Esztergom és Vidéke, 1942

1942 / 3. szám

1942. január 10. 3 állandó javítása s az elhasználódások ESZTERGOM és VIDÉKÉ minket egyesületünk alapítása idejére, mikor bemutattuk a szentgellérthegyi kálvária-terveinket, melyek irányítóknak tűnnek fel még ma is, a leendő szent­gellérthegyi hazatias kálváriánál. Így kapcsolódik össze történeti m űemlékek- ben városunk és a székesíőváros. Es mi, esztergomiak, polgári önérze­tünk teljességével kezdtük meg az újévet, mint amely év IV. Béla király centená­riumát is jelenti bizonyos tekintetben és amely évben biztosan várjuk IV. Béla ki­rály leányának, Boldog Margitnak szent­téavatását. A Szent Gellért Otthon utcájában, a Szent Gellért-utcában emléktábla hirde­ti, hogy e helyen állt a Ferencesek kolos­tora, IV, Béla király temetkezési helye. Ezzel az emléktáblával, történeti feljegy­zésekkel és a plébánia alatti ásatásokkal kapcsolatban kezdtük meg mi is, Szent Gellért egyesületiek a Szent Gellért Ott­hon pincéjében a próba-ásatásokat. Egy ciszternát sikerült már felszínre keríteni, de a további ásatásokat a pince légvédel­mi rendeltetése gátolja. Adja Isten, hogy ez év ily irányban gyümölcsöző legyen. Országos Szent Gellért Egyesület egyik szervező munkása. Simor János-utca rendezése es csatornazasa Városunk nehéz gazdasági viszonyai között mindig igen súlyos gondot és meg­erőltetést jelentett, ha utcáit rendezni, berendezéseit, közműveit modernizálni akarta. Bevallhatjuk őszintén, hogy ilyen beruházások legtöbbször csak Kölcson- műveletek útján voltak lehetségesek. Mostanában azonban még kölcsönmű- veletekre sem vállalkozhatott a város, mert a hatalmas pótadó teher semmiféle törlesztést, előre való számítást nem tett lehetővé. Ilyen körülmények között érthető a polgárság öröme, hogy a város újabb köl­csönök nélkül jelentős értékű beruházá­sokhoz jut. Ezek között legelsősorban Simor János- utca szerepel, amely mostanában kedve­ző fekvésénél fogva és piaci forgalma miatt már igen rászorult a modernizá­lásra. A részletes tervek már elkészültek, sőt a kivitelezés is megkezdődött, mint láthatjuk a Simor János-utcában felhal­mozott homok és kőanyagot. A rendezési műveletek között szerepel az utca belső felének csatornázása. A csatorna az utca elején lévő nagy gyűjtő­csatornába torkolik. A Simor János-ut­cában a csatorna egészen a Kórház-közig fut, majd itt bekanyarodik a Kórház­közön keresztül a Babits-utcába s egé­szen a Szent József Otthonig tart. A csatornázás összes költsége mintegy 23.000 P-t tesz ki, fedezetül pedig az az összeg szolgál, amelyet a kormányzat a vámkártalanítási összeg kiegészítéseké- pen a városunknak juttatott. A Simor János-utca rendezésének má­sodik része a Laktanyától kifelé eső sza­kaszt fogja cement makadám burkolattal ellátni, éppen olyan módon, mint az már az utca egyik felében ugyanezen szaka­szon megtörtént. A Simor János-utcán kívül is jelentős utcarendezéseket vett 1942. évre tervbe a város. Ezekre vonatkozóan a részletes tervek még nem készültek el, de az el­gondolás nagy vonalakban már kialakult. így sor fog kerülni a Balassa Bálint- utca átkövezésére. A szentgyörgymezői lakosság régi óhaja fog ezzel teljesedni. Rendbehozzák a Kaán-utcát is, s rende­zik a Legényegylet előtti utcarészletet is. Ezeknek az utaknak megépítésére a város a költségvetés terhére 20.000 P-t irányzott elő. Külön költségeket fog je­lenteni ezenkívül természetesen az utcák FÉRFIRUHASZÖVETEK, melyekből öltönyöket, téli­kabátokat és bundákat a legkényesebb igényeket ki­elégítően olcsón készít nagy választékban SCHWEICZER VILMOS férfiszabóüzletében Kossuth L.