Esztergom és Vidéke, 1943
1943 / 57. szám
2 ESZTERGOM «f VIDÉKÉ 1943. Julius 17 u Képek az esztergomi országos úszóversenjr rendezőbizottságának működéséről Az Országos Levente Parancsnokság az 1943. évi levente úszóbajnokságok megrendezését Esztergomban valósítja meg. Ez ősi város gyönyörű fekvése, nem utolsó sorban kiváló vize és történelmi múltja érlelték meg a vezetőségben, hogy ebben a városban rendezzék meg 1943. július hó 24-én és 25-én az egyes úszószámoikban a levente bajnoki címért a versenyt, A versenyre az ország minden hadtestterületéről és Budapestről jönnek versenyzők. A versenyen mintegy 500 leventeversenyző vesz részt. Az ország legtávolibb részéből, a legkisebb székely faluból is eljön a versenyre az, aki a hadtest-versenyen kiváló eredményt mutatott fel. Külön kell még megemlékezni azokról, akik az országos parancsnokság, a hadtestek kiküldöttei részéről megjelennek a versenyen. Rendezőség. Az Országos Levente Parancsnokság e verseny rendezését az Esztergomi Levente Egyesületre bízta. A rendezőség már több mint két hete dr. Marczell Árpád c, igazgató, egyesületi elnök és Kelemen László főhadnagy, körzetpa- rancsnakkal és az összes levente vezetőkkel végzi e hatalmas és nagy körültekintést igénylő munkát. Már e héten mindenki megkapta a feladatát. Megalakultak a fogadó-, rendező-, elszállásoló- és propagandabizottságok és nem utolsó sorban a végrehajtó szervek, mintegy ötvenen. Minden előkészület megtörtént. Plakát és meghívó útján hívták meg a verseny iránt érdeklődőket. Strandfürdő képe a versenyen. A strandfürdő képe a verseny alatt alaposan meg fog változni. Olyan szép lesz a mi kékvizű strandunk, mint a mesebeli vár közepén a kék tó. A vezetőség a honvédséggel karöltve hatalmas tribünöket fog építeni. Az egyes tribünökön csak hely-jeggyel, vagy a megváltott műsorral lehet résztvenni, azonkívül kivételt képeznek azok a tribünök, amelyeket a verseny iránt érdeklődők részére tartanak fenn, A verseny iránt érdeklődők figyelmét ezúton hívják fel arra, hogy lehetőleg a Ferenc József- úti bejárón foglalja el helyét a verseny megkezdése előtt lehetőleg 8—10 perccel. A Csernoch János-úti bejárónál az országos vezetők és előkelőségek fogadása történik. Minden tribün meg lesz jelölve. Zászlódísz, tölgyfalombfűzérek, szőnyegek díszítik az egyes tribünöket. Az útvonalon levente címerpajzsok és zászlók mutatják az utat a Szent István fürdő strandja felé. Ez alkalommal a rendezőség ezúton is felhívja a Baross Gábor- utca, Horthy Miklós-út, Kossuth Lajos- utca, Ferenc József-út és Szent Lőrinc- utca lakosainak figyelmét, hogy házaikat ezen a két napon az országos megmozdulásra való tekintettel lobogózzák fel. Felvilágosítás, belépőjegyek stb. A vendégek fogadására a vasút-, hajó- és autóbuszállomáson eligazítok, rendezők működnek mindkét napon, akik a legnagyobb készséggel adják meg a felvilágosításokat. A versennyel kapcsolatos bármilyen ügyben telefonon vagy személyesen forduljanak a Kossuth Lajos-utca 65. sz. alá, a levente irodába, ahol a vezetőség készséggel adja meg a felvilágosítást. A versenyre belépőjegyek nincsenek, ellenben mü- sormegvaltás kötelező, A műsor ára mindkét napra 40 fillértől 2 pengőig. A versenyek alatt büfféről és szórakoztató zenéről a rendezőség nagy körültekintéssel gondoskodott. A verseny