Esztergom és Vidéke, 1942

1942 / 46. szám

HATVANHARMÁDIK ÉVFOLYAM 47. SZÁM SZOMBAT, 1942, JUNIUS 13 Szerkesztőség kiadóhivatal: Simor-n. 20. Keresztény politikai és társadalmi lap. Szerdán 10 fillér, azomBaton 16 Hllér. Megjelenik minden szerdán és szombaton Előfizetési ár 1 Hóra : í psngő 30 fillér, Dr. Haiczl Kálmán ünneplése a Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaságban HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD A kormányzó üdvözlőtáviratot in­tézett Mannerheim tábornagyhoz. — Zsidó augusztus 1-től nem lehet sem házfelügyelő, sem házgondnok. — Kállay miniszterelnök megláto­gatta Hitlert a főhadiszálláson. — A főváros már most kezdte meg az élelmiszerek tárolását. Wirth volt nyiías képviselő a 15 év után még 4 hónapi büntetést kapott. — Elu­tazott a frontra modern felszerelés­sel az első haditudositó-század. — KÜLFÖLD Csangkaisek a kínai csapatok ál­talános visszavonulását rendelte el. Japán búvárhajók ágyűzták Ausz­trália kikötőit. — Amerika igénybe­vette az egész hollandi hadiflottát. — Olaszországban a cséplés után minden kilogram búzát be kell szol­gáltatni. — Amerika teljesen felké­szült a gázháborúra. — A török ha­jók nem hagyhatják el a török vi­zeket. — Szebasztopol körül igen heves harcok dúlnak. — Japán bú- várhajó-láncot vont Ausztrália kö­rül. — Tömegesen hagyják el az amerikai repülök a kínai harcteret. — Japán csapatok szálltak partra az Aleuti szigeteken. — fiárom he­te tart már Afrikában a sivatagi csata. — Tömeges halálos ítéleteket hoznak a cseh protektorátusban. — hoznak a cseh protektorátusban. — Rousevelt újabb 40 milliárd dollár hitelt kért a kongresszustól. — Ar­gentínában nagyarányú kommunista szervezkedést lepleztek le. — Újabb portugál csapatok indultak az Azori szigetekre. — A japán csapatok el­foglalták Bohor és Rasilan szigete­ket. — Hetvenöt évvel ezelőtt vá­sárolta meg az Egyesült-Államok Oroszországtól Alaszkát. — Szer­biában a felkelőket összefogdossák. — A németek Szebasztopolnál el­foglaltak egész sor erődíményt. — Hacha az egész cseh kormánnyal résztvett Berlinben a meggyilkolt birodalmi védnökhelyettes temeté­sén. — Amerika csak bombázó-, Anglia csak vadászrepülőgépeket fog gyártani. — Palesztinában már az angol katonaság is antiszemita lett. — Megjelentek az olasz hadihajók a Fekete-tengeren. — Japán kézre került Burmában a világ leggazda­gabb ólombányája. — Három tár­sát megette egy norvég szigeten két szovjet altiszt. — Ruhajegyeket ve­zetnek már be Írországban is. — Tuthankamen fáraó aranyból készült múmiáját Kairóból elszállították egy egyiptomi bank kincstárába. — A spanyol külügyminiszter Olaszország­ban tárgyalt Mussolinival. — Gabo­nát szállít Argentína Spanyolország­nak. — Nem kapnak Szerbiában a tisztviselők szabadságot. — Bulgá­riában tilos baromfiakat levágni. — Argentína nem szakítja meg kapcso­latait a tengellyel. — Angol tanács­adók vannak az egyiptomi minisz­tériumokban. — Megtorlásul a biro­dalmi védnökhelyettes meggyilkolá­sáért, Liditz cseh község férfilakos­ságát kivégezték, a községet pedig a földdel egyenlővé tették. Az Esztergomi Balassa Bálint Irodal­mi és Művészeti Társaság f. hó 9-én, kedden délután 6 órakor Lépőid Antal prelátus-kanonok elnökléséve gyű­lést tartott a Szent Imre Gimnázium he­lyiségében. A felolvasó gyűlésen a tagokon kívül többen jelentek meg a város müveit kö­zönségének