Esztergom és Vidéke, 1942
1942 / 51. szám
2 ZTEKGOM és VIDÉKE 1342. Junius 27. után hangzottak el a kersztmamák jelmondatai. Reusz Ferencné : Zsil ! Járj szerencsésen utadon, kék vizein az integer Magyarországnak ! — Vitéz Ónody Frigyesné : Olt ! Vidd a magyar cserkészszellemet feltartózhatatlanul az ezeréves déli határokig ! — Ifj. Eggen- hofer Jenőné : Maros ! A teljes viszontlátásig légy mindnyájunk mementója ! — Dr, Bády Istvánná : Béga ! Csónak, vésd ismerőseid szivébe az ősi magyar bánatot, amelyért a viszontlátásig meg nem szűnünk küzdeni soha ! — Dr. Kiss Ernőné : Temes !A délvidék legszebb folyója, vágyó szívvel várunk vissza ! — Dr. Etter Kálmánná : Garam ! Büszkén szeld a Duna habjait, üdítsd és erősítsd e csapat tagjait ! — Dr, vitéz ÓnodyJánoskúti Józsefné : Vág ! Evezőseid magyar hite és feszülő izmai vezéreljenek a magyar Dunától a magyar Kárpátokig ! —■ Dr. Katona Gáborné : Lurkók ! Ti vagytok a legkisebbek, nem növekedhettek, hát gyarapodjatok ! A keresztelő után a csapat parancsnoksága pírosszegfü csokorral kedveskedett a keresztmamáknak. Az ünnepség legszebb pontja ezután a csónakok áldásban részesítése volt. Dr, Balogh Albin tanügyi főtanácsos fehér karingben a hajósház előtti tutajról áldásban részesítette az Öreg Hollók, a MOVE Hajós Egyesület, a Levente Egyesület, az Aeró Ewer Kft alkalmazottainak, magánosoknak, a 2. Török Ignác zászlóalj csónakjait, pontonjait. Mintegy 80 csónak vonult fel fegyelmezett rendben az áldást osztó tanügyi főtanácsos és a parton lévő előkelőségek előtt, A Hiszekegyet, Himnuszt és a szünetek alatt a zenekari számokat a bencésgimnázium fúvóskara adta elő Urbán Vilmos igazgató-tanító vezénylésével. Esztergomi idegenforgalom és a diákszálló örömmel vettük hetekkel ezelőtt a hírt, hogy az esztergomi prospektus az ország összes utazási és idegenforgalmi irodáiban megjelent és hirdeti, hogy Esztergom, a történelmi emlékekben gazdag város, létezik. Különösen annak örülünk, hogy ez a várost ismertető prospektus oly szép és jó, hogy az ország többi városaitól, sőt mondhatni, a külíöldiektől sem maradt le. Felkerestük Cseicsner Rezsőt, az Idegenforgalmi Hivatal vezetőjét, aki szív- vel-lélekkel az idegenforgalmon dolgozik. Évek óta foglalkozott az idegenforgalom lebonyolításával, szereti a várost és tudja kötelességét ezzel a várossal szemben, A háborús idők ellenére is igen sokan keresik fel városunkat, mert ennek a városnak valami különös vonzó ereje van. A diákság valósággal a magyar történelem bölcsőjénél áll meg, ha városunkat és annak emlékeit megnézi. —- Husvét óta — kapjuk a felvilágosítást — közel hatezer tanuló látogatott el városunkba, Tehát hiába gondoltuk, hogy Esztergom elveszti az idegenforgalmat. Ez a város a főváros után, joggal mondhatjuk el, azok közé a városok közé tartozik, amelyet minden magyarnak életében meg kell látni egyszer. Ez a magyar Mekka. A város által szétküldött körlevelekre nemcsak Esztergom és környékéről és a fővárosból jöttek iskolások, hanem még a Délvidékről is. Az Idegenforgalmi Hivatal vézetője készséggel tárja elénk az itt járt városok és falvak iskoláinak jegyzékét, Igen érdekes kép tárul elénk. Budapestről 2000 diák jött 500—500-as csoportokban. Érsekújvár minden intézete, még az elemi iskolái is itt voltak. Voltak itt azonkívül