Esztergom és Vidéke, 1943

1943 / 59. szám

2 ESZTERGOM «s VIDÉKÉ 1943. julius 24 főszolgabírót a kivonult levente szakasz sorfala előtt Kovács Mariska szívből jövő meleg szavakkal köszöntötte, Karva községben a gazdakör vezető­sége a következőkből áll ; tb. elnök : dr. Rohrer István földbirtokos, elnök : Botka Pát, alelnök : ifj. Szabó János, jegyző : Vilmos Béla ígazgatótanító, pénztárnok : Fint a János. Igazgató vá­lasztmány : Hrossó Mihály földbirtokos, Török Ferenc, Botka László, Polozsányi József, Skultéti János, Navratil Ferenc intéző, Fenekes András, Fekete István, Sabla Pál, Bakulár Kálmán, Karkó Imre, Légárd János. Dunamocs községben elnök lett : Kiss Béla, alelnök : N. Szalay Ferenc és ifj. VI. Lám a sírokon is nő virág ! Tuaom, Dar rank aus virágát Dermeszt! lágy es széf ziiaija : Azért gyumoics is lesz a tan még S mosoiygen ternes lesz az ag. boionyo ősszel messzeszaiivan Sok recsKe nem jón vissza loobé : De új leszKeKoeri, uj tavasszal Azeri vidám aai csicsereg, S a zivataros kereK egen bármily soienon ul a reiftő, Mogoiie ott a tiszta kéltség fcs tesz meg áiaó napmeieg . .. (Sajó Sándor] Múló világunk beláthatatlan birodal­mában legoiiaianosabb jelenleg a válto­zás. XNincs semmi az anyag folytonos vándorúira parancsolt tanomanyaban, ami állandó neiyen és alakban marad­hatna. Olvasztó szellő a telet, nyár a ta­vaszt űzi tova, tia az ősz koszont rank, eiiut a nyár. De alig erí meg az őszi gyümölcs, „zordon vinaravai újra elótor a tel I” Különösen itt a fakeresztek, köemlé- kek hangtalan erdejeben csap meg ben­nünket a meg nem szűnő változások ri­asztó luvallata. Kosszui használtam a „hangtalan szót, inkább beszedést kell emlegetnem, mert a templomok szobrai, kövei es márványai után itt hallhatjuk legjobban, hogy a kövek megszólalnak, beszelnek. Az elxogódottság valami megmagya­rázhatatlan erzese ejt rabul, anogy el­haladunk, megállunk egy-egy elomlott test síri porsaiorat őrző emlék mellett. Mennyire sírnak ezek a márványok és lejtak ! De nemcsak jajgatnak, egyben vigasztalnak is 1 itt valóban kísértő gondolatok kaphat­ják el ennek a színes, mozgalmas, kö­zeli és könnyen virágba boruló jelen vi­lágnak leluieteken lebegő utazóját. Csupa szín, illat, lény, ragyogás, szép­ség ez a világ, mely kábult almokba rin­gatja a föld Hat. .belesajog a szíve, miért nincs örök kikelet s miért nem tart örök­ké a színes, napsugaras evilági élet ? Ezek a bölcs lejtak és erős kövek, amelyek úgy pihennek az örökzöld bok­rok és sötét ciprusok puha karéjában, akarcsak a megcsendesedett, békés öre­gek a nagy, öblös karosszékben, figyel­meztetnek földi voltunk törpecégére, földöntúli reményeinkre ! Beszélnek röp­ke életünk arasznyi tartamáról, mely va­lójában csak arra elégséges, hogy meg­mutassuk : mi mindent tudnánk tenni, ha hosszasabban tartana. Semmi se tar­tós ! Éveidnek sokasága csak pár futó perc I Ne örülj neki önfeledten, mert szép tavaszunk a föld hátán bizony nem örök ! Olyan vagy, mint a köd vagy el­suhanó árnyék, amit a nyargaló felhők húznak maguk után a földön ! Ne he­lyezd magad a tűnő ragyogás hamis egé­be, hiszen a szerencse senkit sem emelt olyan magasra, hogy éppen annyival ne fenyegetné, mint amennyit megadott neki ! A test