Esztergom és Vidéke, 1943

1943 / 43. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKÉ I943._máju5 26 Az esztergomi belvárosi temető sirlámpái mellől. XXVII. Séta a halottak városának utcáin. Az ókori, klasszikus görög templom oszlopszerkezetének és építészeti ele­meinek felhasználásával faragták és épí­tették meg a szomszédos síremléket, A beíejezetlenségnek, a földi élet mindig töredék mivoltának gondolatát lehetne valamiképen kiolvasni ebből a nem min­dennapi temetői alkotásból. Két dór stí­lusú, rovátkolt oszlopát derékon alul metszi szét a sírtabla vastag kőlapja, mely Niedermann PáL-uak múltból visz- szajáró emlékét emeli ki a néma ország­nak idővel mindent elnyelő bús hantjai alól. A pihenőhelyét iderendelő kir. ta­nácsos, a fökáptalani uradalmak köz­ponti ügyésze, fia a korábban emlegetett Niedermann Ferenc-nek. Dolgos apának munkás gyermeke. Sokszor hallatta sza­vát vármegyei ügyekben. Ezeken keresz­tül országos érdekű dolgokban mondott ítéletet és mutatott rá valósítást sürgető feladatokra, irányokra. Különösen a tíztagú vármegyei közigzagatási bizott­ságban fejtett ki erősebb hatósugarú munkásságot, Az országgyűlési választá­sok idején több alkalommal szerepelt, mint választási elnök. Kemény, határo­zott egyénisége itt is, máshol is tisztele­tet parancsolt, — A régi, híres „Eri Da­lárda" sok, tapssal, elismeréssel jutal­mazott sikere fűződik nevéhez. Elnök­sége idején virágkorát élte. Az énekek szarnyaló versenyén maga is gyakran szerepelt. Gyönyörű basszus hangjában sokan gyönyörködtek. A belvárosi temp­lom nagyheti szertartásainak során a la- mentációk fájdalmas siralmai lelket ha- sogatón szálltak a díszeik fosztotta ol­tárok borús boltívei alatt zengő torká­nak éneklő ércfalai közül. A húnyó évek­ből egyberótt lépcsősornak hetvenedik fokáról szállott le megfáradt teste a föld sírvermébe, emelkedett anyagtól szaba­dult lelke a lelkek boldog, nem változó országába. Férje mellett kapott nyugvó- helyett életének társa, a jóságáról emle­getett Gerendás Mária, amikor számára is ütött az átköltözés, viszontlátás órája. Haraszti márványobeliszk fehér kő­falán aranyos sujtást vesztett vonalak Greifensteiner János emlékére sorakoz­tak fel merev „vigyázz" állásba. Kér­dezés nélkül, állandó készültségben te­szik jelentésüket elköltözött parancs­nokukról, aki a földön jártában, nyu­galmas évei előtt a es. és kir. hadsereg főhadnagyaként szolgálta a volt kettős monarchiát. Felesége, Niedermann Lujza révén került ide, a Nied ermann-család annyi tagját pihentető közös temetke­zési helyre. A halott asszony halott ura mellett vett nem forgó-szálló, rövid esztendőkre szóló vendéglakást. Térben és időben csak arasznyi távolban a régi, földi világtól, mégis elérhetetlen messze­ségek mérhetetlen mélyében pihennek. Várják az idők zárának felpattanását, ■amikor többé már nem lesz várás és határ,” Új sor kezdő állomásán az első világ­háború egyszerű katonasírja parancsol megállást. A betűk fekete rajai szálla­nák kőkeresztjéről szűnös-szüntelen. Hollószárnyukkal hangtalanul verik a múló dicsőség aranypárás egét. Zenge­nek észak messzeségbe fúló zord mezői­ről, amikor az ezredek dalolva szegez­ték neki bástya mellüket a fátum ára­datának, hogy felfogják a vak északi Rém rohamát. Itt valóban éjszínű fátyol kerül a síró húrra és nemcsak a hősi halált halt ifj. Juhász Károly emlékét jajongja, aki kővé formált rohamsisak apró eresze alatt szunnyad és alussza az elpihentek álmát, hanem a négy égtáj minden tájékán szerteszórt bajtársak nevében adja fel a kérdést : Hol van a lant, a babér, mely dalol és koszorúz ? — S míg poraik felett a „nagy jegenyék dala zsong, s szőke akác mosolyog," a gyászoló maradék „véres idők terhét hordozza borongva, lemondva," de lei­kéből a megbékélt hit imája csendül, hisz kedvesei vérén nyert váltságot az ország s „szörnyű dicsőségük fénye ra­gyog ídelenn.” Niedermann András-1 a város hivata­los írásai gyakran emlegetik. A városi polgárok egymás között Vormundnak nevezték, ami a német nyelvhasználat­ban a gyám fogalmát jelenti. 