Kolozsvárról, Újvidékről, Losoncról, Kapuvárról, Enyingről, Ceglédről, Magyaróvárról, Sopronból, Halásziból, Szénéről, Aszódról, Kalocsáról, Győrből, Kispestről, Récéiről, Pécsről, Egerből stb. Ezek a nevek mutatják, hogy a távolság ma már nem is akadály. Akadály csak addig volt városunkban, míg a diákszálló el nem készült. Ma ellenben ez már nem probléma. Olyan szép, kényelmes és jó szállást kaphatnak a diákok, hogy ennek a híre terjed a .távolabbi iskolák között, akik olcsó szállás-költséggel, vagyis csekély kiadással tekinthetik meg városunk történelmi nevezetességeit. A városban ez a szó, hogy diákszálló, olcsó tömegszállást jelentett, azért keltette az emberben azt az érzést, hogy bizonyos szempontok miatt félt és húzódozott tőle. Minket is a kiváncsiság vitt a diákszállóba, ahol kelllemes csalódás ért bennünket. A diákszálló a vasútállomással szemben, a Tábor-utcában, a volt Wacha-féle szövőüzem helyiségében van elhelyezve, A régi helyiséget az OMIH nagy költséggel átalakította és a város idegenforgalmi tényezői közé állította. A diákszálló öt nagy helyiségből áll. Az előtérből nyílik a hatalmas nagyterem, ahol katonás sorban sorakoznak a falak mellett az emeletes vaságyak, a terem közepén a többi egy fekvőhelyes ágyak. Az ágyakban szalmazsákok, rajtuk két-két darab hófehér lepedő és 1— 1 darab pokróc.Az ágyak végén padok, egészen újak. Szerénykedve mondja a hivatal vezetője, erre még nem volt fedezet, ezt a saját pénzéből vette. Előlegezte. Az-ágyak végén és a falakon bőséges fogas van felerősítve, hogy a kirándulók ruháikat és egyéb dolgaikat kényelmesen elhelyezzék. A terem közepén négy hatalmas asztal van, az esetleges étkezésre. A falakat hatalmas méretű olajfestmények és városokról művészi plakátok díszítik. A falakra tekintve valóságos plakátkiállításban van része az itt pihenő kirándulónak. Külön van a tanári hálószoba 2, esetleg 3 ággyal. A diákszállónak nagyszerűen felszerelt zuhanyfürdője és mosdója van — hideg-meleg vízzel, folyóvízes Wc-ék vannak, Minden kényelem az idegenért van és az ő kényelmét szolgálja. Minden azért van, hogy megelégedetten távozzon városunkból, ami — hiszük — meg is történik. A diákszálló nemcsak városunk érdekeit szolgálja, hanem a környező nagy üzemekét is, mert a távolabbi intézetek két-három napra szállnak meg itt s innen nézik meg városunk festői vidékét és a környéknek nagyüzemeit. Ha a diákszálló árait- tekintjük, akkor mosolyra derül az ábrázatunk, mert árai a békeévek árai. A megszálló diákok az első éjjelre 1 pengőt, továbbiakra 50 fillért fizetnek. Van is látogatottsága a szállónak. Márciusban 23 diák vette igénybe 60 éjszakára, áprilisban 50 diák 71, májusban 370 diák 434, eddig júniusban 304 diák 402 éjszakára. Van forgalom, amit igazán annak lehet tulajdonítani, hogy a diákszálló kényelmes, tiszta, olcsó és kellemes. Az Idegenforgalmi Hivatal óriási áldozatok árán tudja ezt csak fenntartani, különösen ma, mikor oly nagy hiány van a szappanban és a tisztasághoz szükséges kellékekben. Az Idegenforgalmi Hivatal terveiről szeretnénk egyet-mást hallani, szinte félve adjuk fel a kérdést : — Mik a tervei ? — A tervem az, hogy a háború, a vonatkorlátozás, a lehetetlen autóbuszjárás ellenére is sok idegent hozzak a városba. Csodálkozva hallgatjuk e merész kijelentéseket, de a hivatal vezetője eloszlatja az arcunkra futott kétkedés vonásait. — Ezt úgy