Esztergom és Vidéke, 1943

1943 / 65. szám

2 ESZTEK GOK! 4* VIDÉKÉ 1943. augusztus 14 Az esztergomi belvárosi temető sirlámpái mellől. XXXIV. Séta a hatottak városának utcáin. Az első vonal sarkán nagy fehér kő került a végre. Úgy áll itt büszkén, fon­tosságának tudatában, mint a római utak méríöldjelző köve, millíariuma. Liszkay Alajos neve néz felülről az úton hala­dókra. Tovább L. A.-né Veiczler Mag­dolna emléke kísért. Lenn, az oszlop al­só mezején Csökey Ignác, Csökey Vero­nika, Liszkay Péterné, Polacsek Antal- né, Tóth József né nevei kanyarognak, Polacsek Antal mészárosmester, P. La­jos tanító s az ötéves kis P. Gyula is elérkezett idők letelésekor a gyakran bolygatott földalatti szállásra. A következő sor elején kúszó növé­nyek üde, buja zöldje von be három fa­keresztet, Most övéké a világ ! Élettől harsogó jókedvükben szóhoz sem enge­dik a kopott fej iákat. Ugyan miért gon­dolnának arra, hogy nem is olyan mesz- szi sokára az ő elomlott testükön is a kereszt fakó arca fog elmerengeni. Apró embervírágok bújnak csokorba Mann Ferenc fehérmárvany sírkövén : Ferike, Bélácska, Bélácska. Közülük csak az utolsó jutott el az esztendők inegyedik állomásáig. Mann Mariska könnybe fúló sírfelirata is eljárja kál- várias útját : Tizennyolc tavasznak le­tört bimbója. Megtört anyai szív kese­reg utána. — A 71 esztendős Bognár Borbála neve került legutoljára a már­vány őriző lapjára. A dülőutak krisztustestes fakeresztje áll őrséget a takarodó szavára 80 éves korában jelentkező Rudolf Ferenc ny. főhadnagy sírdombjának fejénél. Faku­ló fényképe a földi aranyos napok faku­lását panaszolja. Mórász József jómódú csizmadiames­ter feleségével, Kossoványi /?ózá-val együtt várja sírja mélyén testének feltá­madását, Szomorú sorok futnak tovább az előzők nyomában ; Itt őrizzük emlé­két Pál-nak, aki 1917-ben, 39 éves korá­ban hősi halált halt az orosz harctéren. M. Ferenc és M. József után a kis uno­ka, Ilonka hullott bimbófővel a sötét sír­ba, A vőnek, Dankovics Géza MÁV mű­szaki segédtisztnek is korán, a negyedik évtized határánál kellett elhagynia síró szeretteit. Nagyszemü sziléziai márvány emlék­sorai draskóczi Farkas János ny, tör­vényszéki irodaigazgatónak s feleségé­nek Brüll Anna- nak emlékét tartják számon a sírkövek sokadalmaban. A tíelcz-család sírboltjának jobbra eső részén járunk már, a harmadik sor­ban, Élete teljes munkásságát Észter- gomnak ajánlott tanarembernek, majd városi tisztviselőnek sírja elé kerültünk. A sírkereszt emlékező sorai Sinka Fe­renc Pál elhanyatlott földi életére fi­gyelmeztetnek. Fia az első sorban pi­henő s már említett Sinka Ferenc építő­mesternek. Tanárnak indult, az eszter­gomi íöreáliskolaban tanított. Később a város tisztviselője lett. Közgyámi hiva­talában az özvegyek és árvák ügyeit in­tézte. Emberséges szíve mindig többet tett az elesettek és segítségre szorulók érdekében a körülhatárolt kötelesség­teljesítésnél, — Résztvett az első világ­háborúban. Tiszti zubbonyára több ki­tüntetés került s mint szkv. százados szerelt le. — A HONSZ helybeli cso­portjának igazgatótisztében igazi bajtársi lélekkel látta el hivatalát. — Értékes munkát fejtett ki Esztergom múltjának kutatásával, ismertetésével. Több éven keresztül igazgatta az Esztergomvidéki