részletes ismertetésére még visszatérünk. Az esztergomi belvárosi temető sirlámpái mellől. XXXI. Séta a halottak városának utcáin. Az ötödik telekrész utolsó sorának peremén járunk, annak is a vége felé. A síremlék, amely megállást parancsol, értékes darabja a királyi város temetőjének. A Canovától és Thornwaldsentől hódító útra kényszerített klasszicizáló szobrász iskolának Magyarországra is átcsapó művészkedő lelke alkotta, keze faragta. Mindenképen nemes, finom ízlésnek köszöni köéletre kelését, A görögök Kr. sz. előtti V. századában faragták ilyesformán Athénben, Pheidias stílusának hatására a Dípylon-temető sírkőreliefjeit. Ezen a síremléken is széles mezőt fognak közre az oldalpillérek, melyek a karcsú, vékonyoldalú, csonka gúlának sose találkozó, elmetszett szárait adják, hogy fönn betetőzésül kőgerenda boruljon az ilyen megoldásban kápolna- szerű alakot mutató alkotásra. Itt is megtalálható a jellegzetes palmetta, amely a görög szobrászat klasszikus megfogalmazásában a sírnak virággal való díszítését örökíti meg a monumentalitás halhatatlan nyelvén. Az emlék alapja és kőkeretei a strá- zsa-hegyi kőbányából kerültek ki. Az oldalpillérek ágyába mélyesztették a kőlapokat, hogy a halott mezőn a szobrász vésője nyomán porladó életre keljenek a kő formanyelvén nyilatkozni óhajtó gondolatok. A kelet felé eső oldalon kettős kőemelvényen a szokásos, jelképes faragásak domború képei beszélnek : a halotti váza a ráhulló redős halotti lepellel, a stilizált pálmaág, az élettűz kialvását jelentő lefelé fordított fáklya. Fölöttük a régi római katonák kitüntető körkoszorúja a jól harcolt élet jutalmul jutó koronáját juttatja a kő hangtalanul magasztaló beszédéhez. A klasszikus egyszerűség, fínomvonalúság jut halkan csendülő szóhoz a kőmező minden darabján. A bántó, otromba névkezdőbetűs belekarcolások az újabbkorí ízléstelen- kedők, sajnos, maradandó emlékei ! — A nyugati oldal betétlapjára a faragó művész mély domborműben falpárkányon ülő fiatal nő alakját faragta. A megváltás szent jelét fogja át jobbkezével, Balkezében a klasszikus körkoszorút tartja. A keresztről lepel omlik alá. Redői esésének súlya, kifejező ereje az óvatosan rendezgető kezek finom játékát muzsikálja. A falpárkány elején és végén a hamvvedrek szintén klasszikus tartozékok, amint a női test lágysíma- ságú formiagömbölyítése, a mozdulatmotívumok, a test aránya, a ki- és behajtott leplek zegzugos széle, a kéz és láb mozdulata, a görög arcéi és a haj elrendezése mind-mind a klasszicizáló modor hagyományos eljárása szerint kapja meg a maga kőbemeredt életét, ábrázolását. Lenn, a síremlék talapzatába illesztett vörösmárvány lapon finomművű írás tájékoztat : Itt nyugszik nemes nemzetes Ormósdy Gáspár úr. Született Pesten 1. Jan. MDCCLXII. Meghalt Esztergomban XIII. May. MDCCCXXVI. A túlsó oldal betétkövén hasonló elhelyezésben az emlék elkészíttetői nyilatkoznak : A nemes szívű atyafinak a háladatos rokonok, Kár, hogy a múlt század első évtizedeit annyira jellemző klasszicizáló teme- tő-szobrászmüvészetnek, az esztergomi belvárosi temetőben egyébként egyetlen s hozzá még értékes emlékén, különösen a nyugati oldalon erősen mutatkozik az idő őrlő fogának hatása. A könnyen málló és bomló homokkőre hasztalan bízták a tartósabb élet megőrzését, A szép munka nemesebb