Esztergom és Vidéke, 1941

1941-03-29 / 26.szám

[SfflRfiQtMHE HATVANKETTEDIK ÉVFOLYAM 26. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20. Megjelenik minden szerdán és szombaton Keresztény politikai és társadalmi lap. SZOMBAT, 1941. MÁRCIUS HÖ 29 Szerdán 10 fillér, szombaton 16 fillér. Előfizetési ár 1 hóra : 1 pengő 20 fillér. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD fiusvét után Rómába megy Bárdossy külügyminiszter. — Meghalt Balázs Árpád, a hires nótaköltő. — Huszonhét külföldi államba szállítunk háziipari cikkeket. — Közel 400.000 baromfit szállítottunk februárban külföldre. — A budapesti hentesek követelik, hogy vidéken is vezessék be a zsirjegyet. — 2419 tagja van a Sajtókamarának. — 1013 lap jelenik meg Magyarországon. — Kovarcz, Wirth és Gruber nyilasképviselőket megfosztják mandátumuktól. — Az olasz kormány 700.000 Urát küldött a magyar árvízkárosultaknak. — A főváros 6.743.000 pengőt fordít az árvízkárok helyreállítására. — Hetenkint 500 hízott sertést vet a főváros piacra. — Csepel várossá akar átalakulni. KÜLFÖLD Anglia tiltakozó jegyzéket küldött Jugoszláviának. — Görögország teljesen magára marad élet-halál harcában. — Jugoszlávia csatlakozása a tengelyhatalmak óriási sikere. — Zárolták Jugoszlávia amerikai követeléseit. — Graziani tábornagy, a líbiai olasz haderők parancsnoka lemondott. — Károly volt román király és Lupescuné útban vannak Newyork felé. — Jugoszlávián a német csapatok nem fognak átvonulni. — Csa# őanghaiba engednek be zsidót a japánok. — Orosz-török megnemtámadási szerződést irtak alá. — A németek Izlandot hadműveleti területnek jelentették ki. — Roosevelt kiterjeszti a semleges zónát Európa felé. — 180.000 munkás dolgozik jelenleg az amerikai repülőgépgyárakban. — 20.000 német gyermek megy Szlovákiába üdülésre. — Újra bevezették a korbácsolást a román igazságszolgáltatásban. — A tavaszi tengeralattjáró harc új módszerekkel fog megindulni. — 5400 gyermek születik egy óra alatt a világon. — Amerika csak használt hadihajókat enged át Angliának. — Angliában hadiszolgálatra veszik igénybe a 20—21 éves nőket és a 41—45 éves férfiakat. — Negyvenezer jegyből áll a kinai ábc. — Svájcban megtiltották új szállodák építését. — Amerika egészen a Vörös-tengerig szállít hadianyagot Angliának. — Romániában tilos a zsidóknak az áttérés. — Jéghegyek veszélyeztetik az amerikai szállítások útvonalát. — Paris lakossága ötmillió fölé emelkedett. — Athénben az angolok őrizetbe vették Sztojadinovics volt jugoszláv miniszterelnököt. — Macaoka japán külügyminiszter Berlinbe érkezett. — Jugoszláviában II. Péter király átvette a hatalmat. — Lemondott a régens tanács és a kormány Jugoszláviában. — Gibraltárba vonták össze az angol flottát. — Amerikai őrhajók cirkálnak Grönland közelében. — Leszállították a húsadagot Angliában. — Amerika rézszükséglete évi 1*5 millió tonna. — Kanadába helyezik át Anglia vezérkari tisztiiskoláját. — Naponta bombázzák a németek a Szuezi-csatornát. — A szovjet semleges marad, ha Törökországot megtámadják. — Megszámozzák Romániában a lakosságot. — Kisajátítják a román zsidók ingatlanait. — Zágrábban élelmiszerjegyeket bocsátották ki. — Az angol és amerikai hittérítőket letartóztatták Koreában a japánok. — Kabába is szállít nyersanyagot Amerika. — Az új jugoszláv kormányban minden párt képviselve van. — Amerika kiadta Angliának a Kanadából elmenekült német tengerésztiszteket. — Károly volt román király Chiliében telepedik le. - Zsidók nem kapnak átutazó vízumot Japánba. Szép missziói teljesített a katolikus nők tzónoka, Schlachta Margit vasárnap az esztergomi egyházközségek rendezte díszgyűlésen. A mai kegyetlen világban, amikor nemzetek és egyének roskadoznak a súlyos sorscsapások alatt és amikor a kenyérharc, a mindennapi életgond háttérbe szorítja a lelkiséget, nincs szebb dolog a lelki kultúra munkásának küldetésénél. Ezt a küldetést szolgálta a Szociális Missziós Testvérek főnöknője, amikor rámutatott