Régészeti és Történelmi Társulatot, mely­nek tőle szerkesztett Évkönyvében je­lentek meg cikkei, történelmi tanulmá­nyai. — Éveinek megsokasodott száma nem hozta magával a munkától való visszavonulást. Dolgozott ereje fogytáig, életének csaknem végső ellobbanásáig. A vallásos lélek, munkás élet, hasznos és jó polgár tiszteletreméltó emlékét hagyta maga után. Sírja felett, melynek földjében korábban elhalt kis leánya Gizella Mariska is pihen, övéinek szere- tete, gyámolítottjainak hálája, nemes életének visszajáró emléke őrködik. Rózsás színben játszik a harsogó zöld foltok körében a Matáncsevits-család sírköve. Az emlékező sorok Matáncse- vits György-nek nevével indulnak út­jukra. A komárommegyeí Tardos község volt körjegyzője Esztergom földjébe tért megpihenni. Mellette nyugszik életének társa, M. Györgyné Marcsek Mária. Irén leányuk után a 89 esztendős nagyanya, özv. Cellér Jánosné jutott a megpihentek közé. A síremlék utolsó sorai Matán- csevits Lajos hősi életét emlegetik, hősi halálára figyelmeztetnek. Ide, a jelképes sírba hívogatják a nyitrai m. kir. 14. h. gy. ezr. tizedesét, aki életét adta hazájá­ért, melynek földje nem fogadhatta ölébe a hős katonát, Lengyel földben, isme­retlen sírban pihen hosszú, véres harcai után, Flalványpiros muskátlik, kőrózsák, tárt kelyhű virágok tarka színpompája játszik, tüzel a kőkeretes sír széles föld­hátán. Üzen az életről, akár a márvány obeliszk írása, mely nem ismer elenyé­szést, hanem csak nyugalmat a dicső fel­támadásig. A sírkeresztek, emlékkövek országá­ban is vannak rokkantak, betegek, el­esettek. Arcukat ezer ránc szántja, sze­mük tüze kihúnyt. Mellükön nem csillog arany sújtás. Az ő kőéletük is végét járja. Ilyen sírkereszt tétovázik a sor vége felé. Arca, teste hasadozott. Érthető írással, kivehető évszámmal nem tud szolgálni. Itt-ott elérhető társai a múlt század tizes—huszas éveiből valók. Meg­dől, a szomszédos sírkő felé hajlik, mint a nagyothalló ember, aki kiváncsian hí­rek után érdeklődik társa jóvoltából. Alig lát, alig hall, de hát hír nélkül lehetetlen élni ! Szomszédja tartja is szóval, Jó helyen áll, szerteágazó utak közelében. Eső, meleg, szél, fagy nem ártott erejének. Meg azután jóval fiata­labb is. Alig ötven éve került állomására. Gálicz József feleségének, Kis Teréz-nek temető-lakását őrzi. A harmadik kő is tud innen-onnan száz esztendő elvihar- zásáról számot adni, Guba Katalin-t emlegeti, aki 1846-ban került ki a pihe­nők földjébe. Megbékéltté teszi nyugo­dalmát „édes unokája : Gálicz Ignácz,“ aki szintén ide került nyugalomra. Az ötvennégy esztendős Gálicz Ignácz ha­lottas menete után 45 évre feleségének, Majthényi Julianná-nak koporsóját bo- csájtották le sírja nyirkos üregébe. A Gerendás-névvel a temető sok sír­keresztjén találkozhatunk, Ékes, ívezetes, templom-ablakszerű márvány mezején Gerendás Márton-n&k s élete társának, Gerendás Juliánná-nak nevét olvashat­juk. A kereszt áldásával pihennek. Ezért nincs helye, értelme az alul vésett szo­morú írásnak : Boldog, aki feledni tudja azt, aki visszahozhatatlanul elveszett. A mondat cseng, ritmusa is van. Elveszés­ről azonban szó sem lehet ! A szó egyál­talában nem fedi a keresztény ember halálának értelmét, tartalmát. (Folyt, köv.) Vértes Zoárd Micsló