1810-ben mint „erdőinspektor" a város erdőgaz­daságát, és javait kezelte. A „jeles gaz­da" nevét hagyta maga után. 1836-ban a város szószólója, Szülővárosában nagy tekintélynek örvendett. Érdemes munkássággal szerzett jó csengést híré­nek. Hetedmagával Niedermann János építész fia volt, aki a belvárosi templom szép, barokk portáléját építette. — Mi­kor 1849. januárjának közepén Schífí- nam császári ezredes megszállotta Esz­tergomot, a „mérges osztrák főtisztet" az ő házába „kvártélyozták", nem nagy örömére a ház úrnőjének, Vajda Klárá­nak, aki híres volt tüzes, magyar érzé­séről s így nem a legnagyobb kitüntetés­nek vette, hogy a szíves magyar udvar­ház figyelmes, kiszolgáló kényelmében épen neki kellett részesítenie a legázoló hatalomnak fegyverben, vasban zörgő, élet-halál felett rendelkező képviselőjét. Azóta az évek futó felhői magukkal ra­gadtak az egyenetlenkedéseket, amelyek embert embertársától elválasztanak. Pá­lyáját futva a „mérges ezredes úr" is a tőidnek, mindnyájunk dajkáló édes­anyjának ölére tért pihenni. Ezt tette a vendéglátó házigazda, Niedermann And­rás meg asszonya ; N. Andrásné Vajda Klára, „kiknek a poraik fölött őrködő márvány sírkeresztet hálás gyermekeik állíttatták." Egyik fiuk, Niedermann Jó­zsef, rendőrkapitány tisztében Esztergom városát is szolgálta, Az emlékkő rövid időre elkerült az őrzött helyről. Megbolygatták több év­tizedes nyugalmában, mikor síró övéi Babura Sándor-1, az „Esztergomi Hitel- szövetkezet" igazgatóját kísérték utolsó útjára, hogy földi pályáját megfutva, fáradt teste a rokonok birtokolta síri szálláshelyen találjon pihenést. Testvér- öccse Babura László dr.-nak, az egyházi irodalom terén jeleskedő, tudós eszter­gomi prelátus-kanonoknak, aki hasonló­képen munkabíró életének derekán adta vissza lelkét Teremtőjének. A magyar szövetkezeti gondolatnak értékes har­cosa, aki magáról, egészségéről feled­kezve fáradott, küzdött s járta ország­szerte munkás útjait. Sokat tett a szí­véhez nőtt kis emberek, a szegénység ér­dekében. Különösen a szomszédos Szt. István-városban hirdeti nem emlegetésért dolgozó nevét az épülő templom környé­kén emelt egészséges, tetszetős házak nagy tömege. A megépítésükhez szüksé­ges pénzt kölcsön formájában fáradha­tatlan utánjárással maga szerezte meg a segítségre szorulóknak. 1940-ben meg­szervezi az Érseki Tanítóképző Intézet Önsegélyző Gyakorló Hitelszövetkezetet. Szervező munkájával példaadó utat mu­tatott a nagyfontosságú, sikerrel járt kezdeményezésnek. — A helyére vissza­került márványkő csendes, de hatásában áldásos, munkás életnek emlékét őrzi aranyfutotta soraival. Finom vonalú, barokk faragású kisebb kőkereszt vet lábat Scheicher Mihályné Niedermann Julianna sírhalmának tövé­nél. Vastag fonatok szárán kúszó bo­rostyánlevelek ölelik körül az emlék nyakát. Nem hervadó koszorút füznek- fónnak azok nevében, akik jórészt már szintén elköltöztek az ideiglenes, köny- nyes tájakról. (Folyt, köv.) Vértes Zoárd HŐSEINK EMLÉKE Templomunk falában márványkötábla, Rajta aranyból ismerős nevek . . . Kalaplevéve olvasgatjuk őket, Ha útunk Isten házába vezet. Kisecseti hősök egymásmelleit szépen Katonasorban tűnnek elénk ; Vitéz karjuk sok ellenséget vágott, Példájuk tanítva fénylik felénk. Nem tudjuk merre domborodik sírjuk, Orosz, olasz, szerb temetöben-e ? De telkük Isten országából fénylik, Vigyáz reánk a hősök szelleme. Ma idejöttünk megköszönni nékik A hősiesség szent áldozatát, Mert odaadták életük és vérük, Hogy megtarthassák nekünk a hazát. Szívünkben nyílik a hála virága, Lelkűnkből forró imádság