követ is megérdemelt volna. De még így, jócskán kikez- detten, a száguldó időkeréktől megrom- boltan is, vagy talán épen ezért meg- külömböztetett gondoskodást kér a további pusztulás megakadályozására, értékének megmentésére. Joggal, megérdemelten ! A maga kötelességét mindenképen hűségesen teljesítette, hiszen innen- onnan 120 esztendeje áll őrt az elköltözött nemes, nemzetes úr kihűlt porai felett, aki 33 éven keresztül szolgálta az esztergomi érsekség pozsonyi, gútai s nagysallói uradalmait különböző tisztségekben. Mint a nagysallói uradalom intézője került nyugalomba Esztergomba, 1817-ben. Annak a híres Or- mósdy-családnak volt tagja, amelynek egyik jeles sarjadéka : István teljes hatalommal kormányozta Batthyány József gróf hercegprímás idejében az érsekség javait. Kúriája a XVIII. sz. hetvenes-nyolcvanas éveiben ott húzódott, ahol ma az érseki leánygimnázium félköralakú épületrésze vonul feljebb a Ferenc József-út torkolata felé, szemben a vízivárosi plébániatemplom északkeleti falával. Ezt a kúriát vette meg az Ormósdyaktól az esztergomi érseki helynökséget 1779-ben felállító Batthyány hercegprímás a helynökség udvari papjai számára. Későbbi sorsa az érseki tanítóképző épületrészévé avatta a hajdani „kis rezidenciát." Akkor bontották le, amikor 1929-ben a mai leánygimnázium szép épületét emelték ezen a szárnyon s vezették le tovább a Kis-Duna- parton, hogy a régi helyen régi és új kövekből, új élet új céljainak emeljenek időt álló falakat a lélek és szellem szolgálatára. A lakóház falai eltűntek, elomolta’k. A sír néha mégiscsak tovább él s a tűnő múlás mélabús énekét jajongja a késeieknek, akiknek élete szintén csak pár perc a játszva emelő, mosolyogva lerántó „tündér szerencsénk" mindvégig változó, könnyes-bánatos igájában. Az Ormósdy-sír emlék szomszédságában, a telekrész sarkán újra klasszikus modorú márványemlék /ívja harcát a százados idővel. Az alkotás kőfaragó munkája. Négyes tagozású. Fenn a csúcsdísszel ellátott oromfal háromszögű mezejében a soksugaras Isten-szem ragyog. A szalag metopáin rozetták kő virágfűzért hordoznak. Alatta német írás Geiger született Inhoff Teréz-ről emlékezik. A következő sorok hasonlóképen német szóköntösben menetelnek : Hier ruhet in Gott entschlafen Josepha Sabernak geborene Geiger samt ihren zwey Kindern Maria und Francz. Starb den 27- ten Mäy 1839 ihres Alters 25 Jahr. — A gyászoló férj az erények példaképét siratja az oldaláról elszakítottban. Megnyugszik az Isten nyújtotta vigasztalásban, amely a viszontlátás reményével töröl könnyeket: Hier schlummert Sie. die Gattin meines Lebens, Mein Theuerstes trug man zum Grab hinab. Auf kurze Zeit nur ward Sie mir gegeben Als Muster edler Tugend sank Sie in da» Grab, da unerbittlich riss der Tod von meiner Seite Sie die der schöne Bund mit mir verband Kein Flehen und hilfe fand bei Gott Erbarmen Als Sie die Theure mit dem Tode rang. Nur bleibt der Trost mir noch den Gott uns hat ge. Das frohe Wiedersehn in jenen bessern Leben, [geben Wo der Himmelsvater wird vergelten Mutterlieb und Gattentreu Dir. Hívő, rendezett lélek búcsúja az innenső partokról a túlsó partokra áthajó- zottól. Nem ereszti Isten meleg kezét, amely csak a földi szemmel tekintett „nagy szakadékon át" irányít, fogad Magához ! Lassan-lassan elnéptelenedik a sírkőerdő. Az