Jónás Murai község bíráját a cséplésnél tör­tént visszaélés miatt 2090 pengőre és gabonájának elkobzására iteiték A vármegye területén megkezdődtek a cséplések. A cséplések megkezdése előtt a cséplőgépek hivatalos vezetői esküt tettek arra, hogy a cséplési könyveket hűen vezetik és egyéb kötelességeiket mindenkor pontosan teljesitik. Az eskü ellenére nem magyar emberhez méltóan igen sok helyen és sokan nem tartják ezt meg és a mai idők nehéz és komoly helyzetéhez méltatlanul visszaéléseket követnek el. A legszomorúbb az, hogy igen sok helyen azok szegik meg az elő­irt rendeletet, akiknek állasuknál és te­kintélyüknél fogva erre őrködni kellene. Ez nem a háború szüleménye, hanem az emberek erkölcstelen és hazafiatlan fel­fogása. A cséplés ellenőrzésére a Közellátás- ügyi miniszter szakközegeit küldi ki, kik a csendőrséggel karöltve rajtaütésszerű­en járjak a csépeltetőket és igen sok sza­bálytalanságot vettek észre a vármegyé­ben, Táton, Szőgyénben és Muzslán az ott felfedezett szabalytalanságok miatt külön bizottságok működnek, felmérik és elkobozzak a gazdakönyvben nyilván nem tartott többletet. Az elkoboztatott többletet azután beszolgáltatják az ille­tékes Futurának. Kúrál községben a miniszter nyílt ren­deletével ellátott közegei az ellenőrzés alkalmával rájöttek, hogy Michló Jónás községi biró, a falu törvénytudó embere a takarmánygabonájának cséplése köz­ben visszaélést követett el. Az eljárást megindította ellene dr. Eleméri Imre párkányi járási főszolgabi- ró, majd ennek gyors befejezése után Michló Jónás községi bírót 2000 pengő készpénzbüntetésre Ítélte, azonkívül ei- koboztatta 92 métermázsa árpa és 18 métermazsa zabtermését, továbbá fegyel­mi elj-árást indított ellene és bírói állá­sától felfüggesztette. Michló Jónás esete kell, hogy intő pél­da legyen azok számára, akik lelkiismei retlenúl ki akarják játszani a rendelete­ket és ezzel veszélyeztetik a nemzet el­sőrendű érdekeit. A közellátás szervei a csendőrséggel karöltve az észlelt visszaélések kapcsán még szigorúbb ellenőrzéseket eszközöl­nek az egész megye területén. Nagy fejlődésben városunk céllövészete Múlt vasárnapi számunkban számol­tunk be a MÜVE Szent István Lövész­szakosztály szép versenyeredményeiről, ú számunkban pedig örvendetesen közöljük a f. hó 1-én Győrben rendezett II. hadtest területére korlátozott levente céllövöversenyen leventéink által elért nagyszerű eredményeket. Egységes kispuska csapatversenyben leventéink 5-ös csapata második helye­zett lett 1199 köregységgel (Segély Gyu­la, Czikk Sándor, Csömöre József, vitéz Ferenczy Zoltán és Papp István.) Gyorslövés csapatversenyben (1 perc alatt 10 lövés) szintén második helyezést értek el levéntéínk 397 köregységgel. (Sóki Ferenc, Segély Gyula, Csömöre József, Czikk Sándor és vitéz Ferenczy Zoltán.) Egyéni számokban újoncok versenyé­ben negyedik lett Sóki Ferenc 103 kör- egységgel (15 lövés). lll-ik korcsoportban második lett Segély Gyula 257, harmadik Czikk Sán­dor 251, negyedik Csömöre József 250 és kilencedik vitéz Ferenczy László 236 köregységgel. Fölövészek versenyében nyolcadik he­lyezést ért el Gupka Károly 252 kör- egységgel. Gyorslövész egyéniben harmadik Sóki Ferenc 94, ötödik Segély Gyula 90, ha todik Csömöre József 90 