Esztergom és Vidéke, 1942
1942 / 32. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE 1942. április 22. megváltoztatni akarás idézte elő, — ott van a hozzá nem értés, ahol még azt sem tudják, hogy a város felelős képviselete a kereskedelmi iskola felállítását maga is kérte, — de csak mint párhuzamos tagozatot! Ez ugyanis lényeges megterheléssel nem járna, s a város eszerint csak abba nem hajlandó belemenni, hogy a nálunk még^ki nem próbált iskolatípus a 85 éves, virágzó kultur- turintézmény romjain — annak helyébe — állíttassák fel. Még egyet . . . Figyelő,jaki nem tudni milyen alapon magát Esztergom „közvéleményének“ is kinevezi, nagy hangon álláspontja igazolására „erős bizonyítékokat hoz fel“, hogy oda döröghesse : Ezeket tessék megcáfolni ! fiát nézzük ezeket a bizonyítékokat. 1. „A nagyközönség érdeke“ . . . a 64 oldalas Emlékirat bőven foglalkozik azzal, mi a nagyközönség valódi érdeke, — a gimnázium fenntartása mellett szóló száz és száz aláírás pedig igazolja, hogy hol a nagyközönség. 2. „A jelen magyar közéleti fordulat" . . . Nem tudiuk, hogy a Van Esztergomnak egy vadregényes völgye. Úgy tudom, hogy Méhes-völgynek nevezik, legalább addig, amíg az erdőhöz nem csatlakozik. Voltaképen a későbbi elnevezése talán téglahazi dűlő. Lehet, hogy itt összezavarodnak a fogalmak ,,, Szerintem a Méhes-völgy elnevezés a helyes. Az már most a kérdés, vájjon honnan származott ez az elnevezés. Azt hiszem, hogy ezt kevesen tudják s legfeljebb a ma nyolcvan-kilencven esztendős aggok emlékezhetnek arra, hogy miért nevezik így ezt a völgyet ? Nehogy tehát ez a kérdés felelet nélkül maradjon, megemlítem, hogy a múlt század ötvenes éveiben néhai Maiina János esztergomi jómódú polgár, néhai Maiina Lajos volt polgármester atyjának kezdeményezéséből Esztergomban egy Méhészeti Társulat alakult. Az alapítók között volt Havasi Imre takaréktári ügyész, Grósz Antal, Kollár Mihály, Schwartz József, Horváth Mihály, idb. Brenner József, idb Eggenhof er József, idb. Frey Vilmos, Bayer Antal, Brutsy Márton, Kis István, Kara Ferenc, Tóth Ferenc Szálkái, Pisuth István és még igen sok lelkes polgár. Létesítettek egy hatalmas méhest a Látóhegy keleti oldalán .. , Ez a hely az öreg téglagyárral szemben fekvő domb, amely felett már kezdődött az erdő, előtte pedig a kultúrált völgy és azontúl a Füvellői rét. Méhte- nyésztésre tehát alkalmas volt ez a határrész, mert az erdő és a rét megfelelő méhlegelőt biztosítottak, sőt a város a nagykiterjedésű területet e végből erdősítette is. A társulat előttem ismeretlen okból alig egy évtizedes fennállás után feloszlott. A domboldalon ezelőtt har- minc-egynéhány évvel még láthatók voltak a méhesnek romjai. Nos, ezután a méhésztelep után nyerte az a tájék a Méhes-völgy elnevezést. A Méhes-völgy és az öreg téglaház között húzódik a Hutaszentlélek felé vezető vicinális út, amely a városi erdőbe torkollik. Itt az erdőben egy keskeny, de vadregényes völgy jelentkezik s annak Hutaszentlélek irányában vett baloldalán áll Pádvár. (Hogy az utóbbi időben miért nevezik Árpád-várnak, igazán érthetetlen ? ! Inkább lehetne Apát-vár.) Magas, átlag két-háromszáz méternyi magasságra emelkedő hegykoszorú által övezett, különállóan mutatkozó, erdővel borított mintegy százméternyi magasságú, félkúp