Esztergom és Vidéke, 1942
1942 / 22. szám
ESZMGMMKE HATVANHARMÁDIK ÉVFOLYAM 22. SZÁM SZERDA, 1942. MÁRCIUS 18 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20. Keresztény politikai és társadalmi lap. Szerdán 10 fillér, szombaton 16 fillér. Megjelenik minden szerdán és szombaton Előfizetési ár 1 Hóra : í pengő 30 fillér. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD 360 millió pengő volt a Hangya múlt évi forgalma. — Léván naponta 370 ember részesül ingyen ebédben. — Gondoskodnak a hadi sérült katonák és a hadiárvák elhelyezéséről. — Közel kétszázezer a száma az önkéntes leventelányoknak. — Főiskolai- fokra emelik a gazdasági akadémiákat. — Külön iparhatósági engedély kell a zsidó üzletek áthelyezésére. — A budapesti jegyespárok 8 százaléka orvosi vélemény szerint nem köthet házasságot. — Magyar nevet kapnak Pestvármegye összes mozijai. A fővárosi munkás 11.340, a vidéki munkás 10.430 pengővel gyarapítja egy év alatt a nemzetgazdaságot. — Közti 3 millió pengőt költ a főváros kertészeti célokra. — Németh Antalt, a Nemzeti Színház igazgatóját a német Sasrend első osztályával tüntették ki. KÜLFÖLD Pénzromlás fenyeget Amerikában. — A szovjet kormány tudott a Papén elleni merénylettervről. — Megtorpedózták Queen Maryt, a világ legnagyobb angol személyhajóját. — Fegyveres összetűzés volt a hindu munkások és az angol katonaság között. — Málta megszűnt használható angol támaszpont lenni. — Hétszeres túlerővel szemben is biztosan tartják a német katonák a szovjet frontot. — Amerika kifogást emelt a dilpomácíai kapcsolatok fel vétele ellen Japán és a Szentszék között. — A Szovjet eddigi vesztesége 6 millió halott 4 millió fogoly és 4 millió sebesült. — Megtiltotta Egyiptom a tea, kávé és fű szer kivitelét. — Amerikában nem szabad többé az öltönyöket két nadrággal készíteni. — Svájcban a havi húsadagot 2 kg-ban állapítotiák meg. — Szerbia múlt évi búzatermése 13 millió mm volt, ebből 5 millió mm Bánságban termett. — 8000 kommunistát végeztek ki eddig Szerbiában. — Megszigorították a sajtó- cenzúrát Amerikában. — Betiltották a nyilvános ünnepségeket Ausztráliában. — Az egész világon naponta 6 milliárd cigaretta fogy el. — Japánban kétszer, Borneoban háromszor aratják a rizst évente. — Sztrájkok, tüntetések és halálos tűzharcok vannak az indiai gyárakban. — Indiában japán és német segítségre várnak. — Frontszinház működik Beígrádban a német katonák számára. — Tilos rádiókészülékeket készíteni magánosoknak Amerikában — Kiíttják a varjakat Romániában.— Lemondott Muselier sza- kadár francia tengernagy. — Elesett a jávai csatában Doormann angoi tengernagy. — Erősítéseket küldött Amerika az Antillákra. — A Szovjet bekebelezett egy perzsiái tartományt. — Polgári védelmi szervezetet állítottak fel háború esetére Portugáliában. — Kötelezővé tették a nemzetőri szolgálatot Angliában. — Jegyrendszert vezetnek be a villamosáramra is Angliában. — Halálos szerencsétlenség érte Kartusev szovjet polgári repülésügyi népbiztost. — A japán országgyűlés köszönetét szavazott a japán katonák hősiességéért. — Egy német ten- alattjáró behatolt Santa Lucia kikö tőbe. — Guerillaharcokra készülnek Ausztráliában. — Nem szabad fe- kérkenyeret sütni Angliában. — Az utcákon barnásszürke plakátok jelentek meg a hirdetöoszlopokon és hirdetőtáblákon. Ezeken Krisztus , megkínzott testét láthatod és feléd mered a megdöbbentő igazságokat rejtő kérdés : „Miért bántod ?