arra, hogy a magyar nők sohase feledkezzenek meg igazi feladatukról, amely nem más, mint a lelki életnek művelése, a lélek szebb, finomabb képességeinek felébresztése és érvényrejuttatása a családban és a társadalomban, őrködni azon, hogy a lélek finom értékei ki ne pusztuljanak az ember életéből. Hogy ezek a lelki értékek élnek még az esztergomi társadalomban és hogy legalább is megvan a hajlandóság a szebb élet művelésére, bizonyítja az asszonyoknak és leányoknak az a nagy tömege, amely vasárnap délután ott szorongott a Katolikus Legényegylet nagytermében, A szívhezszóló, elragadó beszédből érdemes külön is megjegyeznünk a magasabbrendű lelkiélet művelésére egy gyakorlati tanácsot, amely nemcsak a nőknek, hanem az egész esztergomi közönségnek szói Ez pedig a mi gyönyörű főszékesegyházunk gyakori látogatása. Meg kell vallanunk, hogy sok esztergomi embert találunk, aki nem ismeri a Bazilikát úgy, mint sok idegen. Sokan annyira felületesek a főszékesegyház világhírű nevezetességeivel szemben és anynyira érzéketlenek azokkal a mélységes lelki hatásokkal szemben, hogy azt kell mondanunk, talán éppen ez az oka annak, hogy nem is vágyakoznak oda és teljesen megnyugtatják lelkiismeretüket azzal, hogy egy kisebb, közelebbi templomban elvégzik imáikat és eleget tesznek vallási kötelezettségeiknek. Talán éppen ez az oka annak az esztergomi közfelfogásnak, amely egészen rendjén valónak tartja azt, hogy a főszékesegházba csak sátoros ünnepeken kell felvonulni. A valószínű ok megállapításával azonban nem térhetünk napirendre az ügy fölött. Ha igaz az — amit szintén sokszor hallunk ellenvetésként ebben a kérdésben —, hogy a művészi szép felfogására és élvezésére, és a művészet fenséges hatásainak lelki megérzésére, nevezetesen arra, hogy a vallásos művészet magasztos szándékai megtalálják az utat az ember hitbeli életéhez és kapcsolódjanak lelkivilágával, nevelődnie kell az embernek, illetőleg erre nevelni kell az embert — akkor ezt a nevelést mielőbb meg kell kezdenünk s ha már megkezdődött, kitartóan folytatnunk. Meg kell találnunk az eszközöket arra, hogy az esztergomi nép legalább annyira megismerje főszékesegyházát és legalább anynyira tudjon gyönyörködni a Bazilika szépségeiben, mint az erre járó idegen és vallásos érzése megtalálja a kapcsolatot a Bazilika művészi gyönyörűségeivel. Az igazi művészet hatásai amilyen fenségesek, olyan egyszerűek. Megérzi ezt az egyszerű ember is, csak lelki finomságát kell művelni és a szépségekre kell felhívni figyelmét. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy azután ki-ki pusztán művészi vágyai kielégítésére járjon a Bazilikába, hanem azt, hogy ne legyen esztergomi ember, aki kimaradjon itt a Bazilika tövében abból a gazdag adottságból, hogy a művészi szép fenséges környezetében emelheti lelkét Istenhez. niiiiniiini! A Budapesti Kamarakórus esztergomi hangversenye A Budapesti Kamarakórus, amely dr. Paulovics Géza művészi vezetése alatt már külföldön is nagy elismerést szerzett a magyar dalnak és dalosoknak, vasárnap, március 23-án, a Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság meghívására Esztergomba jött, hogy bemutassa a modern magyar egyházi és világi énekkari alkotásokat városunk közönségének. Az esztergomi Széchenyi-Kaszinó készséggel engedte át nagytermét a Balassa Társaságnak, amely áldozatot nem kímélve lehetővé tette, hogy a Budapesti Kamarakórus — a székesfőváros zenei büszkesége — Esztergomban ís bemutatkozhassak. Vasárnap délután autóbusszal érkeztek városunkba a híres énekkar tagjai dr, Paulovics karnaggyal. A kórussal érkeztek a hangverseny meghallgatására : Schuszter Antal budapest-magdolnavárosi plébános, dr. Török Zoltán bp-törököri plébános, dr, Radványi Titusz, a KIOE orsz. elnöke és Szabó József Bp,terézvárosí káplán. Megérkezésük után dr, Lepold Antal prelátus-kanonoknak, a Balassa Társaság elnökének vezetésével megtekintették a bazilikát és az ásatásokat. Este 7 órakor a