Esztergom és Vidéke, 1942
1942 / 33. szám
2 ESZTERGOM és YIDCKE 1942. április 25 valósuló esztergomi motoros repülőtér, amely az egyesület munkájának újabb hatalmas arányú fejlődését teszi lehetővé, Esztergom számára pedig szimbólum marad, hogy önzetlenséggé., összefogással, a közért dolgozó fáradhatatlan munkássággal mindent meg lehet valósítani. Budapest gyógyfürdőinek vándorkiállítása A Budapesti Központi Gyógy- és Üdülőhelyi Bizottság az ország különböző városaiban igen értékes és tanulságos vándorkiállítást rendez. Az országos körút során ezen a héten került bemutatásra a kiállítási anyag városunkban. Az eredeti tervek szerint a Városház nagyterme lett volna a kiállítás színhelye, de a terem szűknek bizonyult a gazdag anyag számára és így a Magyar Király szálló nagytermében állították ki a szemléltető táblákat s a propagandaanyagot. A táblák színes képekben számolnak be Budapest páratlan természeti előnyeiről, az üdülés és szórakozás ezernyi lehetőségeiről. A táblák címei biztosan kalauzolnak el a kiállítás anyagában : ,,Budapest a kellemes szórakozás városa", „Budapest a magyar sportközpont", Budapest a gazdasági élet központja", Budapest a magyar kultúra központja" stb., stb. Mindegyik tábla plasztikus képekben illusztrálja jeligéjét s a főváros gazdag életének egy-egy kellemes színfoltját tükrözi vissza. Gazdag csoportosításban látjuk a terem másik részében Budapestnek, a gyógyfürdők városának propagandáját. Különös érdeklődésre tarthat számot az a tábla, amely Budapest éghajlati adatait a külföldi nagyvárosok hasonló adataival hasonlítja össze. Ebből a táblából tudjuk meg azt a nagyfontosságú idegenforgalmi adatot, hogy Budapesten a legnagyobb a napsütéses napok száma s legkisebb az esős napoké. Igen érdekes a kiállításnak az a része is, amely azt illusztrálja, hogy Budapesten a fürdő-gyógykezelés az idénytől teljesen függetlenül megvalósítható. Külön rész mutatja be Budapest különböző gyógyvízvidékeit és központjait. A Gellérthegyi, a Józsefhegyi, a városligeti és a budai keserüvíz-telepek a központjai azoknak a nagyszámú gyógyforrásoknak, amelyek Budapestnek szinte felbecsülhetetlen értékű kincsei. A kiállítást megtekintő közönségnek a kiállítás rendezősége emlékül ízléses propaganda-füzeteket adott. Ezek a füzetek is célszerű csoportosításban adják Budapest idegenforgalmi nevezetességeit s ügyes összeállításban adnak tájékoztatót mindenre kiterjedően az olvasó kezébe. A tanulságos kiállítás nagy népszerűségnek örvendett Esztergomban s bizo- | nyára gyakorlati téren is érezteni fogja hatását. A céllövészet és a második világháború A mai világháború győzelmét azok a nemzetek nyerhetik meg, amely nemzetek az elnyomatás és igazságtalanság ellen és a népek szabadságáért s a boldogabb és szebb jövőért küzdenek. Ezek a nemzetek, a tengelyhatalmak szövetsége, amely szövetség létkérdéssé tette az elnyomatás alól való felszabadítást. Kiváló vezetők, jól kiképzett és fegyelmezett katonák kellenek ennek a győzelemnek kivívásához. Jól kiképzett katona! Aki uralja a harci gépet, a repülőgépet, a fegyvert, s uralja fegyelmezettségével, tudásával és hazaszeretetével a nálánál fegyelmezetlenebb, tudatlanabb és hazaszeretettől eltántorított ellenséges katonát. Ez az a nagy szellemi fölény, aminek tudatában