Esztergom és Vidéke, 1943

1943 / 53. szám

2 ESZTERGOM ét VIDÉKÉ 1943. Julius 3 ellen. És ott volt a magyar honvéd a támadás kezdetén az első vonalban, de a nagy visszavonulásnál az utóvédek utóvédje volt. Megtört az ellenség túl­erejű támadása a becsületes helytállásé magyar honvéd kitartásán, Ezt a feltét­len helytállást a szövetséges hatalmak vezetői mindig a legnagyobb elismerés­sel vették tudomásul. Szent Péter és Pál apostolok ünnepén templomszentelésre készült a Szent Ist­ván városrész minden lakója. Nagy örömünnep volt ez, mert a városrész központjában nagy áldozatkészségből felépült Isten dicsőségére és Szent Ist­ván tiszteletére a templom, ahol naponta mutathatjuk be a legszentebb áldozatot az Urnák. Esztergom-Szent István városrész (Zsalazsom) a háború után a dorogi szénbányászat fejlődésével kezdett be­népesedni, úgy hogy az utolsó huszonöt év alatt egymásután épültek fel a házak, utcasorok és ma már mintegy 3—4000 lakót számláló kerülete Esztergomnak. Ezelőtt hat évvel kezdődött a rendezése ennek a kerületnek, mikor a város isko­lát állított fel, amelyet később az állam vett át, majd ovodát állított fel, amelyet azután felszereléssel ellátott. Minden kultúreszköz rendelkezésre állt, csak még templom nem volt, ahol az Istent dicsérhették volna. Templomba a hívők a Szalézi Intézet kápolnájába jártak, ahol a hívek lelki gondozását huszonöt éven át minden ellenszolgáltatás nélkül a legnagyobb odaadással látták el, A templom építésének gondolatát el­sőnek Bayler István, a városrész első plébánosa vetette fel, aki életében nagy ügybuzgósággal fáradozott a templom­építés költségének összehozásán, de ha­lála ebben megakadályozta. Utána ugyanolyan ügybuzgósággal fogott az építkezéshez szükséges anyagiak elő­teremtéséhez dr. Kaiser Ferenc jelenlegi plébános is. A templom nagy anyagi áldozatok árán a háborús idők anyaghiánya elle­nére is elkészült és ott áll a városrész középpont j ában. A Szent István Egyházközség nagy szeretettel készült erre a napra, amely­nek fénypontja a templomszentelés és az ünnepi főpapi mise volt. A templom környéke zászlódíszbe öltözött. A temp­lom zöld tölgyfalevél fonatokkal volt díszítve. A bíboros hercegprímást ünnepélyesen fogadták a templom előtti téren, ahol a leventék, a szalézi intézet kis clérusa, az állami iskolások sorfala állt. A fő­pásztor fogatának feltűnésekor kürtszó harsant, majd a kocsiból kilépő főpász­tort dr. Etter Jenő polgármester üdvö­zölte, aki kérte, hogy fogadja szereteté- be a városrész szegény munkás lakóinak áldozatkészségéből emelt templomot és szentelje fel az Urnák egy újabb őr­helyévé, ahol nap mint nap dicséri a hívők sokasága a mindenható, örök Istent, A polgármester beszédére Őeminen­ciája válaszolt : — Boldogan jöttem ide — mondotta —■ erre a helyre, ahol 25 évvel ezelőtt a beteg, fájdalmas szíveket gyógyítottam, hogy felszenteljem ezt a templomot Szent István első királyunk tiszteletére. Ez a templom legyen annyi szenvedés után a bőséges áldozatok színhelye és fogjon össze minden testvért és hívja az áldozatok oltárához, ezért fogom ma itt első főpapi szentmisémet bemutatni. Ezután a leventezenekar a Pápai Himnuszt játszotta, amelynek hangjai mellett a templom elé vonult, ahol meg­kezdődött a templomszentelési szertar­tás. A szertartás előtt a dorogi bánya­templom énekkara Ecce Sacerdos Mag­nus éneket adta elő. A szentelés alatt a