-u. 5. sz., (a Takarékpénztár épüle­tében, a „Három Szerecsen“ vendéglővel szemben). pótlása. A város lakossága őszinte örömmel üd­vözli a tervbevett és megkezdett közmun­kákat, mert ezek nemcsak újabb munka- alkalmakat jelentenek, hanem egyúttal városunk objektiv értékét is növelik. H I R u E l^özeíiatas — jegyeimezettség Á iegiontosaob kérdések elén ma két­ségtelenül a közellátás problémája áii. E tekintetben Magyarországon megnyugta­tóan jó a heiyzet, ami elsősorban a ható­ságok idején va;ó megtelelö közbelépé­sének köszönhető. Áz illetékes hatóságok, amelyeknek munkáját közei egy éve a közellátási minisztérium irányítja és togja össze, eredményes rendszert építettek ki : megszervezték a célszerű készletgazdál­kodást s igen nagy eredményekre hivat­kozhatnak már az árellenörzés terén is. c komoly és alapos munkának eredménye­ként ma már nyugodtan állapítható meg, hogy az, ország lakossága részére bizto­sítva vannak a legiontosabb közszükség­leti cikkek. Áz aiapos és komoly hatósági munka azt eredményezte, hogy ma már elsősor­ban a közönségtől függ a közelláfás za­vartalanságának fenntartása. Mert nem elég a rendelkezés, az utasítás, a jó szer­vezkedés egymagában nem minden, itt kell a közönség fegyelmezettsége is és nélkülözhetetlen a közönségnek a hábo­rús helyzet adta szabályokhoz való jóin­dulatú alkalmazkodása. Meddő, nem éri el teljes mértékben a célját a legjobb, a leghatásosabb hatósági intézkedés sem, ha azt a közönség rossz­akaratú ellenszenvvel fogadja. Tudomásul kell venni, hogy háborús világ kellős kö­zepében élünk, mi magunk is hadviselők vagyunk, magától értetődik tehát, hogy a mindennapok rendjét csak bizonyos kényszerintézkedésekkel lehet fenntartani. Ezeket a megkötöttségeket a közönség­nek tudomásul kell vennie s a hatóságo­kat támogatni kell komoly, nehéz munká­jában. Bele kell törődnünk abba, hogy a köz érdekében szabályozni kellett a fogyasztást s örömmel és megnyugvással kell fogadni a közellátási miniszter egysé­ges érrendszert kialakító intézkedéseit. Áz árrendszer tekintetében kialakult az a helyzet, hogy egy-két cikk árának ez­után való megállapításán kívül, ma már rögzítettek az árak. Á közellátási miniszter a közelmúltban jelentette be az árak és a bérek állandóságát s így minden remény megvan arra, hogy most már a fizetések rendezése után nem kell a legfontosabb cikkek drágulásától taríani. Á hatóságok megtették a magukét, most már a közönségen a sor, hogy öntu­datos fegyelmezettséggel, mértéktartó ta­karékossággal, a megszabott lehetőségek­hez mérje szükségleteit s ne igyekezzék kijátszani a fennálló s a köz érdekeit szol­gáló rendszabályokat. A hercegprimás püspökké szen­telésének 14. évfordulója. Január 8-án, csütörtökön volt 14-ik évfor­dulója annak, hogy néhai XI. Pius pápa dr. Serédi Jusztiniánt szemé­lyesen szentelte püspökké a Sixtus- kápolnában. Az évforduló alkalmá­ból a Bazil ikában ünnepélyes szent­mise volt a székesfőkáptalan összes tagjainak és a központi papságnak jelenlétében. Előléptetés. Dr. felsőlóci Jánoska Tibor m. kir. rendőrtanácsost, a ka­pitányság vezetőjét a Kormányzó rendőrfőtanácsossá nevezte ki. Esküvő. Szentmiklóssy Vilma és Molnár Gyula, az esztergom—dorogi evangélikus egyházközség lelkésze, f. hó 11-én, vasárnap délután 4 órakor tartják esküvőjüket a Simor- utcai evangélikus templomban. Az esketési szertartást