mindened ? Balga botorság ! Nézz körül ! A szemkápráztató, viruló szépség, világhódító erő mire vitte ? Zörgő vázzá, elomló porrá kellett vál­nia, elelegyednie a földdel, ahonnan vé­tetett I Ezen a világon állandó harcban állott az isteni lélekkel, melynek törvé­nyeit csak nehezen, valamiképen vagy sehogy sem volt hajlandó elismerni. Folyton akadályozta királyi társának szellemi életét. Egyre csak a por honá­ba igyekezett lehúzni a magasságok ha­zájából, Most aztán meg kellett adnia árát örökös acsarkodásának. Bárányokra bomlott, hogy ráeszméljen alsóbbrendű valóságának többé nem vitatható tuda­tára, A lélek viszont kötelékeitől szaba­dultán, diadalmasan szállhatott Teremtő Ura elé. A testnek azonban várnia kell, hogy az ég és föld indulásakor, „ama rettenetes napon" a megalázott csontok is felkeljenek, újra „körülvétessenek bő­rükkel s megláthassák Üdvözítő Istenü­ket," Ezért nem szabad átadnod szívedet Báby Kálmán. lg. választmányi tagok : Antal Kálmn, Bellabás Géza, Papp Sán­dor, Nehéz Gyula, Antal Mihály, Szám­vizsgálók : ifj. Papp Ferenc, Tóth Gyula, Czibor Gyula, Egyeg János. Jegyző : ifj Ballabás András, pénztárnok : Báby Sándor, ellenőr : ifj. Izsó Ferenc. Kisújfalu községben : tb. elnök : dr. Eleméri Imre járási főszolgabíró, elnök : Nagy Gyula ref. lelkész, alelnökök ; Sárai András és Mánya Gyula. lg. vá­lasztmány : Tóth Zsigmond, Varga And­rás, Varga Ferenc, Kovács István, Dobai Géza, Gulyás Béla, Számvizsgálók : To- kodi István, Kunyik Balázs, Gulyás Gé­za, jegyző ; Zajos István, pénztárnok : Csanda András, ellenőr : Dobai László. sem a reménytelen bánkódásnak, sem a kétségbeesett jajveszékelésnek. Nem pusztulsz el, bármennyire az enyészet törvénye szól és lehangoló képe sír feléd mindenünnen. Nem tűnsz el nyomtala­nul ! S midőn egyfelől fejet csuklasztó alázattal és megadással panaszkodol a legkedvesebb koporsóját elnyelő sír szá­jánál : „Meghalt, hiszen élt", másfelől nem gyengülő hittel, vigasztalással kell vallanod : „Él, hiszen halhatatlan.“ Lásd, a sírt oltalmazó, a mély álmo­kat vigyázó kereszt tanítása emel fel a temető és föld porából, Magasabbra irá­nyítja tekintetünket, hogy az örök hal­mokon vett nézőpontból szemléljük az életet, a világot, A megsóvárgott szépsé­get, az ellentétek megnyugtatják, boldo­gító harmóniába simulását nézzük, ke­ressük azokon a tájakon, ahol a termé­szet gyermeke csak az idő gépies múlá­sát, a változások egymásba kapcsolódó egyhangú egymásutánját, s az „élet köz­napi nyűgét látja." Hangos beszéd csattan fel a bekanya­rodó út alsó vége felől. Mintha megrez­zenne a márvány súlyos kőteste. Bezárja nem mindig beszédes száját. Nem szereti a világ zaját ! A másvilág mesgyéjén a csend birodalma következik. Errefelé csak az alázatba omló hangtalan beszéd tud szóhoz jutni, A lármás zaj halotti csendbe fojtja a fejfák és márványke­resztek suttogó szellőszavát. Hetyke, kószáló széllegények kapnak bele az utak kiszögellő sarkán álldogáló ciprusok terebélyes gallérjába. Nem is igen veszik zokon a váratlan támadást. Legalább nyújtózhatnak egyet. A hosszú, merev hallgatódzásban úgyis meggémbe- redtek tagjaik. Elkel a vérpezsdítő test­mozgás. Azután meg, legalább egyelőre, többet úgysem fülelhetnek. így