Esztergom és Vidéke, 1943

1943 / 39. szám

2

ESZTERGOM és VIDÉKÉ

1943. május 15

Már Kr. e. időkben nyomát találjuk bizonyos pénzváltó és bankári műveleteknek és a kereszténység gyermekéveiből, a Bibliából tudjuk, hogy a Megváltó kiűzte a pénzüzéreket a templomból, mint a népek csoportos gyülekező helyéről. A középkori pénzváltók meg a város nyílt piacán folytatták pénzváltó és hitelező tevékenységüket. A lombardiai zsidók zálogtárgyakra nyújtottak kölcsönt, innét származik a ma is használatos lombard-kölcsön elnevezés, A legelső bank Olaszországban keletkezett és 1156, vagy 1171-ben a velencei köztársaság kormánya alapította. Középkortól indult az állami és uralkodói pénzverés, de elindult sötét útjára a hamis fémpénz is, ami viszont a közlekedés és közbiztonság nehéz végei miatt is a giró-forgalom kialakulására vezetett. Amerika felfedezése után Európa északi és nyugati részén élénk kereskedelmi élet alakult ki, ami az amsterdami és hamburgi bankok alapításához vezetett,

Országunk a török hódoltság lenyűgöző hatása alól csak lassan ocsúdott fel, Megfogyatkozott népessége helyzetén az örökös belvillongás és az osztrák iga is csak pusztítólag hatott.

1694-ben alakult a világ leghatalmasabb bankja, a Bank of England, mely intézmény segítette kibontakozásra Európa nemzeteit, köztük a mi koronánk megszilárdítását is a világháború után. A franciák első bankja 1776-ban, a bécsi Nationalbank pedig 1816-ban alakult.

Magyarországon csak jóval később indul meg a pénzintézetek alapításának korszaka és a XIX. század derekáig nem volt még rendszeres bankári tevékenység. A hitelműveleteket ez időben még a görög kalmárok és zsidó pénzváltók látták el. Földesuraink és vagyonos kereskedőink pénzfeleslegeíket a Királyi Kamara hitelpénztáránál helyezték el, de az igy egybegyült milliókat az állam használta fel a saját céljaira.

Nagymagyarország legrégibb takarék- pénztára az 1836-ban alakult Brassói Általános Takarékpénztár volt, ám ez a német szervezetű intézet különleges helyzete folytán, s mert az ország határán működött, alig számítható magyar intézménynek.

Mi a Fáy András által 1839-ben alapított Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület működésének megindulása óta számítjuk a magyar pénzintézetek hosszú sorának elindulását. Pestvármegye egyik szerény szobájából sugárzott ki elsőnek az új korszakot megteremtő alkotó nap fénye.

A pesti példát rövidesen követi az Aradi Első Takarékpénztár 1840-ben, majd Nagyszeben és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 1841-ben, Pozsony és Sopron 1842. évben.

Az 1844. év több magyar pénzintézet alapításának ideje ; ez évben létesült a győri, a kőszegi és a kassai, továbbá ami az esztergomi polgárságot legközelebbről érdekli, az Esztergomi Takarékpénztár. Alakulásának körülményeit alapos tanulmányban ismerteti Reusz József, az Esztergomi Takarékpénztár R. T. 50 éves története c. 1895-ben megjelent müve. A pesti példát 5 év múlva 6-iknak követte tehát városunk. A felsorolt városok a múlt század derekán igen fontos kereskedelmi gócpontok voltak.

A következő 1845. évben ismét több új intézmény létesül, igy Eperjesen, Komáromban, Miskolcon és Nagykanizsán, majd Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Veszprém városokban. 1846-ban 9, 1847- ben 5, de a minden magyarnak fájdalmasan dicsőséges 1848-ban már csak 2 új takarékpénztár alakult.

