Esztergom és Vidéke, 1943

1943 / 55. szám

RZTtRfiftHJ/ItfKE HATVANNEGYEDIK ÉVF. 55. SZ. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor-u. 20. Megjelenik minden szerdán és szombaton. . iW SZOMBAT, 1943. JULIUS 10 Keresztény politikai és társadalmi lap. ^ ^-''''Szerdán 14 fillér, szombaton 20 fillér Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 50 fillér HETI ESEMENYEK BELFÖLD Ijjú vitéz Horthy Miklós már el­hagyta a kórházat. — Százmillióval szaporodott az év első öt hónapjá­ban a levélküldemények tömege. — 25—50 százalékkal felemelték a Máv teherfuvarozási díjait. — A háború után Németország 200 millió már­káért szállít gépeket és iparcikke­ket Magyarországnak. — fiat millió pengővel modernizálják a nagybá­nyai aranybányát. KÜLFÖLD Sikorszki lengyel emigráns mi­niszterelnök Gibraltárban repülőgép­szerencsétlenség áldozata lett mi­nisztereivel együtt. — Lappjöld püs­pökét a bolseviki orvlövészek meg­gyilkolták. — Irán egyes városait tiltott területté nyilvánították. — A japán minirzterelnök nyolc ma- láji szultánnal találkozott. — Az angol királlyal tárgyalt az ausztrá­liai miniszterelnök. — A japán csen­dőrség 2700 embert letartóztatott Sanghajban. — A szibériai vasút­vonalat is igénybeveszik Csangkai- sek seregének utánpótlására. — Fo­kozzák Svédország védelmi készült­ségét. — Teljesen átalakítják a lon­doni emigráns lengyel kormányt. — Angol jelentés szerint cseh repülő vezette Sikorski gépét. — Újabb tömegsírokat fedeztek fel Ukrajná­ban. — Olaszországban csökkentet­ték a húsadagokat és emelték az árakat. — Bőséges termése lesz az idén Romániának. — Algírban ki­hirdették az ostromállapotot. — Pa­lesztinában a besorozott zsidókat külön csapatkötelékekbe osztják. — Róma külvárosa felett már megje­lentek az angol bombázók. — An tonescu román miniszterelnök fon­tos tárgyalásokat folytatott Musso­linival. — A pápa kívánsága, hogy ebben az évben legyen béke. — Egyre több partraszállítási eszközt gyűjtenek össze az angolszászok a Földközi-tengeren. — Németország szerint Sikorskit meggyilkolták. — Laval francia miniszterelnök válto­zatlanul hisz a német győzelemben — Egész nyáron hadgyakorlatokat tart Svédország. — Újabb amerikai csapatok érkeztek Angliába. — Ja­pán tisztek jelentek meg a bolse­vista fronton. — Sikorskit ideigle­nesen Gibraltárban temették el. — Az angol hadügyminiszter szemta­núja volt Sikorski katasztrófájának. — Az angol király részvétét fejezte ki Sikorski özvegyének. — Anglia rövidesen elismeri a francia felsza- badítási bizottságot. — Svédország lakosságának hét százaléka szinvak. — Angol tengeralattjárók elsüllyesz­tettek tiz görög hajót az Égei-ten- geren, — Sikeresen folynak a gö­rögországi és szerbiai tisztogató munkálatok. — Az amerikai kor­mány délamerikai minisztérium fel­állítását tervezi. — Csangkaisek rá­dióbeszédet mondott a békéről. — Súlyos harcok fejlődtek ki keleten és hevességük egyre fokozódik. — 180.000 kgra becsülik Törökország idei teatermését. — A japánok be­nyomultak Jünan kínai tartományba. A városi reáliskola és gimnázium volt növendékei és barátai szövetségének közgyűlése A Reál Szövetség f. hó 4-én tartotta szokásos évi közgyűlését, amelyen meg­jelent dr. Etter Jenő polgármester, Obermüller Ferenc tanügyi főtanácsos, Borz Lajos tanügyi tanácsos, dr. Etter Kálmán ügyész és sokan a reáliskola volt növendékei és barátai közül. A gyűlést dr. Etter Jenő