szeretném elérni, hogy a felvidékieket és a Budapest felől jövőket a vonatkorlátozások miatt először Visegrádra irányítanám, ahol estig gyönyörködve annak szépségeiben, azt megnézve, hajóval jönnek Esztergomba, mert ott nem tudnak meghálni, Városunkban töltik az éjszakát és másnap megtekintik a várost és annak nevezetességeit. így egy nap üdülnek, egy nap tanulnak a kétnapos kirándulás alatt. Meg kell állapítani, ez ügyes dolog és nem kell még az autóbuszjáratok miatt sem mérgelődnie. Ha a fentiek megvalósulnak, nagyszerű idegenforgalma lesz városunknak, mondhatni : szenzáció lesz. Úgy látszik, a városi idegenforgalom jó kezekbe van letéve. Az idegenforgalom egy város életében még a háborús időkben is fontos, mert az idegen olyan pénzt költ el itt, amit nem nálunk keresett, Ha ilyen gondosan kezelik az idegent, akkor jó emlékekkel távozik városunkból és az Idegenforgalmi Hivatalunknál is ékesebb szavakkal fog az esztergomi' idegenforgalom mellett agitálni ismerősei, barátai és rokonai körében. «iiiii«iiiiiis:iiiii£iiiiíieiiii[ira!iiiifiai!iiiiaü!ii[es!iiiiKi:iiiíM!iii!saiiiii^!iii!isiu Amire fátyolt kell borítanunk! Az alábbi sorokat kaptuk : Igeji tisztelt Szerkesztő Úr ! Egyik esztergomi lapban cikksorozat jelent meg „Egynéhány régi oskolamesterünk“ címen. Bíztam benne, hogy egykét közleménnyel véget ér a cikkezés, ezért nem akartam eddig még a felszólalással is felhívni rá a figyelmet és ezzel is ártani az ügynek. Ügy látszik azonban, hogy a cikksorozat hosszúra nyúlik, kénytelen vagyok tehát társaim és sok velem együtt érző úriember véleményének kifejezést adni, Fel kell tételeznem azt, hogy a tudós cikkírót, kinek érdekes és értékes írásait különben szívesen olvassuk, most is tiszta szándék vezeti és nem akarja a tanítói rendet és hivatást sérteni vele, vagy kicsinyíteni, sőt tárgyilagos cikkével talán példát kíván mutatni, — mégis meg kell állapítanunk, hogy ezeknek a régi, szégyenletes viszonyok között élt részeges és izgága ,,oskolamestereknek‘‘ az újság nyilvánossága előtt való felvonultatása nemcsak a tanítóságra bántó, haném minden művelt emberre visszatetsző, aki ezt a hivatást megbecsülni kívánja. Bántó és visszatetsző, noha tudjuk, hogy nem a lehetetlen, megalázó helyzetekbe került ,,oskolamesterek“ voltak a főbünösök, hanem azok, akik az akkori viszonyokért felelősek voltak, és ha van zégyenkezni való, akkor a legnagyobb mértékben szégyeljék magukat azok, akik a korszellem képviselői és hatalmasai voltak. Bántó és visszatetsző ez a nyilvánosság előtt való felvonultatás éppen manapság, amikor a nemzetnevelés és a tanítói hivatás megbecsülését hirdetik nap- ról-napra hivatalos és nem hivatalos körök. Ha a hű korrajz révén történelmet és intő példákat akar szolgáltatni a cikksorozat, akkor is így, a mindenki, még a gyermekek és a serdülő ifjúság kezébe kerülő újság hasábjain közreadva többet árt az ügynek, mint használ, mert bizony társadalom nagy része még nem nevelődött arra, hogy ebből a szempontból kellően ítéljen. Tehát amikor elismerem a tudós cikkíró nemes szándékait és üzenem, hogy értékes munkáját szívesen és megnyugvással olvasnám avatottabb kezekbe kerülő valamilyen történelmi folyóiratban, egyben kérem, ne nehezteljen meg soraimért amikor az előbb elmondottakra felhívom becses figyelmét. Tisztelettel : Egy pedagógus. Néhány szó a