Esztergom és Vidéke, 1942

1942 / 43. szám

A hercegprímás pünkösdi beszéde

Pünkösd vasárnapján az esztergomi bazilikában dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás ünnepi beszédet mondott, majd mielőtt többszáz ifjúnak és leánynak kiosztotta a bérmálás szentségét, szentbeszédet intézett a főszékesegyházat megtöltő hatalmas hivösereghez.

Arról szólott a bíboros főpásztor, hogy nemcsak az apostoloknak, a tanítványoknak és utódainak, a papoknak kötelességük Krisztus követése és megvallása, hanem minden hivő embernek, mert Krisztus életének példájával minden keresztény ember kötelességévé tette, hogy mindenütt, minden körülmények között bizonyságot tegyen Krisztusról.

A Szentlélek pünkösdi ereje és kegyelme segít bennünket a bátor hitvallásra és arra, hogy necsak elméletben, hanem a gyakorlati életben is kövessük Krisztust.

Krisztus ugyanis nemcsak az örökkévalóságban, a túlvilági életben, hanem már itt a földön is boldogítani akarja az embert, azáltal, hogy tanításának megtartására kötelezi.

— Jól tudom — folytatta a bíboros hercegprímás, —, hogy nem könnyű feladat az emberre nézve az, hogy földi életét szigorúan a keresztény erkölcsök és Krisztus tanítása szerint rendezze be, mert sokszor gáncsoskodás vagy gúnyolódás éri ezért a világ részéről. De azt is tudom, hogy a bajok és veszedelmek sora zúdul az emberre és a társadalomra, ha kizárja életéből a krisztusi erkölcsöket és igazságokat. A keresztény erkölcsök nélkül élő családok pusztulásra vannak Ítélve, — a kereszténytelen és erkölcstelen családi élet mellett mind kevesebb lesz az ember s így pusztulnak a nemzetek és társadalmak is. Krisztus nélkül a földi életben sem boldogulhat az ember.

Most jelent meg a részletes beszámoló az elmúlt év diákkaptár munkájának eredményeiről. Az összeredményre a könyvecske címe utal, amely szerint az ország területén egy év alatt egymillió pengő értéket gyűjtöttek a kaptárosok.

A mozgalom megindulásakor, 1938-ban Teleki Pál még kijelölte azt a harminc iskolát, ahol szabad volt kísérletezni. Azóta kilencvenegy város 554 iskolája önként csatlakozott az első harminchoz. Az utóbbi időben a kaptármunkának nemcsak külső kerete bővült, hanem belső élete is sok tekintetben módosult, alkalmazkodott a háborús változásokhoz. Megmaradt ugyan és meg is fog maradni a diákkaptár nevelő jellege és játékos színe, de mind gyakrabban kell komolyabb, a játék határán túlmenő munkával is foglalkozniok a kaptárosoknak, elsősorban a közellátás szolgálatában.

Rámutat a beszámoló arra, hogy bizonyos értéket jelent a diákhadsereg köny- nyű mozgósíthatása és az, hogy sok kap- táros szerzett jártasságot a gazdasági munkában és a felnőttekkel való érintkezésben. A kaptárkodás súlypontja újabban a csoportmunka felé tolódott el, de ez nem változtat azon, hogy a gazdasági lehetőségek és pénzforrások feltárását mindig az egyén kezdeményezésétől várják.

1,076.806 pengő diákjövedelemről ad képet a beszámoló és megállapítja, hogy a múlt évben kerek egymilliót szereztek diákjaink a maguk erejéből, az előző év 700.000 pengőjével szemben. Örvendetes jelenség az is, hogy az előző évi 29.000- ről 40.193-ra szaporodtak az aktív kaptárosok.