hát itt is vitorlát teszít az ágak és levelek felsza­baduló tereferéje, (Folyt, köv.) Vértes Zoárd Soronkivül keil elintézni a hadigondozottak ügyeit A honvédelmi miniszter rendelelet adott ki, amellyel összefoglalóan szabá­lyozza a hadigondozottak ügyeinek in­tézését. Egyben elrendeli, hogy vala­mennyi hatóság az ilyen ügyeket a leg­gyorsabban, soronkivül intézze el. A ha­tóságok minden rendelkezésükre álló eszközzel kötelesek gondoskodni r.z ügyek intézésének biztosításáról. A mu­lasztást elkövetőkkel szemben teljes szigorral kell eljárni. Az özvegyi, árva és gondozott család­tagi ügyek tárgyalásához az alábbi ira­tokat kell csatolni ; általában minden ügyhöz a gondozásra való igénybejelen­tést, a veszteségről szóló értesítést, ha­tósági vagyoni bizonyítványt a folyamo­dó vagyoni, jövedelmi és kereseti vi­szonyairól, a veszteséget szenvedett sze­mély karpaszomanyra való jogosultsá­gának igazolását, iskolai vagy iparható- s:'gi bizonyítványát, foglalkozásáról szó­ló okiratot, az új mintájú hadi honvé­delmi feliratú gondozási igazolványt két példányban, a rendelethez csatolt 1. szám alatt mellékelt minta szerint javaslatot, annak megfelelő rovatai pon­tosan kitöltve, kisérő jelentést. Özvegyi gondozási ügyekhez : házastársi’ anya­könyvi kivonatot, a járadéknál tekin­tetbe jövő 16 éven aluli gyermekek szü­letési anyakönyvi kivonatát. A szülőtlen árvák gondozási ügyeihez a szülők há­zassági anyakönyvi kivonatát, az anya halotti anyakönyvi kivonatát és az igényló gyermek anyakönyvi kivonatát. A rendelet intézkedik még azokról az okiratokról, amelyeket a félárvák, mos­tohaszülők gondozása alatt álló árvák és felmenő családtagok gondozási ügyei­hez kell csatolni. A rendelet hangsúlyoz­za, hogy a hazájukért életüket áldozó hősök gondozása elsőrendű állami fel­adat. Turistaünnep a Fekete-hegyen Múlt vasárnap, amint már jeleztük, a MTE Esztergomi osztálya dorogi Jó­szerencsét ! turistaasztaltársasága nagy­szerűen sikerült ünnepélyt rendezett Feketehegyen a menedékháznál hegyi szent Bernát, a turisták védszentjének tiszteletére. Lapicz János pilisszentléleki plébá­nos, ny. tábori alesperes csendes szent­misét mutatott be és evangélium után hegy Szent Bernáttal kapcsolatban, a mai nehéz időket vázolva, lelkes, hittel teli szentbeszédet intézett a közel két­száztagú jelenlevő turistatársasághoz. A szentmise alatt Kövecs György bánya-kántortanító nagyszámú és reme­kül betanított vegyeskara szebbnél-szebb egyházi énekek előadásával emelte az áhítatot. Az ünnepély befejeztével a nagyszámú turistatársaság egy része asztaloknál foglalt helyet és a mai nehéz időknek megfelelő szerény, de ízletes ebédet fogyasztott, míg a legtöbbje az árnyas fák alatt ki-ki magával hozott hátizsák­ebédet evett, Ami hiányzott a mostoha viszonyok miatt az ebédből, azt bőven pótolta a soha nem lankadó kedély és vitéz dr. Bánomy Antal városi főjegyző, egyesü­leti elnök szívhezszóló köszönő beszéde. Sajnos a MT Egyesület nem képvisel­tette magát ezen a szép ünnepélyen. A Turista Szövetség Papp Dénes alelnök- kel képviseltette magát. Minden dicséretet megérdemel a Jó­szerencsét ! asztaltársaság minden egyes tagja a kitűnő rendezés, előzékenység és a mesterien felállított oltár