köregységgel. Az elért szép eredményekhez öröm­mel gratulálunk leventéinknek. Az eredmények tanúi annak, hogy leven téink lelkesednek a céllövősport iránt, amely sport napról-napra nagyobb tért hódít városunkban. Az elért eredményekhez nagyban hozzájárult a MOVE Szent István Lö vészszakosztály vezetősége is azzal, hogy újonan épült lőterét minden alka lommal örömmel engedi át a leventék nek nemcsak a levente foglalkoztatás idejére, hanem a céllövészet iránt na­gyobb érdeklődést tanúsító leventéknek — 'kikből a szakosztály utánpótlást és jövő bajnokait reméli—, bármely időben és ahol a szakosztály elnöke dr. Abonyi Géza leventeparancsnok ambicionálja a leventéket a versenyen való részvételre és a lövészkiképzést pedig nagy szak tudással, lelkesedéssel és fáradságot nem ismerő kitartással Segély János ny csendőrtiszthelyettes, leventeoktató é; lőtérgondnok végzi. A dijak kiosztása vasárnap d. u. 6 óra­kor lesz. Leányok vezetőképző tanfolyama a tanítóképzőben A Katolikus Leányok Országos Szövet­sége 1943. évi augusztus hó 14—22-ike között Esztergomban az érseki tanító­képző intézet internátusában vezetőképző tanfolyamot tart, melynek tárgysorozata a következő : Augusztus 15-én, vasárnap. 8 órakor : II. elmélkedés. Tartja : dr. Brückner Jó­zsef. — 9 órakor : Szentmise a bazili­kában. — 11.30 órakor : III. elmélkedés. Tartja : dr. Brückner József. — 3 óra­kor : a Bazilika megtekintése dr. Lépőid Antal vezetésével. — 4.30 órakor : IV. elmélkedés. Tartja : dr. Brückner József. — 6 órakor : Keresztút a Kálvárián. — 7,30 órakor : Énekóra. Tartja : László M. Consilia. — 9 órakor : Esti ima. Augusztus 16-án, hétfőn. 7.30 órakor : Szentmise. — 9 órakor : V. elmélkedés. Tartja : dr. Brückner József. — 10.30 órakor : VI. befejező elmélkedés. Tartja : dr. Brückner József. — 5.30 órakor : A tanulmányi hét célja, programmja, házi szabályok. Ismerteti : Stadler Frida. — 6 órakor : Időszerű kérdések és felada­tok. Tartja : dr. Beresztóczy Miklós. — 7 órakor : Vacsora. A budapesti és erdé­lyi központok bemutatkozása. — 9 óra kor : Esti ima. Augusztus 17-én, kedden. 7 órakor Szentmise, Veni Sancte. Tartja : dr. Dra hős János. — 9 órakor : A résztvevők bemutatkozása. — 11 órakor : A Katoli­kus Akció, Tartja : dr. Mihalovits Zsig mond. — 12 órakor : A karvezetésről. Tartja : László M. Consilia. — 3 órakor : Népi játékok betanítása. Tartja : László M. Consilia. — 4 órakor, XII, Pius pápa nagyüzenele. Tartja : dr. Mihalovits Zsigmond. — 5 órakor : Szükség van-e a a katolikus ifjúsági mozgalomra ? Tart­ja : P. Nagy Töhötöm. — 6 órakor : Az előadások megbeszélése. Tartja : Stadler Frieda. — 7 órakor : Vacsora és énekóra — 8 órakor : Esztergom, Tartja : dr. Lé­pőid Antal. — 9 órakor : Esti ima. Augusztus 18-án, szerdán. 7 órakor: Missa de angelis. — 9 órakor : A közös­ségtudat kialakítása. Tartja : Rónai Paula testvér, — 10 órakor : Népművelő feladatok mozgalmunkban. Tartja : dr. Novágh Gyula. — 11 órakor : Énekóra, szavaíókórus, ministrálás. Tartja : László M. Consilia. — 12 órakor : A hercegprí­más fogadja a kurzusrésztvevőket. — 2 órakor : Az ásatások megtekintése dr. Lépőid Antal vezetésével. — 3 órakor : Előkészület a záróünnepélyre. Veztőségi értekezlet Góbéit Lenke vezetésével, — 4 órakor kezdőknek : Mozgalmunk célja, szervezete. Tartja : Pataky Alexia test­vér. — 5.30 órakor haladóknak : A napi előadások megbeszélése. Tartja : Stadler Frieda. — 8 órakor : Egyházi zeneest. Tartja : László M. Consilia. Auguszfus 19-én, csütörtökön. 