alakú domb ez a' Pádvár. Miért nevezik így, senki sem tudja és ez irányban adatokra nem találtam. Az bizonyos, hogy a magányos domb a völgy kapujánál várszerűnek hat. Lehet, hogy éppen ezért nyerte a nevét is, bár az is lehetséges, hogy valamikor talán Apát- vár volt a neve. Az esztergomi magyar ugyanis szeret bizonyos szavakat megrövidíteni és hogyha a zátonyt átonynak, a záport ápornak mondja, feltehető, hogy az Apátvárból is elhagyta az a betűt, a t betűből pedig d betűt csinált és így maradt reánk a Pádvár elnevezés. Hogyha már ennyire vagyunk, felmerül az a kérdés, hogyan kerül a szó végződésébe a vár szó ? Mert ez azt jelentené, hogy azon a dombon vár volt. Ezt sem lehet kideríteni. A domb ormán ugyanis nyoma sincs ősi építkezésnek, már pedig hogyha azon erődítmény lett volna, lehetetlen, hogy annak alkotó elaKállay-kormány mennyiben jelent más irányt, mint a Bárdossy, Teleld vagy az előbbi kormányok, de ha jelentene is, „a közéleti fordulatából a megfelelő konzekvenciák levonása az állam és nem a város feladata, más szóval, az állami iskolapolitkiai feladatokat megoldani állami pénzzel kell, nem pedig a város megterhelésével. 3. „Az új magyar feladatok, melyek gazdasági világversenybe sodorták már eddig is az országot “ .. . fiogy ezzel a derék Figyelőnk mit akar mondani, nem tudjuk pontosan . . . talán az „eddig is sodorni“ kifejezésből következtetve rosszalja az államvezetést valamilyen irányban. Azt sem értjük, milyen feladatok betöltésénél versenyzőnk az egész világgal . .. Nem tudjuk, de az a gyanú támad bennünk : valószínűleg ő maga sem tudja ... Hisszük, hogy a M. S. szerkesztősége sem ért egyet e cikkel, —ha ez valóban így lenne, úgy kérjük, jelezze ezt máskor valamilyen diszkrét finom formában . .. például szedesse — zöld belükkel. mei annyira eltűnjenek, hogy belőlük még a köerősségű kötőanyag is hiányozzék. Aki ezen megemlékezés címéből arra következtetett, nogy majd egy régi var- omladék titkainak ismertetéséről fog szólni a rege, sajnos, csalódott, mert Radvar sohasem volt egyéb erdővel benőtt, az őt környező sziklás hegyek kőzetétől merőben eltérő kőzetből álló dombnál. Mi hát a titka ennek a dombnak ? Akinek kedve tartja, az e sorok olvasása után vegye a botját és randuljon ki a már említett erdei völgybe és keresse fel Pádvár dombját ! Szinte rá van írva az ismertetőjel, mely abban nyilvánul, hogy a domb kőzetébe kapaszkodó fáknak a talajból kimosott gyökerein világos-sárga por jelentkezik. De nemcsak a gyökerek virítanak a sárga portól, hanem a domboldal málladékos pora is. Hát ez a Pádvár titka ! Amikor a század elején a város árvédelme érdekében a munkálatok megkezdődtek volna, az azok vezetésére hivatott néhai Hajagos Imre m. kir. műszaki főtanácsos elmondotta, hogy a partbiztosításhoz vízálló kőanyagra volna szüksége és költségkímélés végett szeretné, hogyha az a közelből volna beszerezhető. Tudom, hogy a városi határ bővelkedik az ilyen kőanyagban, azt javasoltam Ha- jagosnak, hogy mielőtt idegen helyen kötné le a a szükségletet, nézzen körül a határban a végből, hátha találna alkalmas anyagot. Javaslatomat elfogadva, felkért, hogy felfedező útjára kisérjem el. így történt, hogy a kőzetek vizsgálata közben elérkeztünk Pádvárhoz is. Itt azután alapos