A magyar szabadságharc vérzivataros idejében működött 36 pénzintézet mint látjuk, az ország dunántúli és felvidéki részében és Erdély fontos városaiban, míg a magyar alföldön ebből a számból csak 2 intézet volt. A földmívelő őstermelő alföld népe csak később kapott kapcsolatot a fejlettebb nyugattal, bár a városokban már itt is erős közgazdasági élet nyomai mutatkoztak. A szabadság- harc leveretése, politikai és gazdasági, majd a Bach-korszak elnyomatása, Kos- suth-bankók elégetése, a súlyos veszteségtől legyengült gazdasági élet, a lelkeken uralkodó csüggedés csak lassan engedte az öntudat ébredését és az önbizalom életrejutását. Nem is alakult 1857. évig újabb pénzintézet országunkban.

nemcsak vélt sérelmek mielőbb orvoslást nyerhessenek.

— Ne méltóztassanak azonban félreérteni : a legjobban szeretnék a megye Harun al Rashidja lenni, aki személytelenül és felfedetlenül kóborolja be annak földjét s aki előtt azután gátlások nélkül tárulhat fel az a valami amit legelőször szeretnék itt megfogni : a vármegye közönségének lelke.

— Ezt így elgondolásom szerint sajnos nem tehetem meg, de bízom benne, hogy a részemről őszinte, érdek és számítás nélküli közeledés le fogja bontani az idegennel szemben mindig érzett, sokszor titkolt, de néha meg is nyilvánuló tartózkodást.

— Azok a szíves és bizalmat előlegező szavak, melyekkel engem most fogadni méltóztattak, minden reményt megadnak arra, hogy bízhassam szándékaim és törekvéseim megvalósíthatásában.

— Tudniillik csak egyet szeretnék : ezekben a gondterhes, az idegzetet amúgy is igénybevevő nehéz időkben a tekintetes törvényhatósági bizottság részemre nélkülözhetetlen segítségével s tisztikarom megértő, lelkiismeretes munkájá- /al minden körülmények között továbbra is megőrizni a békességet és nyugalmat, mely minden építő munkának elengedhetetlen előfeltétele.

— Ezzel azonban egy másik célomat és szándékomat is elárultam. Azt tudniillik, hogy építeni is szeretnék, tovább fejleszteni a már meglévő és működő szervezetet. Nem önös célból, hogy maradandó emléket hagyjak magam után, hanem azért, mert tudom, hogy az életet nem lehet megállítani, a spontán jelentkező fejlődési törekvést nem lehet elfojtani.

Ezután megköszönte a hozzá intézett őszinte szavakat és kérte a főispán, a tisztviselők és a törvényhatósági bizottság őszinte és megértő további támogatását.

Végül bejelentették a törvényhatósági bizottságnak, hogy a m, kir, belügy- niniszter Esztergom vármegye ideiglenes hatállyal kinevezett tisztviselői közül dr. vitéz Únody-Jánoskúti Józsefet vm. főjegyzővé, dr. Szöllőssy Tibor Istvánt és dr. Rogriin Jenőt vm. aljegyzővé, dr. Szalay Gyulát vm. tiszti főügyésszé, Maros Antalt az esztergomi járás, dr. Eleméri Imrét a párkányi járás főszolga- bírájává, dr. Riedl Ferencet és dr. Reviczky Gézát szolgabíróvá végleges hatállyal kinevezte.

*

Igaz Lajos alispán 1891. március 20-án született Budapesten, nős, 3 gyermek atyja. Iskoláit Budapesten végezte. Végigharcolta a világháborút és mint hadnagy szerelt le, több kitüntetés tulajdonosa. 1926-ban kezdte meg Baranya vármegye szolgálatában közigazgatási pályáját. 1938-ban Gömör-Kishont vármegye II. főjegyzőjévé, 1939-ben főjegyzőjévé nevezték ki. A m, kir. belügyminiszter 1943, április hó 30-án Esztergom vármegye alispánjává nevezte ki.

Pénzintézetek alakulásáról

(Tanulmány.)

Irta ; Einczinger Ferenc.