polgármes­ter nyitotta meg, aki kimentette a távol­lévő vitéz Szívós-Waldvogel József el­nököt. Elmondotta, hogy a reáliskola korábbi értesítőiben lapozgatva, az e- gyikben megtalálta a volt igazgatónak, Obermayer Györgynek programmját, amely 1882-ben, tehát 60 évvel ezelőtt jelent meg. — Ez az intézet e kiváló és a város életében nagy érdemeket szerzett igaz­gatója az akkori reálnak, a városi gim­náziumnak jövőjén elmélkedik és rá­mutat arra, hogy van a városnak egy, a régi polgárok áldozatkészségéből alko­tott reáliskolája. Városunk egyike volt az elsőknek, amely ilyen intézetet ala­pított, s mégis fennállása óta (1873) heves támadásoknak van kitéve. Valami mást akarnak mindig helyébe állítani. Fejtegeti, hogy az intézet szükséges Esztergomban, oldják fel a ránehezedő béklyóktól és meggyőződése, hogy ez az intézet megállja helyét és minden körülmények között híven fogja szol­gálni a közművelődés ügyét. — A 60 évvel ezelőtt íródott ez és a múlt évig megfelelt. 60 éve költik ennek az intézetnek veszett hírét és még sem tudják elpusztítani. Ma van az első közgyűlés, amikor azt mondhatjuk, hogy 60 évi szenvedés után az intézet pontot tehet, mert az elmúlt évben jelent meg a minisztériumnak az a rendelete, amely hatályon kívül helyezte az intézet jö­vőjét veszélyeztető rendeletet és meg­adta a nyugodt fejlődés alapját. — Igaza volt az egykori igazgatónak látnoki szemeivel, mikor azt írta : mi­helyt az intézetet feloldják a ránehe­zedő béklyók alól, az intézet virágzás­nak indul. A növendékek létszáma az elmúlt évben elérte a 3 és félszázat, amit 80 éves fennállása óta eddig nem ért el. — Esztergom —- az egyetemi városok kivételével — a legtöbb és legkülönbö­zőbb intézményeket bírja falai között és ez intézmények fontossága a felsőbb hatóságok elismeréséből és a szülők ragaszkodásából tűnik ki. Midőn ezeket megállapítja, hálával emlékezik meg az intézet kiváló igazgatójának és tanári karának sok fáradozásáról, amellyel soha az intézet jövőjébe vetett hitüket el nem vesztve dolgoztak annak emelke­désén és vezették azt a virágzás felé. A polgármester elnöki megnyitója után dr. Szerencsés József titkár olvasta fel titkári jelentését, amelyben ismerteti azt a küzdelmet, melyet a szövetség az elmúlt évben az iskola fenntartásáért folytatott. Megemlékezik az elmúlt év halottjairól, így Reusz Ferenc takarék- pénztári vezérigazgatóról, Ölveczky Fe­renc Máv főmérnökről, dr. Mike Lajos közjegyzőről és Mózes László OTI tiszt­viselőről. Emléküknek egy perces néma felállással és a közgyűlés jegyzőköny­vébe való megörökítéssel áldozott a közgyűlés. Horváth Zoltán pénztáros ismertette a pénztár forgalmát, amely szerint a bevétel 1302 pengő, a kiadás 1259.29 pengő volt, majd a jövő évi költség- vetést ismertette. Obermiiller Ferenc tanügyi főtanácsos javasolta, hogy az egyesület vagyonának legalább az alapító tagdíjakban fekvő részét értékpapírokban konzerválják. Ezután a részleges tisztújítás volt meg. Számvizsgálók lettek Németh Fe­renc, Matló László és Vörös József. A társelnökök sorába Grusz Ede volt gimn. igazgatót és Borz Lajos kir. tanfelügye­lőt, tanügyi tanácsost választották" be. Az alelnökök sorába került vitéz Dudás László az eddigi háznagy, Kosa Lajos és Kovancsek Jenő. Ügyész dr. Etter Kál­mán lett. Háznagy vitéz Dudás László heiyett Bárdos Aladár kórházgondnok lett. Ezután a választmány egy harma­dát kisorsolták, majd