkét mindenét a hegedűbe öntötte, ösztönös fölértéssel ráéreztek az ő művészi képességeire. A tanári hivatás mellett a társadalmi élet minden megmozdulásában résztvett, mindenütt teljesítette a kötelességét, ahol a társadalomért áldozatot kellett hoznia. * Nemesszeghy Nemesszeghy István ny. érseki tanítóképző-intézeti zenetanár, író-hírlapíró és zeneszerző Rév-Komá- romban 1863. július hó 5-én született nemes családból. Édesatyja Antal, édesanyja Boronkay Anna, akitől az ének és zene iránti nagy szeretetét és zenei tehetségét örökölte. Már elemi iskolás korában feltűnt szép szoprán hangjával, valamint hangtalálási képességével. Strö- cker József templomi karnagy, aki a hegedű alapfogásaira is megtanította, a templomi énekkarba is bevette. Gimnáziumi tanuló korában ő lett a hétköznapi szentmisék előénekese. Vagács Cézár az akkori igazgató maga mellé ültette és a hangvilla „a‘‘ hangjának segítségével kellett megállapítani a szent ének kezdő hangját. Ezt a kitüntető megbizatást annyi lelkesedéssel és sikerrel oldotta meg, hogy az igazgató a negyedik osztály elvégzése után teljes odaadással zenei kiképzésre forditotta idejét. Tagja lett a komáromi Városi Dalárdának, mely különösen Kossovits József városi zeneiskolai tanár, később buda- pest-terézvárosi templom karnagy vezetése alatt Komárom első társadalmi köre volt. Ekkor látták el Jókai Mór szülőházát emléktáblával. Ezen az ünnepélyen mint rendező működött közre s emlékül magától Jókaitól sajátkezű aláírásával ellátott arcképét kapta. Zenei szenvedélyének kielégitésére bő alkalma nyílt, mert a Komaromban állomásozó í9-ik gyalogezred katonai zenekarában több jeles képzettségű muzsikus kus szolgált, akikkel megismerkedvén, velük együtt gyakorolhatott. Ezek közül Philipp Józseffel, a későbbi budapesti Károly kaszárnyában állomásozó 6. ezred karmesterével még linzi városi karmester korában is fenntartotta az ismeretséget. De végre eljött az idő, midőn művészetét oly irányban kellett fejlesztenie, hogy .az megélhetést is biztosítson számára. Ezért további tanulásra Budapestre ment, ahol Kiss Péter, a „hírneves hegedűművész, a Nemzeti Zenede tanára s a Nemzeti Szinház első hegedűse meleg szeretettel fogadta földijét. Kreutzer mester Etűdé-jeivel kezdték a tanulást, napról-napra fényesebb eredménnyel úgy, hogy rövid idő alatt Kiss Péter ajánlásával már ő is kezdett magánórákat adni és a régi népszínházi zenekarban is többször helyettesített. 1883. december 16-án Kecskeméten Szabados Géza áll. eng. és városilag segélyezett zeneiskolájában a hegedűtanárí állást kapta meg, de zongorát és összhangzattant is tanított. Erre az időre esik a Zichy hangversenyen való szereplése is. 1890-ben a Budai Zeneakadémián he- gedűtanári képesítést szerzett és a kecskeméti áll. főreáliskolához ment zenetanárnak, 1898-ban pedig az ének tanítást is végezte s ugyanakkor nyilvános énekés zeneiskolát nyitott. 1902-ben a budapesti Nemzeti Zenedében az egyházi ének- és orgonából nyeri jeles képesítését. Kecskeméti működése idején alapította a Kecskeméti Polgári Daloskört s a Műkedvelő Ifjak Zenekarát, mely később Zeneegyletté alakult át. Sok ideig a Pestmegyei Hírlap színi- és zenekritikusa voit, majd a Függetlenség c. politikai hetilapot szerkesztette. Több nép- szinmühőz és énekes vígjátékhoz irt zenét, melyek Kecskeméten es Kolozsvárott kerültek színre. Nyomtatásban megjelent müvei : Tornaverseny induló, Jubileumi induló. A Szeplőtelen Fogantatás ünnepére írt Mária énekét mindenhol ismerik és éneklik. A tanítóképzőbe 1903-ban nevezték ki tanárnak és ezt a tisztéi 1931-ig töltötte be. Nyugalomba vonulása után is hosszú ideig résztvett a főszékesegyházi zenekarban, * Temetése f, hó 20-án, hétfőn délután 5 órakor volt nagy részvét mellett a belvárosi temető kápolnájából az ugyan- ottani temetőben. A sírnál Bartal Alajos tanügyi főtanácsos, az érseki tanítóképzőintézet tanári kara és ifjúsága nevében mondott utolsó istenhozzádot. Halálhírére sok magyar tanító osztozik őszinte részvéttel, akik az ő szellemében sajátították el a zenét és áldoznak kegyelettel emlékének, azzal, hogy haláláig azon az úton haladnak, melyen elindította őket. Kuíyakiálliíás Esztergomban A Magyar Ebtenyésztők Orsz, Egyesülete 1943, évi szeptember hó 26-án, Esztergomban a Fürdő Szálloda kerthelyiségében kutyakiállitást rendez. A kiállításra benevezhetők mindenféle fajtiszta kutyák, amelyeknek származási igazolványai felmutathatok. Felkéretnek az ebtenyésztők, hogy nevezési iveiket, amelyek kaphatók az Esztergom Vármegyei Gazdasági Egyesület irodájában (Esztergom, Széchenyi-tér 5) minél előbb jelentkezzenek. Nevezési határidő 1943. szept. 