Széchenyi Kaszinóban az énekkar hangversenyének meghallgatására felvonult Esztergom intelligens közönsége. Megjelent Reviczky Elemér alispánnal élén a vármegye és a város tisztikarának képviselete. A főkáptalan tagjai közül dr, Csárszky István, dr, Lepold Antal prelátusokat láttuk, A közönség soraiban foglalt helyet vitéz SzívósWaldvogel József tábornok, és a városunkban állomásozó honvédség tisztikarának több túgja,dr, Balogh Albin, Obermüller Ferenc tanügyi főtanácsosok, dr, Rudolf Béla nyűg, kir, járásbirósági elnök, dr, Eggenhoffer Béla kórházigazgató-főorvos, a Kaszinó igazgatóját Bánáti Buchner Antal főszékesegyházi karnagy, dr, Sztárcsevits László, a Városi Zeneiskola igazgatója, és még sokan a város kulturális életének képviselői és a művészi ének, zene esztergomi kedvelői, A Kaszinó színpadán nemsokára felsorakoztak a Kamarakórus tagjai, lelkes hölgyek és urak, akik a magyar dal kultuszát már az országhatárokon túl ís megbecsültté, szeretetreméltóvá tették. A műsor három részre tagozódott. Az első részben egyházzenei művek a másodikban madrigálok, vagyis kedves dallamú, aránylag rövid, de igen művészi énekszámok, a harmadik részben pedig magyar népdalkórusok jöttek sorra. Hogy mi az ének, a dal a lélek felüdítésére, maga a hangverseny közönsége bizonyította be egyre fokozódó lelkesedésével, „A visszhang" c, madrigálszámot a nagy tetszésnyilvánítás után mégegyszer előadta az énekkar, majd az utolsó műsorszám után kitört lelkesedés meghálálásaképen harmadszor is elénekelték. Szépségével és kiváló előadásával alig győzött betelni a közönség. Az előadott magyar népdalkórusok valamennyié szintén a legnagyobb tetszést aratta- A Kamarakórus kitűnő karnagyának vezetése mellett ismertük meg a Kodály Zoltán, Bárdos Lajos, Nádasdy Kálmán és Molnár Antal-féle szerzemények igazi becsét, és annak a nagy közkedveltségnek okát, amely ma minden modern muzsikust és zeneértőt e zene- és énekszámok hívévé tesz. A hangverseny véget ért, A tapsok, a tetszésnyilvánítások elhangzottak. Esztergom jelenvolt zenekedvelői, műpártolói azonban igen-igen sokáig lelkesednek még a Budapesti Kamarakórus hangversenyén, mert ezt nem lehet elfelejteni. Köszönjük a Balassa Társaságnak, hogy megszerezte nekünk ezt a kivételesen nagyszerű élményt ! R. E. Ipartestületi közgyűlés Március 16-án tartotta 55-ík évi közgyűlését az Esztergomi Ipartestület Hermán Lajos elnöklete alatt, A közgyűlés megnyitása után az elnök meleg szavakkal üdvözölte a megjelent dr, Etter Jenő polgármestert, dr. Brenner Antal városi főjegyzőt és dr. Etter Kálmán takarékpénztári ügyészt. Megnyitó beszédében rátért a mai iparosság helyzetére, majd pedig összefogásra és nagyobb megértésre buzdította az iparosságot. Ezután dr. Szerencsés József ipartestületi jegyző olvasta fel tartalmas titkári jelentését, A jelentésből kitűnt, hogy Esztergomban 550 önálló iparos, 281 alkalmazott és 345 tanonc van. Az év folyamán 241 tanoncszerződés köttetett, segéddé avattak 163-at, iparigazolványt nyert 14 és iparát beszüntette 1 iparos. Jelentette továbbá, hogy a mult évben Kunder Antal volt kereskedelemügyi miniszter, városunk országgyűlési képviselőjének közbenjárására 4717 P 18 fillér államsegélyt kapott az ipartestület, mely összeget a nagyterem kibővítési munkálatainak befejezésére fordították. Megemlékezett továbbá a jelentés arról, hogy az iparosság 3059 P tagdíjjal van hátralékban, valamint az elhunyt iparosokról : Szörszön János, Halász György, Király Lajos, ifj. Juracsek Ferenc, Nyilas János, Jóba Károly és Csere József ipartestületi tagokról, A titkári jelentés után Jankovics Gyula számvizsgáló olvasta fel a számvizsgáló bizottság jelentését amely szerint a mult évben a bevétel 7609 P 27 fillér, a kiadás 7351 P 94 fillér, a pénztári maradvány pedig 257 P 33 fillér volt. Mészáros János háznagy jelentése szerint az ipartestület 24.771 P 47 fillér vagyonnal rendelkezik, A jövő évi költségelőirányzat pedig 6677 P 33 fillér.