szép dí­szítéséért. Már erősen alkonyodott, amikor osz- lani kezdett a kirándulók nagy társa­sága és semmit sem nagyítunk, amikor azt mondjuk, hogy mindenki kedves em­lékekkel tért haza és azzal a ma külö­nösen megnyugtató érzéssel, hogy a tu­risztikában leomlanak a társadalmi el­választófalak, annál szorosabban fűzi össze mindnyájukat az Isten és Haza szent eszméjében vetett turistahite. Az ipartestület köteles felje­lenteni az iparűzés tisztessé­get sertő iparost A közellátási miniszter a közellátásra vonatkozó jogszabályok betartása céljá­ból leiratot intézett az ipartestületek el­nökeihez. A leiratban megallapitja a közellatasügyi miniszter, hogy egyes ipa­rosok nem tartják be lelkiismeretesen azokat a rendelkezéseket, amelyek a köz­szükségleti cikkek forgalmát szabályoz­zak és igy meg nem engedett előnyökre tesznek szert iparostársaikkal szemben, Ezek az iparosok azonban nemcsak meg nem engedett előnyökre tesznek szert, de káros tevékenységükkel súlyosan veszé­lyeztetik az ország közellátási érdekeit is. Éppen ezért a miniszter felhivja az ipartestület elnökének figyelmét arra, hogy a törvény rendelkezései értelmé­ben az ipartestületi széknek kötelessége minden olyan esetben, amikor az ipartes­tület tagjai között az üzleti verseny tisz­tességét érintő szokás alakul ki vagy a tagok egyike az iparűzés tisztességét sér­tő módon jár el, a tagok eljárásának helytelenségére felhívni, illetőleg őt az ills-t^te^s hatóságnál vagy bíróságnál fel- j e hinteni. A miniszter leiratában felkéri az ipar­testület elnökét, hogy az ipartestületi szék a jövőben fokozottabb mértékben ellenőrizze azt, vájjon a testületi tagok betartják-e a fennálló rendelkezéseket. Amennyiben az ipartestületi szék figyel­meztetése nem volna elegendő, gondos­kodás történik arról, hogy az ipartestü­leti szék feljelentése alapján a rendelke­zéseket be nem tartó iparos megfelelő megtorlásban részesüljön. Terménykiállitás lesz Esz­tergomban A Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara és a Kisalföldi Növénytermesztők Szö­vetsége az ősz folyamán terménykiállí­tást rendez. Ehhez csatlakozik a Vár­megyei Gazdasági Egyesület olyformán, hogy a Komáromban rendezendő kiállí­tásra szánt anyagot összegyűjtve meg­előzőleg Esztergomban állítja lei s ezután az egész anyag a komáromi kiállításon Esztergom vármegyei csoportként fog szerepelni, A kiállítási anyagot, nemesített ga­bonaféléket, konyhakerti, gyümölcs, szőlő stb. a községi gazdakörök, illetve a községi mezőgazdasági bizottságok egy-egy csoportba hozzák fel. Külön csoportot fognak képezni a gazdasági produktumokat feldolgozó, vagy forga­lomba hozó szövetkezetek, vállalatok és üzemek. A háziszőttesek csoportja igen élénk érdeklődést vált ki, ahol a len, kender, gyapjú és angoragyapjúból előállított anyagok kerülnek bemuta­tásra. A kiállítási termet pedig élővilág kertészeink fogják széppé és meleggé varázsolni. Eddig is már sokan értékes anyagok­kal készülnek a kiállításra, A Barsme- gyei Népbank éppúgy, mint a csehszlo­vák uralom idején, most is elsőnek aján­lott fel két tiszteletdíjat a kiállító gaz­dák részére, A kiállításra vonatkozó minden meg­keresés írásban az Esztergom Vármegyei Gazdasági Egyesülethez