Esztergom és Vidéke, 1943

1943 / 45. szám

FgTTRfiftH »/IMF HATVANNEGYEDIK ÉVF. 45. SZ. SZOMBAT, 1943. JUN1US 5 Szerkesztőség cs kiadóhivatal: Simor-u. 20. Keresztény politikai és társadalmi lap. Szardán 14 fillér, szombaton 20 fillér Megjelenik minden szerdán és szombaton. ^^ísrnÉfofizetési ár 1 hóra : 1 pengő 50 fillér Uj borszak Esztergom város népoktatásában Esztergomi népiskolák összevonása és a Szent Anna zárdái, valamint a szentgyörgymezői zárdái rom. kát. népiskolák fejlesztése. Megnyílik a cigányiskola. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Glattfelder Gyula érsek és herceg Eszterházy Pál 100 — 100 ezer pen­gőt adományoztak kát. kiákotthonok felépítésére. — Vác srandfürdőt és uszodát épít. — A fővárosi Besz- kárt 6 millió átszálló jegyet veret fémből. — Évi egym'lliárd pengőt forgalmaz a borgazdaság. — Ma­gyarország olaszországi kivitele az elmúlt évben 228 millió pengő volt. — Meghalt Sztojka Sándor munká­csi görögkatolikus püspök. — KÜLFÖLD A pártjelvény viselése kötelező a fascista pártban. — Olaszországban behívták katonának az 1924-es év­folyamot. — fiitler szülőházát mű­emléknek nyilvánították. — Föld­rengés volt Svájcban és Baden kör­nyékén. — A román vasutak és a magángazdaság szén fűtésre térnek át. — Törökországban nem lehet megváltani ezentúl a katonai szol­gálatot. — Legalább félmillió em­bert és nyolcmillió tonna hadiszert kellene megkockáztatnia az európai inváziónak. — Megalakul Algírban az ideiglenes központi francia kor­mány. — Az angol terv az, hogy megszállják Németországot és Ber­linből diktálják a békét. — A né­met hadiipart áttelepítik a veszé­lyeztetett vidékekről. — Újabban a Szovjet óriástankokkal támad a ku báni arcvonalon. — 200 millió dol­lár kárt okozott az áradás az Egye­sült Államokban. — Megtiltották a kozmetikai cikkek gyártását Szer­biában. — Megszűnt a harangozási tilalom Angliában. — Róma kijelen­tette, hogy szó sem lehet különbé­kéről. — Benest Newyork díszpol­gárává választották. — Az Egyesült Államok háborús kiadásai az összes többi hadviselő államok egyesített hadikiadásait meghaladják. — Ar­gentína nagyobb mennyiségű búzát szállított Spanyolországnak. — A londoni cseh-szlovák kormány meg­egyezett a Szovjettel egy cseh kom­munista légió felállítására. — Öt­venkét megrakott hajót zsákmányol­tak a japánok Jangcénél. — A ten gely 6033 repülőgépet lőtt le a Föld­közi-tenger mellékén. — Kemény harcok folynak Montenegróban és Hercegovinában a partizánokkal. — Attu sziget japán helyőrsége meg­semmisült. — Németország rövide­sen megkezdi a totális légiháborút Anglia ellen. — Agyonlőtte egy me­rénylő a marseillei francia milicia propaganda-főnökét. — Attu szige­tét az amerikai csapatok elfoglalták. — Az alexandriai francia hajóhad a szövetségesekhez csatlakozott. — Angol tiszteket és ausztráliai kato­nákat fogtak el a szerb partizánok között. — Megszüntették a cukor­kagyártást Olaszországban. — Ame­rika ellenez Benes terveiben min­dent, ami a múltra emlékeztet. — Nápolyi már eddig hetven légitá­madás érte. — Harakirit követtek el Attu sziget utolsó hős japán vé­dői — Amerika tengeri ofíenzivát tervez Japán ellen. — Női zászló­aljak vannak a szovjet hadseregben. Esztergom város népoktatását eddig a Szent Imre, Szent Margit, Szent Ta­más, Szent György és Szent István