hívők sokasága jelent meg a templom előtti téren és várta azt a pillanatot, hogy a templomba léphessen. A templom felszentelése után a temp­lom a hívők sokasága előtt kibontako­zott a Goszleth Lajos építészmérnök korszerű stílusban felépített temploma, amely méreteiben mintegy 700 lélek be­fogadására szolgál. Oltára aragonitból van, amelyen őskeresztény stílusban gyertyatartók állanak, közepén van a szentségtartó fülke, amelyen stilizált szőlőfürt, kalász, az alfa és az ómega aranyozott veretei diszlenek. Az arago­nitból készült nemesen egyszerű oltárlap oltárkövében Szent Kelemen és Szent Bonifác vértanuk ereklyéi vannak elhe­lyezve. A szentélyt hatásosan világít­ják meg az oldalfalakon lévő sárga-fehér tejablakok. Az oltár felett (majd Szent István freskója lesz) jelenleg ideigle­nesen Szent István Imre herceggel című kép van elhelyezve, A hajó mennyezete fakazettás és nagyszerűen van kiképezve a kórus. Az egész templom belsejének valami magyaros karaktere van, magán Elmondhatjuk a magyar honvédről Zrínyi szavaival: ,,Oh, hatalmas vitéz ! Oh, mi tisztessé­günk ! A Te vitézségedet mi jól ismerjük, Nincsen lehetetlen előtted, jól tudjuk, Kardotok ellen minden erőtlen, jól tud­juk." hordozza a mai kor emberének a stílu­sát. A templomot Ltaltz Tivadar es l ány mire epneszek építették és kiviteleztek. A templom íeíszerelése még hiányos, hi­ányoznák a padok, a szószék és a vil­lanyszerelési munka és nem utolsó sor­ban : az égbenyuló torony. A templom építésé mintegy llü.UUU pengőbe került, A templomszentelési ünnepségen meg­jelentek a hatóságok képviselői is ; ar. Késmárki frey Vilmos íoispan, dr. Mer- tán János prot. kanonok, dr. Schmidt isandor banyaugyi íotanacsos, h, vezér- igazgató és neje, Balo Zoltán állomas- parancsnok ezredes, dr. Balogh Albin tanügyi lötanacsos, Igaz Lajos alispán, dr. Ltter Jenó polgármester, Horváth István az államépitészeti hivatal vezető­je, Fiispöky Aladár vonaltőnök, v. Bá- nomy Antal városi lojegyzo, A oftler Lryuia alezredes, járási levente parancs­nok, Agtavli Imre alerdész isk. igazgató, dr. Mairay Llyula nercegprimasi titkár, A esziheíyi Gyula banyaigazgató, dr. tlona Imre érseki tanácsos, plébános, bziivássy Emil őrnagy, Sctialknaz re- renc gazdasági tanácsos, V araijai József a szaiezi intézet igazgatója, Szabó János ny. jarasbirósagi aleinók, dr. Ltter Kal­man ügyész, riko Béla egyházközségi elnök es meg nagyon sokan a város ve­zető köreiből. A szentmise alatt a dorogi bányatemp­lom énekkara Steiner György igazgató vezetésével énekeit. Az evangélium után Őeminenciája szentbeszédet intézett a hívekhez : — Jtiosszú vágyakozás után — mon­dotta — végre teljesítette Isten szivetek vagyat és megengedte, hogy elkészüljön a szent István tgyhazközség temploma Szent István tiszteletére. Megemlékezem a meg nem szűnő halaval azokról, akik­nek áldozatkészségéből ebben a nehéz időben ez a templom felépülhetett, akik külső és belső díszítéséhez hozzájárul­ták : elsősorban a dorogi bányasztarsa- sagnak, a lötisztelendő papságnak, a szé- kesíökaptalannak, a varosnak és hívek áldozatkészségének köszönhető, hogy ezt a templomot fenséges céljaira rendeltük es azt felszentelhettük az Ur hajlékává. — Ehhez a templomhoz a dorogiak oly csodalatos bőkezűséggel járultak és olyan összegeket adtak, hogy ily hamar állhatott ez a templom. Bízom abban, hogy nemsokára ég felé fog szökni a tornya is