Mikor az ember, mint a fejlődés magasabb fokán álló egyén már határozott körvonalakkal, az öntudat biztos érzésével s a szükségletek kielégítésének tudatos rendszerével jelenik meg a földön, hogy a maga felsőbb életét élje, már akkor, a ködbeveszö múltban, elindult a hitelélet kezdetleges alakja. Elindult a kereskedelem ősi formája, a termelt javak kicserélése, mely már legkezdeti időben sem nélkülözhette a hitelt, mert a csere kéztől-kézbe sokszor nem volt azonnal lebonyolítható.

Hosszú évezredek lassú folyamata elvezette az embert a földmívelés és állat- tenyésztéshez, ami már új életformákat, új társadalmi helyzetet teremtett. Dacára, hogy már Szuméríában és Egyp- tomban, a fáraók korában ismerték a nemes fémeket, a pénz, mint értékmérő csak jóval később került forgalomba. A nép már mai viszonylatban is jól élt, jól öltözködött, kényelemben Lakott. Babilonban már arany- és ezüstrudak kerültek forgalomba. Első vert pénz I. Dárius idejéből ismerünk. H. G. Wells szerint a rabszolgaság hanyatlása a pénz megjelenésével indult el, iamí új lendületet vett a népek érintkezési és gazdasági életében. A későbbi századok haladásában a görög nép, Róma, majd a középkor világhatalmiaín keresztül fokozatosan eljutunk a ,,pénz és hitel' a világi nagyhatalmak nagy hatóerejű mai forgalmához,

A pénz és hitel mai közgazdasági életünk alig nélkülözhető eszközei. Azok szerves és okszerű kezelése és irányítása a pénzintézetek hivatása. Itt kell, hogy összegyűljenek a tőkefeleslegek, hogy a gazdasági élet szervezetébe szétáradva megtermékenyítsék a népek gazdasági életét,

Látogatás Bánsághy

Az Esztergomi Széchenyi Kaszinó dísztermében ma képkiállítás nyílt meg. Bánsághy Vince festőművész az elmúlt esztendő munkásságáról számol be ennek a kiállításnak keretében. Ez a kiállítás cáfolata annak a sokszor hallott esztergomi mondásnak, hogy itt minden halott, hiába való fáradság, nehezen mozdul a lakosság a művészi értékek iránt.

Ezzel a cáfolattal fogunk találkozni a megnyíló képkiállításon. Bánsághy Vince a felszabadulás éveitől kezdve szorgalmasan látogat el városunkba és itt valósággal meghódította a város művészetet szerető közönségét. Nem szorul bővebb bemutatásra, mert képei, melyeken szép esztergomi tájaink és szűkebb pátriája, Helemba bontakoznak ki, mindennél jobban beszélnek. Művészetének értékvonalát nemcsak országosan ismerik, de neve ismerős már külföldi viszonylatban is, s a művészeti életre bénítólag ható mostani világháború előtt egyre élénkülő kapcsolatot tartott fenn külföldi művészi körökkel.

A mai nappal megnyíló kiállítás seregszemléje az utóbbi két esztendő eredményének, amely a művészet nyelvén el fogja mondani annak történetét... Mi azonban az élő szó sokkal egyszerűbb, de közvetlenebb nyelvén kivánunk tőle beszámolót hallani, s felkerestük őt otthonában.

A párkánynánai vasútállomástól indul velünk méltóságteljesen a pesti vonat s alig tizenöt percnyi zakatolás után érünk el Helembára. A vasúti dombról leérve jutunk be az elég szegényes falucskába. Muskátlis ablakok, a házak előtt játszadozó gyerekek fogadnak.

Bánsághy név kimondása után útbaigazítanak, az Ipoly partja felé, ahol a távolban a gyümölcsfák között feltűnik a művész szürkepalás tanyája. Ha igy megállók távol a lakástól, nem is mondhatok el róla mást, mint azt, hogy Bánsághy Vince a harmóniák mestere. Minden összhangba olvad környezetében. Háttérben a Máría-nosztrai hegyek, az Ipoly és a Duna alkotta félsziget. És a nagy csendben az ütemet, az életritmust a szobi hídon átrobogó személy- és gyorsvonatok sokasága adja.