Hogy a Diákkaptár-szövetség mint kapcsolódik hasznosan a termelő munkába és mint segít a munkások vállalkozásain, errenézve a beszámoló az Esztergomi Munkások Kaptárszövetkezetének egyik gyűlését írja le. Ezt a vállalkozást asztalossegédek kezdeményezték, de kevés lévén a saját tőkéjük, a diákok jegyezték le a hiányzó összeget. Amikor Németországból nagyobb játékmegrendelés érkezett, a Diákkaptár Szövetség is adott 4500 pengő kamatmentes kölcsönt munkabérre. Ilyen előzmények után a gyűlésen felállott egy asztalossegéd és a várható nagyobb nyereség hovafordítása ügyében indítványozta, hogy a tiszta haszon 60 %-át új gépek és nyersanyag vásárlására fordítsák, 15 ü/o-ot szociális célokra, 25 ü/o-ot pedig évről-évre rendszeresen új munkaalkalmak teremtésére adják más-más kaptáros városba, ahol életre való gazdasági terv merül fel. Az indítvány indokolása az volt, hogy nekünk is komoly segítség volt a 7500 pengő az első nagy munkánál, közérdek, hogy másutt is átsegítsük a fiatal vállalatokat a kezdet nehézségein.

Ezt a szép indítványt a kaptáros diákok is örömmel fogadták és a szövetkezet is alapszabályai közé vette.

Beszéde végén, az egyház hős hitvallóinak és vértanúinak példájára mutatott rá a bíboros hercegprímás, — a krisztusi hit bátor megvallását és követését kötötte az ifjúság lelkére azzal, hogy Isten nem is kívánja mindenkor azt, hogy vértanúhalált szenvedjünk hitünkért, de annyit megkövetel, hogy minden körülmények között bátor, meggyőződéses, Krisztus tanítása és erkölcsei szerint élő, becsületes emberek legyünk.

XII. Pius pápa áldását küldte a magyar nemzetre

XII. Pius pápa püspökkészentelésének 25. évfordulója alkalmából dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás a következő táviratot küldte Rómába :

Püspöki jubileuma örvendetes alkalmából, melyet az egész Magyarország a püspöki karral, a papsággal és a hívő néppel együttesen megünnepelt, gyermeki hódolatát tolmácsolja a Szentatyának és szerencsés uralkodást, a nemzetek igazságon, igazságosságon és szereteten alapuló testvériségének visz- szaállítását kívánva tőle apostoli áldását kéri:

SERÉDI bíboros.

Vatikánvárosból az alábbi válasz érkezett ;

A Szentatya köszönettel vette Emi- nenciádnak a magyar püspöki kar, a papság és a hívek nevében kifejezett szerencsekivánatait ; nagy szeretettel megáldja a kedves nemes magyar nemzetet és szívből kívánja hitéletének kedvező fejlődését.

A diákkaptárok változatos munkaterületeiről, ötletes munkálkodásairól olvashatunk egész sor levelet, majd gyűjtések beszámolója következik, amelyben Esztergom is jelentős helyet foglal el.

Az esztergomi bencésgimnázium 6001 pengő diák jövedelemmel és 979 pengős betétállománnyal, az esztergomi leány- gimnázium 8043 P diákjövedelemmel és 8003 P betéttel, 979 vakációs munkanappal, 1013 kg gyűjtött vassal és egyebekkel, az esztergomi tanítóképző 15.926 P diákjövedelemmel, 664 P betéttel, 3231 vakációs munkanappal s különféle gyűjtéssel, az esztergomi tanítónöképző 8227 P diákjövedelemmel, 3386 P betéttel, 4150 munkanappal, 1130 kg vasgyűjtéssel szerepel.

Külön figyelemreméltó érdekessége a kaptármozgalomnak a székely Gyergyó- csomafalva gazdasági felsegítése, amelyre 19.000 pengőt adott.