köz­ségi népiskolák, a Szent Anna zárdái, Szent Györgymezői zárdái és a vízi­városi zárdái rkat. szerzetes népiskolák, valamint a két gyakorlóiskola látta el. Ugyanekkor a varos beiskolázási kör­zetekre volt felosztva és minden szülő csakis a saját körzete népiskolájába Írathatta be gyermekét. Sok baj, súrlódás, nehézség kútforrása volt e sok népiskola, elsősorban a szü­lök miatt, akik. nehezen tudtak bele­törődni abba, hogy nem választhatnak szabadon iskolát, —• de súrlódás kút- 1 forrása volt a beiskolázások miatt is az egyes iskolák között, — a tanítókra pedig mérhetetlen megterhelést jelentett, mert aránytalanul oszlott meg a munka­teher, és amíg egyesek állandóan csak 1 osztályt vezettek 25—35 tanulóval, addig többre 2, 3, sőt 4 összevont osz­tály tanításának terhe nehezedett. Ilyen körülmények között az egyes iskolák áldásos működésüket nem tudták kifej­teni abban a mértékben, amint azt, kü­lönösen egy városi népiskolától joggal el lehet várni. Régi évtizedes bajjal állottunk szem­ben és ezt most császármetszésszerűleg szinte máról-holnapra megoldotta Borz Lajos tanügyi tanácsos, Esztergom vár­megye kir. tanfelügyelője, aki igen sze­rencsés kézzel és rendkívüli pedagógiai érzékkel nyúlt hozzá ehhez a nehéz, bo­nyolult kérdéshez. Tervezetet dolgozott ki, mely szerint a város 5 községi népiskoláját, mint külön egységeket megszünteti és a köz­ponti Szent Imre utcai iskolaépületben egy igazgató vezetése alatt, egy egysé­ges, teljesen osztott 19 tanerős községi népiskolává vonja össze. A Szent György és Szent István népiskolák I— IV. osztályú fiútanulóit pedig, akiknek lakásaikhoz távol esik a központi köz­ségi népiskola, átengedi a végeken mű­ködő szentgyörgymezői és Szent Anna zárdáknak, amelyekben a tanulószapo­rulat szerint a szerzetestanítói állások is, egyenlőre még csak 1—1 tanerővel emelkedni fognak, mihelyt azonban a rendnek megfelelő tanerők fognak ren­delkezésére állani, a szerzetes tanítói állások száma is a szükséghez mérten emelkedni fog. Ugyanekkor az egyházi főhatósággal, valamint a szerzetes népiskolák fenn­tartó hatóságával megállapodott a kir. tanfelügyelő abban, hogy a vízivárosi zárdái 2 tanerős, I. IV. osztályos cson­ka népiskolát a f. tanév végével meg­szüntetik, ezek növendékeinek egy része az ugyanottani gyakorlóiskolába megy át, más része pedig a központi községi népiskolába fog beiskoláztatni, ahol teljesen osztott, külön leány osztályok is lesznek. A kir. tanfelügyelő elhatározta még a külön községi cigányiskola felállítását is, amelynek 20, eddig be nem iskolázott csatangoló cigány tanköteles lesz, iskola- épületül pedig a volt dorogi vám és a gyepmestertelep közötti, tehát ép a cigánytanyák tövében lévő volt lőpor­raktár fog szolgálni megfelelő átalakí­tással. A kir, tanfelügyelő eme iskolapoliti­káját már az előzetes tárgyalások folya­mán úgy az egyházi főhatóság, valamint az iskolafenntartó város polgármestere, iskolaszéke és közgyűlése nagy meg­értéssel fogadta és a képviselőtestület köszönetének nyilvánítása mellett tete­mes anyagi támogatást és hozzájárulást szavazott meg az iskolai terhek egy ré­szét átvevő zárdái népiskoláknak, annál is inkább, mert a községi népiskolák összevonásával a Szent István iskola épülete felszabadul a polgári iskola cél­jaira, tehát a város mentesül 