és hirdeti, hogy keressük, ami odalönn van istennél. Bz a templom a mai naptól az Isten háza, ahol a legmél- tóságosabb Oltáriszentségben tartózkodik az Isten. — Isten háza, a ti házatok most már ez a templom, ahol a mai naptól bemu­tatják Istennek a legszentebb áldozatot. Kiszolgáltatják a kegyelmi eszközöket. A templomépités költségeihez nem egy­formán járultatok hozza, de a felszen­telés pillanatától egyforma jogon hall­gatjátok az isten igéjét. Mai naptól kezdve ebben a templomban részesülnek gyermekeitek a keresztség szentségében és annak kegyelmeiben. Ebben a temp­lomban oldoznak fel bűneitektől, hogy azután az Ur a lelketekbe szálljon. Eb­ből a ti templomotokból viszik a nagy útraindulás előtt az Oltáriszentséget nektek, hogy ti is részesei legyetek az örök boldogságnak. Ebben a templomban felbonthatalan frigyre és szentségi há­zasságra fogtok lépni. Itt az Isten előtt fogadtok örök hűséget, — Ez az Isten háza, a ti házatok és az imádság háza a mai naptól. Fogadjá­tok meg, hogy mindig megbecsülitek azért, hogy itt lakozik közöttetek az Is­ten. Az életeteket az ő parancsa-szerint rendezzétek be. A ti templomotok fenn­tartásáról is nektek kell ezután gondos­kodni. —■ Ne felejtsétek el soha az Isten há­zát, mert azt amennyire építitek maga­tokban, annyira lesz a ti testetek is a Szentlélek temploma. — Pusztitó háború dúl a világban és akkor ti templomot építettetek az Is­tennek. Én itt föpásztori köszönetét mondok mindazoknak, akik szellemi és testi munkában résztvettek és a temp­lomépités anyagi gondjait vállukra vet­ték. — Összetartozás gondolatát kell, hogy ébrenlartsa ez a templom és ha a temp­lomban levő Ur Jézust szeretitek, akkor ö is szeretni fog és ti is az ő templomai és az örök templomnak lakói lesztek. A íelszentelési ünnepség után az ál­lami iskolában az egyházközség dísz­közgyűlést tartott. A közgyűlésen Ö- eminencíájával résztvettek a fenti elő­kelőségek és az egyházközség tagjai. A Himnusz után dr. Kaiser Ferenc meg­nyitotta a közgyűlést, majd köszöntötte a bíboros hercegprímást, majd hálával em­lékezett meg arról, hogy a templom másfél év alatt elkészült. Az építés fon­tosabb fázisainak ismertetése után meg­köszöni a jótevők pártfogását. Ezután a további bizalomra hívta fel a lakósok figyelmét a város vezetősége iránt. Sor­suk oly gondos kezekbe van letéve, hogy azok a városrész többi problémáit is megoldják. Ezután a bányatemplom vegyeskara elénekli Beethoven : Isten dicsősége c. éneket, majd dr. Etter Jenő polgármes­ter beszédében azokról a kegyelmekről beszélt, melyekben Szent István város­rész lakói egyesülnek a templom által. A polgármester szavai után Máthé Béla szavalta el Mindszenti Gedeon : Diadalének c. versét. Ezután a Szent István áll. elemi iskola fiú- és leány­növendékei előadták : Hódolat a szívek királya előtt c. kedves jelenetet. A nagy tapssal fogadott kis jelenetet Mihályi Lászlóné tanítónő tanította be. A dísz­Lábatlan község közönsége az elmúlt és most dúló világháborúban megdicső- ült fiainak az emlékére hősi-emlékoszlo­pot állított. A felavatási ünnepség a jelenhez méltó egyszerű, de felemelő keretek kö­zött a község és a környékbeli falvak lakosságának meleg részvételével és nagy érdeklődése mellett június hó 27- én, vasárnap d. e. zajlott le. 10 óra 25 perckor a templom előtt lévő zöld ágakból font diadalkapunál felharsant a „vigyázz !" Az érkező dr. Késmárki