Esztergom és Vidéke, 1942
1942 / 53. szám
HATVAN HARMADIK ÉVFOLYAM 53. SZÁM SZOMBAT, 1942, JULIUS 4 Szerkesztőség, kíadóHíratal: Símor-n. 20. Keresztény politikai ÓS társadalmi lap, Szerdán Í0 fillér, szombatos 16 HUér, Megjelenik minden szerdán és szombaton Előfizetési ár 1 hóra í 1 pengő 20 fillér« HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD 300.000 kóborcigány él még Magyarországon. — Megkezdte a képviselőház a milliárdos mezőgazda- sági javaslat tárgyalását. — Német nyelvből vizsgáztak a pesti rendőrök. — Virág Ferenc pécsi püspököt pápai trónállóvá nevezték ki. — Magyar levente kapta az ifjúsági festészet első díját Firenzében. — 602 állampolgárságot megszüntetett a belügyminiszter. — KÜLFÖLD Egyiptom felé sietnek a Szíriában és Palesztinában lévő angol csapatok. — Newyorkban már készítik a győzelmi jelvényeket. — Törökországba szökdösnek a szovjet pilóták. — Az angolok kiürítették Szíriát. — Elhagyták Törökoiszágot az ankarai szovjtt nagykövetség vezetői és családtagjai. — Volchovnál megsemmisült két szovjet hadsereg. — Alexandriábái menekül a lakosság. — Kairót nyílt várossá nyilvánították. — Murmanszkot állandóan bombázzák a német légierők. -- Elutasította a chilei szenátus a t mgelyhatalmakkal való szakítást indítványozó javaslatot. — A japánok bekerítették a csunkingi 4. ki- kinai hadsereget. — Castillo alelnö- köt választották meg Brazília elnökévé. — Roosevelt és Churchill a vereség eshetőségeiről tárgyalt Washingtonban. — Hősi halált halt a mostani afrikai harcokban két olasz tábornok. — Ismét közlekednek a spanyol hajók Amerika és Európa között. — Mannerheim finn tábornagy meglátogatta Hitlert a főhadiszálláson. — Egyre erősebb a szovjet befolyás Indiában. — Az angolok elsüllyesztik az Afrikában internált hajókat. — Bombamerénylet történt az iraki angolbarát miniszterelnök ellen. — 1504 angol tisztet nyugdíjba küldött a hadügyi kormány. — Nem telefonálhatnak és nem mehetnek villamoson a zsidók Hollandiában. — Az egész Egyiptom hadműveleti területté változott. — A román állam megveszi a katonai zónában lévő mezőgazda- sági birtokokat. — Erélyes rendszabályokat hoztak Németországban a gyümölcshalmozók ellen. — Zöldségfélékkel kell beültetni Indiában a diszkerteket. — Újból korlátozták a hollandi lapok terjedelmét. — Szárított húsra akarják rászoktatni a lakosságot. '— Visszatért a francia államtanács Párisba. — Megtorló intézkedéseket léptettek életbe a Németországban élő brazil állampolgárokkal szemben. — Mi Mäher pasa volt egyiptomi miniszterelnököt kiszolgáltatták az angoloknak. — A bolgár kormány megszavazta a zsidókról szóló törvényjavaslatot. — Az angol flotta a szuezi csatornán át elmenekült a földközi tengerről. — Egyre több az öngyilkos a szovjet hadseregben. — Az angol szénbányákat államosították. — Az olasznémet erők a Szuezi-csatornán keresztül találkozhatnak a japán erőkkel. — Japán tengeralattjárók már megjelentek a Vörös-tenger közelében. — Iránban a fölkelők megzavarják az angol csapatszállításokat. — A spanyol kormány tiltakozott az amerikai sajtó vádaskodásai ellen. — Vezér tábor nagy lett a német északi hadseregcsoport főpdrancs- noka. — Felrobbantják az angolok Alexandria kikötőberendezéseit. — A finn lakosságot kioktatják az ejtőernyősök elleni harcra. — Galilei Honvédnapot tartottunk, amikor nemcsak a rádióból hallottuk, hanem országszerte rendezett ünnepélyeken is külön hangsúlyoztuk azt, hogy