Esztergom és Vidéke, 1942

1942 / 39. szám

HATVANHARMÁDIK ÉVFOLYAM 39. SZÁM SZOMBAT, 1942, MÁJUS 16.

Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20. Keresztény politikai és társadalmi lap. Szerdán 10 fillér, azombaton 16 fillér.

Megjelenik minden szerdán és szombaton Előfizetési ár 1 Hóra : 1 pengő 30 fillér.

HETI ESEMÉNYEK

BELFÖLD

Magyarországon egymillió ember él a gyáriparból és ugyanannyi a kisiparból. — Tizennégy iskola érettségiző növendékei jelentkeztek ed- gig katonai szolgálatra. — 385 hold földet műveltet a főváros.

KÜLFÖLD

Angolellenes tüntetések vannak a megnemszállt Franciaországban.

— Külön egyetemi városrészt és külön kormánynegyedet építenek Pozsonyban. — Kanadától Délameri- káig támadnak a német búvárhajók.

— Közvetlen tárgyalások várhatók Japán és Kina között. — Körülzárták a Burmából menekülő angol hadsereget. — Amerika újabb követeléseket támasztott Franciaországgal szemben. — Fellázadtak és nem szálltak hajóra az indiai csapatok.

— Málta kormányzóját vadászgépek oltalma alatt iktatták be. — Már a Panama-csatornát is veszélyeztetik a német tangeralattjárók.

— Franciaország aranyát őrzik Mar- tinique-szigeten, amelyet most meg akar szállni Amerika. — Lett munkásnők mentek Németországba dolgozni. — Önkénteseket toboroznak Norvégiában a bolsevisták ellen. — Adagolják a tüzelőanyagot is Angliában. — Gázháborúval fenyegette meg Churchill Németországot. — Mesterséges ködfüggöny mögött folyt le a Korall-tengeri csata. — Finnország kijelentette, hogy a Szovjettel nem köt különbékét. — Málta új kormányzója a beiktatáskor bombaszilánktól megsebesült. — Svédországban a sziklahegy belsejébe építettek egy hadiszergyárat. — Merényletet követtek el Palesztinában egy angol katonavonat ellen, — Betontetöt építenek a washingtoni Fehér Ház tetejére. — Elárverezték Viktória angol királynő ékszereinek egy részét Londonban. — Rendőri felügyelet alá helyeztek három volt egyiptomi miniszterelnököt és a királyi család két tagját. — A katonák külföldi felhasználása miatt lemondott két kanadai miniszter. — Angol cirkálók ellenőrzik a portugál partvidéket. — Horvátországban csak engedéllyel lehet szállítani. — Kikötöket épít Horvátország Adria- tenger mellékén. — Szlovákiában be kell szolgáltatni a gabonafeleslegeket. — Megkezdődött a német keleti offenziva. — A krimi harcok hevessége minden eddigit felülmúlt.

— Kréta szigetnél a német repülők elsüllyesztettek három angol torpe- dorombolót. — Az olasz nép egymillió lírát ajándékozott a pápának.

— Roosevelt csak a háború után utazik Angliába — Zsidó államot és hadsereget követelt az amerikai cionista értekezlet. — Megkezdődött Törökországban is a zsidóság hátiéi be szorítása. — Mexikó partvidékéről eltávolítják a tengelyállampolgárokat. — 2300 légitámadás történt eddig Málta szigete ellen. — A németek eddig 79 szovjet hadihajót és 145 kereskedelmi gőzőst süllyesztettek el. — Írországban pa- pirhiány miatt beszüntették a lapok

megjelenését. — Keresnél a németek nagy győzelmet arattak a bol- sevikieken. — Anglia már egy év óta kísérletezik a gáz támadó jellegű alkalmazásával. — Kanada belsejéig hatoltak a folyamon át a néEsztergom vármegye törvényhatósága folyó hó 12-én, kedden délelőtt nagy érdeklődés mellett tartotta tavaszi közgyűlését, amelynek kiemelkedő eseménye volt dr. Késmárki Frey Vilmos főispán beszéde. Ugyancsak kiemelkedő eseménye volt a közgyűlésnek dr. tas- nádi Beér Gyula alispán és vitéz Ónody- Jánoskuti József főjegyző ünnepélyes beiktatása, amely igen lelkes, meleg hangulatban folyt le,