öntözött sírok permetes, hüs légjárása csap a hőverte archoz. Szabályos közökben kemény bakancsok verődnek a felső út kopogós földjéhez. Egyre közelebb dong a zaj ! A sírásók húznak el mellettem. Vállukra vetve az ásó és kapa. Egyszerű eszközök, megrettegett hatalmi jelvények, melyek előtt nem számít bársony és rongy, arany vagy penész. Vermet ásnak mindegyiknek s rájuk habarják a szülő és temető föld göröngyeit, amelyekért annyi vér és verejték csorog. Szótlanok ! Az ő földjükön nem nóta terem, gyűrött kalapjukhoz nem simul százszorszép-bokréta. Csak a bús szerszámok pendülnek meg közben-köz- ben, amint mennek, mendegélnek. Hívja őket az édes otthon, hiszen házuk kéményéből, no meg a szomszédos házak tetejéről, már felcsap az alkonyi füst, ahogy így „fenn a hegyről egyre nagyobb árny hullik a völgyre.“ A nap fáradt tüze még utoljára aranyba foglal gyepes lankát, horpadt, virágos sírt, fát, bokrot, márványt és keresztet, hogy átadja helyét a leskelődő árnynak, sötétségnek. Korongja rövidesen eltűnik, elnyugszik s a „félföld lesz nyoszolyája." A ragyogó színek kiégnek, s lassan szitálva leszáll az est. A hold is elfoglalja égi trónusát, hogy végighúzza aranyos sugarát a pihenni készülő föld fakó arcán, S mire a csillagok is kígyúlmak az égi határban, meglebbenő szellők, lombos fák, kőbe dermedt sóhaj ok-panaszok, könnyek és bánatok komor titkokat kezdenek suttogni egymásnak ! (Folyt, köv.) Vértes Zoárd Mit tett az Esztergomvármegyei Közjóléti Szövetkezet működésének első évében Az 1942. j anuárjában megalakult Esztergomvármegyei Közjóléti Szövetkezet a múlt héten tartotta évi rendes közgyűlését, melyen Szabadi István, a szövetkezet agilis igazgatója részletesen beszámolt a szövetkezet működésének első esztendejéről. A mindent felölelő, gazdag jelentés füzet alakjában is megjelent, mely egyúttal tájékoztatót nyújt a kölcsönért folyamodóknak és ismerteti a Szövetkezet szerkezetét. Tudnunk kell elsősorban, hogy Esztergom város nem létesített külön közjóléti szövetkezetei, hanem beolvadt a Vármegyei Közjóléti Szövetkezetbe. A szövetkezet munkája a szükséges előzmények után március elején indult meg. Hogy az elmúlt évben nagyobb arányú juttatások és építkezések történhettek, az elsősorban az igazgatósági tagok fáradhatatlan agilitásának köszönhető, akik a vezetésük alatt álló hivatalok teljes erejű támogatásával állottak a szövetkezeti gondolat mellé. Különösen sok nehézségen segítette keresztül a kezdéssel küzdő szövetkezetét Esztergom vármegye főispánja. Az alispán, a polgármester is sok jóakarattal támogatta a munkát és a közjóléti előadókkal, a vármegyei főjegyzővel és a városi közgyámmal segítettek megoldani a nehéz feladatot. Hangsúlyoznunk kell itt az újszerű magyar szociálpolitika vívmányát, a lehetőségek szerinti bürokráciamentes intézkedéseket. A szövetkezet igazgatósága felismerte az ONCsA által adott új és rugalmas ügyvitelben rejlő nagy lehetőségeket, amelyeket sikerült a gyakorlatban érvényesíteni. A szövetkezeti külső szolgálat megszervezésében hasznos segítséget kapott a szövetkezet a szociális gondozók személyében, akik Helga testvér vezetésével tevékenykedtek járásonként és a várasbán. A gondozók hosszú és fáradságos munkával felderítették a vármegye és a város valamennyi családja közül azokat a sokgyermekes