Esztergom és Vidéke, 1943
1943 / 57. szám
RJITRfiftH MM HATVANNEGYEDIK ÉVF. 57. SZ. SZOMBAT, 1943. JULIUS 17 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor-u. 20. Keresztény politikai és társadalmi la^d£«í1^Szerdán 14 fillér, szombaton 20 fillér Megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 50 fillér Esztergom város rendezése a jövő tükrében HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD 100.000 pengőt adtak a magyar női szervezetek a hadiárva finn gyermekeknek. — Magyarországon 990 holdon termelnek gumi-pitypangot az ország gumiszükségletének fede zésére. — Szeged évi 100.000 pengővel támogatja a városi színházat. A Szentszék már tárgyalta Árpád- házi Boldog Margit szenttéavatását. — Budapest lakosainak száma elérte az egy és negyedmilliót. — 150 teljes szobabútort vittek ki Svájcba — Az elmúlt évben 307.341 volt a születés és 226.700 a halálozás. — Krisztus szobiot állítanak fel Pécs legszebb magaslati helyén. — Ötezer holdon folyik a magyar mentatermelés. KÜLFÖLD Nagy aszály pusztít Portugáliában. — Benes Moszkvába utazott Sztálinhoz. — Elesett Szicíliában Enrico Francisci olasz altábornagy. — Bulgária védelmi intézkedéseket rendelt el az esetleges angolszász támadás elhárítására. — Olaszország visszaadja Kínának a tiencsini területi engedményeit. — Ejtőernyősök is résztvettek a Szicília elleni invázióban. — Átszervezték az egyiptomi rendőrséget. — Bern környékére angol bombák hullottak. — Az angolszászok fegyverszüneti feltételeket közöltek Olaszországgal. — Copfviselésre kötelezték a szerb iskoláslányokat. — A csehek nagyobb pénzösszeggel megvesztegették a jugoszláv sajtót. — Az angolok négy, az amerikaiak három hadosztállyal szálltak partra Szicíliában. — Az olasz lapok megcáfolták Mussolini elleni összeesküvés hírét. — Dániában nagy erődítményeket építenek. — Egyre többen jelentkeznek a Bőse főparancsnoksága alatt álló indiai hadseregbe. — Argentínában bezárták a szövetségesek propaganda irodáit. — A horvát határ mentén 15 km-re minden ingatlant német családoknak kisajátítottak. *— Szicília akkora, mint Pestvármegys kétszeres területe. — Umberto olasz trónörökös lett a szicíliai főparancsnok. — Újabb behívások és elővi- gyázati intézkedések történtek Svédországban. — Svájc tiltakozott Angliában légiterének újabb megsértése miatt. — Dániában papirosból készítenek munkásruhát. — Erősen hanyatlik a dohánytermelés Franciaországban. — Csökken a cukor- fogyasztás Amerikában. — Korlátozzák a rendjelek és érmek gyártását Németországban. — Japánban elrendelték, hogy a férfiaknak nemzeti ruhában kell járniok. — Csaknem 9000 hallgatója van a szófiai egyetemnek. — Eltávolították a nőket az argentínai hivatalokból. — Pál jugoszláv régensherceget családjával együtt az angolok Délafri- kába száműzték. — Franciaországban szőlőmagból olajat készítenek. — Felépítik a híres spanyolországi toledói fellegvárat, Alcazárt.