IIIIlHIIIIHIIIIHIIIIHIIIIHIIIIlMimililHIIIIHIIIlMlllUHIIIIHUIiWIIIll

A magyar könyv

Néhány esztendő óta rendszeresen kivonulnak a magyar könyvek junius első napjaiban az utcára, hogy propagandát csináljanak a magyar kultúrának s figyelmeztessék a nagyközönséget arra, hogy magyar kultúra van és hogy milyen magyar kultúra van. Történelmileg és gazdaságilag nehéz időkben az emberek figyelme elsősorban a napi élet gondjai felé lordul. A családfenntartók családjuk megélhetéséért küzdenek s egyáltalán mindenki, akinek a sors kegyelme nem adott különösebb jómódot, minden erejet és tehetségét harcba vetve, kell hogy előteremtse a napi megélhetéshez múlhatatlanul szükségeset. Ilyen korszakokban a kultúra bizonyos fokig a Hamupipőke szerepét játsza, kényszerűségből a háttérbe vonul, de mindenkor van és elpusztíthatatlan életerővel vészeli át a nehéz napokat.

Minden kultúrországban van a lakosságnak olyan rétege, mely kultúra nélkül nem is tudja elképzelni az életet, s örvendetesen kell megállapítani, hogy az előbb említett bajok és nehézségek ellenére is, a kultúra hatósugara mind nagyobb és nagyobb lesz, mind hatalmasabb és hatalmasabb tömegek elengedhetetlen szükségletévé válik a nyomtatott betű. De éppen, mert a nyomtatott betűnek ilyen óriási hatalma van, nem felesleges azzal foglalkozni, hogy milyen tanokat és eszméket hirdetnek a betűk hatalmán át a könyvek és a folyóiratok. Hogy korunk óriási fontosságot tulajdonít a sajtó problémáinak, az éppen abban leli magyarázatát, hogy a nyomtatott betű hatalom, amely jóra és rosszra nevelhet, amely lehet az Ízlés harcosa és az ízléstelenség kerítöje.

A mai Magyarország számára a kultúra mindenféle vonatkozásban százszoros fontosságot nyer éppen azért, mert a felszabadulások óta százszorosán bebizonyította, hogy a volt békeszerződések kegyetlen rendelkezései nem voltak képesek a magyar szellemi autonómiánkat elrabolni, tehetségtelenné tenni a tehetséges magyar alkotó géniuszt, megnyirbálni a szárnyait annak a teremtő lendületnek, mely mindenkor és ma is nagy írókat, festőket és tudósokat adott nemzetünknek. A katonák százezrei helyett a betűk milliói vonulnak fel június első napjaiban, hogy hirdessék a világnak a magyar fajta életrevalóságát, tehetségét és teremtő akaratát.

A magyar könyvnek ma kettős feladata van. Az egyik az előbb említett — mondhatnák külpolitikai feladat, — a másik, mit belpolitikai feladatnak nevezhetnénk, abban áll, hogy a magyar nagyközönség minél szélesebb rétegeivel ismertesse meg elmúlt nagy íróink alkotásait és terelje rá a figyelmét ma élő íróink kitűnő munkáira. A szellemnek minden területe, amely a mába idézi vissza elmúlt idők eseményeit, legyenek azok történelmiek, irodalmiak vagy tudománytörténetiek, a. nemzeti együttérzés, a történelmi sors jogán való összetartozás érzését növeli, azt a kincset gyarapítja, amit röviden egy nép tradíciójának nevezünk.

Minél élénkebben él egy nemzet emlékezetében múltjának minden eseménye, minél inkább megbecsül minden emléket, amelyet történelmének változó korszakai ajándékoztak neki és az emberiségnek, annál inkább meríthet bíztatást a jövő reménységei irányában. Erre az élő tradícióra nemzetünk minden történelmi vonatkozásának állandó szem előtt tartására a mai magyarnak szüksége van. Ha csak a jelent, amely a felszabadult magyarság millióinak adta vissza azt a szellemi kincset, azt nézzük, már is megnyugszik a lelkünk, mert nem hiába dolgoztunk. Ha azonban a múlt felé fordítjuk tekintetünket, reményt meríthetünk, mert a történelem azt tanítja, hogy a magyar nép eddig minden bajából, súlyos — sőt sokszor reménytelennek látszó — helyzetéből megtalált a jobb jövő felé vezető útat, s hogy ma is meg fogja találni.

