Esztergom és Vidéke, 1942

1942 / 46. szám

HATVANHARMADIK ÉVFOLYAM 46. SZÁM SZERDA, 1942. JUNIUS 10 Szerkesztőség, kíadóhíratal: Simor-u. 20. Keresztény politikai és társadalmi lap. Szerdán 10 fillér, szombaton 16 fillér, Megjelenik minden szerdán és szombaton Előfizetési ár 1 hóra : 1 pengő 20 fillér, HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Kétszáz székely fiút hazahoznak az idegen légiókból. — 22.000 lo­vat fogyasztott el a múlt évben Bu­dapest — Horthy kormányzó me­leghangú táviratot intézett Manner- heím finn tábornagyhoz. — Két és félmillió kg vasat gyűjtöttek június első felében. — Albrecht királyi her­ceg védett területté nyilvánítja a bélyei őserdőt. — Benes csikarta ki Amerika hadüzenetét ellenünk. — Aratásra jelentkeztek a kecskeméti főiskolások. — Feloszlatták a szikviz- kartelt. — Százezer levente fogait javítják meg. KÜLFÖLD Hitler Finnországban személyesen nyújtotta át Mannerheim tábornagy­nak a magas kitüntetést. — Angol fegyverekkel lőtték le a cseh pro­tektorátus helyettes birodalmi véd­nökét. — Madagaszkár fővárosát bombázták az angolok. — A néme­tek visszavertek egy újabb angol partraszállási kísérletet. — Indiában megszüntetik a többnejűséget. — Betiltották a rádióadásokat Amerika nyugati partvidékén. — A japán tengeralattjárók elzárták Sidney ki­kötőjét. — Csak elsötétítve járhat­nak az autók az Egyesült Államok­ban. — A finn parlament házat ajándékozott Mannerheim tábornagy­nak. — Hagy lendülettel megindult Triesztben és Fiúméban a hajóépít­kezés. — Kertészkedniök kell a bel­grádi diákoknak. — Külön egyesü­let alakult Németországban a tör­pelovak tenyésztésére. — Személy­azonossági bizonyítványt kell ma­gával hordania minden cseh felnőtt­nek. — Japán búvárhajók megtá­madták a madagaszkári Diego Sua- rez kikötővárost. — Elfogadta az amerikai szenátus Magyarország, Ro­mánia és Bulgária elleni hadüze­netet. — Az angolok 10 nap alatt 523 tankot, 150 repülőgépet, 40o autót és 191 ágyút vesztettek Líbiá­ban. — Japán tengeralattjárók Ma­dagaszkár főkikötőjében megtorpe­dóztak egy 35.000 tonnás angol csa­tahajót és egy 5220 tonnás cirkálót. — Katonai szolgálatot teljesítenek a palesztinai rendőrök. — Elesett a dán szabadcsapatok parancsnoka. — Japán célja Amerika támaszpontjai­nak megbénítása. — Törökország­ban kiterjesztették a hajózási tilal­mat. — Lezárták a török-iráni ha­tárt. — Laval közvetlen irányítása alá helyezték a francia csendőrsé­get. — Árdrágítás miatt elitéltek 27 zágrábi vendéglőst. — Élelmiszerért könyörög Sztálin Amerikában. — Már a lóhúst is adagolják Francia- országban. — Horvátországban min­den réz- és bronztárggyal az állam rendelkezik. — Az angolok meg­szüntették a fogságba esett német katonák kinoztatását. — A japánok győzelmesen vonulnak előre Kíná­ban. — Kölnben 305 halálos áldo­zata van az angol légitámadásnak. — Amerika csak akkor küld segít­séget Szovjetnek, ha hadat üzen Ja­pánnak. — Az angol birodalom fő­városát a délafrikai Cape-Townba helyezik át. — Megszüntetik az al­só- és felsőházat Angliában. — Zsoldosokat toboroznak Észak-Afri- kában. — Amerika már Angliától kér segítséget partjai védelmére. Lelkiismeret kérdése Államférfiak, politikusok, nép­vezérek, akik a helyzet magaslatán állanak és akik átérzik felmérhetet­len felelősségük nagyságát, azon fáradoznak, hogy kialakítsák népeik­ben és nemzeteikben az egységes szellemet, az összetartás, össze­tartozás gondolatát, hogy megerő­sítsék azt a szellemet, amely a teljes lelki összhang jegyében a legsúlyosabb