köréből, akiket az ülés ér­dekes történelmi tárgya érdekelt és az illusztris előadó személye iránti tiszte­let és megbecsülés vonzott, így jelen volt a gyűlésen Jeszenszky Kálmán pre­látus-kanonok, vitéz dr. Ónody-János- kúti József vármegyei főjegyző, dr. Vé- csey Kálmán árvaszéki elnök, Reusz Ferenc takarékpénztári igazgató is. Az elnöki üdvözlés után dr. Haiczl Kálmán kormányfőtanácsos, szőgyéni plébános tartotta meg székfoglalóját a „A szőgyéni palánkvár" címen. A neves történetíró érdekes előadásá­ban előbb Szőgyén történelmét ismer­tette, amely nevét a Szőgyén-családtól nyerte, A két Szőgyént csak a közbeeső domb választotta el egymástól és az ősi Szőgyént nevezték Magyar-Szőgyénnek. 1606—7 táján épült újra a híres szőgyéni palánkvár a török pusztítások elleni vé­dekezés céljából; A palánkvár sarkain bástyák állottak és a lakosság is védel­met talált mögötte. Végvár volt a sző­gyéni palánkvár, amelynek maradvá­nyait ma is kiveti a földből az eke. Az Esztergomot, Párkányt megszállva tartó Folyó hó 9-én a város idegenforgalmi bizottsága dr. Etter Jenő polgármester elnöklésével gyűlést tartott. A gyűlésen Cseicsner Rezső, az Ide­genforgalmi Hivatal vezetője beszámolt a bizottságnak a propaganda-felhívások elhelyezéséről, mely szerint 30 darabot az IBUSZ R. T. saját költségén bekere­tezett s 20 vidéki s 10 fővárosi menet­jegyirodában elhelyezett, azonkívül a MFTR kis dunai személygőzösein, vala­mint nagyobb állomásain helyezett el. Örömmel vette tudomásul a bizottság, hogy az Idegenforgalmi Propaganda Munkaközösség a kereskedelmi minisz­tertől kapott 2000 pengővel kiadta 18.000 példányban a 24 oldalas pro­spektust. A bizottság tudomásul vette, hogy az előirányzott 500 pengővel szemben a város eddig 3556.76 pengőt költött pro­pagandacélokra. A 2000 pengő államse­gélyen felül a Takarékpénztár 306 pen­gőt, a vízivárosi zárda 40 pengőt, s dr. Lépőid Antal prelátus-kanonok 50 pen­gőt juttatott e célra s így 660 pengő a fedezetlen kiadás. Fuchs György bizottsági tag indítvá­nyozta, hogy a város által kiadott ízlé­ses, a Bazilikát és a városház képét áb­rázoló borítékhoz hasonlóan, hozzon forgalomba a város képével díszített le­vélpapírt és borítékot s annak várható jövedelme részben fedezetet nyújthatna a propaganda-kiadásokhoz. Megelégedetten vették tudomásul, hogy a propagandára kiadott pénz nem felesleges költekezés volt, mert a jól ki­fejtett propaganda meghozta a gyümöl­csét. A belépőjegyekből megállapítható, hogy 1941. évi június 7-ig á jobb közle­kedési lehetőség és olcsóbb, és köny- nyebb étkezési s megszállási viszonyok mellett csupán 2373 diák kereste fel vá­rosunkat, míg 1942, június 7-ig az esz­tergomi nevezetességeket megtekintő diákok száma 5353 volt, ami 2980 fővel több, azaz 127 %-os emelkedést mutat a múlt évvel szemben. Ezután a diákszálló forgalmát ismer­tette, amely igen szép fejlődésnek in­dult. A m. kir. kereskedelemügyi mi­nisztérium 1941. október hó 1-től ez- ideig 1.800 pengőt áldozott a diákszálló fenntartására, amivel szemben 800 pen­gő bevétele volt. Az előadó bejelentette, hogy szemé­törökök kiruccanásának célpontja, a szőgyéni palánkvár, sok tusakodás szín­helyéül szolgált. A törökök tiltakoztak és Bénynél akartak ellensúlyozásául pa- lánkvárat építeni, de ez nem sikerült. Történelmi források feltárásával, ko­rabeli levelek egész sorának felolvasá­sával