a tengelyhatalmak hadseregében a vezető s a katona vakmerővé, bátorrá és hőssé válik a biztos győzelem reményében. Hőssé teszi lángoló hazaszeretete s a fajvédelem tudata, amit az 1914-es világháborút követő szégyenteljes trianoni békekötés akart kiölni a legyö- zöttnek mondott nemzetek életéből, hogy rabszolgájává tegyék Európa nagy nemzeteit az Antant-hatalmak imperialisz- tikus őrületének Ennek az imperiaiisztikus őrületnek mi, magyarok éreztük a legszégyentelje- sebb és legnagyobb elnyomatását ; elrabolták és szétosztották drága hazánk háromnegyedrészét a bolsevista forradalom által megmételyezett s elgyengült nemzeti erőnk előidézte összeomlás alatt a rablók módjára ránktört nációknak, s kiszolgáltatták harmadfélmilliónyi magyar testvérünket a szerintük talán örökké tartó rabszolgaság keserű életének. De hála a magyarok Istenének, a nemzet felébredt aléltságából s a párhónapos bolsevista uralmat letörve új magyar életet kezdett. Nemzeti alapon megszervezte az Antant-hatalmak által engedélyezett kis létszámú hadseregét s titokban készülődött a nagy leszámolásra, de hangosan hirdette s követelte a szégyenteljes békekötés revízióját. A magyar kormány megszervezte a levente-intézményt, amely hazafias és katonás szellemben nevelte az ország ifjúságát s ezzel mintegy kész katonát adott át a hadseregnek. MOVE és Polgári Lövész Alakulatokat szerveztek, ahol szintén katonás fegyelemmel a lövészetet tömegsporttá, majd céllövő sporttá fejlesztették. Ezzel olyan hatalmassá tette a magyar kormány a nemzet erejét, hogy felfigyeltek rá nagy szomszédaink : Németország és Olaszország s ma a revízióért való harcunkban mellénk állva, széttörték Trianon bilincseit 3 visszaadták az elrabolt részek magyarlakta területeinek nagy részét. Ebből, a trianoni bilincs széttöréséből lett a második világháború, amely nagyságában és borzalmasságában még csak most fog kibontakozni teljes valóságában. Most vívják a tengelyhatalmak döntő harcukat az új és igazságos békéért, s ebben a nagy harcban nekünk magyaroknak is részt kell vennünk, a közös ellenség: a bolsevista-kapitalista-zsidó szövetség ellen. Ehhez a nagy és döntő harchoz nekünk, magyaroknak is jól kiképzett és szellemileg is fölényben álló hadseregre van szükségünk, hogy a bolsevista túlerővel szemben, kevés áldozattal döntő sikereket tudjunk elérni s a bolsevista uralmat, az angol-amerikai szemfogat, egy ütésre kiüthessük a bolsevista-kapitalis- ta-zsidó szövetség szájából. Erre a nagy győzelmi harcra készül a magyar nemzet, amikor a Kormányzóhelyettes Úr a magyar ifjúságot repülőhonvédnek hívja a magyar hadseregbe ; mert a mai világháborúban a legnagyobb ■szerepet a harci repülőgépek töltik be. A repülő a hadsereg szeme a felderítéskor és leghűbb bajtársa és segítője a katonának a támadásban és védelemben, a többi harcigépekkel együtt. De a győzelemhez, a sikeres harcokhoz még ezek a segítségek nem elegendők, ha a katona nem teljesen kiképzett. A katonának a fegyvere az egyedüli segítőtársa, csak benne bízhat, mert fegyvere minden pillanatban mellette van és csak úgy bízhat fegyverében is, ha fegyverét ismeri, és pontos célzással minden lövése biztos. A hadijelentésekben csodákat hallunk, amikor egész jelentéktelen kis csapatok, őrjáratok óriási túlerőt semmisítenek