Frey Vilmos főispánt és kíséretét Maros Antal járási főszolgabíró üdvözölte keresetlen sza­vakkal. A főispán válaszában abbeli reményét nyilvánította, hogy az ünnep­ség szerény külsőségek között, de a hő­söket megillető nívón zajlik le. A főispánnal az élen megjelent Igaz Lajos alispán, dr. vitéz Onody-János­kán József vármegyei főjegyző, Baló Zoltán m. kir. ezredes, állomásparancs­nok, Koffler Gyula m. kir. alezredes, járási leventeparancsnok segédtisztjeik­kel, \itéz Gerecsey Antal m. kir. őrnagy, a Vármegyei Vitézi Szék képviseletében, Horváth István kir. műszaki tanácsos és Szabó Gyula országgyűlési képviselő képviseletében Nagyiványi Bertalan tit­kár, valamint a községbeli vezetőszemé­lyiségek. Az ünnepi szentmise után a közönség a cementgyári fúvószenekar pattogó mu­zsikája mellett vonult fel az emlékmű­höz. A Magyar Hiszekegy elhangzása után Györgyfalvi Dezső községi főjegyző fel­kérte dr. vitéz Onody-Jánoskúti Józse­fei avatóbeszédének megtartására. Az ünnepi szónok lelkes szavakkal mutatott rá arra, hogy egy méreteiben gigantikus háború árnyékában mit jelent a hősöknek a lelkek mélyéig átérzett, mindent átfogó tisztelete. Azután az emlékmű felé fordult : — ... Lábatlani Hősi Halott Testvére­ink ! Jelenjenek meg a Ti arannyal :rt hősi neveitek előttünk, hogy soha nem múló tiszteletünknek, kegyeletünknek hálánknak áldozhassunk azok ragyogó fényében ! . . . Az esztergomi evangélikus egyház- község csendben a hívei körében végzi áldozatos munkáját, amelynek eredmé­nye volt az egy év előtt felépített mo­dern templom és annak felszerelése, és most a bensőséges ünnep keretében felszentelt oltára. Június 28-án este fél 8 órakor az evangélikus hívek sokaságával telt meg a kis templom, amelynek kiképzett szen­télyében gyönyörű vörösmárvány oltárt emeltek az Urnák és az oltár felett nemes egyszerűségben vörcsmárvány ke­resztel illesztettek a falba. A kigyulladt villanykörték fényében az oltár valami nemes egyszerűséget, valami stílusos szépséget árul el, amely megragadja a szemlélőt, aki azután nem tudja levenni róla tekintetét. A felszentelés ünnepén a gyülekezet élén olt láttuk dr. Händel Béla egyház­megyei felügyelőt, dr. Horváth Kornél belügyminiszteri osztályfőnököt, dr. Ze- lenka Frigyes kormányfőtanácsost, Fad- gyas Aladár esperest, Reményik Ernő bányaigazgatót, vitéz Leidenfrost Pál ktiltuszminiszteri ny. osztálytanácsost, Varga Béla bányafelügyelőt, Pályi Sán­dor ref. lelkészt, Molnár Gyula helyi lelkészt az evangélikus egyházközség gyűlés a Pápai Himnusz eléneklésével ért véget. Az ünnepség befejezése után zártkörű díszebéd volt a szalézi intézetben, ahol ebéd közben dr. Késmárki Frey Vilmos főispán köszöntötte a főpásztort, aki minden működésével, nemzetközi össze­köttetésével mindenkor a magyar haza javára dolgozik. Ezért kéri rá, mint a magyar katolicizmus atyjára, a jó Isten bőséges áldását, hogy minél tovább gyakorolhassa magas tisztségét a ma­gyar haza és nép boldogulására. Dr. Serédi Jusztinián bíboros herceg- prímás válaszában kifejtette, hogy való­ban mindenkor és mindenhol a magyar igazság szóvivője volt és marad ezután is A templomot ezután a további gon­dozásra Gyimesi Gyula Szent István városrészi helyi lelkész vette gondo­zásba. Szép ünnepe volt Esztergom-Szent István városrésznek ez a templomszente­lés, amikor az áhitat és vallásos lelkűiét kipattant a templom felépítési