mutatta be ezután a kiváló előadó a palánkvár és az őrség küzdelmeit, a nép szenvedéseit, az ősi Szent Mihály- templom viszontagságos múltját, majd megállapította, hogy a végvár szerepét betöltött szőgyéni palánkvár az ország pénzén épült és őrségét is az ország tar­totta fenn, kapitányát pedig a király nevezte ki. Dr. Lépőid Antal prelátus-kanonok, elnök köszönte meg a szép és érdekes előadást, amelyet a történetíró tárgyila­gossága és lelkiismeretessége jellemez, majd meleg szavakkal emlékezett meg arról, hogy dr. Haiczl Kálmán most tölti be írói működésének ötvenedik eszten­dejét. Ismertette megjelent műveit, majd rámutatott arra, hogy dr. Haiczl Kál­mán a cseh megszállás alatt több felvi­déki magyar város történelmének meg­írásával és egyéb történelmi munkássá- bával erősítette és segítette fenntartani a magyar szellemet. Az Esztergomi Ba­lassa Társaság megtisztelve érzi magát, hogy tagjai között köszöntheti. A gyűlés tagjai hosszan, melegen ün­nepelték dr. Haiczl Kálmánt. lyes tárgyalásai során a minisztérium­ban kilátásba helyezték, hogy a diák­szálló nagy hálótermét kettéválasztják, hogy osztatlan iskolák tanulmányi ki­rándulása is lebonyolítható legyen a diákszálló igénybevételével. A tavaszi menetrendváltozásokkal kapcsolatban az előadó rátért ez irány­ban folytatott személyes tárgyalásaira. Sajnálattal vette tudomásul a bizottság, hogy a vasúti menetrend, mondhatni, rosszabb, mint volt, mert pl. az este Ko­máromba érkező vonat érkezése előtt hat perccel indul el Győr felé a sze­mélyvonat, amely hivatva volna Szom­bathely, Sopron felé csatlakozást bizto­sítani. A bizottság a MFTR eljárását fájda­lommal veszi tudomásul, hogy a turista- hajójáratot beszüntette. Megállapította a bizottság, hogy amennyiben az újvidé­ki járatot, melynek fenntartása érdeké­ben esett áldozatul a turista-hajó, a MFTR nem hétfőn és pénteken, hanem hétfőn és csütörtökön járatná, akkor a hajó vasárnap felszabadulna s így a tu­rista-járat,, amely a MFTR-nek is egyik legjobban bevált járata volt, ismét be­állítható lenne A menetrenddel kapcsolatban felszó­lalt Simándi Béla s kérte az idegenfor­galmi bizottságot, írjon fel az illetékes hatósághoz, hogy az autóbuszvállalatok megfelelő menetrendtáblát és megálló­hely jelzőtáblát tegyenek megállóhe­lyeikre. Dr. Darvas Géza hozzászólásából és panaszából kifolyólag a bizottság el­határozta, hogy Esztergom és Párkány- Nána p. u. között forgalmat lebonyolító Start-autóbuszvállalat ellen megteszi a feljelentést, mert a hivatalos menet­rendkönyv szerint nevezett vállalat minden érkező és induló vonathoz járat autóbuszt, míg valóságban, mint az ,,Esztergom és Vidéke” is megállapítot­ta, a legtöbb érkező és induló vonathoz autóbusz nem jár. Kéri a bizottság a felettes hatóságot az ügy kivizsgálására s a megfelelő intézkedés megtételére a közönség érdekében. Tudomásul vette a bizottság, hogy a kereskedelmi kormányzat költségén szí­nes keskenyfilm készül ez évben a Du­nántúlról, amelyben a főrészt Esztergom foglalja el. A bizottság felkéri a Ferences-zárda főnökségét, hogy május—szeptember hó­napokban reggel fél hat órakor szent­misét mondjon azok számára, akik a reggeli vonattal akarnak Pestre utazni. Köszönetét fejezi ki a bizottság a Szent Ferenc-rendnek azért, hogy a múltban készségesen rendelkezésre állt a kirán­duló ifjúságnak és délben egy órakor