Esztergom és Vidéke, 1941

1941-04-05 / 28.szám

szerelt Simor Szeretet Otthont nézték meg, majd az ásatások következtek. Az ország különböző és távoleső vidékeiről érkezett hallgatókra a legmélyebb benyomást a régi dicső magyar mult feltárt emlékei tették. Itt dr. Csonkás Mihály városi gimn. tanár kalauzolta a vendégeket. Befejezésül még a kincstárt tekintették meg, majd körülbelül 6 órakor autóbuszokon visszaindultak Budapestre. A vendégek érdeklődésünkre a legmelegebb és legbarátságosabb hangon emlékeztek meg Esztergomról, esztergomi látogatásukról és hisszük, hogy a befejezett tanfolyam hallgatói — visszatérve városaikba — a látottak alapján megbecsüléssel veszik körül városunkat és propagálói, pártfogói lesznek városunknak, egészségügyi, iskolai és idegenforgalmi szempontból. Óriási károkat okozott a Cigánykúti-dülőben a földmozgás A Cigánykúti- dülő és a kórházi vízmű mögötti részen, mintegy 200 hold területen megindult a föld — jelentették röviden az újságok — és ezzel Esztergomban olyan geológiai jelenség játszódott le, aminek száz-kétszáz évvel ezelőtt lehettek tanúi az akkori esztergomiak. A hegyszerkezeti mozgás formáinak vizsgálatánál a következőket látjuk. A 200 hold területén az alsó csúszó rétegen megindult a Rozália-kápolna irányába a felsőbb 3—4 méteres homokréteg. A csuszamlást a szakértők szerint az elmúlt tél folyamán leesett hó okozta. A leesett hőmennyiség a tavasz folyamán beszivárgott a földbe, vagyis a homokszűrő felső rétegen keresztül lejutott az alsó rétegekhez. A njarmális felszívó' dást, illetve elpárolgást az elmúlt évi hatalmas csapadékmennyiség megakadályozta és az alsó agyagréteg valóságos iszaptengerré változott, amin ezután a felső réteg megcsúszott. A Cigánykúti-dülőben lévő nagyobb földcsuszamlás mellett a városban más helyen is volt észlelhető kisebb-nagyobb földmozgás. A Szenttamás-hegyen, a városi víztartánynál szintén észleltek földcsuszamlási jelenségeket. A Cigánykúti-dülőben a telekhatárok elcsúsztak, így megtörtént az, hogy az e

áyik gazda szőllője átcsúszott a másikéba, a fák teremtek ott, ahol eddig nem voltak. Sík helyeken 3—4 méteres nívókülönbségek keletkeztek. A károk igen nagyok. A hegyilakók viskói romok lettek, pincék omlattak be, gyümölcsösök és szőlők mentek tönkre. A város vezetősége részéről dr. Brenner Antal főjegyző, vitéz Dudás László városi mérnök a helyszínen megtették a szükséges intézkedéseket. Elsősorban katonasegítséget vettek igénybe a romok eltakarítására és egy vízlevezető készítésére, aminek különösen nagy jelentősége van a közeledő tavaszi záporokat figyelembe véve. A földcsuszamlások állandóan fenyegetik a várost. Szükség volna tehát a város geológiai környezetének sürgős, alapos tanulmányozására, mert csak így védhetjük meg a város legszegényebb lakóit a pusztulástól. MtUlIHUlIiHUtlIHlNJlMJNJIHJlJiiKIIIflHBJIIlIHBIJlNHlJlllHKlJUIHllNriHMIIIHillIÍ Az Esztergomi Kat. Legényegylet közgyűlése Március 30-án délelőtt 11 órakor tartotta az Esztergomi Kat. Legényegylet 78-ik évi rendes közgyűlését székháza nagytermében. A közgyűlésen megjelent a vezetőség teljes számban, de ott láttuk dr. Brenner Antal városi főjegyzőt, polgármesterhelyettest, vitéz Szívós-Waldvogel József ny. tábornokot, Simándi Béla várm. népművelődésügyi titkárt, számos mestert és a kat. iparosifjúság szine-javát. A Magyar Hiszekegy eléneklése után dr. Felber Gyula kanonok-plébános, egyházi elnök megnyitotta a közgyűlést s a szépszámú közönség üdvözlése után rámutatott arra, hogy a vezetőség mindenben megteszi a magáét, de az egyesület anyagi gondjai még mindig nagyok. Lelkes buzdítással fordult az ifjúsághoz, hogy az egylet falai között annak tágas termeiben egészséges levegőben és egészséges szellemben élhet, de éljen is és művelődjék is, erre itt megvan a bőséges alkalom, hogy más társadalmi osztályok