7 óra­kor : Szentmise, közös ministrálással. — Az EMELKA. Tartja : Stadler Frieda. 10 órakor : A személyiség méltósága és jogai. Tartja : dr. Vajda József. — 11 órakor : Énekóra. Tartja : László M. Consilia. — 12 órakor : Ami a családot építi és rombolja. 5 perces előadásokban ismertetik a kurzushallgaíók, — 3 óra­kor : Előkészület a záróünnepélyre Gó­béit Lenke vezetésével. — 4 órakor kez­dőknek : Gyűléstípusaink. Tartja : Hári Ida. — Feladataink az egyházközségben. Tartja : Linczenpolcz M. — 5.30 órakor : Az előadások megbeszélése. Tartja : Stadler Frieda. — 8 órakor : Egyházi iro­dalmunk. Tartja :Ijjas Antal. — 9 óra­kor : Esti ima. Augusztus 20-án, pénteken. 8 órakor : Időszerű problémák. Előadja : Schlachta Margit. — 9 órakor : Szentmise a Bazili­kában. — 11 órakor : A primási muzeum megtekintése dr. Lépőid Antal vezetésé­vel. — 4 órakor kezdőknek : A tisztikar feladatai. Előadja : Dukay Amancia tv. Haladóknak : A leányok aktivitásra való nevelése. Tartja: Tóth Mária. — 5.30 órakor : Az előadások megbeszélése. Tartja : Stadler Frieda. — 9 órakor : Esti ima. Augusztus 21-én, szombaton. 7 órakor : Missa de angelis. — 8 órakor : A csa­lád méltósága és jogai. Tartja : dr. Mé­száros János. — 9 órakor : Énekóra. Tartja : László M. Consilia. — 11 óra­kor : A keresztény állam, Előadja : dr. Alföldi Alajos. — 12 órakor : A mi nem­zetszolgálatunk, Előadja : dr. Alföldi Alajos. — 4 órakor kezdőknek : A ta­gok apostolkodási területe. Előadja : Boda Fiore. Haladóknak : Hogyan ren­dezzünk ? Tartja : Hári Ida : — 5.30 óra­kor : Az előadások megbeszélése. Tartja : Stadler Frieda. — 8 órakor : Kultúrest. 5 perces előadások. Tartják a kurzus­hallgatók. — 9 órakor : Esti ima. Augusztus 22-én, vasárnap. 7 órakor : Missa de angelis. — 9 órakor : Főpróba. — 11 órakor : Ünnepélyes nyilvános be­számoló. h«i»r*e«k LÁTOMÁS (Prohászka emlékezetére.) Alkonyodó, szürkülő homályban Megkondulnak az esti harangok . .. Zokognak, zúgnak — sóhajtják karban : Imádkozzatok dolgos magyarok I Ércesen zeng, ősi vár fokáról Boldogasszony fenséges harangja. — Egy hang most Ave Máriát dalol, Megösmerem — Püspökatyánk hangja ! Tisztán látom Öt, megdicsőülten, Csillagos égből, amint felém int . .. Lángleikének sugárzó füzében, örökéletre útravalót hint ! — Felebaráti szeretetet kér,.. Imádjad Istent mindenek felett ! Segítsd a szegényt — és lesz érte bér ; Türelmesen hordd szenvedésedet I Tépjed széjjel bűneid bilincsét, Hogy szállhasson lelked fel az égbe ! Ne lessen reád a gyilkos kétség, Kiválasztottakhoz juthassál be I Vezess most, Isten felkent szolgája, Szavaid mindig fülünkbe csengnek ... Tanácsodat oly epedve várja, Küld el — jó Püspökünk — híveidnek ! Legyen imánk az Ö reménysége : „A Te tetszésed legyen meg Uram ! Az öröklét dicső visszfénye, Ebben örvendünk s dolgozunk" — úgyvan ! D -né Pigall Irén. Legközelebbi lapszámunk nagy nemzeti ünnepünk, Szent István napja miatt folyó hó 19-én, csütörtökön délután a rendes időben fog megjelenni.

Next

/
Thumbnails
Contents