meg, mert a kis csapat minden tagját a hazaszereteten kívül a fegyelmezettség és jó kiképzés tudata hatotta át és a kis csapat minden tagja bízott önmagában s ez a tudat emberfeletti erőt kölcsönzött lelkűkbe. Mily nyugodt az a katona, aki tudja, hogy fegyverében bízhat, jól tud célozni; jöhet akkor tízszeres túlerő, mert minden lövése biztos és halálos. Ezért vannak az országban céllövő egyesületek, hogy a katonai szolgálat kitöltése után, vagy a katonai kiképzés előtt és a levente-intézmény keretén kívül is képezheti magát és kell is, hogy képezze magát minden igaz magyar férfi és ifjú a céllövö-sportban, amely sport a legszebb sport, s amint a mai világháború bán látjuk, óriási sikerek előidézője és saját életünk legnagyobb védője, ha ezen sportot űztük. A bolsevista frontról jövő jelentésekből halljuk, hogy a bolsevista hadseregben a 205-ik, 870-ik stb. lövészezredeket semmisítették meg a németek. Hogy hány száz lövészezred van a bolsevista hadseregben, nem tudjuk, de hogy vannak, azt a jelentésekből tudjuk. Tehát, ha más nemzetek így felkészüllek erre a világháborúra, nekünk még jobban fel kell készülnünk a harcra. Az oroszoknál már az első világháborúban is voltak lövészszázadok, a híres kirgiz lövészszázadok, amelyek sokszor nagy pusztításokat vittek végbe sorainkban biztos lövéseikkel. Olyan pontosan lőttek be a kilövölyukakba, s minden lövésük fej-, arc-, vagy mell-lövés volt és majdnem mind halálos. A fentebb leírtakra figyeljen fel Esztergom város fiatalsága, nők és férfiak s hazafias lelkesedéssel és saját érdekükben kultiválják a céllövészetet, mint sportot ; áldozzanak szabadidejükből hetenként egy-két órát és ne sajnáljanak egy kis anyagi áldozatot sem, lépjenek be a MOVE lövészek soraiba, hiszen nem tudja senki, még aki nem is volt katona, hogy a holnap nem szólítja-e legszentebb hazafias kötelességére, a haza védelmére s mennyivel nyugodtabban megy a harctérre az, aki tudja, hogy neki a fegyverkezelés gyerekjáték, célzása pontos és találata biztos. Sajnálatos körülmény, hogy városunk közönsége és fiatalsága a sport iránt közönyös. A majdnem 20.000 lakost számláló városban olyan sportéletnek kellene lenni minden sportágban, amely dicsőségére válhatna a városnak. Legalább háromszáz olyan kitűnő lövész versenyezhetne Esztergom színeiben, akikből mint Ajtay János és Badinszky László alezredesek, vitéz Matus Gyula, Tölgyessy Sándor, Buday László, Padányi (Pelcz- mann) I, Pál, Sebők Ferenc, Siklósi Imre és Táky Imre, nemcsak országos, hanem nemzetközi és világviszonylatban is meg- állták helyüket. Esztergom Fiatalsága ! Ti vagytok hivatottak a pótlásra, egy kis áldozatot nektek is kell hozni a szebb jövőért ! Szívleljétek meg a Miniszterelnök Űr f. hó 20-iki beszédéből a következőket : „... ha nem győzünk, nem lesz ország, nem lesz magyar nép, nem lesz vallás és nem lesz Miatyánk, mert győzni fog a gonoszság !" Fazekas József lövésztitkár, mesterlövész. Pál Endre felszólalása a MÉP országos nagytanácsának ülésén A Magyar Élet Pártjának országos nagytanácsa hétfőn Budapesten gyűlésre ült össze, hogy meghallgassa Kállay Miklós miniszterelnök hatalmas beszámolóját a kül- és belpolitikai helyzetről. A miniszterelnök beszédét megelőzően a Mép nagytanácsának több tagja is felszólalt s