Esztergom és Vidéke, 1941

1941-03-22 / 24.szám

rffTTMlMKE HATVANKETTEDIK ÉVFOLYAM 24. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20. Megjelenik minden szerdán és szombaton Keresztény politikai és társadalmi lap. SZOMBAT, 1941. MÁRCIUS HÓ 22 Szerdán 10 fillér, szombaton 16 fillér. Előfizetési ár 1 hóra : 1 pengő 20 fillér. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Öt díjat nyert a kormányzó a vadászkiállításon. — Amerika zár alá vette a magyar követeléseket. — 87.381 lakosa van Kecskemétnek. — A pápa a kalocsakörnyéki árvízkárosultaknak nagyobb összegű adományt küldött. - 14.000 tagja van a százesztendős Természettudományi Társulatnak. — Bárány Károly dr.-t földmivelésügyi államtitkárrá nevezték ki. — Bárdossy külügyminiszter Németországba utazott. — Meg hosszabbították Törökországban a kivételes állapotot. — Aradon eltávolítják a magyar cégtáblákat. — Kétezerötszáz külföldi érkezett januárban Budapestre. KÜLFÖLD Az angol vendéglők étlapján már a sirály is szerepel. — A román kormány elismerte a piarista-rendnek vagyonához való jogát. — Hollandiában csak a nemzetiszocialisták tarthatnak felvonulást. — A milánói városi parkot felszántották. — A márka árfolyamát áprilistól kezdve felemelik Jugoszláviában. — Írország nem akar hadműveleti terület lenni. — Kitört a kolera Hongkongban. — Megszüntetik a sajtócenzurát a megnemszállt Franciaországban. — Olaszországban 180 új hadikórházat állítottak fel. — Szabad belga osztagok is résztvesznek az abesszíniai harcok bán. — Leszállítják a kenyéradagokat Franciaországban. — Angol légi támadás történt Ciánó grófné kórházhajója ellen. — Elégett Bremen, a nagy német óceánjáró gőzös. - Nem lehet pénzt küldeni Amerikából Olaszországba. — Az amerikai követ elrepült Bukarestből. — Követséggé alakult át a törökországi román nagykövetség. — Bulgáriában tilos gyűléseket tartani. — Anglia Görögországba csoportosítja közeikeleti hadseregét. — A német hajók már az amerikai partoknál támadnak. — Elutazott Budapestről az amerikai követ. — A román kor mány gőzerővel románosítja a vállalatokat. — Sürgősen megvalósítják Szlovákiában a zsidók munkaszolgálatát. — Görögországba ausztráliai csapatokat is akarnak küldeni. — Több mint egymillió tonna lefoglalt gabonát szabadítottak fel a németek Franciaországban. — Angol hadianyaggal erősítik meg a görög kikötőket és repülőtereket. — Az angol tengeralattjáróknak több mint fele megsemmisült. — Amerikában nem számítanak már Törökországra. — Nagy munkáshiánnyal küzd az angol nagyipar. — litulescu volt román külügyminiszter 58 éves korában elhunyt. — A berlini székesegyházat ismét átadták rendeltetésének. — Amerika döntése véget vetett minden békéitetetési kísérletnek. — Csak azokat az államokat segíti Amerika, amelyek védekeznek a támadás ellen. — Csapatokat szállítottak partra az angolok Szomáliban és elfoglalták Berberát. — Amerika hadihajókat küldött a csendesoceáni angol birtokok védelmére. —• Aknákkal zárták el az angolok a Vörös-tengert. — 109 katolikus tábori lelkészt tüntettek ki Németországban. — Lorenzini olasz tábornok, Keren város védője, hősi halált halt. — Lemondott IndoKina francia kormányzója. — Anglia hadikiadásai havonként 1'75 milliárd dollárra rúgnak. — A görög félsziget most már teljesen Anglia hadműveleti területének tekinthető. - Tizenhat palesztinai zsidóból angol hadnagy lett. — Németország közvetít a japán-kínai viszályban. — Wavel tábornok lett a görögországi brit haderők főparancsnoka. — Portugália fenn akarja tartani semlegességét. — Egyiptom minden lehető segítséget megad Angliának. — Összeütközést szeretne előidézni Anglia Németország és Görögország között. — Amerika külön alapot létesít Kanada pénzügyi megsegítésére. — Az áldozatos lélek márciusát hirdette meg az idei Kossuth-serlcgbeszéd, amelyet dr. Etter Jenő polgármester mondott el a Polgári Egyesület március 15-i hagyományos vacsoráján, amikor a város polgársága a márciusi eszméknek áldozva körülüli a fehér asztalt. Ez a mélyértelmű beszéd tulajdon képpen az örök március 15-éről szólt, a korokat és viszontagságos időket túlélő és a magyar nemzet lelkében élő márciusi eszmékről, amelyekről nem mondott le a nemzet Világosnál és amelyek nem haltak meg az aradi Golgotán, hanem