—Péter volt jugoszláv királynak megengedték, hogy házasságot kössön Alexandra görög hercegnővel. A. mai idők napról-napra olyan kérdéseket vetnek lel és olyan jelenségeket mutatnak, amelyek mélyreható változásokról, hasznos átalakulásokról tanúskodnak. Nagy népek és nagy birodalmak új alapokra fektették közéletüket, politikai és gazdasági intézményeiket. A gyakorlati életben és a közgondolkodásban mélyen megváltozik a háború után a világ képe, Uj politikai eszmék és új kormányzati irányok fog- na'k játszani vezérszerepet az emberiség fejlődésében, A magyar nemzet is meg fogja érezni a világszerte mutatkozó korszakos átalakulást, az élet történelmi sodra a maga eszmei hatalmával majd új életberendezések irányába fogja ragadni. A városnak fel kell figyelni a reformtervekre, íoglalkozniok kell a nagyszabású elgondolásokkal, mert az ő életükre is kihat a nemzeti élet átalakulása. Ezt a célt szolgálta a kormányzat, mikor megalkotta 1936. évi VII. törvénycikket, a városrendezési törvényt. A városrendezés tervszerűségére, az élet fejlődésének igényeire mar régen gondolni kellett volna, hogy a város ne nőhessen terv- és ötletszerűen úgy, a- hogy az építkezések különböző ízlése, vagy ízléstelensége parancsolta. haj nos, az egymást váltogató kormányok sokáig nagyon keveset tettek ennek ellenére, csak most kezdik észrevenni ; Budapesttől Békéscsabáig és Soprontól Bajáig az új idők építkezési lázában zavaros városképek, eltorlaszolt utcák és elnyomorított terek születtek. Most azután hirtelen fordulattal az elhibázott városépítkezés jóvátételére készült egy új varosrendezési és kisajátítási törvény, amely messzemenően bele fog nyúlni a telektulajdonosok jogaiba. A városrendezési terv nemcsak a jövő építkezési tervek útjában álló ingatlanokról és azok kisajátításáról gondoskodik, hanem kimondja azt is, hogy az új városrendezési terv érdekében bármelyik telekre épített régebbi ház, vagy annak bizonyos része lebontható, hogy a közműveket és útrendezési munkálatokat kártérítés mellett végezhessék, A városrendezésnél pénz- és vagyon- érdekeltségek mindig megtalálják majd a módját, hogy a rendezés folytán a telektulajdonosok az átrendezéssel új értékhez és nem utolsó sorban a régi épület helyett modern épülethez jutnak. A városrendezési terv nem egy-két év alatt végrehajtandó munka, hanem évtizedek, sőt évszázadok kellenek hozzá, míg a terv a maga valóságában ki fog bontakozni. Mi esztergomiak, akik az ősi város falai között élünk, nagyon jól tudjuk, hogy az időszerű városrendezés elkerülhetetlen, sőt valamennyiünk közérdeke. Vannak olyan tervek, amelyeket a háború alatt meg kell oldani, de vannak olyan tervek, amelyeket a háború után, amikor lesz bőséges anyag stb. kell majd megoldani. Az elmúlt év őszén vetődött fel először ez a régen aktában porosodó gon- dolat. 1 j g; Ma itt állunk, hogy kell vitézi székház a megnövekedett számú vitézek részére. Valószínű, hogy sor kerül majd egy frontharcos otthonra is, de azt hisz- szük, nem utolsó gondolat az, ha a város összes kultúregyesületei részére egy kultúrpalota építésére gondolunk, Itt áll azonkívül a városi gimnázium évtizedek óta húzódó építési problémája, rendőrségi palota, amelynek kérdése igazán égető szükséglet stb. Ha Esztergom szempontjából nézzük ezt a kérdést, akkor itt is találunk elég hibát, elég építészeti stílustalanságot, forgalmi akadályt, stb. de találunk rengeteg olyan megoldandó problémát, amely jövedelmet hozna azoknak, akik a városrendezési problémát magukénak tekintik. A városrendezést meg kell kezdeni, még a háború alatt — mert a háború nem lehet oka a haladásnak, sőt ellenkezőleg. Ki kell indulni egy pontból és ez a pont a város középpontja. Esztergom városának nincsenek terei, ahol nagy megmozdulásoknál el tudna helyezni nagyobb tömeget. Pedig a város bővelkedik a múlt emlékeiben és van sok iskolája, melynek felvonulásai nem kis gondot okoznak a városban szokásos