“ Alatta pedig az intés : „Ne káromkodj!“ Az Actio Catholica bontotta ki a jóizlés, tisztultabb erkölcs és komoly felelősségtudat lobogóit, hogy megvívja harcát a magyar nyelvünket rútító, durva és fülsértő káromkodás ellen. Prohászka Ottokár a régi kor istente- lensége, tekintélytiszteletlensége és erkölcstelensége elten küzdött már a világháború idején, mikor mondotta : „Jézus szent neve nagyhatalom; eget hajlító, poklot záró, embert szabadító hatalom. A hatalomnak, melynek színtere a piac, az utca, a színházak deszkái, az akadémiák, a trónok, a harcterek, e dicsőséges hatalomnak csak keretetit alkotják ; legjobb esetben neki szolgáP nak“ ... s ha nem, akkor az erkölcstelenségbe süllyednek és Egyiptom ,Babylon, Perzsia, Róma sorsára jutnak. Isten nevének bemocskolása egyenlő a lelkek- nek sárba tiprásával. Magyarországon el kellett kezdeni ezt a küzdelmet egyszer. Ki más tehette ezt, mint a katolikus Egyház a szervezetei révén. Eddig, ha voltak tiltakozások, ha akadtak egyesületek, csoportok, vagy fanatikus magánosok, akik megragadtak minden alkalmat, hogy küzdjenek a káromkodás ellen, hamar belefáradtak a részvétlenség, a cinizmus, a közöny le- lekmorzsoló egyhangúságába és belátták, hogy küzdelmük meddő, szavuk a pusztába kiáltónak szava. Hogy állunk ezzel ma ? Ma az Actio Catholica összefogta, pontosan megjelölte az utat. Harcba állított minden katolikust kor- és rangkülönbség nélkül, hogy szóban és tettben, írásban a hivatalos közegek támogatása mellett támadja ezt a rút magyar bűnt és harcoljon ellene. Mindenkinek munkába kell állni és bátran síkra szálva megkérdeni : „Miéri bántod ?" De hogyan ? Mikor a tülekedő élet lármás hétköznapjaiban oly messze maga felett érzi az Istent, aki pedig ott van mindenütt. A feladat óriási és megoldása nem rövid időn belül fog bekövetkezni. Rettenetes nehéz időket élünk és súlyosan zúdul mindenfajta baj az emberekre. Az áldatlan kenyérharc, a fejvesztett kapkodás kitermelte az idegbetegek, testben és lélekben megrokkantak szomorú tömegét, akik könnyebben reagálnak. Különösen a fizikai munka túlter- heltjei menekülnek a káromkodás nagyon is kétes értékű csillapító hatásához. Vagy szokásból, vagy megkönnyebbülésből káromkodnak. így hallották ezt apjuktól az idősebbektől, az egész környezettől. Csúnya örökség ! A magyarság az örökös háborúk, a folytonos szenvedések, megpróbáltatások idején nem hogy a szegekkel átvert kezű Jézus felé fordult volna, hanem káros, beteg szenvedéllyel, magyar sorsának szomorú rugóit nem keresve káromkodott, gyalázta Istent, mint bajának okozóját. Isten a mindenható Atya, aki a nagy életkereket megindította és lendületben tartja, a mindenek őserejű okozója nem engedi meg az emberi erőszakot büntetlenül a lélek rovására. Nem kerékhajtó rabszolgákat kíván, hanem azt akarja, hogy az ember, akinek az ó- és újszövetségen át nap mint nap kinyilatkoztatja Vargas Brazíliai államelnök megváltoztatta az alkotmányt. — Nőket és gyermekeket gyilkoltak le az angolok Burmában. — Lefoglalták Brazíliában a tengelyállampolgárok