megbecsülését is ki tudják érdemelni. Majd Merényi Gyula, az egyesület veterán, de azért mindig örökifjú titkára olvasta fel titkári jelentését. Beszámolójában az ifjúságért aggódó szeretet csendült ki s úgy látja, mintha a lüktető életerő csökkenne az egylet munkásságában, de azért reméli és bízik benne, hogy az egylethez vonzódók meg fogják tenni a magukét. Beszámolt továbbá az elmúlt év jelentősebb eseményeiről a hitélet terén, a jónevű dalárda, szinigárda stb. működéséről, felemlíti, hogy kiknek tartozik az egyesület hálával és köszönettel: elsősorban dr. Serédi Jusztiníán bíboros hercegprímásnak kegyes adományáért, a kereskedelem- és iparügyi miniszternek és még sok jótevőnek, kiknek jóságát az Isten fizesse meg ! Megemlékezett végül arról, hogy az egyesület örökös elnöke, Mátéffy Viktor most tölti be legényegyleti elnökségének 35-ik évét ; 1906-ban lett II. elnök. Hosszú, eredményekben gazdag munkásságát e szavakkal jellemzi : „érdek nélküli munka." A pénztárosi és számvizsgáló bízottsági jelentésekből megtudtuk, hogy az egyesület helyzete ugyan ma is nehéz, de nem reménytelen, önmagát el képes tartani, csak a régebbi terhek okozzák a gondokoat. A vagyonmérleg így is mintegy 40.000 P aktívát tüntet fel. Hozzávéve ehhez azt az erkölcsi értéket, melyre az egyház, állam és társadalom részéről joggal számíthat, meg kell érnie a jobb jövőt. A közgyűlés hálás elismeréssel adózott Vodicska István pénztárosnak, aki egyike azoknak, kik odaadóan dolgoznak az egyletért és az iparos ifjúságért. Szedmer József lendületes háznagy! beszámolójából tudtuk meg, hogy a viszszacsatolással 24 új legényegyesület is iszatért és a Kolping-if jak száma mintegy 60.000-re tehető. Előkészítés alatt áll egy országos találkozó Kolozsvárott, Ifj. Molnár Pál dékán számolt be a taglétszámról : 134 a rendestagok száma, pártolótag 246, A könyvtár állománya 1662 kötet. Ezután az elnök és tisztikar lemondása következett. Vitéz Szívós-Waldvogel József ny. tábornok indítványára egyhangú lelkesedéssel megválasztották ú^ból elnökké dr. Felber Gyulát, II. elnök lett: Kuiasi Károly. Világi elnök : Schweitzer Vilmos. Titkár : Merényi Gyula. Háznagyok lettek : Szedmer József és Deés József, Pézsa István. Pénztáros : Vodicska István. Ellenőr : Holop Mihály. I. dékán : Molnár Pál, II. dékán : Duha Árpád. Könyvtárosok: Nyéki András és Ágfalvi László. Számvizsgálók lettek : Laiszky Kázmér és Kisházi Mihály, Ügyész : dr. Berényi Róbert. Internátusi igazgató : Mosonyi József. A közgyűlésen adta át dr, Felber Gyula egyházi elnök az elismerő oklevelet Schweiczer Vilmos világi elnöknek, mint 40 év óta egyleti tagnak, rámutatva arra, hogy Schweiczer Vilmos valóban példaképe annak, milyennek kell egy egyletét szerető iparosnak lenni, A világi elnököt meleg ovációban részesítették, ki meghatottan köszönte meg az üdvözlést és hivatkozott arra, hogy 16 éves korában lett egyleti tag s annak igen sokat köszönhet, de nyugodtan elmondhatja, hogy 40 év előtt letett esküjét megtartotta. Az elnök zárószavaiban még felhívta a figyelmet az ápr. 3-án este fél 8 órakor kezdődő 3 napos lelkigyakorlatra, majd 27 jelöltet avattak fel ünnepélyesen tagnak, akik letették fogadalmukat, A közgyűlés a Himnusz eléneklésével ért véget. Egy pillanat. Meghökkenve néztem bele a döbbent magyar levegőbe, mikor olvastam, az egyik román újság magyarul visszaadott hírét és egy pillanatra megálltam a poros és jajos életúton. Eszembe jutott a dal: Halljátok-e ott, túl a Tiszán, Mit zúg az erdő a Hargitán, Mit panaszolnak a csiki hegyek... És láttam ... óh, azt nehéz volna röviden leírni, hogy mit éreztem és láttam egy pillanat alatt . . . A csiksomlyói Mária is szomorúbban néz, a rigó füttye is félbeszakad és a csiki hegyek, gyergyói havasok felett keringő turulmadár riogása vésztjóslóbb lesz, a Nemere eszeveszett dühhel rohan végig