tolmácsolta az ország lakosságának legkülönbözőbb kívánságát. Ezek között a szónokok között szólalt fel a bányamunkásság nevében Pál Endre városunk fia, Esztergom város képviselőtestületének tagja. Felszólalásában köszönetét mondott a magyar ipari munkásság nevében a bá- nyanyugbérbiztosításért, de kérte, hogy a magas korhatárt s a magas biztosítási időt a bánya és kohómunkások életviszonyainak figyelembevételével változtassák meg. Kérte továbbá a családi pótlék felemelését. Javasolta, hogy a légzőszervi megbetegedéseket foglalkozási betegségnek nyilvánítsák, majd olyan kislakásépítési akció megvalósítását sürgette, amelyen keresztül az ipari munkás, ha bizonyos ideig lakbérét fizeti, a lakbérrendszeren keresztül saját házához juthasson. Felszólalásának további során kifejtette a felszólaló, hogy a katonai szolgálatot teljesítők anyagi helyzetén javítani kell, majd követelte, hogy a háború vámszedőit, az árdrágítókat, árúhalmozókat a hazaárulókkal együtt vegyék elbírálás alá. A strómanokkal szemben is a legszigorúbb intézkedéseket kérte, beszédének befejezésében pedig utalt a munkáskamarák felállításának komoly szükségességére. Pál Endre beszédét a Magyar Élet Pártjának nagytanácsa nagy tetszéssel és megértéssel fogadta. Tenyészlóvásár díjazásokkal Komáromban Amint előző számunkban már közöltük, a komáromi m. kir. állami méntelep kát. og. parancsnoksága a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamaravai, a Komáromvár- megyei Lrazdasági Egyesülettel és a jNyitra-Pozsony vármegyei Lótenyésztő Egyesülettel karöltve május hó 3.—6. napjain lódíjazassal és kiállítással egy- beKŐtött tenyészlóvásárt rendez a komaromi méntelepen. A kiállítás íőkép azon célt szolgálja, hogy a Kisalföld lótenyésztő gazdainak modot és alkalmat nyújtson elismerten jominőségű ló-tenyészanyagának kiállí- tasszerü bemutatasara és magas tenyész- ertékével arányban álló áron való értékesítésére. Egyúttal lehetővé teszi a visszacsatolt Bacska és Erdély tenyészlóanya- gától kifosztott tenyésztőinek, hogy a szerb, illetve román uralom alatt tönkrement tenyésztésüket elsőrangú tenyész- anyag beszerzése folytán felirissíthessék. A lóvásárral kapcsolatban a rendezőség ipari kiállítást is rendez a méntelepen, amelyre mezőgazdasági, háztartási és élelmiszercikkeket gyártó legismertebb budapesti és vidéki gyárakon és cégeken kívül rengeteg helybeli iparos és kereskedő kiállító jelentkezett. Változatossá teszi az amúgy is látványosságszámba menő kiállítást délelőt- tönkint a díjazott lovak elővezetése, dél- utánonkint pedig a minden nap 3 órai kezdettel megtartott urasági és gazdafogat előhaj tások, úrlovasnők, katonatisztek és úrlovasok, valamint tiszthelyettesek és legénység díjugratása és egyéb lovas bemutatása. A kiállított lovak bírálata május hó 2-án d. u. 3 órakor veszi kezdetét. A bíráló-bizottság elnöki teendőit vitéz nemes Pettkó-Szandtner Tibor ezredes, a m. kir. földművelésügyi minisztérium ló- tenyésztési főosztályának főnöke volt szíves elvállalni. Sőt kilátásba helyezte, hogy amennyiben ennek annakidején nem lesz állategészségügyi akadálya, Magyarország egyetlen lovas-zenekarát az európai hírnévre szert tett bábolnai hadiárva-lovászfiúzenekar közreműködés is engedélyezi. Rengeteg uradalom és a Kisalföld legjobb és