katonanemzet vagyunk, hogy sorsunk, történelmünk, európai helyzetünk, hivatásunk és jövőnk állandóan katonai feladatokat ró ránk, hogy mindenkor harcra, védelemre készen kell államink, szóval honvédeknek kell lennünk mindhalálig, életünk, hazánk és becsületünk megtarthatásáért. Nagyjából így határozhatjuk meg a magyar honvédeszményt, amely ma eltölti a lelkeket és amellyel naponta ébredünk. Nemcsak azért, mert a magyar katona ismét hírt, becsületet és dicsőséget szerez a harcmezőn, hanem azért is, mert a honvédeszmény hűséges betöltésére neveljük ifjainkat, a kaíonaszellem hatja át nevelési rendszerünket, hivatalos és társadalmi köreink ma a magyar honvéd becsülésére, pártfogására, erősítésére rendezkedtek be. Ezért az érdeklődés homlokterében áll ma minden, ami a magyar katona érdekeivel, a honvédeszmény gyakorlati megvalósításával és a magyar honvédnek az életben való megbecsülésével kapcsolatos. A honvédelmi törvénykiegészítés és a honvédelmi miniszter beszéde meggyőz bennünket arról, hogy a honvédeszmény hirdetése nem puszta hangulat és lelkesedés, amely a harcok időleges szünetelésével elakadhat és feledésbe mehet, hanem a nemzet életéhez, jövőjéhez kapcsolódva a magyar katonaeszmény élni fog és becsületnek fog örvendeni akkor is, amikor a nagyar katona pihenteti fegyverét. Intézményesen kell gondoskodnunk a honvédeszmény gyakorlati megbecsüléséről. Ennek a háborúnak a végén nem fog elhangzani a legostobább és leggonoszabb szó : hogy nem akarok katonát látni. Keserű tanulságaink vannak arra, hogy ez a szó i nemzet szégyenét és halálát jelenti. Ellenkezőleg : a háború végén minél több erős, jól felszerelt magyar katonát akarunk látni ! Megnyugvással hallotta az ország a honvédelmi miniszter bejelentését, hogy az új honvédelmi törvény három és féléves fennállása alatt minden irányban megfelelt a kitűzött célnak és hogy a honvédség tervszerű kiépítése és felszerelése a viszonyoknak megfelelően, súrlódásmentesen folyik. Az újabb törvényalkotások rendelkezései alapján a honvédelmi törvényt ki kellett egészíteni és a való élet újabb kívánalmainak megfelelő jogalapot biztosítani. A korszerű háború legfontosabb alaptétele az, hogy az egész nemzetnek, a nemzet minden egyes fiának részt kell vennie a küzdelemben. A legnagyobb áldozatot az hozza, aki testi épségét, életét és vérét adja hazájáért s aki magát a legnagyobb veszélynek kitéve, fegyverrel védi hazáját. Joggal követelhető tehát, hogy az egyenlő teherviselés elvének alapján mindazok, akik egyáltalán nem, vagy csak kisebb veszélynek teszik ki magukat, nagyobb anyagi áldozatot hozzanak. Helyesléssel együtt érez ebben is a honvédelmi miniszterrel az ország közvéleménye és megnyugvással fogadjuk az igazságos hadmentességi adó javaslatot. A honvédeszmény gyakorlati megbecsülését szolgálja az is, hogy — a honvédelmi miniszter kijelentése szerint — akik a haza védelmében cselekvőleg is résztvesznek, mindenképpen előnyben kell részesülniük az életben. A tűzharcoés Rossini jubileumi bélyeget adnak ki Olaszországban. — Szebasztopolt 25 napi elkeseredett harc után elfoglalták a német és román csapatok. — Hitler Manstein vezérezredest, a Krim-haesereg parancnokát vezértábornaggyá nevezte ki. — Repülőgépen Délafrikába vitték Egyiptom aranykincsét. — Ismét kitört az Etna tűzhányó. sokra és tüzkeresztesekre vonatkozik ez, akik híven teljesítették a harcmezőkön kötelességeiket. Megérdemlik ezek