Esztergom és Vidéke, 1942

1942 / 29. szám

HATVANHARMÁDIK ÉVFOLYAM 29. SZÁM SZOMBAT, 1942, ÁPRILIS 11 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Símor-u. 20. Keresztény politikai és társadalmi lap. Szerdán 10 fillér, szombaton 16 fillér« Megjelenik minden szerdán és szombaton Előfizetési ár 1 hóra : 1 pangd 20 fillér« HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Mecsetet emelnek Budapesten Gül Baba sírja fölé. — Meghosszabbítot­ták az olasz-magyar főiskolai sport­egyezményt. — A főváros költség- vetéséből a belügyminiszter 15 és félmillió pengőt törölt. — fiatszáz tehetséges szegény falusi gyermek kerül be ingyen a gimnáziumokba az 1942—43. tanévben. — Lebélyegzik a külföldi eredetű bőröket. — El­lopták a Petőfi-házból Jókai arany­óráját. — Bácska emléket állít a magyar repülőknek. — Magyaror­szágon lévő házingatlanok adóértéke elérte a 4.4 milliárd pengőt. — Két és fél órás földmozgást észleltek Budapesten. KÜLFÖLD . Negyven halottja van a Boulogne ellen intézett angol légitámadásnak. — Keletről érkezett repülőgép bom- békat dobott egy svéd határállo­másra. — Nagy katonai gyakorla­tokkal akarják megfélemlíteni az an­golok India lakosságát. — Újjászer­vezték Ausztrália védelmi rendsze­rét. — Nagy győzelmet arattak a Kínában harcoló japan csapatok. — Borzalmas pánikot keltett Gibraltár­ban az olasz légitámadás. — Lemon­dott az Egyesült Államok madridi nagykövete — Orosz önkéntesek támogatják a német véderőt a meg­szállott területen a Szovjet ellen. — Nem adjak ki a sziriai hatóságok a Papen-merénylet ötödik vádlottját. — Munkás- és nyersanyaghiány ne­hezíti meg az amerikai hadianyag- gyártást. — London ejtőernyős tá­madást vár a szuezi csatorna ellen. — Gandhi nem szolgáltatja ki In­diát az angoloknak. — Nagy lőszer­robbanás volt Szuezben. — //ó-ha­jót veszített eddig Amerika a parti vizeken. — 652 kommunista elesett a délszerbiai tisztogató harcokban. — Franciaországban ezentúl „Éljen a köztársaság!“ helyett „Éljen Fran­ciaország!“ kiáltással üdvözlik a ka­tonák díszszemléken feljebbvalóikat. — Equador délamerikai ^ állam el­adta magát az Egyesült Államoknak lü millió dohár hitelért — Japán teljes erővel India ellen fordult. — Wawel angol tábornok lesz India ál­lt irálya. — Eloltották a japánok a lávái égő petróleumforrasokat. — Szumátra utolsó védői is megadták magukat. — Bombamerényletet kö­vettek el az Írek Belfastban az ame­rikai csapatok ellen. — A beiltni zsidók lakásait megjelölik. — Hor­vátországnak 6.600,000 lakosa van. — A Páris elleni angol légitámadás 400 millió frank értékű filmet pusz­tított el. — Kicserélik kölcsönösen az olasz és angol sebesülteket. — Felfüggesztették Argentínában az ost­romállapotot. — A sztrájkok ellen szigorú intézkedéseket léptettek élet­be Amerikában. — Csikágóba tele­pítik át a hollywoodi filmvárost. — Elrendelte a brazíliai kormány a ha­jók felfegyverzését. — Kairó nem ismeri el Szíria gauellista kormá­nyát. — Amerikai ipari kiállítást nyitottak meg Moszkvában. — Vé­res zavargások voltak Írországban 121 halottal. — Tengerbe zuhant és vizbefulladt Wiilsox amerikai ellen­tengernagy. — Ismét leszállították a kenyérfejadagokat Madridban. — Pozsonyban elrendelték a teljes el­sötétítést. — Bezát tak tiz svájci malmot, mert túlfehér lisztet őrölt. — 92 mozit zártak be Paris terü­letén villanyárammal való takaré­koskodás miatt. — Az angol király egyre sűrűbben kap szívrohamokat. — Argentína tengeritermése 9.2 mil­lió, rizstermése. 