szemlélődés után azt mondotta nekem : Ilyen furcsa helyzetet még nem láttam. Megnéztem a strázsa-hegyi kőzetet, amely jelentékenyen kvarc, bejártam az esztergomi határ domborulatait, amelyek általában mészkő-alakulatok, voltam a szentgyörgymezei határ dombjain, amelyek trachitból állanak, de azt álmomban sem hihettem, hogy olyan helyre akadjak, ahol a kőzetnek egyik alkateleme a — kén. Ez a sárga por, amely itt bőven jelentkezik, azt jelenti, hogy ez a domb (t. i. a Pádvár) nem egykorú a környezőkkel, vagy ha igen, úgy feltolódása olyan rétegből történt, amelyben jelentékeny mennyiségű kén és vas volt, vagy van felhalmozva. Jelent ez a sárga por mást is. Nevezetesen azt, hogyha ennek a dombnak alján, a balfelé menő völgyeletben fúrások történnének, bizonyos, hogy a feltárt víz kénes, vasas, magnézíumos tartalomban egyike volna a leggazdagabbaknak. Sokáig tanakodtunk Pádvár dombján és annak aljában s nem elégedve meg a már is meglepő felvilágosítással, további nyilatkozatra kértem a kitűnő szakférfiút, aki még ezt mondotta : úgy vélekedem, hogy ezalatt a domb alatt, vagy annak közelében legalább 900—1000 m mélységben forró és pedig erős kéntartalmú víznek kell lenni. Lehet, hogy az a réteg, amelyben a vízgyűjtő van, ugyanolyan mélyen fekszik, mint a Dunaalmá- si vagy sárísápi meleg kénes forrásoké ; lehet, hogy mélyebben található a sárisápi melegvizü ló forrásainak eredeténél, d» bizonyosra veszem, hogy a budai, különösen pedig a margit-szigeti, továbbá a városligeti artézi forrásokkal egyszintűnek kell lennie. Pádvárról emlékezve, eszembe jutott ez az értékes tájékoztató. Hej ! Hogyha Esztergomra is rásütne a nap ! Hogyha a Pádvár-völgyében csodaforrás ontaná gyógyerejű vizét ! Milyen bájos, pormentes üdülő- és fürdőtelep létesülhetne ezen a tájon ! Aki nem restelli a fáradságot, menjen ki az említett helyre. Nézzen körül. Nézze a domb oldalának sárga porát, a fáknak a talajból kikandikáló, sárga réteggel vastagon bevont gyökereit, vizsgálja meg a dombot alkotó kőzetet s annak egy öklömnyi darabját tegye kokszkályha tüzébe s amikor az vörös izzásba jön, dobja hirelen hideg vízbe és lehűlése után törje szét. E művelet után az izzított kődarab törési felületein gyönyörű apró nyolcszegletű piros gránátszemcsék fognak előtörni. Ez is ritkaság. Legalább Esztergomban az. íme, Pádvárnak nemcsak egy, hanem több titkát is lelepleztem. O’sváth Andor. A Katolikus Legényegylet Csepreghy-ünnepélye Vasárnap délután 5 órakor a Fürdőszálló termében tartotta meg a Kát. Legényegylet Csepreghy Ferenc első, alapító dékánjának, a Népszínház titkárának emlékünnepélyét. A megjelentek sorában ott láttuK vitéz Szívós- Waldvogel József ny, vezérőrnagyot és nejét, dr. Etter Jenő polgármestert és nejét, dr. t elber Gyula tb, kanonok, plébános, egyházi elnököt, Bartal Alajos tanügyi főtanácsost és nejét és az ipartestüiet részéről Hermann Lajos ipartestületi elnököt. Az ünnep bevezetéséül az Egylet dalárdája Ammer Józset karnagy vezénylésével, szép kidolgozásban énekelte „Dicső az Ur című eneket. Az énekszám után dr. Csonkás Mihály városi polgári iskolai igazgató mondott ünnepi beszédet. Beszéde bevezetőjében ismertette a mai állapotokat és azokat összehasonlította az elmúlt világháború állapotaival. Az elmúlt