leglelkesebb gazda lótenyésztői jelentették már be szebbnél-szebb ménjeiket és pompás anyakancáikat, valamint mén- és kancacsikaikat a kiállításra. Bár a bejelentések még állandóan tartanak, már eddig is kiemelkedik és lótenyésztői szempontból szinte szenzációként hat a Pannonhalmi Főapátság világhírű ölbői ménesének 8 darab fekete ménje és ugyanezen főapátság hecsepusz- tai ménesének kiemelkedően szép 3 drb. kétéves méncsikója. A gróf Gyürky Aladár uj szálláspusztai szerződéses ménese 8 olyan kimagaslóan szép kancát mutat be és bocsájt eladásra, amelyik bármelyik külföldi kiállításnak is díszére válna. A sok neves kiállító között különösen kiemeljük a budapesti tenyészállatvásáron is oly áttörő sikert aratott Juhász Gyula és Rosival Ernő érsekújvári, illetve kísvárad-nagysurányi tenyésztők kiállítási csoportja, akik a Nyitra-Pozsony vármegyei Lótenyésztő Egyesület keretén belül állítják ki tenyészanyagukat. A kiállítás ünnepélyes megnyitása — amelyre közéletünk számos előkelősége és mezőgazdaságunk kiemelkedőbb megszemélyesítői jelentették már be megjelenésüket — május hó 3-án 10 óra 30 perckor veszi kezdetét. A lódíjazás nyertes lévai, valamint az ugró és hajtó számokban nyertes lovasok és hajtők részére már eddig is igen számosán ajánlottak fel értékes tiszteletdíjakat, amelyek a tenyésztőkedv fokozására igen alkalmasak és a győztes lovasoknak és haj toknak maradandó, kedves emlékül fognak szolgálni. A frontról is köthetnek házasságot a bevonultak A hivatalos lap legutóbbi száma közli a minisztérium és a honvédelmi miniszter legújabban életbeléptetett rendeletéit, amelyek a háború folytán ügyeik ellátásában akadályozott személyek házasság- kötésének, valamint a személyállapotot érintő egyéb jogcselekményeinek, nevezetesen a házasságon kívül született gyermek atyai elismerésének, törvénye- sítésének, végül az akadályozott személyek által szándékolt örökbefogadó ‘szerződés megkötésének megkönnyítése tárgyában rendelkeznek. A rendelet a nemhivatásos állományban tényleges katonai szolgálatot teljesítő személyek házasságkötésénél elengedi az egyébként megkívánt katonai nö- sülési engedélyt. Akik az ország területén teljesítenek katonai szolgálatot — vagy ezzel egy tekintet alá eső közérdekű munkaszolgálatot, honvédelmi munkát vagy katonai egészségügyi szolgálatot, kihirdetés vagy ez alól adható felmentés nélkül köthetnek házasságot, még pedig nemcsak a rendes lakhelyükön, hanem bármelyik anyakönyvvezető előtt. Házasságkötésüknél az esetleg szükséges szülői beleegyezést az akadályozott szülő helyett bármelyik árvaszék megadhatja. A kedvezmények már a behívóparancs kézhezvételétől kezdve megilletik a jogosultakat. A hadműveleti területeken (vagy az ország határain kívül eső egyéb területen) tartózkodó katonáknak megengedi a rendelet, hogy Magyarország területén lakó személlyel házasságot kössenek oly módon, hogy a házasság megkötésére irányuló akaratkijclentésüket ott künn a hadműveleti területen, saját elöljáró osztályparancsnokuk (önálló alosztályparancsnokuk) előtt tegyék meg. A parancsnok a házasságkötési nyilatkozatról jegyzőkönyvet vesz fel s ezt eljuttatja a másik házasuló lakóhelye szerint illetékes anyakönyvvezetőhöz. Az anyaországban lévő házasuló a házasság megkötésére irányuló akaratkijelentését