mondott szentmisét. Cseicsner Rezső javasolta, hogy a fő­székesegyház alaprajzát megnagyítva, a nevezetességek beírásával kifüggeszti a közeljövőben a Bazilika előcsarnokában és így az idegenek könnyebben megta­lálják a nevezetességeket. Einczinger Ferenc indítványozta, hogy útbaigazító táblákat állítsanak fel a város különböző pontjain. Az elnöklő polgármester a táblák elhelyezését kilá­tásba helyezte. Tekintve, hogy már ed­dig a propagandaköltségek következté­ben a költségek fedezete messze túlha­ladott, egyelőre csupán a Prohászka- szobor felé vezető útra helyez a város táblát, míg a többit, ahogy mód adódik, állítják, illetve helyezik el. Tűzharcosaink közgyűlése Folyó hó ó-án, vasárnap, dr. vitéz Bá- nomy Antal városi főjegyző elnökleté­vel tartották meg tűzharcosaink évi köz­gyűlésüket. A városháza nagytermét megtöltötték a formaruhás és polgári ruhás Tűzharcos Szövetség tagjai. A közgyűlést a Magyar Hiszekegy elmondása vezette be, majd dr. vitéz Bánomy Antal elnök indítványára egy perces néma felállással áldoztak az el­hunyt baj társak emlékének. Majd ezután dr. vitéz Bánomy Antal elnök mondott megnyitó beszédet. — Egy év telt el a múlt közgyűlés óta — mondotta —, amely eseményekben gazdag volt és a tűzharcos eszméket sokszorosan öregbítette. Lángokban áll a világ és a magyar katona, az ifjú tűz­harcos küzd azon a fronton, amelyen mi küzdtünk valaha. A mi fiaink léptek a mi örökünkbe és vették fel az ádáz har­cot azzal az örök ellenséggel, amellyel szemben álltunk 1918-ban. Akkor szinte magunkra hagyatva, ma Németország, Olaszország mellett vállvetve harcolunk az igazságos békéért. — A magyar nemzet katona-nemzet volt születése pillanatától a mai napig. Talán a jó Isten azért telepítette ide a nyugat kapujába, hogy önmaga vére és teste árán megvédje a nyugati kultúrát. A magyar, ha nem lett volna becsületes és vitéz katona, akkor már elsöpörték volna azok a népek, akikkel évszázado­kon át harcban állott. — A magyar katona mindig férfias becsülettel végezte kötelességét hazája iránt, mert a haza az ő szemében min­dig a legnagyobb megtiszteltetésben és szeretetben részesült. A haza volt a leg­szebb eszmény, az volt a harcoló katona szemében a szent. Mi a háború végén csüggedten állapítottuk meg, hogy ezt a hazát elveszítettük. — A most dúló háború után a jó Is­ten megadja a békeéveket, akkor majd a mi fiaink sorainkba állnak, de már emeltebb fővel, mert a mi általunk el­veszített integer Magyarországot ők visz- szaszerezték. Az ő gigászi küzdelmüket mi szeretettel figyeljük, hiszünk a győ­zelemben, hiszünk a magyar feltáma­dásban. — Az ifjú tűzharcosok állják a har­cot és aratják a győzelmeket. A tűzhar­cos szervezkedés velük erősödik, mert ők fogják képviselni közöttünk az új erőt. A magyar társadalom a katona­eszmékkel telített szervezetekre támasz­kodik és nem engedi, hogy a zavarosban halászó egyének a felszínre kerüljenek, mint a múltban. — A magyar tűzharcos az országban erőt, olyan erőt képvisel, mint amilyent a frontokon képviselt, az ma is tud dol­gozni önzetlenül és lelkesen, annak minden munkája ma is érték és szent hivatásból eredő kötelességteljesítés. — A magyar tűzharcos cselekedetei méltóak az ősök cselekedetetihez, mert ők mindig és mindenkor készek voltak a legszentebbet feláldozni: az életet. Szép eredmények idegenforgalmunkban

Next

/
Thumbnails
Contents