megválasztották nagy lelkesedéssel a kisorsoitakat ismét. Az indítványok során vitéz Dudás László szólalt tel, aki a volt növendékek szeretetét tolmácsolta a reáliskola iránt. Obermiiller Ferenc megköszönte az intézet iránti szeretetet, rámutatott arra, hegy a 60 éves harc végén még nincs pont, csak pontosvessző. Ezt a látszó­lagos nyugalmat ne becsüljük le és ne feledkezzünk nem arról, hogy tulajdon­képpen még nagyon keveset tettünk az intézet felvirágozásának és jövőjének biztosítása érdekében. A Szövetség tag­jai jöjjenek állandóan indítványokkal az intézeti épület kérdésében. A másik kérdés az intézeti létszám növekedésé­ben erőteljesen játszódó internátus ügye. A városnak kellene kezelésbe venni, hogy szilárd alapot kapjon, ne csak magánkezdeményezésre és létéhez kö­tött legyen, hanem biztosítva legyen az állandó fennállása. A harmadik kérdés az, hogy a volt növendékek között a közhangulatot jobban ki kell munkálni. A szövetség munkája az iskola nyug­vópontra jutásában igen csekély, han­goztatta, ennek nagyrészét a polgár- mester vállalta, akinek a fellépése adta azt a dinamikus erőt, amely végre nyug­vópontra vitte az intézet támadásait. E helyen is a legnagyobb háláját tolmá­csolja a volt növendékek nevében az el­nöklő polgármesternek. Az igazgató szavait ezután a polgár- mester köszönte meg, aki köszöneteben hangsúlyozta, hogy minden városnak kincse és értéke az iskolái, természete­sen akkor, ha városunk is ragaszkodik hozzá, légióként a saját iskolájához, amelynek olyan kitűnő igazgatója akadt, mint Obermiiller Ferenc. Az egyik régi sebe az intézetnek az épület problémája. Ez a város hatáskörén kívül fog meg­oldódni, kétségtelen hogy most a légkör kedvező, A kérdés anyagi oldalát tekintve, a szövetségi tagdíj kevés és bizonyos ado­mányokra is szorul. Van a gimnázium­nak egy régi intézménye, amely most stagnál. Épp 50 évvel ezelőtt, 18^3. áp­rilis 22-én megalakult az intézet segítő egyesülete. És csak az intézet kebelén beiül működött és nem mint társadalmi egyesület. Feladata volt a szegénysorsú növendékek támogatása. Indítványozta, hogy a segélyegyletet állítsák fel évi 2 pengő tagdíjjal. Célszerű ez a felújítás azért is, mert fel lehetne lépni az egy­leti vagyon valorizálási ügyében s ez más intézmény keretében nem remélhető, csak ha feltámasztjuk a régi intézményt, amely lényegében nem is szűnt meg, ma is van 3 éíő tagja. A közgyűlés magáévá tette az elnök szavait, majd a közgyűlés a Himnusz eléneklése után véget ért. Látogatás az esztergomi légvédelmi tanfolyamon A honvédség fejlesztéséről, a fegyver­kezés szükségességének propagálásáról beszél ma a parlamenttől kezdve min­denki. Háború van és itt az ideje ennek a beszédnek. Lelkesedni valamiért azon­ban csak akkor lehet, ha az intézményt ismerjük. A békeszerződés óta nem volt szabad beszélni hadseregről, honvéd­ségről, legalábbis nyilvánosan és hiva­talosan. Amióta letéptük a béklyókat, azóta szabadon folyik a védekezés elő­készítése és ebben is vezet városunk a többi vidéki város mellett, mert mond­hatni annyi és oly sokféle légvédelmi tanfolyamot tartottak ebben a városban, hogy nincs ma már a városnak lakosa, aki ne lenne tisztában tennivalóival. Most azután a szakkiképzések folynak, hogy mindenre kellően fel legyünk ké­szülve. Esztergom megmutatta, hogy kevés pénzzel is szép eredményeket lehet el­érni, ha sikerül a lakosságot megnyerni és ha a