fakad : „Legyen emlékük örökké áldott! Példájuk mindig előttünk marad-“ (Kisecset, 1942. május 20.) Kántor Mária. Sebesült honvédeink sétahajózása A Vörös-Kereszt Egyesület esztergomi választmánya június hó 5-én sétahajó­zást rendez a Vörös-Kereszt hadikórház­ban elhelyezett sebesült honvédeink ré­szére. A Leányfalu gőzös, — melyet a MFTR igazgatósága e célból díjmentesen bocsájtolt a Vörös-Kereszt rendelkezé­sére — június hó 5-én délután 3 órakor indul a nagy hajóállomásról. A séta­hajózás alatt a Levente Zenekar fogja szórakoztatni a résztvevőket. A sétahajózásra — a közönség részére — korlátolt számban jegyeket bocsájt ki a rendezőség, amelyek 1 pengős árban Ámon Károly fűszer- és csemegeüzlelé- ben június hó 1-től kezdve válthatók meg. A belépőjegyekből származó jöve­delmet a sétahajózáson résztvevő sebe­sült honvédeink megvendégelésére for­dítja a rendezőség. A sétahajózás időtartama 1 óra, úgy hogy a délután 3 órakor induló gőzös délután 4 órakor fog kikötőhelyére visz- szatérni. A torlódások elkerülése végett a beszállás már d. u. egynegyed 3 órakor megkezdődik. A sétahajózásra az Esztergomi Vörös- Kereszt Választmány tagjait és sebesült honvédeink hozzátartozóit ezúton is meghívja a Rendezőség. HÍREK A hercegprímás ötvenezer pengője kezdette el azt az országos gyűjtést, amelyet a magyar katolikus társadalom, nevezetesen az Országos Katolikus Diák­otthon Nagybizottság indított el a kato­likus magyar közép- és főiskolai diák­otthonok létesítésére. A bíboros főpásztor ezzel a megajánlá­sával kapcsolatosan szeretettel kérte a nagybizottság díszgyűlésén összes ma­gyar testvéreit, nyissák meg szívüket és adakozó kezüket és adakozzanak a szent célra. Valóban szent ez a cél: a magyar jövő biztosítása az ifjúság megmentése, neve­lése, gyámolítása, — minél erősebbé, erkölcsösebbé tétele által. Sorsdöntő idők figyelmeztetik erre a nemzetet. A történelmi órákban, amikor a nemzet léte forog kockán, nem tehetünk okosabbat, bölcsebbet a magyar ifjúság erősítésénél. Nincs ma olyan anyagi áldozat, amely felérne azzal, hogy életerős, küzdeni képes magyar ifjúság léphet a megújuló magyar élet tereire akkor, amikor arra a legnagyobb szükség lesz. Biztosítani kell minden rendelkezésre álló eszközzel azt, hogy — mint a miniszterelnök mon­dotta — annak idején egy jobb, nálunk különb fiatalság vehesse át majdan a vezetést az országban. Hisszük, hogy a november hó 15-ig tartó országos gyűjtés nagy eredménnyel zárul majd és a bíboros hercegprímás adakozásra hívó szavát és nemes példá­ját minden tehetős katolikus magyar ember követni fogja. Az esztergomi bencés gimnázium I. osztályába az 1943-44, tanévre a tanulók előjegyezhetők a hivata­los idő alatt (d. e. 10—11 óráig) igazgatói irodában. Felvételre jelent­kezhetnek azok az 1930. szeptember 15-ike után született tanulók, akik az elemi iskolának IV—VI. osztá­lyát legalább általános jó eredmény­nyel végezték. Esküvő, özv. Búri Józsefné (Esz­tergom) és Szabó Béla (Budapest) f. hó 27-én házasságot kötötek. (Min­den külön értesítés helyett.) Az Esztergom vármegyei Állatte­nyésztő Egyesület június hó 4-én, pénteken tartja meg a f. hó 18-ikí állatszemlén törzskönyvelésre alkal­masnak talált tehenek és vemhes­üszőknek állományfelvételét. Az ál­lományfelvételnek helye és ideje Esztergom-nagyvárosi gazdák részé­re reggel 8 órakor a Rudnay Sán- dor-tér, míg a szentgyörgymezei gazdák részére d. u. 2 órakor a múltkori állatszemle színhelye. Az Állattenyésztő Egyesület felkéri azo­kat a gazdákat, akiknek törzsköny­velésre alkalmas tehenük és vem­hes üszőjük van, hogy állataikat a jelzett helyre vezessék elő. Beírások a Kereskedelmi Szak- tanfolyam fiú és női tagozatának mindkét . évfolyamára június 21 — 22-én d. e. 8—12 óráig lesz a Ke­reskedelmi Társulat székházában (Ferenc 3ózsef-út 