ünnepségek rendezőinek, A város közepében ott van ugyan a Széchenyi-tér, de ez nem alkalmas. Ezt a teret úgy kellene megoldani, hogy a közlekedési követelmények mellett megfeleljen nagyobb felvonulások és ünnepségek megtartásának és azután kiemelje a Városháza művészi műemlék homlokzatát, amelyet az ott elhelyezett Szentháromság-szobor kissé zavar, sőt nem érvényesül miatta az ősi palota szépsége és nagysága. A tér az északi részről feltétlenül megoldandó, az építészeti vonaltól beugró kapuval pl. mint Szegeden, Székesfehérvárott. Ez lenne majd a város hősi kapuja. A Munkás Otthon kertrészén lehetne elhelyezni a Szentháromság-szobrot, úgy hogy az a városház stílusát nem zavarva beilleszthető legyen a környezetbe és megfeleljen vallásos rendeltetésének. Az így létesített kapu egyik oldalán a 26-os emlékmű, a másik oldalán a jelen háború elesett hőseinek emlékműve lenne elhelyezhető. A térről eltűnne a virágágy, helyette mozaik kövezést kapna a tér, világító oszlopokkal és zászlótartókkal. Szükségszerűnek látszik a városháztér mélyítése, hogy a homlokzat ezáltal kellőleg kihangsúlyozott legyen. Külön kell majd rendezni a környező házak architektúráját is. Meg kellene követelni az egyenlő párkánymagasságot, az egyenlő tetöhajlásszöget és a homlokzati kiképzést, különös tekintettel arra, hogy a városház előtti tér megoldható legyen s az egyes házak alárendeltségi viszonyba kerülve kihangsúlyozzák s ne túlkiabálják a városháza művészi architektúráját. A Széchenyi-tér rendezése után sürgősen rendezni kellene a város legforgalmasabb pontját, a Rákóczi-teret is. Talán ez lenne az egyik legsürgősebb probléma. Meg kell oldani a Rákóczi- térre való utcák betorkolásait. A tér rendezésénél figyelembe kellene venni, hogy a Kossuth Lajos-utca főforgalmi útvonal, melynek nagy forgalma a Rá- kóczi-térnél két irányban oszlik meg. A Szent Imre-utca és a Vörösmarty- utcák forgalma ellenben igen csekély. Ezeknek az utcáknak a rendezése nem sürgős. A Simor-utcát, mint a főútvonalat tehermentesítő útvonalat lehetne használni. A Rákóczi-tér a városnak nemcsak főforgalmi útvonala, hanem a kereskedelemnek a központja is. Itt él, lüktet a város. Az 1942. év szeptember 5-iki számban e város szívének rendezését ábrán mutattuk be olvasóinknak, akik ezt nagy tetszéssel fogadták, A tér, ahogy ma áll, nem tér, hanem veszélyes fordulókkal tarkított kiszöge- lés. Ezt csak lebontással lehet megoldani. A téren lévő hazaknak részbeni lebontásával nagyszerűen meg lehet oldani a teret. A terét körülvevő házakat rendezés után egy-két emelet ráépítéssel, üzletsorral kell megoldani. Itt fog majd elhelyezést nyerni a nagyforgalmú moziépület is. A háború után a megnövekedett forgalom lebonyolítására és az utasok kényelmére a jelenleginél több autóbusz fog itt majd parkírozni. Lehetne a tér megoldásával kapcsolatban kisebb vásárcsarnokot létesíteni, ez azután nagyszerűen levezetné a tér forgalmát. Az autóbuszokra várakozó utasok részére várócsarnokot kellene építeni. E téren lehetne elhelyezni 10—15 autótaxi részére a taxiállomást. A tér díszítését, világítását, fásítását, parkírozását, a város ősi jellegét megtartva kell majd rendezni. Mindaz, amit ide leírtunk, megoldandó tervek, amelyekre még a háború tartama alatt kell, hogy elkészüljenek, mert a háború befejezése után még nagyobb lesz a fő útvonalunk forgalma, az idehelyezett harckocsi ezred még nagyobb mértékben fogja