150—200 ezer pengő kiadást jelentő polgári iskola építkezéstől. A város képviselőtestülete átengedte iskolai használatra a szentgyörgymezői zárdának az ottani 2 tanerős községi iskola épületét is. Ezekután a vármegye kir. tanfelügye­lője az egész tervezetet a komáromi kir, főigazgatóság útján jóváhagyásra ter­jesztette fel a m. kir. vallás- és közokta­tásügyi miniszter úrhoz, ahonnan ugyan­csak a kir. főigazgatóság útján most testületé, május hó 31-én, hétfőn délután 4 órai kezdettel rendes közgyűlést tar­tott. Dr. Etter Jenő elnöklő polgármester tárgysorozat előtt kegyelettel emléke­zett meg a nemrég elhunyt Reusz Ferenc takarékpénztári igazgatóról, aki az is­kolaszéknek, továbbá az idegenforgalmi bizottságnak is tagja volt és lelkes, hasz­nos közéleti működést fejteit ki. Javas­latára emlékét jegyzőkönyvbe örökítette meg a közgyűlés. Ugyancsak jegyzőkönyvbe örökítette meg a képviselőtestületi közgyűlés dr. Fehér Gyula nagyprépost, felsőházi tag emlékét, aki félszázadon át volt a kép­viselőtestület értékes tagja és aki her­vadhatatlan érdemeket szerzett a város és népe javát szolgáló közéleti munkás­ságot. Köszönettel vette tudomásul ezután a képviselőtestület, hogy a honvédelmi mi­niszter az esztergomi leventék csónak­háza céljaira 35.000 pengős államsegélyt utalványozott. A csónakház építését már meg is kezdték. Ugyancsak köszönettel vette tudomá­sul, hogy a kultuszminiszter másodízben 3000 pengős segélyt juttatott a városi tornaterem átépítési költségeire. Tudomásul kellett venni azonban azt a pénzügyminiszteri leiratot is, amely szerint a városnak a laktanyatatarozás utáni adókedvezmény tárgyában előter­jesztett kérelmét jogalap hiányában nem teljesítették. Alapítólevél módosítások, személyi ügyek, előléptetések és ílletményrende- zések után az elhunyt dr. Fehér Gyula helyébe dr. Tóth Kálmán prelátus kano­nokot hívta be virilis tagnak a képvise­lőtestületi közgyűlés, majd a megürült bizottsági helyek betöltéséről is döntött. A kórházbizottságba vitéz Dudás Lász­lót, a pénzügyi bizottságba Schalkház Ferencet, a tanügyi, városfejlesztési és üdülő bizottságba dr. Eggenhof er Bélát, az iskolaszékbe és az uszodabizottságba Einczinger Ferencet, az idegenforgalmi bizottságba Pál Endrét választotta meg. Behívta a közgyűlés a város képviselő­testületébe az 1942. évi XVI. te. alapján Erős Bélát, akit a földművelésügyi mi­niszter a város gazdasági elöljárói tiszt­ségére kinevezett. A cigánykúti földcsuszamlás jelenlegi állapotáról számolt be ezután a polgár- mesteri jelentés. A károsultak annak idején kérelemmel fordultak a városhoz, hogy a telkek határai újból kiméressenek. A helyszínre kiszállott szakbizottság azonban megállapította, hogy a telekha­tárok újbóli kijelölését nem tartja célsze­rűnek, mert ez egyrészt nagy nehézsé­gekbe ütközik a föld állandó lassú moz­gása miatt, másrészt a költségek nincse­nek arányban az ottani földeken várható gazdasági eredményekkel. A város annak idején elkészítette a központi vízlevezető csatornát, — jellem­ző azonban, hogy a földtulajdonosok ebbe máig sem kapcsolták be a telkekről levezető bekötő csatornákat. érkezett le a jóváhagyó rendelet, mely szerint a minisztérium a kir. tanfelügye­lő elgondolásait magáévá teszi, terveze­tét elfogadja. Hozzájárult a minisztérium még áhhöi is, hogy