A modern emberi társadalom a közösség elvén épül fel. Azon az elven, amely azt hirdeti, hogy az egyén nem tekinthető elszigetelten, hanem ha szociális funkcióit tökéletesen akarjuk megérteni, nemcsak mint egyént, de mint közösség tagját is kell tekinteni. A közösséghez tartozásnak az érzését pedig a szó, betű hatalmával hirdetjük és tartjuk fenn. A magyar könyv így válik nemzetnevelő eszközzé s a magyar kultúra történelemformáló, építő erejévé.

A magyar könyv kivonulása az utcára tehát nem egyszerű üzleti alkalom, hanem a magyar szellemi értékek nagyszerű felsorakozása. Intelem azok felé, akik egy nagymultú és jobb jövőre hivatott nép elöl el akarják zárni az élet, a boldogulás forrásait, s a nap alól az árnyékba óhajtják szorítani. Minden jó magyar könyv egy-egy tiltakozás ez ellen a törekvés ellen, fellebbezés a világ kultúrl elkiismer et éhez, hogy a magyar nemzet eltörlésére való határozmányok mélységesen embertelenek és igazságtalanok, mert a magyarság évszázadokon át nyugat kapujában védte a nyugati kultúrát a saját kultúrájának sokszor a kárára. A magyar kultúra ma már az egész művelt világ előtt bebizonyította, hogy a világ kultúrtermelésének egy értékes területe.

Munkásszázadokat fognak felállítani

Mint a Magyar Élet Pártértesítőjében olvassuk, a földmívelésügyi miniszter körrendeletét intézett valamennyi törvényhatósághoz a mezőgazdasági termelést biztosító munkásszázadok felállításáról.

A honvédelmi miniszter által rendelkezésre bocsátott egy-egy munkásszázad 217 személyből áll. Munkásszázadokat mezőgazdasági kézieszközökkel a munkaadóknak kell ellátniok.

A kiadható legkisebb századegység legfeljebb 50 emberből állhat, de kivételesen fél szakasz is kiadható. Azok a gazdák, akik egymagukban nem tudnak legalább fél szakaszt foglalkoztatni, egyesíthetik igénylésüket, ha a munkahelyek nem esnek egymástól távol.

A munkásszázadok felállításával és szállításával járó költségeket előlegezi a honvédelmi kormány.

A munkaadó által foglalkoztatott munkaosztagok után fizetendő térítés összege naponkint 3 pengő 80 fillér.

Ez a térítés vasárnapra csak akkor vonatkozik, ha a munkást a munkaadó valóban foglalkoztatja.

A munkásszázadok együttes alkalmaztatása esetén a honvédség adja az élelmezést. Az igényelt századokat a gazdasági felügyelőségek osztják szét az igénylő gazdák között.

A továbbtenyésztésre és tartásra alkalmatlan szarvas- marhák felvásárlása

Az Esztergomvármegyei Állattenyésztő Egyesület az alábbi igen fontos tudnivalókat közli a megye állattenyésztő és állattartó gazdáival:

Az ország fogyasztóközönsége és a hadsereg szükségletének biztosítása érdekében a közeljövőben nagyobb számú vágómarha felvásárlása válik szükségessé. Ezt az alkalmat a kormány arra kívánja felhasználni, hogy a szarvasmarhatenyésztő gazdáknak módot nyújtson a silányabb minőségű állatoknak aránylag kedvező áron történő értékesítésére és így közvetve ezáltal is előmozdítsa a szarvasmarhaállomány minőségi színvonalának javulását. A selejtezésre kerülő legalább III. o, minőségű szarvasmarhákat az Esztergomvármegyei Állattenyésztő Egyesülethez kell bejelenteni, amely gondoskodik az állatok elszállításáról és a vételár kifizetéséről.