háborúban az anyag, a jelen háborúban a szellem győzedelmeskedik. Ezután vázolta azt a kort, amelyben Csepreghy Ferenc élt. Röviden ismertette annak életét. Kiemelte az Esztergomban eltöltött éveket. Részletesen ismertette vándorútját és annak hatásait a fiatal iparosra, később népszínmű íróra. Alkotása közül az első helyet népszínművei foglalják el, melyek kedveltebbek korában, mint Tóth Ede, Csiky Gergely darabjai. Csepreghy természetesebb meseszövésre törekszik, tősgyökeres magyar íőalakjai, sikerült epizódalakjai és derült humora jobb népszínműveink közé emelik. A beszéd után a Legényegylet szini- gárdája előadta Csepreghy Ferenc három felvonásos „Piros bugyelláris" c. nép- szímüvét, amelyet a szerző 1878-ban írt. A darabot 1894-ig százszor adták elő a budapesti Népszínházban. A „Piros bugyelláris" méltán állítható a legjobb magyar népszínművek közé. Talán ez Csepreghy Ferenc legérdeke- seb alkotása. A szereplők — azt lehet mondani — kifogástalanul oldották meg és játszották a darab magyaros szellemét és azt hűen adták vissza, A főalakot, az öregedő Török bírót Duha Árpád, a tűzről pattant bírónét Bárján Mária ügyes játékával és kellemes hangjával alakította, amiért megérdemelt tapsokat aratott. Peták káplár mulatságos alakját Csókás László jellemezte. Kósza Gyurkát, aki folyton elzáratja magát, hogy a bíróné közelében lehessen, Nyéki András viszi hűen a színpadra. Hájast és Pennást, a falu komikus intelligenciáját Szkacsányi Pál és Major Ferenc alakítják jellegzetes vonásokkal. Csillag Pált, a szerelmes őrmestert Ágfalvi László alakítja sok derűvel. Igen szépen oldották meg a darab fordulatait szerepükkel Budavári Ilona, Mó- czik Erzsébet, Cser Valéria, Major Anna, Budavári Dolly, Kerekes Erzsébet, Po- rubszky Anna, Kassai Borbála, Rézbár Pál, Kovács József, Nyitrai József, Kerekes István, Lobog István, Kolibrik László, Dinnyés András, Ladányi Gyula és Tuba Márk. A rendezés Kertész József ötletességét, hozzáértését és fáradságot nem ismerő türelmét dicséri. Csepreghy a „Piros bugyelláris" bemutatója idejében San Remoban keresett gyógyulást feleségével. A darab bemutatója napján Csepreghy Ferenc feltűnően izgatott volt, ami fürdőtársainak is feltűnt. Tálcán sürgönyt hozott a posta Csepreghynek. Nem merte felbontani. Pillanatnyi habozás után felbontja és örömmel mutatja nejének. Az asztalok mellől sokan felugranak és feléje sietnek. Örömmel lobogtatja a sürgönyt, amely megváltotta a lidércnyomástól és boldogsággal töltötte el. Darabjának diadalát jelentette. Boldogságát pár nap múlva még Blaháné figyelme fokozta. Bla- háné játszotta óriási.sikerrel Zsófi szerepét. A művésznő a beteg költőnek emlékül egy szép piros bugyellárist küldött arcképével, amely mint Török birónét örökítette meg. Csepreghy valósággal gyógyultnak érezte magát ezekben a napokban. Prohászka-emlékünnepély Esztergom vármegye Iskolánkívüli Népművelési Bizottsága hittudományi főiskolánk egykori lánglelkű tanárának, a magyar keresztény kultúra fáradhatatlan apostolának, Prohászka Ottokár székesfehérvári püspöknek emlékére, április hó 18-án, szombaton igen szép, lélekemelő ünnepséget rendezett. Az ünnepségen megjelent dr. Drahos János ált, érseki helynök, Mertán János, vitéz Ronkay Antal és dr. Gregorovits Lipót