25. napjának déli 12 órája. A már eddig beérkezett nevezések a kiállítás sikerét biztosítják s a kiállítást látogató ebkedvelők élvezetes szórakozást találhatnak. A Magyar Élet Pártjának seregszemléje Kölcsey István m. kir. kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő, a Magyar Élet Pártjának orsz. ügyvezető al- elnöke szeptember hó 25-én kezdi meg országos ellenőrző körútját, melynek során ugyanezen nap délelőtt városunkba érkezik. Kíséretében lesz városunk fia, Kosa Lajos orsz. főtitkár is. Az ügyvezető alelnöki látogatás kapcsán az esztergomi városi és esztergomi járási pártszervezetek vezetőségei szeptember hó 25-én d. e. 11 órakor a vár- megyeháza közgyűlési termében pártvezetőségi értekezletet tartanak, amelyen Kölcsey István általános tájékoztatót tart é.-j szervezeti utasításokat ad. A pártvezetőségi értekezletre hivatalosak a pártvezetők és titkárok, valamint a választmányok tagjai, akiket erre az ülésére ezúton is meghív a Vármegyei Elnökség. Kívánatos, hogy pártvezetőségi és választmányi tagjaink teljes számban vegyenek részt ezen a nagyjelentőségű értekezleten, mert a kormányzó párt tagjai nem nélkülözhetik a mai sorsdöntő napokban azokat a felvilágosításokat és iránymutatást, amelyet az ügyvezető al- elnök, a pártvezér és pártelnök megbízása és útmutatása alapján az országos körút során ismertet. Szerves folytatása ez a körút annak a nagyarányú felvilágosító munkának, amelyet vitéz Lukács Béla tárcanélküli miniszter, a párt országos elnöke a Bácskában a közelmúltban indított meg több napos kőrútjával. Mivel a jelenlegi ellenőrző látogatás Esztergomban kezdődik, ezúton is felhívjuk a pártvezetőségi és választmányi tagokat a példamutatóan kötelességtudó megjelenésre és — tekintettel az ügyvezető alelnök szigorúan kötött útitervére — az igen pontos megjelenésre. H • I • & • E • K A szerénység az, ami elsősorban szükséges az igazi összefogáshoz nehéz időben, — s ez mind a nemzetre, mind az egyes emberre vonatkozik. Szerénység nélkül nem találhatjuk meg azt az egyetlen magyar utat, amelyet legutóbb a miniszterelnök kijelölt számunkra. Szerénységre van szükségünk, amikor egységesen a világ népei felé fordulunk, —■ szerénységre, amely azonban nem jelent alázkodást és meghunyászkodást, hanem a nyugodt magatartást igazságunk életjogaink és történelmi érdemeink tudatában. Ez a szerénység jellemzi a magyar magatartást kifelé, de méginkább szükségünk van a szerénységre idebenn, minden életmegnyilvánulásunkban, a politikai és társadalmi életben, amikor magyar a magyar mellett áll, magyar a magyarral érintkezik. A háborús viszonyok nehéz helyzeteket teremjenek és nehéz sorsokat mérnek az emberekre. Ezek elviselése csakis a testvéries összefogás és a szigorú igazságosság megőrzése mellett lehetséges —■ ezt pedig a mindenkori szerény lelkület- tel és viselkedéssel érhetjük el. A szerénység az, amely nehéz körülmények között lehetővé teszi, hogy az első sorokban intézkedő vezetők a testvériség átérzése alapján találkozzanak a boldogulás felé vezető helyes úton. Ezért a szerénység levegője hassa át a hivatali szobákat a legelőkelőbbtől a legkisebbig. Akik az ügyeket intézik, igyekezzenek mindenkor szerényebbek lenni a hivatali helyiségeket felkereső ügyes-bajos embereknél. Társadalmi érintkezésünkben is csak a szerénységgel kerülhetjük el a szeretetlenségei és ellenségeskedést. Keljünk nemes versenyre a szerény magatartást illetően és bizonyos, hogy ami a testvéries, megértő összefogást illeti a kellő eredmény nem fog elmaradni és bizonyos, hogy a szerénység tanít és szoktat bennünket arra, hogy közös hűséggel és őszinte testvériséggel szolgálhassuk a magyar ügyet.