Dr. Késmárki Frey Vilmos főispán nyitotta meg a közgyűlést, aki beszéde elején viszapillantást vetett az előző közgyűlés óta eltelt időre, amely alatt két nagy horderejű politikai esemény történt : a kormányzóhelyettesi állásmegszervezése és betöltése, a másik a kormányelnök személyében beállott változás. Az ország közvéleménye nagy megnyugvással vette tudomásul a kormánynak azt az elhatározását, hogy az —• Istennek hála ! — magas kort elért kormányzó úr egészségének kímélése és a mind súlyosabbá váló kormányzati teendők megkönnyítése céljából kormányzóhelyettesi állást szervezett és hogy a kormányzóhelyettesi állásra a kormányzó úr fiát, vitéz Horthy Istvánt közfelkiáltással megválasztották. Bejelentette a főispán, hogy a vármegye közönségének örömét táviratilag tolmácsolta.

Ugyanígy emlékezett meg Kállay Miklós miniszterelnökké való kinevezéséről is. Az a tény, hogy az új miniszterelnök az összes minisztereket átvette kabinetjébe, a legnyomatékosabb biztosíték arra, hogy a nemzeti és keresztény irányzat, amelyet Gömbös Gyula óta a magyar kormányok vallanak és követnek, az ö kormányelnöksége alatt is töretlen vonalban érvényesül a magyar nemzet javára a kül- és belpolitikában. Ezért a miniszterelnököt bizalmáról biztosította a törvényhatóság.

Bejelentette ezután az elnöklő főispán, hogy a vármegye érdemes alispánjának, Reviczky Elemérnek nyugalomba- vonulása következtében új alispánná dr. tasnádi Beér Gyulát, az így mgüresedett főjegyzői állásra vitéz Ónody-Jánoskúti Józsefet nevezte ki a belügyminiszter. A két főtisztviselő április 1-én letette az esküt és az új alispán átvette az impé- riumot jelképező vármegyei nagypecsétet.

Rámutatott az elnöklő főispán arra, hogy a két főtisztviselő személye, képzettsége, úri modora, emberszeretete és ügybuzgósága a legjobb biztosíték arra, hogy a nehéz időkben jó kezekbe került a vármegye ügyeinek vezetése.

A továbbiakban megállapította a főispán, hogy a vármegye közállapotai a sokszor nyomasztó gondok dacára kielé- gítőek. Nagy ipartelepeink munkateljesítménye nemcsak a helyi munkanélküliséget küszöbölte ki teljes egészében, hanem az ipari és gazdasági munkák zavartalan lefolytatása céljából tekintélyes munkásbehozatalra vagyunk utalva.

A közellátási nehézségekről szólva kijelentette, hogy ezek a nehézségek a hatóságok odaadó, gondos munkásságának s a közönség belátó türelmességének következtében kevésbbé voltak nyomasz- tóak, mint az ország más helyein. Kérte a vármegye közönségét, hogy a lemondást követelő nehéz időkben hazafiasságához méltóan továbbra is oly mérsékletről, türelemről tegyen tanúságot,

met tengeralattjárók. — 40.000 foglyot ejtettek a németek Keresnél óriási mennyiségű hadianyaggal. — Kanadában az emigránsoknak is kell katonai szolgálatot teljesíteni. — Fordulat előtt a francia külpolitika.

amelynek hiánya csak a nagyközönség helyzetét súlyosbítaná.