Esztergom, Szé- chenyi-tér 5. szám alá küldendők. Szó­ban minden szombaton délelőtt 9—11-ig nyújt készséggel felvilágosítást az Egye­sület, ugyanott, iiiiiiiiiiiiniiiiiaiiiiHiiiiiniiailujiiiiiiBiiiiHniiiBiiiiniiiiiHiiiaiiiB Textilkiskereskedők figyelmébe! Felhívjuk a győri kamarakerületbe tartozó azon textilárúkiskereskedőket (rőfös-, rövidárú-, kötött—szövött-, kon- fencionált cikkek-, divatárú- stb keres­kedőket), akik a körzeti textilárúnagy- kereskedőnél meglévő listán nem sze­repelnek és a nagykereskedőknél igé­nyelhető textilkiskereskedői kérdőívet kitöltve nem küldték be a Textilköz- penthoz, hogy a járásuk területén lévő kereskedelmi testületnél, vagy ennek nemlétében az ipartestületnél díjtala­nul kapható textilkiskereskedői kérdőv ívet töltsék ki és azt haladéktalanul, de legkésőbb ezen közlemény megjelené­sétől számított 8 napon belül küldjék be a győri Körzeti Textilbizottság (Győr, Arany János-u. 22.) címére. Ezen közlemény megjelenésétől szá­mított 8 nap után a most már nagyke­reskedőknél igényelhető textilkiskeres­kedői kérdőív csak a Textilközponthoz terjeszthető fel. Felesleges bejelentések elkerülése vé­gett közöljük, hogy a m. kir. közellátási miniszter ur 35.877—1943. számú rende­leté értelmében vegyeskereskedő — a szövetkezeti üzletek kivételével — csak oly községekben részesíthető textilárú- ellátásban, ahol textilárúkiskereskedő (rőfös-, rövidárú-, kötött—szövött- és konfencionált cikk-, dívatárú- stb. kis­kereskedő) nincs. Emelték a mezőgazdasági készpénzmunkabéreket A terményárak és az ipari munkabérek emelésével kapcsolatosan a kormány rendeletet adott ki a készpénzben meg­állapított legkisebb és legnagyobb gaz­dasági munkabérek emelése tárgyában is. Eszerint a jövőben az I. osztályú mezőgazdasági napszámos órabérének legkisebb mértéke 40 fillér, legnagyobb mértéke 60 fillér. Ennek megfelelően emelkednek a napszámbérek és a kész­pénz szakmánybérek is, amelyek volta­képpen az órabérek függvényei. Az idénymunkások (sommások, hóna­posok) készpénzbéren felül naturálbért is kapnak, sőt a naturálbér a túlnyomó. Élelmezés mellett a megállapított ga­bonajárandóságokon felül I, osztályú munkásnak a jövőben 30—45 pengő havi, készpénzbér jár. Az élelmezés nél­kül alkalmazott idénymunkások kész­pénzbére ennek kétszerese. A bentkosztos cselédek legkisebb és legnagyobb havi bére, valamint a szak­képzett kertészek legkisebb és legna­gyobb heti bére 30 százalékkal emelke­dik. Az egyes vármegyei (városi) munka­bérmegállapító határozatok szövegét en­nek megfelelően módosítani fogják és a módosított szöveget újra közzéteszik a törvényhatóság hivatalos lapjában. Az emelés azonban már a rendelet hatályba­lépésének napjától kezdve, azaz július 2-től érvényes. Az erdőgazdasági legkisebb és legna­gyobb munkabérek emeléséről rövidesen külön rendeletben intézkednek. Férfiruha­szövetek melyekből öltönyöket a legkényesebb igényeket kielégítően olcsón készít Schweiczer Vilmos férfiszabó-Uzletében Kossuth L.-u. 5. sz. V a Takarékpénztár épületében, a Há­rom özerecsen vendéglővel szemben, A A A áh A ^ ift a m a. a. a. a a A a ^ A a Ä Az esztergomi belvárosi temető sirlámpái mellől. XXXII. Séta a halottak városának utcáin.

Next

/
Thumbnails
Contents