lakáskérdéshez1 A nagy lakásigénylés és az aránylag kevés lakás mellett Esztergomban is aktuális a lakáskérdés, keressük a megoldások útjait és utóbb már olyan cikket is olvastunk, amely többek között erélyes intézkedéseket követel a „kőszívű“ háziurak ellen. Nem kételkedünk abban, hogy vannak ilyen kőszívű emberek Esztergomban is és kíméletlen háziurak bizonyos esetekben. De legyünk óvatosak az általánosítással és ne követeljünk általános rohamot, mert akkor nagyon is igazságtalanok lennénk. A lakásmegszorítások inkább a bérlőknek adnak bizonyos előnyöket. A nehéz viszonyok között inkább c lakásbérlők számára adódik alkalom és lehetőség arra, hogy a helyzetet a háztulajdonos hátrányára és kárára kihasználják és mivel bizony a bérlők is emberek, azok között is akad éppen elég kímélet- len, olyan, aki pokollá teszi embertársa életét. Emlékezzünk csak vissza az előző háború okozta lakásviszonyokra, akkor bizony igen sok helyen a lakók kerekedtek felül, a háziúr pedig — akár kőszívű volt, akár lágyszívű — örült, ha saját házában csendesen meghúzhatta magát, sőt több olyan eset is volt, hogy a házigazda a saját házába nem mehetett be, mert azt mások foglalták el. Vigyázzunk tehát az igazságra és az emberiességre! Igenis védjük a lakásigénylő családokat, de ne bántsuk azokat sem, akiknek szorgalma és életemunkája lehetővé tette azt, hogy egyrészt embertársainak lakást nyújthatnak, másrészt pedig tekintélyes adójukkal nagy mértékben járuljanak hozzá a nemzet és állam fenntartásához Nem védjük a rossz, mondjuk ,,kőszívű háziurakat, de igenis fel kell emelnünk szavunkat azok érdekében, akik házigaz dai minőségük dacára szegényebbek ma mint sok lakó, akik egy életen át dől gozva házacskát szereztek maguknak öregségükre, amelynek jövedelme manap ság megélhetésükre nem elég s emellett híven teljesítik adófizetési kötelezettsé güket. Legyünk tehát igazságosak ! Igenis kö veteljünk emberiességet minden embe tői, minden polgártársunktól külön-kü lön, de a múlt tanulságait is felhasználva különösen legyünk emberségesek, tisztán és tárgyilagosan itélők s igazságosak méltányosak akkor is, amikor valamilyen közintézkedést követelünk. Ezzel ugyanis a köz javát és a társadalmi béke érdekét is szolgálnunk kell. Ünnepélyes tánctanfolyam megnyitó ÍSSgH Széchenyi Kaszinóban jim. 27-én és 29 én este 7 órától. A tanfolyam kéz detc jun. 30-án d. u 6-kor Meghívóigénylés ugyanak kor eszközölhető. 3E Az Esztergomi Oltáregyesület működése Az Esztergomi Oltáregylet f. hó 15-én tartotta évzáró választmányi ülését, melyben részletesen beszámolt az egész év lelki- és anyagi munkájáról. Dr. Városi István, az egyesület agilis buzgó igazgatója az év folyamán tartott sorozatos előadásait „Az örök élet“- ről, a mostani gyűlésen fejezte be, Gyönyörű fejtegetéseiben az örök élet végső célját és betetőzését : a mennyországot állítva a hallgatóság lelki szemei elé, mint amelyért küzdeni, szenvedni, élni és meghalni is érdemes. Az egyesület havonként a vízivárosi zárda kedves kis' templomában tartja szentségimádási napját, amelyen reggel fél 7 órakor van a szentséges mise a szentségjdtétellel és délután 5 órakor van a litánia a szentségbetétellel. A közbeső időben félóránkint a tagok végzik imádásukat az Oltáríszentség előtt. A szentségbetéteikor a szentbeszédet dr. Városi István, az egyesület igazgatója