34. szám). Sziik- iéges okmányok: születési anya­könyvi kivonat, polgári iskolai, vagy gimnáziumi IV. oszt. bizo­nyítvány, új raoltási bizonyítvány. Évi díj összesen 170 pengő. Felvétel a leányliceutn I. és a II—III., a tanítóképző IV—V. osz­tályába. A líceum 1. osztályába csak az vehető fel, aki valamely hazai gimnázium, vagy polgári iskola IV. osztályát sikerrel elvégezte és 18-ik éleiévét lugyanazon év szeptember havának 15. napjáig még nem töl­tötte be. A felzétel a tanuló okmá­nyainak : születési anyakönyvi ki­vonat, keresztség igazolása, az elő­ző évi bizonyítvány átadása és fel­vételi díjak befizetése alapján tör­ténik. A tanuló származási igazolá­sához szükséges okmányokat bemu­tatja, kiknek szülei már igazoltak, csak az igazolási számot hozzák. A felvétel alkalmával minden tanuló­nak személyesen kell jelentkezni, atyja, gyámja, vagy azok felnőtt megbízottja kíséretében. A beiratás junius 12-én lesz d. e. 9—11 óráig a II—V., 11—1 és d. u. 3—5 óráig az I. és a felsőbb osztályokba más intézetekből jelentkezőket írják be. A pótbeírások szeptember hó 7-én lesznek. Biztos jövőt óhajt gyermekének? Adja gyakorlati pályára! Tovább akarja taníttatni gyermekét a ke­reskedelmi középiskolában? írassa be a kétéves fiú és női kereske­delmi szaktanfolyamra! Ma min­denütt nagy az elhelyezkedési le­hetőség. Asztaliténnlsz verseny. Folyó hó 23-án délelőtt zajlott le az Eszter­gom és Dorog leventecsapatai közti asztali tenniszverseny. Az eredmény a következő volt. egyéniben : 1. Si­mon (DLE). 2. Búkor (ELE). 3. Dam- janik (DLE). Párosban : 1. Beneze- Kulauzov (ELE), 2. Szűts—Lázár (ELE), 3. Simon—Demjanik (DLE). Végeredményben az esztergomi csa­pat győzött 7:5 pontarányban. Felhívás a szovjet elleni harcok kitüntetettjeihez. A katonai pa­rancsnokságok felhívják mindazo­kat, akik a szovjet elleni harcok során kitüntetésben részesültek, fényképeiket állománytestükhöz azonnal személyesen vagy postán juttassák el. Fényképük hátlapján tüntessék fel nevüket, rendfokoza­tukat, csapattestüket, továbbá, hogy mely kitüntetés birtokosai s hogy a kitüntetés adományozása a Hon védségi Közlöny melyik számában jelent meg. A fényképek elkészíté­sével járó költségeket a kincstár nem téríti meg. Elemi iskolai végzettséggel, kü­lönbözeti vizsga alapján, be lehet iratkozni a kereskedelmi középis­kolába. A Hivatalos Közlöny egyik legutóbbi száma közli azt a V. K. M. rendeletet, amely lehetővé teszi azoknak a fiúknak és leányoknak, akik az elemi iskola nyolc osztályát jeles eredménnyel végezték, hogy különbözeti vizsga alapján beirat­kozzanak a kereskedelmi közép­iskola első osztályába. A felvételi vizsgát az illetékes kereskedelmi középiskola tanárai előtt kell le­tenni, anyagáról még nem történt részletesebb intézkedés. A fenti V. K. M. rendelet értelemszerűen a kereskedelmi szaktanfolyamokra is vonatkoztatható, ennek részletes megállapítása most van döntés alatt. Nem szállítják le a kenyér- adagokat. üjra azt a hírt terjesztik ismerétlen forrásból, hogy a köz­ellátási kormány az új termésig csökkenti a kenyér- és lisztfejada­gokat. Illetékes helyen a követke­zőket mondják erre a híresztelésre: Ezek a híresztelések részben lég­ből kapottak, részben pedig szán­dékos rosszakaiat következményei. Az új termésig semmiféle csökken­tés nem lesz, mert a fejadagokat a rendelkezésre álló tartalékhoz mérten szabtak meg. Azt is közöl­ték, hogy a liszt és kenyér minő­ségét állandóan ellenőrzik és azok ellen, akik ezekkel üzérkednek, a legszigorúbb módon bánnak el. Tankönyvekkel kell támogatni a szegény gyermekeket. A belügymi­niszter körrendeletét intézett a tör­vényhatóságokhoz, melyben felhívja figyelmüket arra, hogy a területü­kön lakó szegénysorsú gyermekek tankönyv és tanszerellátásának tá­mogatásáról gondoskodjanak.

Next

/
Thumbnails
Contents