Tekintettel arra, hogy az ellátás zavartalanságához fűződő fontos érdekek feltétlenül szükségessé teszik nagyobb számú ilyen gyenge minőségű vágómarha záros határidőn belüli felvásárlását, a kormány nyomatékosan felhívja a gazdatársadalom figyelmét arra, hogy a fel- vásárlási akció sikerét az állatok önkéntes felajánlásával maga részéről is igyekezzék előmozdítani. Amennyiben ugyanis a szükséges vágómarhamennyiség önkéntes felajánlása útján nem volna felvásárolható, úgy a kormány annak fedezéséről esetleg hatósági igénybevétel útján is kénytelen lenne gondoskodni, amely eljárásnál azonban az alább közölt áraknál alacsonyabb árak fognak megállapításra, kerülni. Azok a gazdák és állattartók, akik ezen vásárlás alkalmával az állatállományukhoz viszonyítottan megfelelő számú állatot eladnak, az igénybevételi eljárás alól mentesítve lesznek.

A feladóállomáson mérlegelt súly alapján kifizetésre kerülő árak normális etetés és itatás után élősúly kgr-onként a következők :

III. osztályú ökör 130 fillér,

III. osztályú bika 125 fillér,

III. osztályú tehén 120 fillér.

Ezek ismertetése után az Egyesület felhívja a megye állattenyésztő és állattartó gazdáit, hogy minél előbb, de legkésőbben junius hó 5-ig jelentsék be az egyesülethez az eladásra felajánlott olyan levágásra alkalmas, egészséges és legalább III-ad osztályú minőségű minimálisan 450 kg súlyú marhákat, melyeknek húsa közfogyasztásra feltétlenül alkalmas. Beteg, betegesen sovány, szállításra alkalmatlan marhák, hasastehenek, valamint levágási tilalom alá tartozó fiatal állatok bejelentése tilos.

Az eladott állatok árának kifizetése közvetlenül a berakás után kötlevél ellenében készpénzben történik. A gazda tartozik az állatot a mázsálási helyre, onnan a kijelölt rakodási állomásra vezetni és ott az állatok berakodásánál közreműködni. Az állatnak a vagonba való kötéséhez ’a gazda egy jóminőségű marhakötelet tartozik adni. Túletetett állatokat az egyesület jogosítva van 6 órai koplalásnak alávetni .A mázsálási költséget a gazda viseli s ugyancsak a gazda adja az új marhalevelet. A berakással kapcsolatos költségeket, a jár- latátírást, állatorvosi vizsgálat, homokolás és a külföldre irányított szállítmányoknál a határig szóló fuvardíjakat az egyesület fizeti .

Az Egyesület végül felhívja a megye azon állattenyésztő gazdáit, akik még nem tagjai az egyesületnek, hogy érdekeiknek megvédése és a törzskönyvelésre alkalmas tenyészanyag megmentése végett ne mulasszák el az egyesületbe való belépést. Az egyesület szívesen áll bárkinek rendelkezésre. Ideiglenes irodahelyisége Kossuth Lajos-utca 3. szám alatt az I. emeleten van.

A magyar gazdák ünnepe

A háborús termelés felfokozására a társadalom minden célravezetőt igyekszik felhasználni. így a jobb és több termelés előmozdítását vannak hivatva szolgálni a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara által az Esztergomvármegyei Gazdasági Egyesülettel karöltve megrendezett vetésdíjazások, amelyeknek díjait ünnepélyes keretek között most osztották ki.

Kéménd községben Rády Gusztáv intéző, a bíráló bizottság elnöke osztotta ki a díjakat. A Kisalföldi Mezőgazda- sági Kamara és az Esztergomvármegyei Gazdasági Egyesület nevében Hegedűs Balázs egyesületi ügyv. igazgató és a kamarai kirendeltség vezetője mondott buzdító beszédet, majd dr. Porubszky Géza országgyűlési képviselő, mint kitüntetett mondott köszönetét a kamarának és a vármegyei gazdasági egyesületnek.

MAGLIONE bíboros.

Az esztergomi kaptárosok munkája az országos

beszámolóban