A hosszú kerten végigsétálva a gazdasági udvar és méhes mellett elhaladva jutunk a falutól távol lévő kastély csendes birodalmába, Ez a távolról tanyának nézett kis ház valóban kastély, még hozzá művészi. A lépcső kőoroszlánjai mellett megállva érezzük már a kora tavaszi virágok között, itt a világeseményektől távol, hogy itt a béke, a nyugodt csendes élet és a boldogság tanyázik.

Vince festőművésznél

Amilyen szép az épület körül minden, olyan pazarul van a kis lakás berendezve. Az előszoba, a fogadó és a műterem remek berendezése mellett a falak roskadoznak a sok képtől. Sok itt a kép, de mégsem bántóan sok a szemnek.

A művész helyett — maga is derüt- árasztó kedves úriasszony — a feleség fogad. Az ezernyi szinpompában nem tudjuk a kedves fogadtatásnak, az őszinte magyaros vendégszeretetnek, vagy a képeknek örüljünk.

A fogadóban és a műteremben festmények mindenütt. A falakon, az asztalon, minden sarokban leállítva, széken, rekamién, a kiállításra készülődés hatja át a termet. Az uralkodó elem a sok esztergomi és a vidék gyönyörű képei. Mély természetszeretet jellemzi ezeket a képeket olyan lélekbe-nyúló, titkokat nyi- togató áhitattal, amilyen kevés művész képein tükröződik vissza. A Duna vagy az Ipoly partján szinte érezni a föld és a víz illatát, téli képein megcsikordul képzeletünkben a hó, a* balatoni képein halljuk a hullámverést, az őszi szél vagy a tavaszi szél hullámzását szinte érezzük képein. De találkozunk egészen ismerős tájakkal és emberekkel is.

Amíg így gyönyörködünk, a ház vendégszerető asszonya asztalra varázsolja konyhájának és házának kincseit. Van itt „mohos csuka" (így nevezi a kolbászt a művész), méz, befőtt stb. Igaz, távol dörögnek az ágyúk, de azért Helembán megtermett minden. Bánsághy Vince önellátó,

A javakorbeli férfi elmondja, hogy távol az emberek zajától már a háború előtt önellátásra rendezkedett be, voltak tehenei, dísznai, az udvaron nyüzsgött a sok baromfi, a kert egyik része konyhákért, amely megtermi az egész évi konyhaszükségletet, a akiás mellett az egyik felén a föld kapásnövényeket, a másik felén a szükséges gabonafélét termi meg. A kert tele különféle gyümölcsfákkal, a ház előtt lugas húzódik, a fák alatt 40— 50 méhcsalád sokszínű kaptárja tarkáink. A ház előtt a virágok sokfélesége pompás, ezek a művész modelljei. Lenn az Ipoly zöldes vizén fehér csónakot hintáznak az apró hullámok.

Bánsághy Vince nemcsak festő, hanem ezermester, őstermelő, kitűnő műasztalos, nagyszerű építész, elsőrangú halászmes- ter, szakértő kertész és méhész.

Az épület alsó részében a konyha mellett van az asztalos műhely, ahol a művész feleségével együtt téli estéken készíti a kereteket. Ha a képsk kereteit nézzük, akkor csodálattal állapítjuk meg, hogy azok olyan változatosak, mint a művész képei és felveszik a versenyt a legelső képkeretgyár készítményeivel.

Ha jön a tavasz méhészkedik, vagy az Ipoly partján festői szép vidékben gyönyörködve, végtelen türelemmel horgászgat.