protonotárius-kanonokok, dr. Balogh Albin tanügyi főtanácsos, dr. Etter Jenő polgármester, Koffler Gyula alezredes, járási leventparancsnok a tisztikar élén, Borz Lajos és dr. Pauer István tanügyi titkárok és Wéber Elemér tanügyi s. titkár és neje, dr. Blaskovics Piacid gimn. igazgató, dr. Hóka Imre érseki tanácsos, Serédi Sándor és neje, dr. Ka- menszky Gyula Osztge elnök, azonkívül a vármegye, a város képviselői, a középiskolák, a tanítók és igen sokan a Prohászka tisztelők közül. Az ünnepséget az érseki leányliceum kamarakórusa nyitotta meg G. F. Händel : Vedd át a dalt című mű előadásával. Lendületes szép előadás volt, amelyet kitűnő zongorajátékkal kisért Vörös Margit líceum III, oszt. tanulója. Az énekszám után Klátik Mária adta elő kiváló hanghordozással és jó szavaló érzékkel. Harsányi Lajos : Polgár, nem hallod a harangszót ? című költeményét. Majd Halmos—Prohászka : Hiszek a Szent Szívben című karéneket adta elő az érseki líceum kamarakórusa. A kitűnő karmester László M. Consilia kidolgozásában. Nem akarunk itt dicséretet halmozni, de örülünk, ha halljuk a tökéletesen kicsiszolt énekkar szereplését. Az énekszám után dr. Serényi Antal tanügyi főtanácsos, a komáromi tankerület főigazgató-helyettese tartott előadást Prohászka és a harangszó címmel. A kiváló előadó Prohászka műveinek ismerője, összes munkáiból a lánglelkű apostolnak a harangszóról írott gondolatait ismertette. Azon a napon szállt el lelke, mikor a harangok elnémultak, mintegy szimbolizálva, hogy elnémult a XIX. század legnagyobb aszkéta spirituálisa. Szinte különös kapcsolatai voltak a harang szavához. A harangszó mindenfelé elhat, elszáll a búzavetés felett, hogy sziklevelében megsejdítse az Istentől való rendel- deltetését. A szentelt harangszó viszi a kegyelem áldásait. A harangszó siratja a megholtakat, megenyhíti az élők szívét és reménysugarat ad a lelkekbe, hogy ott túl találkozunk. Az isteni zenében a legtökéletesebb hangszer a harangszó. Nagy zenekarban a lélek szárányalását, a hívő embernek imáját viszi a legfölségesebb Ur elé A harang szaván keresztül keresi meg az imádkozó ember Istent. A XX. század eszmeáramlatainak harcát most vívjuk és ma is harangot kongatunk a vörös uralom ellen. Végigvezet ezután az ünnepkörökről írt írásain, amelyekben a nagy püspök a harangról megemlékezik. így a karácsonyi, a húsvéti, a pünkösdi harangszóról ; mindegyiknek más a hangja és a jelentősége. A gondolatok eszmei csoportosításában gazdag előadást a megjelent hallgatóság lelkes tapsa jutalmazta. Az előadás után a Szent István gimnázium zenekara Kéler Béla : Magyar vígjáték nyitányát adta elő. A fiatal muzsikusokból álló együttes éreztette a gyakorlottságát és lendületes előadása előnyösen hatott. Az együttesnek még jövője lesz városunkban. A zenekart Geyer Béla kitűnő vezetésének tolmácsolásában kaptuk, aki megmutatta, hogy milyen eredményt lehet elérni a reábízott növendékekkel. Magánnyomozó Iroda. Szabó Albert nyug. detektivfelügyelő m. kir. állaaaren- dőrség által eng. magánnyomozó lrodá|a Esztergomban, Deák Ferenc-utca 15. «z. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmányokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, mind bel-’ mind pedig külföldén, w Dr. Etter Jenő. Mi mindent rejt az esztergomi határ?