a nagyobb gondoskodást akkor, amikor az itthoni életben el akarnak helyezkedni s Vasárnap tartotta meg az Ipartestület az iparosok szépszámú részvételével az első ipartestületi napot. Az ipartestületi napokon havonként egyszer egy táborba kerül az iparosság, amely alkalommal mód és alkalom nyílik az iparosproblémák megvitatására a zöld asztalnál és fehér asztalnál egyaránt. Az ipartestületi napot tekeversennyel kezdték, ahol a versenyzőkhöz Hermann Lajos ipartestületi elnök buzdító beszédet intézett. Délután az Ipartestület kerthelyiségében a leventezenekar adott hangversenyt. A hangverseny alatt pattogó ütemű indulók, magyar dalok és egyvelegek szórakoztatták a megjelenteket. A hangverseny után díszgyűlés volt, amelyen megjelent dr. Etter Jenő polgármester, dr. Marczell Árpád gimnáziumi igazgató és az iparosok a vezetőséggel az élen számosán. Az ünnepi díszgyűlést Hermann Lajos elnök szavai vezették be, aki üdvözölte a megjelenteket és buzdította az Ipartestület tagjait, hogy tartsanak össze és tegyék hangulatossá megjelenésükkel az ipartestületi napokat. Az elnöki megnyitó után dr. Etter Jenő polgármester szólt a megjelentekhez. — Örömmel jöttem az ípartestület tagjai közé és nagyon helyesnek tartom az ipartestületi napok tartását, mert ezáltal az iparostársadalomban szorosabbá válik a kötelék és amit a zöld asztalnál talán nem értenek meg, vagy elrontanak, a baráti fehér asztalnál azt helyre lehet hozni. Amellett a mai élet problémáit is jobban meg tudják beszélni. — Ha így összejövünk, nem tudjuk magunkat kivonni a multbanézés hatása alól és ilyenkor felvetődik, hogy de jó volt a békeidő. Alig 3 éve múlt el a második békeidő és még igen sokan emlékeznek az első világháború előtti békeidőkre és azóta csak mindenfelé az emberek között baj és baj van. Meleg, verőfényes napokról álmodozunk és beszélünk. Visszaemlékezünk. Akkor voltunk még fiatalok, akkor volt életünk napsugaras, verőfényes. Minden kornak megvolt a maga öröme és megvolt a maga baja. — Az emberi élettel vonatkozásban álló adatokat nézzük az emlékezés fonalán, akkor látni fogjuk, hogy az iparossors megnehezedett. Az ipar kezdetén az emberek nem voltak igényesek, s amint nőtt az igény, úgy terjedt a kultúra. A kultúra valamikor azon nyugodott, hogy milyen volt az iparosodás. A városok fejlődéséhez járul az ipar és az iparosság terjeszkedése. A mai értelemben vett iparos szervezkedés nálunk az 1200-as években kezdődik. 1307-ből, Nagy Lajos korából, van az első ilyen iparos szabályzatunk, még pedig a kassai csizmadia céh szabályzata. A céhkorszak volt az iparosság aranykorszaka, mert az iparosnak a céh keretén belül a megélhetése biztosítva volt. Az első esztergomi céhlevél 1492- ből, II. Ulászló korából származik : szintén a csizmadia céh szabályzata. A céhrendszer nálunk 1850—51-ig állt fenn. A céhrendszert 1851. április 1-én feloszlatták és behozták a szabadversenyt. A céhek feloszlatása óta valóságos amikor a kenyérért, pályájukon való érvényesülésért dolgoznak. Nem szabad megtörténni annak, hogy akár a szabad pályákon, akár a földszerzésnél, a gazdasági életben, a műhelyben, a gyárban, vagy bármilyen közhivatali, tanítói és tanári pályán a tűzharcos és tűzkeresztes — ha becsületesen teljesítette kötelességét — hátrányos helyzetbe jusson azokkal szemben, akik nem voltak katonák. Ha van ilyen eset és amennyiben a jövőben is megtörténnék, ezt a honvédeszmény megbecsülése