Erdélyen és az ősrengetegben alvó baglyok kíváncsian tekintgetnek le félszemmel pislogva az ágakról, mikor a madár-világ pletykázójától, a verébtől hallják csiripelni a hírt. A kassai dómban pihenő Nagyságos Fejedelem és nagy Bercsényi is csodálkozva tekintenek egymásra, a Zrínyi Ilonák, Szilágyi Erzsébetek és Dobó Katicák felindultan dobbantanak formás kis lábacskájukkal és a tejúton vágtató Csaba királyfi is fogcsikorgatva rúgja lova oldalába hatalmas sarkantyúját és az Urak erős kezén görcsökbe szorul az izom a buzogányokon. A komor Hargita, a fogarasi havasok, a gyergyói és csiki hegyek fergeteges fekete felhőkkel takarják el magukat és egy pillanatra a madarak torkán akad a dal s a böjti szél is nagy gorombasággal tépdesi dühében a magyar rengeteg rügybe kívánkozó ágait. A nagy Apponyi szeméből ismét kibuggyan egy könnycsepp, mint nem is régen, a népszövetségnek nevezett díszes társaság egyik ülésén, mikor Titulescu úr gúnyosan kinevette (nem tudván másképpen válaszolni az igazságraj. A Bajkák, Damók, Bedők és Czikmánytoryak keze ökölbe szorul és fogcsikorgatva kiáltják bele az áldott magyar levegőbe: meddig Uram, meddig még ? Tekintetünk a budai királyi vár felé irányul, ahol IV. Béla és a Nagyságos Fejedelem lelkületével él a mi Nagyurunk és várjuk, mikor kiáltja Ő is kardjára ütve : elég ! És akkor ... óh, akkor megfizetünk minden gyűlöletért, verejtékért, kínért, gúnyért, hazugságért, .. mindenért. Ha megindul a magyar sereg, „dobban a föld, ahol jár" és akkor — ha majd bevonulnak a Bajkák, Damók, Bedők a régi székely udvarházakba és a fonóból a magyar muzsika hallatszik ismét és nem a duhaj oláh nóta, akkor derűsen mosolyog újbóla csiksomlyói Móri, vígabb lesz a rigó füttye és a bül-bül dala, lágyabb lesz a nemere és a fergeteges fellegek is elvonulnak a gyergyói és csiki hegyekről, felszárad a könny is nagy Apponyi öreg arcáról és Zrínyi Ilonák, Szilágyi Erzsébetek, Dobó Katicák és Gábor Áronok is nyugodtan álmodhatják tovább a magyar jövő álmát. Ezek a gondolatok és érzések viharzottak át rajtam, mikor olvastam, hogy a románok botbüntetéssel akarják sújtani azokat a nőket, akik magyarul beszélnek. íme, egy nép, mely a XX. században megbotozza a nőket! Magyar szóért! NŐKET. Ez a nép a közelmúltban „Európa szégyenfoltjának" nevezte a magyarokat. Ez az érem egyik oldala. A másik ? A magyar kormányzat utasította a nemzetiségi vidékeken működő tisztviselőit, hogy tanuljanak meg románul, ruténul... Íme a különbség, kell-e ehhez kommentár ? És én tudom azt, hogy ezzel a rettenetes magyar gyűlölettel előbb-utóbb le kell számolni. Tudom, mert látom és hallom, hogy a magyar lelkek hogy telítődnek me

§ jogos felháborodással, mikor az odanyújtott békés kezet leköpik a románok. Tudom, hogyha eljön az idő, akkor minden botütésért, amit magyar szóért kapott magyar nő ... De erről nem illik beszélni. Majd tartsanak velünk és ... lássák ! HARCOS. I Tii I I 1 1 1 i B I Sl I:< A nagyheti szertartások rendje a Szent Anna-plébánián Virágvasárnap : d, e, 10 órakor ünnepélyes barkaszentelés, passió és asszisztenciás nagymise. A passiót a Szt. Anna férfikar énekli. Vezényel : Koloszár Elemér. Larnentációk : nagyszerdán, nagycsütörtökön és nagypénteken este 6 órakor. A siralmakat a Szt, Anna gyermekkar szólistái éneklik. Betétek : Haydn : Tenebrae factae sunt. Menegali : Jézus bűnbánat útja. Bárdos : Gyászbaborult . , , Nagycsütörtök : asszisztenciális nagymise reggel 8 órakor közös áldozással. — A szentsír díszítéséhez lehetőleg fehér virágot csütörtök délig hozzanak. Nagypéntek : reggel 8 órakor passió, kersztleleplezés, csonkamise és sirbatétel. Sirbatételre Kodály : IV, Tantum ergo. (Gyermekkar.) A szentésgimádási beosztások az egyesületek részére a hirdető táblán olvasható. Nagyszombaton : reggel 7 órakor tüz-, husvétígyertya- és keresztvizszentelések. Asszisztenciás