nehézségekkel is meg tud birkózni, amely dacolni képes a látszólagos lehetetlenségekkel is, amely minden áldozatra kész, amely lemondást parancsol az egyénnek, hogy a közösséget tökéletesebben szolgálhassa. Mindig, minden időben egyik legfőbb törekvése volt az állam­vezetőknek és vezérkaraiknak a lelki harmónia felébresztése, meg­tartása és megerősítése. Sokszoro­san az ma, amikor világok csatáz­nak egymással, eszmék harcolnak és népek védik élettemplomuk ol­tárait. Így harcolnak nálunk a harc­tereken és belső országrészekben így harcolnak ellenségeinknél is, mert tudatában vannak, hogy a hatalom és erő eszközén túl van még egy hatalmasabb, nagyobb tényező is a győzelem elérésére és ez a szellem, az ideg, a lélek. Ezért a legnagyobb lelki ismeret kérdése, hogy összhangbontót, test- vérhérháborítót, lélekmérgezőt ne tűrjünk soraink között. Es mégis, mennyien vannak, akik nem tudják, vagy nem akarják megérteni az idők legnagyobb parancsát és kö­vetelményét. Pedig talán egyugyan­azon úton menetelnek vagy sze­retnének menetelni a végcél felé. Szálljanak végre magukba ezek a szerencsétlenek. Ne folytassák lelkiismeretlen és hálátlan ékverő és bomlasztó munkájukat, amivel embert ember ellen, polgárt polgár ellen, érzést érzés ellen, hitet hit ellen és nyelvet nyelv ellen akar­nak sorompóba állítani. fia más nem, indítsa jobb meg­gondolásra őket az a tudat, hogy a számonkérés ideje egyszer el­érkezik. Az esztergomi könyv­napok utóhangja Több mint tiz esztendő alatt a könyvnap szimbólumává nőtt a minden nehézséggel diadalmasan megküzdő magyar kultúra-szomjú­ságnak. Intézménnyé vált, amelynek hagyományai kezdenek kialakulni. A könyvnap célja, hogy abszolút értékű könyvvel és mindenki szá­mára olcsó ünnepi kiadványokkal úgyszólván megajándékozzák a könyvolvasó közönséget. Az idei könyvnapon a budapesti és a vidéki könyvkiadók 72 jművet sorakoztattak fel, ami igen nagy haladás az 1931-ben kiadott 1 da­rabbal szemben. Ezt a nagy csúcs­teljesítményt látva, először kezünkbe vettük a könyvnapi könyvek ár­jegyzékét és azt átlapozva igen kü­lönös megállapításokat tettünk. Elő­ször is a könyvek, amelyeket a könyvkiadók az idén kiadtak, nem is olyan olcsó, mondhatni ajándék- könyvek. A kiadók, amint látszik, úgy rótták le a közönség iránt a hálájukat, hogy jó drágán akartak a kezébe adni'könyvnapi könyveket. Az árjegyzékben olcsó könyv csak egy volt, Tóth Tihamér: Krisztus diadala, amely fűzve 1 pengőért volt kapható, a többi 4 pengőtől 28 pengőig változott. A mai időben és minden időben is a kultúrát a tisztviselő, a pap, tanár, tanító és kispénzű kultúr- szomjas emberek tartották fönn és nem a tőkések. A kultúra és a nemzeti szellem a középosztályban van meg és jogosan mondhatjuk ezeket a magyar irodalom fönntar­tóinak. Ezek számára Írják a ma­gyar könyveket s most a könyv­nap cégére alatt óriási pénzeket akarnak a kiadók a fentiek zsebé bői kivenni. A tisztviselő fizetése mindössze 15 százalékkal, a test táplálékai, az élelmiszer 80—100 százalékkal, a szellem tápláléka most a könyv­napon 60—80 százalékkal emelke­dett. Lehet akkor ezeket a könyv­napon vásárolni látni ? Nem. . . Réveteg tekintettel néznek a köny­vekre, érzik, hogy szükségük lenne rá, de tovább mennek és zúgolód­nak a kiadók hálátlansága ellen azért, mivel ők egész évben támo­gatói voltak az íróknak és a kiadók­nak. Ma éppen azok nem jutnak kultúrához és a könyvekhez, akik számára az íródott. Az esztergomi könyvkereskedők óvatosságból nem is igen hozattak a drágább