elleni bűnnek, a honvédeszmény megcsúfolásának kell tartanunk. Bizony ebből a szempontból a múltra és jelenre nézve is szigorú revíziót kell tartanunk az egész vonalon, — a jövőben pedig minden felelős tényező tartsa elemi kötelességének a honvédeszmény gyakorlati megbecsüléséhez való alkalmazkodást minden egyes eseben, — akár az intézkedést, akár az ellenőrzést íletően. verseny az iparosság élete s azóta sokszor a tetszetős bóvli üti ki a tisztességes iparos kezéből a kenyeret. Az iparosság életében a második korszak 1884 : XVII. tc.- vel jött, amely törvényes korlátok közé szorítja az iparosságot. Ha tehát a régi időket nézzük, akkor azt kell látni, hogy mindent bevont a fiatalság derűje. Teljes szívemből kívánom, hogy ezekben a küzdelmes, nehéz időkben itt, az ipartestületi napokon elviselhetővé váljon az élet, hogy egymást megszeressék, minden ellentétet félretéve, iparosegységben éljenek. Erre kérem, hogy az Isten áldja meg a tisztes magyar ipart, A nagyhatású beszéd után dr. Szerencsés József ipartestületi jegyző tartotta meg előadását és ismertette az ipartestületi napok programmját. — Szabadjon nekem kissé részletesebben rámutatnom azokra az okokra, amelyek szükségessé teszik az ipartestületi napok tartását. Testületünknek 550 tagja van az iparlajstromban. A valóságban azonban ez az 550 tag nincs sehol, ezt az 550 tagot kifelé egységesen megnyilatkozni még nem látta senki sem. Ez az 550 tag szétforgácsolva, külön utakon jár s a szakmai összetartás hiánya miatt a kenyérharcban egymás ellenségévé vált. — A vezetőség úgy látta jónak, hogy a segítés az ipartestületi nap bevezetésével lesz lehetséges. A vezetőségnek ugyanis erős meggyőződése, hogy az ipar- testületi napok rendszeresítésének a gondolata találkozik az iparosság tetszésével s ezért minden alkalommal, aki csak teheti, eljár majd az ipartestületi napokra, ami által lassan elérhető lesz, hogy egy táborba kerül az iparosság. — Egy másik ok, amely az ipartestületi napok tartása mellett szól, a háborús gazdálkodási rendszer. Ha az iparoság ezekben a nehéz időkben éppen csak kényszerűségből, a nyersanyagutalványokért megy el az Ipartestületre, s ott egyenként, a hivatalos órák alatt mondja el bírálatát a helyzetről, s fejezi ki elégedetlenségét a kiutalt nyersanyag kis mennyisége miatt, akkor, mivel a hivatalban nincs arra idő, hogy mindenkit egyénenként meggyőzhessünk arról, hogy ezek a bajok a háborús helyzettel járnak, s hogy most nem lehet szó üzemek felvirágoztatásáról, hanem az iparűzésnek is alkalmazkodni kell a háborús viszonyokhoz, akkor az elégedetlenség csak fokozódik. Viszont, ha ezeket az ipartestületi napokon önmagunk között nyugodtan megtárgyaljuk, amikor a vezetőségnek — amit a hivatalos órák alatt egyenként nem tud megtenni — lesz módja arra, hogy mindenkinek részletes betekintést nyújtson a dolgok intézésébe, akkor nem fog senki zúgolódni és türelmetlenkedni, hanem megnyugodva fogja várni az idők jobbrafordulását. — Egy következő ok, amely az ipartestületi napok tartása mellett szól, az iparosság továbbképzésének kérdése és szükségessége. A továbbiak során a következő ipartestületi nap rendezésére a testület a legnépesebb szakosztályát, a cipész szakosztályt kéri fel. Azzal, hogy az ipartestületi A honvédeszmény becsülete a gyakorlatban-»<»«»•» ♦ ♦ » ♦ ♦♦♦♦»♦♦♦♦ » ♦ » ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ Hangulatos volt az első ipartestületi nap