üzleti vagyonát. — Nagy angolellenes hangulat ébredezik Franciaországban. magát, ebben az arasznyi földi életben az Ö láthatatlan, de érezhető lénye felé forduljon, szeretetben, hűségben. Az élet zálogaként vállaira vett keresztet, a test ne gátolja, hanem értéket kitermelő, segítő munkatársa legyen a léleknek. Nem szidni, nem káromolni az Istent, hanem dolgozni, szenvedni és küzdeni érte. Kiirtható lesz-e a káromkodás ? Maradéktalanul nem, de kultúrával, a lélek fegyelmezésével ki lehet gyomlálni és ahol nem burjánzott el túlságosan, ki is lehet irtani. Miért bántod ? Miért szomorítod ? Miért nem élsz tanítása szerint ? Nem A Szent István Társulat 37. rendes közgyűlésén a magyar közélet számos kiválóságán kívül megjelent Serédi Jusz- tinián bíboros hercegprímás is, aki a közgyűlést megnyitó pápai himnusz elhangzása után beszédet mondott. — A nemzeti méltóság és az alapérték okán ■—- mondotta többek között a hercegprímás — jog szerint minden embert és minden nemzetet egyformán kell megbecsülni. Ebből nyilván az is következik, hogy mivel a méltóság és alapérték jogcímén minden ember és minden nemzet egyforma : minden ember, illetve minden nemzet, alapértéke ellen elkövetett azonos bűncselekmény egyforma és egyforma büntetés is érdemel. Tehát — egyéb súlyosbító vagy enyhítő körülményeket nem tekintve — éppen úgy vétkezik és éppen ily megtorlást érdemel, aki —- a törvényszerű halálos Ítélet, a jogos önvédelem és az igazságos háború esetéi kivéve — felnőtt embert öl, mint aki pillanatnyi emberi életet olt ki, aki fiatal, vagy egészséges ember ellen követi el ezt a bűncselekményt, mint aki öreg vagy beteg ellen, sőt .itt igen súlyosbító körülmény is felmerülhet, például a gyilkosság kegyetlen módja, a tömegmészárlás, stb. Hasonlóképen egyforma a bűncselemény és egyforma büntetést érdemel akár kis, akár nagy, akár erős, akár ilyen, akár olyan belső összetételű, vagy kormányformával bíró nemzet ellen is követik el. Minthogy azonban az ember értelmi és akaratbeli gyarlósága miatt teljesen megbízható mértéket felállítani nem tud, azért nem tévedünk, ha Assisi Szent Ferenccel megállapítjuk, hogy egyforma alapértékeken kívül annyit érnek az emberek és a nemzetek, amennyit Isten előtt érnek, aki abszolúte megbízható Nem hiába tette meg évtizedekkel ezelőtt Esztergom város képviselőtestülete városi ünneppé március 15-ét. Semmiféle hangulat nem képes oly harmonikusan egybeolvasztani a város minden rendű és rangú lakosságát, mint március tizenötödikében élő örökszép ifjú eszme, A lelkek egy húrra vannak hangolva, áhí- tatos magyar érzés járja át mindenki szivét. Az ünnep napján reggel fél 10 órakor a belvárosi plébániatemplomban ünnepélyes szentmise volt,_ amivel egyidőben a többi felekezetek templomaiban is ünnepélyes istentiszteletet tartottak. Sajnos az időjárás nem kedvezett az borzadsz meg, ha ajkadról hullanak ezek a gyalázó szavak ? Ha Öt szomorítjuk meg, akkor volta- kép magunk szomorodunk el; elvesznek lassanként igazi örömeink, melyek az Istennel telt lelkekben fakadnak : érzékünk, hajlamaink iöldízűek lesznek. Hatalmas harcot indított az Actio Catholica, amely eredményesnek is Ígérkezik, de hogy az eredmény százszázalékos, a célok elérhetők legyenek, szüksége van