költségei­nek összehozásában, a templom feldíszí­tésében, az ünnep lelki és esztétikai elő­készítésében. Szavai nyomán lehullott a lepel a maga egyszerűségében is fenségesen ható emlékműről. A Hősök arannyal írt neve megcsillant a nyári napfényben és azok legelső sorában vitéz Nagybányai Horthy István kórmányzóhelyettes úr ragyogó neve, aki „Hősi halálával a legmagasz- tosiabb példát nyújtotta nemzetének, fia­talságának". Avatóbeszéde végén nyomatékkai fi­gyelmeztette az ünnepi szónok azokat, akik a mai magyar élet megrázkódtatá­saiból nem akarják kivenni részüket, hanem „gondolkodásukkal, életmódjuk­kal, ostoba beszédeikkel, felfogásukkal meg akarják mérgezni a nemzet küzdő­képességét és hősi elszántságát", hogy „a hősök tisztelete, nem a gyászmagya­rok számára hátrahagyott nemzeti örök­ség, hanem a létükben, fennmaradásuk­ban, jövő boldogulásunkban törhetetle- nül bízó, azért életet és minden földi jólétet feláldozni tudó igaz magyarok legcsodálatosabb és legnagyobb kincse". A vármegyei főjegyző hazafias tűztől áthatott beszéde után a községi bíró vette át az emlékművet, ígéretet téve, hogy a Hősöknek kijáró tiszteletet és megbecsülést mindenkor biztosítja szá­mára. Majd Sasváry Károly katholikus és Mészáros Sándor református lelkipászto­rok áldották meg az emlékművet. Buday Károly szakaszvezető, a halott hősök élő, frontot járt bajtársa, vitéz Rózsás József „Honvédroham" című megrázó költeményét szavalta el. A koszorúk és virágok elhelyezése után a felemelő ünnepség a Himnusz eléneklése után ért véget. A díszmenet élén a D. L. és Kalász leányok helyi csoportjai haladtak, majd vitéz Sághy Antal műszaki igazgató ve­zetésével a cementgyár munkásságának zárt alakulatai következtek, imponáló zárt egységekben, mintegy megtestesítve a széttéphetetlen összefogást a közös célok, a szebb jövendő elérésében. A helyi levente alakulatok zárták be a felvonulást. A nemes és felemelő ünnepség rende­zése Györgyfalvy Dezső községi főjegy­ző elévülhetetlen érdeme. csaknem valamennyi hívőjének az élén. < A felemelő ünnepélyt az egyházi ének eléneklése után Fadgyas Aladár esperes nyitotta meg, aki beszédének elején a mai időket vázolta, kifejtve, hogy szerte a világban templomok és oltárok pusz­tulnak el és akkor az esztergomi evan­gélikus egyház az Istennek egy új oltárt emel. Ez az egyházközség fáradozott, hogy híveinek áldozatkészségéből fel­állítsa templomának oltárát az ezeréves koronázó városban. Ez az oltár a lelki megújulásra való törekvés helye lesz. Ez az oltár legyen a kegyelemnek és a hálaadásnak az oltára. — A népek történetében az oltár minden időben az istenkeresés helye volt. Az oltárhoz hozzuk gyermekeinket, itt teszik le hű szívek az esküjüket és ha bűnökben vagyunk, akkor az oltárhoz menekülünk és mindig a lelkűnkben élő hit az, ami ide vezet. — Ez az oltár álljon és legyen a hit­nek az oltára, ahol annak lángja soha ki nem alszik. Az oltár keresése volt a múltban, de lesz a jelenben és minden időben a kegyelemnek forrása. A leg­nagyobb oltárt azonban, a Golgota ol­tárát, Krisztus állította, amelyen magát áldozta fel. Krisztus oltára a főpap Ünnepélyesen szentelte fel dr. Serédi Jusztinián hercegprímás a Szent István városrész új templomát Hősi-emlékmű leleplezése Lábatlan községben Bensőséges ünnep keretében áldotta meg Fadgyas Aladár esperes az evangélikus templom új oltárát

Next

/
Thumbnails
Contents