dr. Kovács Sán­dor püspök végzi. Elnevezések a járásbíróságnál. Az igazságügyminiszter Imely Fe­rencet segédhivatali igazgatóvá, Ne messzeghy Gyulát ir. segédtisztté és Kocsis Elemért segédhivatali gya­kornokká kinevezte. Árpádházi Boldog Margit jubi­leumi éve. Árpádházi Boldog Mar­git születésének 700 ik évforduló­ját 1942-ben ünnepli az ország. A jubileumi év ünnepségeinek soroza­tát január 25-én, délelőtt 10 órakor Budapesten, a Szt. Domonkos-rendi plébánia-templomban Serédi Juszti­nján bíboros-hercegpritnás ünnepé­lyes főpapi szentmisével és szent­beszéddel nyitja meg. Adomány. Fachs Györgyné 10 pengőt küldött be szerkesztőségünk­höz, hogy abból 5 pengőt a vaskapui Mária-szoborra, 5 pengőt a zsala- zsomi új Szent István templom ja­vára szánt. Az adományokat rendel­tetési helyekre juttattuk. Műsoros Petz-est a Fürdőben. A Petz Testvérek Iparművek R. T. rendezőbizottsága f. hó 10-én este 8 órai kezdettel a Fürdő Szálloda összes termeiben tánccal egybekö­tött farsangi estet rendez. Az est tiszta jövedelmének felét a Vöröke- reszt javára, felét a vállalat szociá­lis, kulturális és sportcéljaira for­dítják. Az Esztergomi Oltáregylet folyó hó 11-én, vasárnap tartja szokásos szentségimádását a vízivárosi zár­datemplomban. D. u. 5 órakor litá­nia, szentbeszéd és szenlségbetétel. A választmányi gyűlés e hónapban elmarad. Elkészült az első hajó a MFTR komáromi gyárában. A napokban ünnepélyes külsőségek között bo­csátották vízre a MFTR komáromi hajógyárában elsőnek elkészült árú szállító hajót. A vármegye és vá­ros előkelőségei is résztvettek az ünnepségen, amelyen Scholtz Andor miniszteri tanácsos, vezérigazgató­helyettes mondott beszédet. Ismer­tette a MFTR terveit a hajógyár folytatólagos kiépítésével kapcsolat­ban. Az ezertonnás uszályhajó víz- rebocsátásának estéjén társasvacsora volt, amelyen a munkások képvi­selői is megjelentek. Az Esztergomi Polgári Egyesü let f. hó 11-én, vasárnap d. u 5 órakor osztja ki 15 szegény gyer­meknek az ajándékcipőt a Magyar Királyban lévő helyiségében, melyre a tagokat ezúton hívja meg az El­nökség. Adomány. Szegény templomaink felruházására Drahos János dr. ált. érseki helynök az esztergomi Ol­táregyesületnek 100 P-t küldött. Műsoros-est Párkányban. Az Or­szágos Egészségvédelmi Szövetség párkányi fiókszövetsége f. hó 10-én, szombaton este 8 órai kezdettel a Szövetség céljaira fordítandó zárt­körű, tánccal egybekötött műsoros estet rendez a párkányi Kát. Le­gényegylet helyiségeiben. Törlik a hadbavonult kereskedők és iparosok adóját. A pénzügymi­niszter körrendeletét bocsátott ki, amely szerint a honvédelmi szolgá­latot teljesítő iparosok, kereskedők és más hasznothajtó foglalkozást, valamint szabadfoglalkozást folytató személyek általános kereseti adójá­nak és jövedelemadójának a hadba- vonulás idejére eső részét töröljék abban az esetben, ha nincs olyan hozzátartozójuk, aki helyettük az ipart, üzletet vagy hasznothajtó fog­lalkozást folytathatná. Belvárosi Olvasókör Kultúrestje. A Simor-utcai Olvasókör kultúr- estjeinek sorozatában a II. előadás január 4-én folyt le a szokásos érdeklődés mellett. Első előadó dr. Kaiser Ferenc szentannai plébános volt „Ne rágalmazzunk“ című érté­kes előadásával. Majd dr. fioreczky Géza főorvos „Flogyan védekezzünk a tüdővész ellen?