mondja. Az egyesület munkás részének élén ozv. Magos Sándorné, az egyesület buzgó elnöknője áll, ki magas kora és gyakori gyengélkedése dacára is élénk buzgalommal vesz részt az egyesület irányításában és vezetésében. Mindenben segítőtársa, jobbkeze : Ma- latinszky Anna, ki felbecsülhetetlen agilitással intézi az egyesület szellemi- és munkaügyeit az ő kedves és lebilincselő modorával s ezzel igen sok tisztelőt és munkáskezet szerzett az egyesületnek. Meg kell említeni még özv. Draxler Alajosné ruhatárost, az Oltáregylet szeretett „Draxler néní“-jét, ki az egyesület legfáradhatatlanabb munkása, ki tudásával, szorgalmával nélkülözhetetlen irányítója annak a szép és magasztos munkának, mely az egyesület célja : a templomi ruhák gondozása, javítása, készítése. Az ő szeme mindent meglát, mindent észrevesz és életének célja, hogy a szentségi Jézus minden templomban méltó ruhában imádtassék. Az egyesület többi tisztviselője: Magos Margit, Schmidt Lujza, Horváth Sarolta szintén buzgólkodnak az egyesületben, valamint az a munkásgárda, amely hetenkint kétszer, hétfőn és csütörtökön a délutáni órákban jön össze a vízivárosi zárda e célra átengedett helyiségében szorgalmas munkára. Most a júniusi gyűlésen bezárta kapuit az egyesület, hogy a nyári pihenés után, szeptemberben ismét kitárja mindazok előtt, akik az Űr hajlékának szorgalmas munkásai. Beiratások az Esztergomi Kétéves Kereskedelmi Szaktan- folyamra Az Esztergomi Társulati Kétéves Ke- ieskedelmi Szaktanfolyamra a beíratáso- kat ezúton meghirdetem. A mai élet mindjobban a gyakorlati pályák felé tereli az érdeklődést, emellett sokan vannak, akik hamarosan akarnak rendes megélhetést nyújtó iskolai végzettséghez jutni. Ennek eléréséhez segítenek a kereskedelmi szaktanfolyamok. Az esztergomi kereskedelmi szaktanfolyam két évfolyamú, külön, elkülönített fiú- és női osztályokkal. Az előírt szabályzatok alapján, törvényes keretek között működik már három évtizede, a magyar fiú- és leányifjúság százait juttatva szakismeretekhez és rendes megélhetést nyújtó álláshoz. Tantárgyai : hittan, magyar, kereskedelmi ismeretek, kereskedelmi levelezés, számtan, könyvvitel, földrajz és árúismeret, gyors- és gépírás, szépírás, testnevelés ; a német rendkívüli tárgy. A szaktanfolyam komoly elvégzése értékes ismereteket nyújt, és használható irodai munkaerőket, valamint önálló gyakorlati szakembereket nevel. A középiskolai rendtartás mellett lehetővé teszi a jó előmenetelű tanulóknak a szak- tanfolyam elvégzése után, különbözeti vizsga alapján a kereskedelmi középiskola III. évfolyamába való átlépést. A szaktanfolyamba beiratkozhat minden fiú, vagy leány, aki a polgári vagy középiskola IV. osztályát elvégezte. A beiratkozás ideje : július 6—7. délelőtt 8—12-ig ; helye-: Esztergom, Ferenc Jó- zsef-út 32. szám alatt, a Kereskedelmi Társulat székházában. A tandíj, beíratási díj és az összes egyéb díjak s illetékek évi 150 P, amely tetszőleges részletekben is fizethető. A vidéki tanulóknak a szülők kívánságára megbízható szállásról és ellátásról gondoskodunk. Minthogy az osztályokba a tanulók korlátozott létszámban vehetők fel, ajánlatos a hely biztosítása végett a mielőb- . bi beiratkozás. Az esetleges korábbi elő- jegyeztetést szóban vagy írásban az alábbi címre kérjük : Társulati Kereskedelmi Szaktanfolyam, Esztergom, Simor János-utca,