mise kb. V'9 órakor. — Feltámadás! körmenet a szokásos útvonalon este 7 órakor : Rudnay-tér, Táti-út és Horthy-úton, Szeretettel kéri a plébánia az útvonal lakóit arra, hogy ablakaikat gyertyával világítsák ki és virágokkal díszítsék fel. Húsvétvasárnap : ételek megáldása V27 órakor. Szentmisék : 6, V2 8, V« 9, 10 órakor asszisztenciás nagymíse, d, u. 3 órakor litánia. Húsvéthétfőn : ugyanúgy, mint vasárnapon. Mikor rendelnek az OTI szakorvosok? Az OTI orvosi rendelő-intézete a kerületi pénztár székházában megnyílt és a szakorvosok a következő időben rendelnek : a fogszakorvos naponként d. e. fél 9-től fél 11 óráig ; a nőgyógyász-szakorvos naponként d. e. 10-től 11 óráig ; a szemész-szakorvos hétfőn, szerdán és pénteken d. e. 11-től d. u. fél 1 óráig, kedden, csütörtökön és szombaton d. e. 12-től d. u. fél 2 óráig. A sebész-szakrendelést naponkínt d. e. 8-tól fél 10 óráig továbbra is a Kolosközkórházban dr. Eggenhofer Béla igazgató-főorvos látja el. A rendelő-intézet megnyitásával kapcsolatban az intézet dr. Hamza József szülész-nőgyógyász szakorvost, dr, Kazatsay Antal szemész-szakorvost és dr. Molnár József fog-szakorvost rendelő-intézeti főorvossá léptette elő. A mai háziasszony könyvei MOST JELENT MEG Hiiift&rtfis háztartási alkalmazott nélkül Ez a könyv segítője annak a háziasszonynak, aki egymaga dolgozik otthonában. Tanácsadója annak, akinek van segítsége, de szereti háztartását korszerűen vezetni. Segédforrása annak, aki a gyermek nevelésével foglalkozik és okulása azoknak, akik nem értékelik eléggé a háziasszony fontos munkáját, hivatását A könyv hat részből áll : I. Munkarendek II. A háztartási munka egyszerűsítése III. Visszatérő nagyobb háztartási munkák beosztása és korszerű elintézése IV. Könyvelés a háztartásban V. Korszerű vendéglátás VI. Ami otthon készül Szathmáry István .kitűnő szakrajzaival. ÁRA 1.80 PENGŐ. Második kiadásban jelent meg! Húspótló ételek hústalan napokra 350 recept. Ara 1.60 pengő. Harmadik kiadásban jelent meg! Készüljünk a télre! Itt a tavasz és közeleg a nyár. A legközelebbi télre való felkészülés ideje. Ez a könyv megtanít a cukornélküli befőzésre és a télre való tárolás különböző módjaira. Ára 1.80 nengő. Kaphatók minden könyvkereskehesben. Singer és Wolfner Irodalmi Intézet kiadásai. HIREK Fegyelmezetten kell államink azokat az intézkedéseket, amelyeket a rendkívüli idők zúditanak ránk. Tudnunk kell, hogy a jegyrendszer, a sok korlátozó intézkedés nehéz világháborús évek szükségszerű következménye. Tudnunk kell, hogy magasabb helyről messzebbre lát a szem s ha olyan intézkedést kapunk, amelynek jelentőségét vagy hasznosságát az első pillanatban nem tudjuk felfogni, vegyük tudomásul azzal a megértéssel, hogy bizonyára igy kellett tenniök a felelős tényezőknek. De tudnunk kell azt is, hogy Európa nemzetei ma egyformán nyomasztó háborús intézkedések súlya alatt nyögnek. S itt nincs kivétel. Svájc, Portugália, Svédország vagy Jugoszlávia épúgy érzik a háborús korlátozások súlyát, mint a megszállott Dánia, Belgium vagy akár Oroszország. Sokkal súlyosabb a helyzet a hadviselő államokban, ahol már a véráldozat is súlyosbítja a helyzetet s amelyekben a háború pusztít városokat, gyártelepeket. Magyarország hálát adhat a Gondviselésnek, hogy a feje felől elhárította eddig a háború rémségeit. Hogy a további veszedelmeket is elkerülhessük, vagy azokkal sikerrel felvehessük a harcot, ahoz kitartás, összefogás és mindenekfelett erős fegyelem szükséges. Erre gondoljunk ezekben a nehéz hónapokban, azzal a szent hittel, hogy fegyelmezettségünknek, áldozathozafalunknak és összefogásunknak meglesz a maga méltó jutalma. Nagyheti szertartások és húsvét a belvárosi kegyúri plébániatemplomban. Virágvasárnapon d. e. 9 órakor barkaszentelés. Körmenetre Ammer: „Cum audisset" és „Ingrediente" vkar., szertartások gre-