a társadalomnak tiszta hittől átitatott hadseregre, amely hitét, meggyőződését minden időben bátran megváltja és keresztény eszmék jegyében harcol a dicsőséges győzelemért, Krisztusért. Ennek a hadseregnek jelszava és mottója csak a krisztusi szent fanatizmus lehet, amely állandóan a közös cél felé irányítja a lelkeket. Ez a harcos katolicizmus azt akarja, hogy a tömegek féljenek elveszíteni az igazi hit értékét azáltal, hogy megbántsák az Istent káromkodással, amely szörnyű veszélyt jelent és lelkünk üdvét fenyegeti. Az Actio Catholica azt akarja, hogy Krisztus kereszten függő képének láttára egy akarattal kiáltsák : „Nem akarjuk, Uram, hogy a Te áldozatod hiábavaló legyen, melyet értünk mutattál be a kereszten 1“ mértéket tud reájuk alkalmazni. — Ezek után következik — folytatta a hercegprímás — a munkához és a tulajdonhoz való jog, végül a köz életére, a helyes befolyás gyakorlásához való jog és mindezekre vonatkozó szabadság. Hasonlóképpen a nemzeteknél s elsősorban kell értékelni, becsülni és biztosítani a lélek jogait, amilyenek az élethez és a kormányformához való jogon kívül a keresztény és nemzeti szellemhez, a vallásos és tudományos élethez való jog. Jobban kell megbecsülni azt a nemzetet, amely a fentebbi értelemben értékesebb polgárokból áll, továbbá azt, amelynek lelke, szelleme jobban megfelel Isten akaratának, belső szervezete és egész közélete pedig a polgárok igazi érdekeinek. A nemzetek lelkét, szellemét külön- lönböző korokban természetesen különböző eszmei áramlatok befolyásolják. Nem minden irányzat felel meg minden nemzetnek ; mert ami az egyiknek talán jó, az a másiknak esetleg nem megfelelő, sőt káros is lehet. Ezért ezekből más nemzeteknek észszerűen csak azt szabad átvenniük, ami nekik is megfelel, és ebből is csak azt, amit átvenni a maguk jószántából akarnak, annál is inkább, mert az említett országok kimagasló vezetőemberei közül, — mint annak idején a magyar sajtó is hozta — többen maguk is ismételten kijelentették, hogy eszméiket, nem lévén azok kiviteli cikkek, más nemzetekre kiterjeszteni nem kívánják. Ami már most bennünket, magyarokat, illet, nekünk idegen eszmék átvételére nincs is szükségünk, mert van évezreden keresztül kipróbált és mindig bevált sajátos eszménk : a szentistváni nemzeti és állameszme, amelynek lényegéhez a keresztény osztálynézet is hozzátartozik. idén a március ünnepének s igy az ünnepséget a Fürdő Szálloda nagytermében tartották meg. Megjelent dr .Késmárki Frey Vilmos főispán, dr. Mertán János és dr. Gregorovits Lipót protono- tárius kanonokok, dr .Beér Gyula alispánhelyettes várm. főjegyző, dr. Etter Jenő polgármester, dr, Balogh Albin és Obermüller Ferenc tanügyi főtanácsosok, P. Weiss Richard ferences és Vár- aljai József szalézi intézeti igazgatók, vitéz dr. Bánomy- Antal városi főjegyző, Koffler Gyula, alezredes, járási leventeparancsnok, Novák László százados, az utászzázlóalj pótzászlóaljának parancsnoka, Bezemek Béla rendőrfelügyelő, a, i urai mg. jii nme'3ii'imc~3TMiiiic."aoi át ,aiim iig-annme, ainiiic airmnc ami Ne káromkodj! A bíboros hercegprímás beszéde a Szent István Társulat közgyűlésén ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦< Március 15-ikének megünneplése városunkban