Beszélgetés közben a művész felesége elővesz több albumot, amelyek fényképekkel, kivágott újságcikkekkel vannak tele. A fényképreprodukciók között ismerkedhetünk meg Bánsághyval, mint portréfestővel, A reáliák szempontjából talán ez a legérdekesebb ága művészetének. Édesanyja, felesége, prel. kanonokok egész galériája, s még egész sorozat rendelésre készült arckép, amely már kiállta a kritikát. Bánsághy Vince komoly művészettel rajzolja meg beszédes fejeit, s minden arcon életteljesen tükrözik vissza az egyéniség.

így szemlélődünk a műteremben, a- meiyben úgynevezett „lázas munka" folyik. A művész családjával rendezi az anyagot. Az anyag szép, gazdag és értékes, s örömmel érezzük, mint már annyiszor, hogy Bánsághy Vince nem is helembai, hanem esztergomi.

Ott áll a sok kép előtt a művész és mi a terveiről érdeklődünk tőle.

— Különösebb terveim nem alakultak ki — kezdi beszédét — a háború miatt. Irányvonalam ma is az, ami a háború előtt volt : a munka és a kötelességteljesítés. Dalgozni, fejlődni, beleadni becsületesen minden energiát a munkába, ezek az elgondolásaim. Csendben festeni az országnak ezt a szép városát és az örök természetet magyar szívvel és lélekkel.

Jelentős sikereiről már beszámoltunk ennek az újságnak hasábjain, ami időn- kint a művészt érte. Mi hisszük, hogy a régi sikert még jobban öregbíteni fogja a mostani kiállítás és mi szeretettel felkaroljuk, támogatjuk és magunkévá tesz- szük Bánsághy Vince művészetét.

A kiállítás méltán tarthat számot a nagy érdeklődésre, melyet máma, Etter Jenő dr. polgármester nyit meg d. u. 5 órakor a Széchenyi-kaszinó nagytermében. A kiállítás nyitva f. hó 15-től 24-ig, d e. 9 órától este 6 óráig.

HÍREK

Gyászhir. Özv. Márkus Ferencné sz. Manhart Anna f. hó 14-én életének 89 éves korában elhunyt. Temetése f. hó 16-án, vasárnap d. u. 4 órakor lesz a belvárosi temetőben. Márkus Kálmán ny. fővárosi és Márkus Ferenc esztergomi elemi iskolai igazgatók édesanyju kát gyászolják az elhunytban.

Májusi litániák szónokai Vízivároson. Május 15-én KÖrmendy István piefektus, hittanár; 16-án dr. Gianits József hittanár; 17-én dr. Jámbor Mike bencésgimnáziumi igazgató; 19-én P. Csontos Tivadar; 20-án Kövér Lajos bencéstanár; 21-én Tarda Jenő hittanár;

22-én Kovács István segédlelkész; 23 án dr. Vajda József teológiai tanár.

Halálozás. Kapisztory Ferenc tart. tüzér százados, több katonai kitüntetés tulajdonosa, a Petz Iparművek Rt. főtisztviselője, f. hó 13-án váratlanul elhunyt. Temetése f. hó 15-én volt a szentgyörgymezői temetőben. Halala nagy részvétet keltett városszerte.

Az Osztge emlékezése Hőseinkről. Az Országos Szent Gellért Egyesület, miképen már két évtizede, május 21-én d. u. 5 ótakor a Budapesten, a Szent Gellért kegyelethelyen tartja meg ezidei hősi emlékünnepségét írói és művészi kiválóságai közreműködésével. Alkalmi beszédeket mondadak dr. Tóth László egyetemi tanár, a Nemzeti Újság főszerkesztője és dr. Szent- iványi Gábor ny. államtitkár.

Eljegyzés. Koráik Mancika és Molnár Pál jegyesek.

A leventéknél is kötelező az egyházi házasság A honvédelmi miniszter intézkedett, hogy a leventék házasságukat egyházukkal is áldas- sák meg. A rendelet felhívta a levente csapatparancsnokokat, hassanak oda, hogy amiként ezt a honvédségnél is kötelezővé tették, a le- venteintezményen belül ugyanígy minden esetben gondoskodás tör-r tenjék az egyházi esketésryl.