családokat, akiken érdemes és szükséges szövetkezeti alapon segíteni, — majd a sürgősség szerint megállapították az 1942. évi és a következő évekre a munkatervet. A sok kezdeti nehézség dacára az üzletterv szerint rendelkezésre álló 751.183 P forgótőke szabályos felhasználása, illetve juttatása megtörtént. Összesen 536 egyéni juttatási előterjesztést tárgyalt az igazgatóság, amelyek közül 278-at nem talált teljesíthetőnek és 258 esetben juttatást, illetve kölcsönt szavazott meg a fenti összeg erejéig. Juttatásban részesült 342 család 1599 gyermekkel, összesen 2300 fővel. Ezek közül építkezési kölcsönben részesült 149 család 743 gyermekkel, összesen 1051 fővel 577.786 P értékben. Ezekben a számokban bennfoglalta- tik a vármegye 8 községében eddig épített 48 új ház és a városban 25 család részére épített új ház, továbbá a vármegyében és a városban adott 81.225 P kiegészítő kölcsön, amelyet házvételnél, javításnál, házbefejezésnél használtak fel a juttatott sokgyermekes családok. A jelentős összegek felhasználása dacára az összeg a szükségletekhez viszonyítva kevés volt, különösen városi és iparvidéki vonatkozásban. Ezt látva az igazgatóság, hozzájárult ahhoz, hogy a szövetkezet forgótőkéjéből 5 ikerház épülhessen fel a városban. Ezen a vonalon még jelentős összegeket lehetett és kellett volna felhasználni a nagy anyaghiány ellenére is, de sajnos a költségvetési keretek ezt nem engedték. Kívánatos lenne bizonyos más irányú hatósági, vállalati és egyéb társadalmi tőkék ilyen irányú bekapcsolása, miként erről szó van szövetkezeti ki- rendeltség formájában az iparvidék részére, vállalati tőkékkel, de ONCsA módszerrel. Mezőgazdasági gépekre és eszközökre 18.603 pengőt, nagyállatokra 61.965 P kölcsönt folyósított a szövetkezet. A baromfiakció keretében főként keltetőtojásokat osztottak ki. Kertekre, gyümölcsösökre 12.244 pengőt költött a szövetkezet. Ebből kb. 6500 gyümölcsfát vásárolt a házhozjuttatottak kertjei számára. A szövetkezet terve az, hogy állandó gyümölcsfalerakatot létesítenek Esztergomban, Nyergesújfalun és Kö- bölkúton * a gyümölcskultúra fejlesztésére. Háziipari forgótőkére 11.752 pengőt fordított a szövetkezet, — kisipari, kiskereskedelmi kölcsön címén 21.396 P-t adott sokgyermekes iparosoknak és kereskedőknek. A továbbiakban megállapítja a jelentés, hogy a törlesztési készség feltűnően jó. Rávezetik a családokat az új szociálpolitikai berendezkedésre, amely szerint : segély nincs, de hosszúlejáratú kölcsönt minden dolgos, érdemes család kaphat. A házépítések biztosítására kőbányát bérelt a szövetkezet Nagysápon, majd Esztergomban. Bátorkeszin megvásárolta a volt Pálffy-féle kastélyt 7 kát. hold belsőséggel együtt 11.000 pengőért. A lebontott épületek téglaanyagából 9 új ház épült. A juttatásoknál felhasznált jelentős összegek nagy részét költötte el a szövetkezet munkabérekre és anyagvásárlásokra. Helybeli kereskedőkön keresztül igyekezett beszerezni az anyagokat, illetve a munkákat helybeli iparosokkal végeztetni. Közel 400.000 pengőt fizetett ki a szövetkezet esztergommegyei iparosoknak és kereskedőknek. Sajnos — jegyzi meg a jelentés — sok esetben voltunk kénytelenek mellőzni a helyi beszerzési forrásokat, rajtunk kívül álló okokból. ŐRT legmagasabb napi áron vásárol a ORÁSZATI EGYLET RT. ESZTERGOM GSARNOK-UTOA 4