Beszéde további részében bejelentette a főispán, hogy a vármegye vizenyős területeinek mielőbbi víztelenítése céljából felterjesztései élt a földmívelésügyi miniszterhez. Kérte, hogy tegye lehetővé a Párizs-csatorna szabályozási munkálatainak folytatását.

Megemlékezett a Közjóléti Szövetkezet intenzív, szép eredményeket felmutató működéséről. A félmillió pengő felhasználása, amely a sokgyermekes szegény családok egzisztenciájának biztosítására van hivatva, áldásos hatással van a vármegye népe gazdasági és szociális helyzetének javítására. Rámutatott az ezzel kapcsolatos állatjuttatásra, házhozjuttatásra, háziiparfejlesztésre, az esztergomi ONCSA-házakra. Méltatta az esztergomi közönség hazafias lelkesedését, amelyről a harctérre induló utászkatonáink búcsúztatásánál tett tanúságot.

— Meg vagyok róla győződve — folytatta a főispán —, hogy a törvényhatósági bizottság minden egyes tagja át van hatva annak tudatától, hogy a mai nehéz időkben mindekinek, de főleg a vármegyei és községi életben vezető szerepet játszó társadalmi rétegnek kell példa- adóan alkalmazkodnia a háborúokozta gazdasági és társadalmi követelményekhez‘ s ily módon teljesíteni hazafias kötelességét, amely kötelességnek lanyha teljesítése és kijátszása veszélyeztetné a magyar jövőt.

Ezzel kapcsolatosan külön felhívta a főispán a törvényhatósági bizottság tagjainak figyelmét az úgynevezett bajtársi szervezkedésre, amelyet a kormány elgondolása szerint a vármegye alispánja fog megindítani azzal a céllal, hogy állandóan figyelmes gondoskodásban részesíthessük a harctérre vonultak családjait.

Végül a számonkérőszék megtartásáról szólva, örömmel állapította meg a főispán, hogy dacára a tisztviselői létszámban mutatkozó hiányoknak és a folyton növekvő ügyforgalomnak, az ügykereső közönség által való nagy igénybevételnek, az alispáni, főszolgabírói, polgármesteri hivatalok fáradságot nem ismerő ügybuzgalommal és lelkiismeretességgel végzik kötelességüket s ezért az alispánnak és a vezetése alatt működő tisztikarnak köszönetét mondott.

A főispán nagyhatású beszéde után a tárgysorozat első pontjaként az alispáni és főjegyzői kinevezésekről szóló belügyminiszteri leirat ismertetése szerepelt.

Ezek tudomásulvétele után vitéz Sághy Antal gyárigazgató a törvényhatóság, a megye közönsége nevében meleghangú, szép beszédben köszönötte dr. tasnádi Beér Gyula alispánt és dr. vitéz Önody- Jánoskúti József főjegyzőt, akik ebben a minőségükben először jelentek meg a vármegyei törvényhatóság közgyűlése előtt. Rámutatott arra, hogy a mai időkben fokozottan nehéz feladatok várnak a vármegye főtisztviselőire, amelyek teljesítéséhez sok tudás, lankadatlan ügybuzgalom, igaz emberiesség és finom szociális érzés szükséges. Hangsúlyozta, hogy mindenek előtt és minden körülmények között pedig biztosítani kell továbbra is a keresztény és nemzeti, hazafias irányzatot.

Az üdvözlést elsőnek dr. tasnádi Beér Gyula alispán köszönte meg a közgyűlés tagjaira mély hatást gyakorolt, szép beszédben, amelyet úgy kezdett, hogy az alispáni szék elfoglalásakor a Mindenhatóhoz fordult, akinek kegyelméből pályájának erre a csúcsára érkezett. Köszönetét mondott a belügyminiszternek a kinevezésért és nagy köszönettel adózott a főispánnak, akinek előterjesztésére állíttatott a vármegyei adminisztráció élére. Az ajánlásra eddigi itteni főjegyzői működésem lehetett a garancia — mondotta — s ezt a működést nyújthatom én is, mint garanciát a további itteni működésemre.