110 ezer tonna lesz. — Kanada lakossága 11.4 millió. — Korlátozták az építkezéseket az Egyesült Államokban. — Visszatar­tották az olasz diplomaták hajóját Brazíliában. — Kanada guerilla-had- sereget szervez japan ernyősök tá­madásának elhárítására. — Átköl­töztek az Olaszországban lévő dél­amerikai diplomaták a Vatikánba. — Panamában megszüntették a ma- gánrádióállomasokat. — Nemzeti kor Serédi Jusztinián dr. hercegprímás husvétvasárnap ünnepi szentmisét ponti­fikáit, majd szentbeszédet mondott a fő­székesegyházban. A hercegprímás szentbeszédében rá­mutatott arra, hogy az egész emberiség életének központja, történetének pedig következményeiben legfontosabb esemé­nye az Istenembernek évezredeken ke­resztül epedve várt eljövetele, megváltó kereszthalála, dicsőséges feltámadása és csodálatos mennybemenetele. A herceg- prímás ezután Krisztus halálának körül­ményeivel foglalkozott, majd kifejtette, hogy az egyház tagjai között ma is van­nak áruló Júdások, akik emberi érdek­ből megtagadják, elárulják, vagy egye­nesen üldözik Krisztus egyházát, mikor nemcsak a maguk és mások életében, ha­nem a közéletben is akadályozzák em­ber és nemzetmentő munkáját. Az egy­házon kívül és belül most is hányán van­nak az igazságtalan bírák, az újfajta Pi­látusok — mondotta a hercegprímás be­széde további során —, akik a megismert igazság ellen tusakodva, elmarasztalják Krisztus egyházát. Most is vannak fari­zeusok és most is megvan a mindig vál­tozó és megbízhatatlan nép, amely ko­Ott álltam szerdán a Hősök emlék­műve előtt és néztelek utász bajtárs. Megkeményítette a szívemet és sokak szívét az a kemény elszántság, amellyel elindultál a keleti harctérre. Lélekben el­indultál a keleti harctérre. Lélekben el­kísérnek a világháború hősi vitézei, tűz­harcosai és névtelen fronthősei Galícia, Ukrajna, Moszkva lángoló vidékére. Oda, ahol az embertelenség küzd a kultúrával és az emberiességgel. A harcos katona a legnagyobb család, a nemzet képviselője a népek küzdőpo­rondján, a csatatéren. Az ő győzelme a mi győzelmünk, az ő megbecsülése a mi megbecsülésünk. Távol van tőlünk időben — távol van szülőföldjétől, otthonától, távol van azoktól, akik őt az élre küld­ték, akik a nemzet becsületének, életének és jövőjének megvédését bízták, rá. Ezt a távolságot nem szabad a harcosnak ne­héznek éreznie. Az a helyes, ha a társa­dalom, a nemzet ragaszkodása és együtt­érzése állandóan nyomon kiséri nehéz útjain, harcaiban és pihenőjében. Ennek az együttérzésnek a tudata megnyugvást és erőt ad, fokozza a harcikedvet. Utászok! Ti csak még hallottátok az elmúlt nagy háborút megjárt honvédeink- től, hogy ott kint a lövészárokban, a tél fagyos hidegében, a tavasz és ősz lucskos sarában, a nyár tikkasztó forróságában s mány alakul Indiában. — A zsidók­nak nem szabad nevüket megvál­toztatni Franciaországban. — Német­országban akik megtagadják a mun­kát, elvesztik önellátási jogukat. — Megkezdik az