könyvekből, vagy ha hozattak is, csak egy-két darabot. Az egyik könyvkereskedő lehan­golva mondja: Ma már nem üzlet a könyvnap. Sokkal rosszabb, mint a karácsonyi könyvvásár. A másik könyvkereskedőnél azután részletesen tájékoztatnak az elfo­gyott könyvekről. Esztergomban a legiöbb példányban Tóth Tihamér, Babits Mihály, Mécs László, Chol- noky Gyula, Kuncz Aladár, Tamási Áron, Szekfű Gyula, Haranghy Jenő könyvei fogytak el nagyobb pél­dányszámban. Tóth Tihamér köny­veit az összes könyvkereskedések­ben az első napon szétkapkodták. Mondhatni alig volt sikere Cso­konai Vitéz Mihály, Tompa Mihály, Balassa Bálint, Madách Imre, Mó­ricz Zsigmond, Bállá Antal, Török Rezső, Vaszary Gábor könyveinek. Talán azzal az elkeseredett tiszt­viselővel, aki n:ég a könyvjegyzéket sem fogadta el a hallott árak után, felsóhajtottunk: „Soha ilyen könyv­napot !“ Szeretnénk a kiadóhivatalok ve­zéreinek fülébe kiáltani. A kultúr- szomjas középosztály zsebéhez méltó könyveket adjanak ki, akko az pártolni és támogatni fogja. A könyvkiadóknak kétségtelen a középosztály adta meg azt a tőkét, amellyel ma rendelkeznek és most azok, mivel a haszonból egy keveset engedni kellene, nem teszik meg, hanem hálátlanul elhagyják őket. A hivatalos hatóság is látja ezt és valószínűleg a jövőben se­gíteni fog ezen. HÍREK Gerevich Tibor ünneplése. Az Országos Magyar Régészeti és Mű­vészettörténeti Társulat junius 3-án tartott közgyűlésén meleg ünnep­lésben részesítette Gerevich Tibor egyesületi elnököt és egyetemi ta­nárt 60-ik születése évfordulója alkalmából. Az ünnepségen váro­sunkból megjelent dr. Lépőid Antal protonotáríus kanonok és dr. Etter Jenő polgármester. A jubilánst dr. Alföldi András másodelnök köszön­tötte, kiemelve működésének nagy jelentőségét a magyar kultúrában és a magyar művészettörténeti ku­tatásban. Dr. Gerevich Tibor meg­hatva mondott köszönetét az ün­neplésért, hangoztatva, hogy egész életében a tudomány tiszta céljai­ért küzdött, amelyektől sohasem tántorította el semmi. A közgyűlés ezután nagyérdemű tudományos munkássága elismeréséül a társulat Ipolyi Arnold érmét ajándékozta Gerevich Tibornak. Esztergomban osztatlan örömet keltett városunk polgárának, a Kát. Nyári Egyetem megteremtőjének ünneplése és ki­tüntetése. Az Esztergomi Kát. Kör f. évi június hó 14-én, vasárnap d. u. fél 6 órakor a Kör helyiségében rendkívüli közgyűlést tart. A rend­kívüli közgyűlés tárgya a Kör he­lyiségének építése, tatarozása. A eh­hez szükséges kölcsönnek felvétele. A kör elnöksége az ügy fontossága miatt a tagok minél nagyobb szám­ban való megjelenését kéri. Házasság. Kocsis Mária Mag­dolna és dr. Kosa István m. kir. közellátási felügyelő f. hó 10-én házasságot kötöttek. (Minden külön értesítés helyett.) Az úrnapi körmenet hagyomá­nyos fénnyel és ájtatos kegyelettel folyt le vasárnap délelőtt a bel­városban. A körmenetet, amelyen a város katonai és polgári hatósá­gainak és hivatalainak képviselőin kívül a katonaság, a tűzharcosok, a leventék, a tanintézetek, külön­féle egyesületek és kongregációk testületileg vettek részt, dr. Felber Gyula c. kanonok vezette. Ugyan­ilyen szép és impozáns volt a kör­menet Vízivároson és a Szent Anna templomban is, viszont éppen ez az egyik oka annak, hogy a részt­vevő hívők serege szám szerint kisebb az ugyanazon napon és időben tartott körmeneteken. Ami a belvárosi úrnapi körmenet idejét illeti, a közönség köréből többen kifejezték azt az óhajukat, hogy az úrnapi szentmise és körmenet ko-

Next

/
Thumbnails
Contents