“ című előadásá­ban fontos népegészségügyi kérdést tárgyalt. A kisérő műsorban Follinus Aurél: „Fáni orvossága“ cimű víg­játékát adták elő Molnár Rozália, Patkó Anna, Lovas Ferenc, Geren­dás Ferenc, Patkó Gyula. A követ­kező kultúrest január 18-án vasár­nap, este 7 órai kezdettel lesz. Előadók: Kereszthegyi Gyula szent­annai káplán „Olvassunk jó köny­veket, mert a jó olvasmány lelki orvosság“ címmel és Kisházi Mi­hály gyak. isk. tanító: „A vissza­tért Délvidék“, címmel. A kisérő műsorban a Boldog Margit leány­kongregáció tagjai szerepelnek. Az OTI vagyona az elmúlt év végén 216 millió pengőre rúgott. Ebből a pénzből ingatlanokra 53 millió, értékpapírokra 61 miiló, az IMI útján . adott kölcsönökre 20 millió, az államháztartás tartozásaira 23 millió s a pénzintézeteknél el­helyezett betétekre 55 millió pengő esett. Farsangi összejövetel. Dr. Kés­márki Frey Vilmosné elnöklete alatt működő szociális munkaközösség a nyári gyermeknyaraltatási akció cél­jaira f. hó 17-én, szombaton d. u. 6 órai kezdettel a Kaszinó helyisé­gében tánccal egybekötött farsangi összejövetelt tart, melyre mindenkit szeretettel hív és vár a Vezetőség. Megszüntették az árkormány­biztos működését. A 9.280-1941. M. E. sz. rendelet értelmében az árkormánybiztos működése január 1-ével megszűnt és hatáskörében ezentúl a közellátási miniszter jár el. Ezért mindazokban az ügyekben, amelyek eddig az árellenőrzés or­szágos kormánybiztosának hatás­körébe tartoztak, a jövőben a be­adványokat a közellátási miniszter­hez kell intézni. Postán történő küldés esetében a cim: 62. sz. postahivatal, 545. sz. fiók. Az Ipartestületi bál ezévben is kimagasló társadalmi eseménye lesz a farsangi szezonnak. Esztergom leg­kiválóbb műkedvelőiből összetobor- zódott gárda, Kertész házaspár ren­dezésében, a nagysikerű „Csárdás“ c. jazz-operettet adja elő a legsike­rültebb szereposztásban. Az operettet jazz-zenekar fogja kisérni dr. Sebők József vezénylésével. A próbák szor­galmasan folynak s minden remény meg van arra, hogy az ipartestületi bál közönségének művészi élmény­ben lesz része. A kitűnőnek Ígérkező, műsorral egybekötött táncestély f. hó 18-án, vasárnap este 8 órai kez­dettel lesz megtartva a Fürdő-szálló összes termeiben. kMeghívóigénylés és jegyelővétel az Ipartestület iro­dájában a hivatalos órák alatt, na­ponkint d. u. 4—7 óráig. Megérzi az idő. Az emberek ál­talában valami különös adomány­nak tudják be, hogy egyes testré­szeik fájdalmaiból jóelőre megjósol­ják az időváltozást. Sokan még kérkednek is ezzel az „istenado­mánnyal“! Pedig ez az időjóslási tudomány betegség, a mozgásszervek reumatikus megbetegedése, ischiász, csúz, köszvény. Nem szabad köny- nyelműen, sőt boldogan fogadni ezt a tulajdonságot, hanem siessen gyorsan „időjóslási tudományával“ orvoshoz, s igyekezzék meggyó­gyulni. A reumatalógia ma ezekből a jelekből állapítja meg tökéletesen és biztosan a reuma fellépését. A magyar tudomány érdeme, hogy e betegség elleni küzdelemben vezet, amin nem is lehet csopálkozni, hi­szen Budapest a világ legnagyobb gyógyfürdővárosa, a világ legna­gyobb reuma, mozgásszervi beteg­ség elleni gyógyhelye, tökéletes or­vosi felkészültség segítségével meg­gyógyulhat betegségéből. Nemzeti érdek, hogy egyrészt a magyar be­teg meggyógyuljon, másrészt gyó­gyulását magyar fürdőn keresse és találja meg. Olcsó téli árak az ösz- szes gyógyfürdőkben. Tanácsért for­duljon Budapesti Központi Gyógy- és Üdülőhelyi Bizottsághoz, Buda­pest, V., Vigadó-tér 3. Munkásjutalmazások. A m. kir. iparügyi miniszter a kamara terüle­tén lévő ipartelepeken hosszabb idő óta megszakítás nélkül alkalmazás­ban állott és minden tekintetben

Next

/
Thumbnails
Contents