Utalt arra, hogy az elmúlt két esztendő alatt két súlyos betegség is sújtotta, de amint lehetett, még betegágyán is dolgozott, üdülési szabadságot sem kért, ezért ami a lelkiismeretes kötelességteljesítést illeti, nyugodt lelkiismerettel nézhet a törvényhatósági bizottság szemébe,

— Ezzel a kötelességérzettel és odaadó munkássággal, sőt ezekben a mindinkább nehezedő időkben még nagyobb kötelességérzettel és odaadóbb munkássággal fogom vármegyémet új tisztemben is szolgálni — mondotta —, majd így folytatta :

— Alispánnak lenni a magyar közjogi életben mindig kitüntető és évszázadok történelmi patináját magánhordozó méltóság volt. Az alispán volt évszázadokon keresztül a vármegyei nemesség első embere. ő volt a nemesi felkelésnek, a vármegye haderejének parancsnoka. Az alispán kezében összpontosult évszázadok óta a vármegyei önkormányzatnak minden tevékenysége és neki volt kötelessége, hogy a vármegyének minden nemeséről és jobbágyáról gondoskodjék. De az alispán volt a vármegyének első bírája is, az ő kötelessége volt tiszteletben jartani és tiszteletben tartatni a törvényt. És ami a legfontosabb : az alispán volt mindig a magyar önkormányzatnak — az autonómiának — vezére és védelmezője.

— Ebből a rövid jellemzésből is kitűnik, hogy az alispáni állás — és általában a vármegyei szolgálat — sohasem volt hivatal, hanem hivatás. És ha az alispán maradék nélkül be akarja tölteni hivatá- lát, akkor ma sem lehet beamter, sőt a ma! időkben lehet legkevésbé az.

— E tekintetben akár közvetlen elődömre, akár az őt megelőző alispánra — vármegyénk főispán urára — tekintek, örömmel állapíthatjuk meg, hogy mindkettőnek személye, gondolkozásmódja és hivatali működése — a változott viszonyok dacára is — a vármegyei hagyományok szellemének megfelelő volt. Urak voltak, önzetlen emberek, — közvetlen elődöm szolgálatának utolsó napjáig páratlan agilitással foglalkozott a legkisebb ember legkisebb ügyével is, — a főispán úr pedig egész hosszú közigazgatási pályafutása alatt és most is főispáni székében, minden tettével azon fáradozik, hogy a köz- és társadalmi életben oly gyakran előforduló — és legtöbbször csak félreértésből származó — ellentéteket kiküszöbölje. E jellemzésében talán nem is használtam helyes kifejezést, amikor azt mondottam, hogy az ellentétek elsimításán fáradozik, mert neki erre nincs is szüksége, mert az ő puszta jelenléte mindig és mindenütt harmóniát teremt, — ő maga a harmónia, amely egyszerre eloszlat minden diszharmóniát.

— Ennek a két közvetlen elődömnek a szellemében, mint az ő gondolkozásmódjuk és munkásságuk folytatója, kívánom alispáni állásomat betölteni, — a törvények és jogszabályok alapján és értelmében, de nem a törvény sokszor rideg paragrafusainak alkalmazásával, hanem a törvény szellemében, mindig emberségesen. Nem nagy hanggal, hanem csendes munkával, lehetőleg mindig derűs lélekkel, segíteni mindenkin, aki arra rászorul és arra érdemes, és ha többet nem tudok adni, pár jószót minden szegénynek és elesettnek. Nem parádézni, hanem annál többet dolgozni.

— Ezzel a vázolt magatartásommal és ezzel a jószándékommal — azt hiszem — megadtam azt a programot is, amit a mai nehéz időkben, amikor ä mindig látha^

Késmárki Frey Vilmos főispán:

Főleg a vezető társadalmi réteg példaadéan teljesítse hazafias kötelességét!

Az alispán és főjegyző ünnepélyes beiktatás a vármegyei közgyűlésen