amerikai élelmiszerek szállítását Francia-Afrikába. — Mál­tára ezer kilós bombák zuhognak. — XII. Pius pápa május 14-én rá- diószozatot intéz az egész világhoz. — Skagerrakban német hadihajók a Göteborgból menekülő norvég ha­jók nagyobb részét elsüllyesztették. — A szovjet kormány megfigyelőt küldött az ankarai Papen-targyalasra. — Leszavazták az Egyesült Álla­mokban az Angliával való egyesü­lést. — Szobrot állítanak Eeninnek Londonban. — Pokolgépet dobtak Párisban a francia nemzeti szocia­lista párt helyiségébe. — A francia sajtó új kormányforinát sürget. — Moszkva befolyásolni akarja az an­karai török bíróságot. runkban : ebben a jelszavak korában a szemérmetlenül hangosaknak, a lelkiis­meretlenül ígérgetőknek, a másokat fele­lőtlenül túllicitálóknak, sokszor a jött- ment ismeretleneknek szavára és rábe­szélésére szinte egyik napról a másikra egymással homlokegyenest ellenkező ál­láspontra tud helyezkedni. De a be nem váltott ígéretekből kiábrándulva, hamar vissza is tud fordulni és megtagadja azt, amire előbb esküdött. De — Istennek hála — vannak még hűséges tanítványok is. Ha ezek ismer­nék egymást, az igazság birtokában va­lóságos csodákat művelhetnének, mert könnyen a jó ügy mellé tudnák állítani az ingadozókat is, csak egy kis szervez­kedés kellene. Ennek pedig nem lehet akadálya, mert ha rossz irányban szabad megszervezni és rábeszélni a tömegeket, akkor még inkább szabad jó irányban. Azonban — fejezte be szentbeszédét a hercegprímás — akárhogy alakuljon is az emberiség sorsa itt a földön : az első Húsvét óta Krisztus, az Ö Egyháza él és élni fog mindörökké ; s egyszer majd végérvényesen megváltozik az emberiség képe. elégszer étlen-szomjan is, holtra fáradtan is, hogy őrködtek, küzdöttek, harcoltak ; de hogy ezt megtenni mit jelent, milyen hűség, odaadás, hősiesen férfias köteles­ségteljesítés, fegyelmezettség szükséges hozzá, arról halavány fogalmatok sincs, de most majd lesz. Megismeritek a fron­tot, annak légkörét. Ma tudjátok, miért küzdőtök, miért fog piros véretek a rohamcsónakokra folyni. Ma cél van előttetek. A bolsevizmus által megfertőzött területeken először harcol­notok kell, a harcok elülte után a magyar igazságszeretettel, a békés élet helyreál­lításán kell közreműködnötök és az ál­lati sorba süllyedt lakosságot fölemelni és ismét emberré tenni. Utászok, magyar honvédek, indulástok idején fakadnak a virágok. Most jön a napsugaras nyár. Most halljátok majd, mily meséket zúgott a Búg, a Dnyeper, az Ural hegység rengetegei a hazát kereső őseinknek. Ismerjétek meg azt a földet, amelyet a vörös terror hajtott rabszolga- sorba, hogy az nem is tiszta Oroszország, nem szláv birodalom, melynek látszani akar, mert lakossága sűrűn átszövődött a török-tatár s finn-ugor népek keverékei­vel, akiknek most a legborzassztóbb el­nyomás a sorsuk. Öleljétek át őket, mert ezek a mi távoli rokonaink. A győztes fegyverek most indultak cl a szemünk előtt Európa legnehezebb ke­resztes hadjáratába. Minden magyar ér­zi és tudja, hogy ettől, a háború sikeres befejezésétől függ az ősi szentistváni bi­rodalom léte és jövője. Ez a harc hasonló azokhoz az évszá­zados harcokhoz, amelyeket őseink leg- többnyire egyedül vívtak