a községi népiskola 20-fk férfi­tanítója a szervezés alatt álló cigány­iskolához osztassák be, a jövőben pedig az esztergomi községi népiskolába csak­is a cigányiskolán át juthat be tanító ugyanúgy, mint ahogyan egykoron a kenyérmezői iskola volt az ugródeszka a bejutáshoz. Most tehát Esztergom város népokta­tása egy új korszak küszöbére került és a f, hó 10-, 11-, 12-én lezajló iskolai beíratások is már az új beosztás jegyé­ben fognak megtörténni, amelynek rész­letezésére a legközelebbi számunkban bővebben kitérünk. Érdekes a szakbizottságnak az a meg­állapítása is, hogy a földtulaj donoeok maguk is hozzájárultak a földcsuszam­lás bekövetkezéséhez azzal, hogy a föld­jeiken feltörő kisebb vizeket nem vezet­ték és nem tüntették el, hogy legyen élég vizük a permetezésre. A város 150.000 pengő államsegélyt kért a földcsuszamlással sújtott vidék helyrehozást költségeire, most újabb 10.000 pengő segélyt kér erre a célra. Megelégedéssel vette tudomásul a kép­viselőtestület a polgármesteri bejeleatést arról, hogy a Bodor-féle autóbuszjárat megszűnése után a város a Start-4éle társaskocsi gépjármű vállalatnak adott engedélyt a vasútállomás és a primási pa­lota közötti viszonylatban. Dr. Murányi István lapunkba^ mér részletesen ismertetett iskolaorvosi jelen­tését azzal vette tudomásul a közgyűlés, hogy a polgármester szorgalmazza az is­kolafürdők kérdésének megoldását. Nagyobb érdeklődéssel tárgyalta a kép_ viselőtestület a harcászati lőtér céljaira történt kisajátítási eljárás folytán meg­tartott egyességi tárgyalás eredményét. A legelő egy részének, a tiszti üdülő épü­letének és egyébb városi ingatlanoknak kisajátításáról van itt szó, amelyekért a kincstár képviselői annak idején összesen 55.000 pengőt ajánlottak meg. A város vezetősége ezt nem fogadta el és 3 millió 200.000 pengőt kért az ingatlanokért. Az ügyben a kisajátítási bíróság ké­szült dönteni. A bírósági döntés előtt azonban az érdekelteknek sikerült egyes- séget kötni. Eszerint a kincstár 2 millió 476.000 pengőt fizet az ingatlanokért. A közgyűlés dr. Gróh József, dr. Boron- kay Dénes és vitéz Szívós-Waldvogel Jó­zsef kivételével elfogadta a pénzügyi bi­zottság és a polgármester javaslatát és az egyezséghez hozzájárulva úgy döntött, hogy az erre a célra kiküldött bizottság készítse el az összeg felhasználásának a tervét. Vitézi hőstett volt Az elmúlt vasárnap a 222-es hadi­kórház előtt megállt a honvédség terep- szinű autóbusza és abba 35 sebesült honvéd lépkedett, vánszorgott bele, de volt ott olyan is, aki baj társa hátán tu­dott csak a kocsiba jutni, mert nem bírt a lábára állni. Álltunk az autóbusz mellett és némán, fájdalmasan néztük, hogy hová, merre mennek ezek a vitéz baj társak. Egy férfi, ki a katonai autóbusz előtt állt, adta meg a felvilágosítást : ven­dégségbe. Tényleg vendégségbe mentek vitéz Morvay Gyula és veje Ulveczky Gábor esztergomtábori vendéglőjébe. Vitéz Morvay Gyula bajtárs, aki az elmúlt háborúban a kötelességét megtette, ne­mes szívére hallgatva elhatározta, hogy a mai nehéz viszonyok között is egy felejthetetlen napot szerez a most dúló háború hős katonáinak. A város képviselőtestületének közgyűlése 2 476,000 pengőt kap a város a kincstártól a kisajátított ingatlanokért Esztergom sz?b. kir. város képviselő-

Next

/
Thumbnails
Contents