légvédelmi parancsnok az ügy­nek vasenergiájú és fanatikus híve. Mit csűrjem, csavarjam, minket az úgynevezett légvédelmi iskola érdekel, ahol a város vezetőit kényszerítik pád­ba, hogy a legmagasabb légvédelmi is­meretet elsajátítsák, vagyis azt, hogy a II. légoltalmi csoportba sorolt építmé­nyek légvédelmét hogyan lássák el szak­szerűen. A laktanya a Deák Ferenc-utca 22. sz. alatt van, ahol a nagy előadóterem­ben zsúfolva ott látjuk a város iskolái­nak, tömegforgalmat lebonyolító hivata­lainak vezetőit, a gyár- és ipartelepek vezetőit. Eddig egész télen sorozatos tanfolyamokon a házcsoportok parancs­nokait, leventéket, tűzoltókat stb. ké­peztek ki, most azután jöttek a külön­leges kiképzést igénylő vezetők. Nyolc óra az idő, mikor az udvarba belépünk, hol dús terméssel megrakott körtefáról itt-ott pottyan egy-egy érett körte a tikkasztó melegben. Az ajtó egymásután nyílik és sietnek a kicsit elkésett hallgatók a terembe. Tikkasztó hőség van. Figyelünk.. . Az udvarra kihallatszó lármáról Ítélve lehetnek már a teremben vagy ötvenen. Beszédtéma politika . , ., közélelmezés . .., érdeklő­dés ... stb. A zöld padokon végigtekintek, ott látom az első sorokban Bartal Alajos tanügyi főtanácsost, Kubinyi László OTI vezetőjét, Serényi Gyula ny. számvevő­ségi főtanácsost, vitéz dr. Onody-János- kúii József vm. főjegyzőt, dr. Pékh Gyu­la tb. főszolgabírót, a második sorban dr. Felber Gyula tb. kanonok, plébánost, dr. Jámbor Mike gimn. igazgatót tanárai között. Hátrább Obermiiller Ferenc tan­ügyi főtanácsost, élénken magyarázva a tanárainak, a terem középső részében a zárdák vezető tisztelendő nővérei, kiknek fehér fátyla mögé bújnak meg az álmosabb hallgatók. Az utolsó pád­ban ott látjuk dr. Brückner József, dr. Városi István és P. Szálóczi Pelbárt rektorokat. A sarokban hangosan ma­gyaráz Pataky Károly a Petz Iparművek üzemvezetője, aki „lehetetlennek" tart valamit, közelében ül Mitter Lajos az Aero Ever Kft. üzemvezetője és még sokan mások, akik várják az előadót, hogy a tanfolyamon a szorgalmasan vé­gighallgatott előadás után a sorolt va­gyontárgyak vezetői, parancsnokai és h. parancsnokai legyenek. Nyolc óra után megkezdődik az elő­adás, Az előadó nagy körültekintéssel újítja fel a hallgatóság légoltalmi isme­reteit, Külön ismerteti azokat a rendel­kezéseket, amelyeket a sorolt vagyon­tárgyaknál a légoltalmi vezetőknek és a parancsnokoknak tudni kell. Pontosan ismerni kell az eszközöket, amelyek rendelkezésre állnak, a megfelelő ren­deleteket, az irodalmat és azt, hogy mint vezetőknek, hogyan kell mindeze­ket végrehajtani. De ezen túlmenően is a legfontosabb az, hogy ismerjük azt, hogy mi a rendeltetésük és mi a felada­tuk. Három, illetve hatnapos ez a tanfo­lyam, amelynek bő anyagát a nagy me­legben elég a hallgatóságnak magába szedni, de azért minden megy a maga módján rendesen. Az előadók kiváló képzettsége bizto­sítja az elméleti és gyakorlati anyag eredményességét, A tanfolyamot Varga Lajos eszter­gomi hivatásos tűzoltóparancsnok ké­szítette elő a Légoltalmi Liga esztergom- varmegyei elnökével, Szlabey Imre ny. csendörezredessel karöltve. A tanfolya­mon Szénássy Sándor Léva város hiva­tásos tűzoltó parancsnoka és Wieznek Gyula tanár (Nagysurány) adnak elő, akik az ily irányú tanfolyamokra kine­vezett oktatók. A tanfolyam előadásai d, e. 8—1 óráig tartanak, óraközi szünetekkel tarkítva.

Next

/
Thumbnails
Contents