Európa nyugati népeinek biztonságáért. Ez alkalommal azonban nem vagyunk egyedül. Régi vi­lágháborús fegyvertársaink, a német had­sereg győzhetetlen csapatainak oldalán haladunk azzal a céllal, hogy a művelt vi­lágot titkon sorvasztó és lezüllesztéssel fenyegető bolsevizmusnak örökre gátat szabjunk és egy új, egészségesebb Euró­pa feltámadását elősegítsük. Magyar honvédutászok! Harcotoknak tisztán csak eszményi céljai vannak. Ne­künk nem volt soha területi követelésünk a Kárpátok erdökoszorúzta gerincén túl, minket sohasem vezetett hódító szándék, Szent István régi birodalma lebegett mindig lelki szemeink előtt és annak ér­dekében örömmel hoztunk meg mindig minden áldozatot. Mi, itthonmaradottak, a nemzet törhe­tetlen hitével és izzó reménységével ki­sérjük utatokat, hősi harcotokat, mert tudjuk, érezzük, hogy nem bukhat el az, aki igaz ügyért harcol a vérrel borított új hadak útján. * * * Szerda délután búcsúztatta városunk harctérre induló katonáit. Ritka benső- séggel és szeretettel sorakozott fel erre az alkalomra az ünnepély színhetyén Esztergom apraja-nagyja, A házakat nemzetiszínü zászlók díszítették, az elvo­nulás útvonalán iskolásgyermekek állot­tak sorfalat nemzetiszínű zászlócskák­kal kezeikben. A közönség soraiban ott láttuk : dr. Késmárki Frey Vilmos főispánt, vitéz Szívós-Waldvogel József ny. vezérőrna­gyot, vitéz Ronkay Antal protonotárius- kanonokot, dr. Etter Jenő polgármesteri dr. Jánoska Tibor rendőrfőtanácsost és még sokan másokat városunk vezető fér- fiai közül. A Hősök szobrával szemben sorakozott fel a harctérre induló század és az egész utászzászlóalj. Koffler Gyula alezredes, állomás­parancsnok megérkezése után a „Magyar Hiszekegy" áhitatos énekével kezdődött a felemelő ünnepség. Novák Ferenc százados, pótzászlóalj- parancsnok mondott elsőnek beszédet. Férfias határozottságú, könnyekig megindító beszédben utalt arra, hogy a frontra induló katona küzdelmeihez erőt meríteni eljött a Hősök szobrához. Egy évvel ezelőtt is innét indultak el a katonák és kötelességeiket hűen telje­sítették. Akkor egy országrész sorsa forgott kockán, most az egész országé. Ezt a harcot ez a nemzedék is oly hősiesen fogja állani, mint hősi apáink a múltban, A katonaeskü felemelő szertartása kö­vetkezett ezután, amelyet a nagyközön­ség áhitatos mély csöndben hallgatott végig. A polgári hatóságok nevében dr. Etter Jenő polgármester szólalt a harctérre in­duló katonákhoz, — Ezt a harcot — mint mondotta — a magyarság nemcsak magáért, hanem a kereszténységért is viseli. Európa és Ázsia határán tomboló harcba városunk szeretete, féltése kiséri katonáinkat. Az első világháború előtt is innét indult el városunkból a város akkori há- zíezrede. Ök is hősiesen teljesítették kö­telességüket. Az a nemzet élhet csak, amely a hazájáért a legnagyobb áldozatra is képes. — Az Isten vezéreljen, az Isten hoz­zon vissza Benneteket —• mondotta a polgármester befejezésül. Taál János tábori lelkész búcsúzott ez­után katonáinktól, majd felhangzott a Himnusz. A könnyekig megható ünnepséget gyönyörű díszmenet fejezte be. Ä hercegprímás a lelkiismeretlen Ígérgetőkről vvwkwfcwwwvi Magyar katona búcsaja városunktól

Next

/
Thumbnails
Contents