a gyakorlatait végrehajtani és nem utolsó probléma a balesetek leküzdése. Sürgősen meg kell oldani a terveket. A tervpályázatot erre kiírni az érdekeltekből és a szakközegekből alakult bírálóbizottsággal elbíráltatni, hogy a munka sürgősen meginduljon. Ha azután a városnak ez a kiindulópontja elkészül, akkor lassan-lassan át lehet térni a további megoldásokra is és a város többi részét e tervhez lehet igazítani, rendezni. Minden terv azonban csak úgy valósul meg, ha van rá kellő fedezet, pénz. A pénz előteremtése ma középítkezésre nem nagy probléma. Az út kérdése — úgy hisszük —• nem kis mértékben fogja érdekelni a kereskedelmi minisztériumot, mivel a Kis-Alföldet köti össze az Esztergomon átvezető főútvonal Budapesttel, A Kis-Alföld terményei ezen az útvonalon jutnak el nagyrészben a fővárosba és fordítva. Érdekli azonban ez a városrendezési terv a honvédelmi minisztériumot is, amely az országban csak az esztergomi terepet találta alkalmasnak páncélos gyakorlótér kiépítésére, amelynek járművei ezen az útvonalon haladnak, nyugodtan —- mondhatni — nem kis veszélyeztetéssel. És végül a terv megvalósítása nem kis mértékben érdekeimé a belügyminisztériumot, amely az ide telepített állami hivatalok kérdésének megoldását állandóan napirenden tartjá, ugyanígy a tisztviselőinek a lakáskérdését is. A háború utáni időknek kell a város rendezését végzők szeme előtt lebegni, mikor e kérdés felvetődik előttük. Ez a korszak azonban csak úgy lehet termékeny és áldásthozó, ha a fejlődést és a haladást tartja szem előtt. Templomi gyűjtést tartanak a kát. diákotthonok céljaira Annak a mozgalomnak keretében, amely megindította a katolikus diákotthonok építésének ügyét, sorra szólalnak meg körleveleikben a katolikus főpásztorok és papjaikat és híveiket egyaránt intik a mozgalom erőteljes felkarolására és támogatására. Most jelent meg az ország első főpapjának, dr. Serédi Jusztinián bíbor- nok, Magyarország hercegprímásának körlevele főegyházmegyéje papjaihoz és híveihez és ebben a főpásztor igen behatóan foglalkozik a ' katolikus diákotthonok fontosságával. Visszatekint a katolikus Egyház és a magyar katolicizmus 'kultúrális munkájára a tanítás és nevelés terén és foglalkozik a mai helyzettel, amikor a magyar katolicizmus a nehéz időkben is akar és tud építőmunkát végezni. —- Az Egyház jól tudja, — írja a hercegprímás, — hogy a nemzet ifjúságában él és ezért az ifjúságot akarja az új, igazán keresztény Magyarország számára megmenteni és megőrizni. A magyar katolikus egyház jól látja, hogy iskoláink — hála Istennek — vannak, de nincsen elég nagy számban olyan intézményünk, ahol a tanulni vágyó és éppen ezért a szülői háztól távol élni kénytelen középiskolás, egyetemi hallgató, vagy tanonc meleg otthont és kellő vezetést talál. Ezen a hiányon segíteni kell és a magyar katolikus egyház ezen a téren nem követ idegen példát és nem jár új utakon. Csak azt akarja, hogy a meglévő kollégiumok, középiskolai és tanonc- internátusok mellé újak sorakozzanak. Hogy most mégis országos összefogásra szólít fel, azért teszi, mert a megnövekedett igényekkel fokozott teljesítményt követelnek : szervezett, tervszerű munkát és több áldozatot, hiszen az ifjúság ügye a nemzet ügye. Aki a Katolikus Diákotthont támogatja, az az egész magyar életet szolgálja. Körlevelében a hercegprímás elrendeli, hogy a diákotthonok céljaira szeptember 19-én templomi gyűjtést tartsanak.