erejük tejében élnek és minden sorsfordulónál felemelik ragyogó fejüket és hallatják lelkesítő hangjukat. Ezek az eszmék, amelyek neve: szabadság, egyenlőség, testvériség, lényege a márciusi lélek, az első március 15-től kezdve sohasem hiányozhattak nemzeti életünkből, sőt azt mondhatjuk, hogy már 1848 előtt is ott szunnyadoztak a magyar lélekben és az első március az eszmék feltámadásának dicső megnyilatkozása volt. A változó korok azután más-más értelmezést adtak a márciusi eszméknek. Az azóta eltelt kilencvenhárom esztendő alatt előbb a katonai jelleget domborították ki, majd a közjogi harcok idején, inkább a po litikait, később a gazdaságit, majd a liberalizmus kora hamis mázzal festette át a magyar márciust, a nagy háború utan az 1919-es forradalom pedig szintén a maga képére és hasonlatosságára akarta átformálni március tizenötödikét és a marxizmussal keverte össze, — noha jól tudjuk, hogy az 1919-es forradalom éppen azoknak a gondolatoknak és hazafiúi értékeknek elpusztítására esküdött, amelyeket az első március 15-e alkotott és a szabadságharc vérrel megpecsételt. A mai vészterhes időkben ugyan milyen alakban állanak elénk az örök márciusi eszmék és mit szólnak hozzánk, mire intik a nemzetet? ! Aligha találnánk erre igazabb választ dr. Etter Jenő szavainál, aki az áldozatos lélek márciusának nevezte ezt az új márciusi formát. Bármit is hoz az idő, mindnyájunk áldozatos életére van szükség politikai, társadalmi és gazdasági téren, hogy az új világban megálljuk helyünket. A súlyos éietgondok sokszor elhomályosítják a mindennapi életben a hazafias gondolatot, ezt a fönséges tudatot, vágy inkább kötelességérzetet, hogy szükség esetén az egyénnek mindent fel kell áldoznia ezért a drága földért, amelyet apáink vére áztatott. Az áldozatos lélek és áldozatos élet márciusa: csakis ezzel győzhet a magyar az új viiágépítésben, erre van szükség akár az elszánt katona harcát, akár a békés alkotás reformmunkáját követeli tőlünk a sors és az idő. Az Esztergomi Takarékpénztár közgyűlése Nagymultú pénzintézetünk, az Esztergomi Takarékpénztár Rt. vasárnap délelőtt tartotta meg évi közgyűlését a részvényesek igen nagy érdeklődése mellett. A közgyűlésen Reusz Ferenc igazgató elnökölt. Nagyhatású, igen nagy figyelemmel kísért megnyitó beszédében éles vonásokkal rajzolta meg a háborús Európa gazdasági helyzetét s kitért azokra a problémákra, amelyek a pénzügyi szakembereket, a kereskedelmet és az ipart legjobban foglalkoztatják. — A gazdasági és pénzügyi életet — mondotta —• a háborús viszonyok gyökerében megváltoztatták. A mezőgazdasági termelés, a szükségletek fokozottabb kielégítésére kell, hogy törekedjék. Az ipari termelés pedig a legnagyobb részben a hadicélok ellátásának szolgálatában állott. A nehéz gazdasági helyzet — fejtette ki Reusz Ferenc igazgató —• vármegyénk tőkeszegény rétegére különösen nagy hatással volt, A párkányi járás lakossága még nem szokott hozzá az esztergomi piacokhoz. Nemcsak a pénzintézeteknek, hanem az ipar és kereskedelem faktorainak is törekedniök kell arra, hogy üzleti szempontokból a mi életünkből úgyszólván teljesen kikapcsolódott túlsó járást visszanyerhessük. Reusz Ferenc ezután kitért a Takarékpénztár elmúlt évi üzleti helyzetének ismertetésére. Különösen kiemelte, hogy a betétállomány tekintélyes összeggel emelkedett, ami az intézet iránt megnyilvánuló fokozott bizalomnak a kétségtelen tanújele. A kölcsöntőkék egyenlege a nehéz hitelezési viszonyok ellenére is kedvező képet mutat. Az Intézet vezetősége nagy gondot fordít az Intézet vagyoni erejének növelésére is, ez a szempont irányította az osztaléknak 2 pengőben történt megállapítását. Beszéde végén Reusz Ferenc annak a reményének adott kifejezést, hogy a nehéz idők ellenére is sikerülni fog az intézetet tovább fejleszteni. A rendkívül tanulságos elnöki megnyitó után a közgyűlés tagjai hosszasan ünnepelték az elnöklő igazgatót. A tárgysorozat tárgyalása során a közgyűlés egyhangúlag elfogadta a mérleget, az előterjesztett javaslatokat, megadta a felmentvényeket, majd az igazgatóságból és a felügyelő-bizottságból kilépő tagokat egyhangúan újra megválasztotta. Az alapszabályok módosítása során a napibiztosi intézményre — amelyet az Intézet megszüntetett —• vonatkozó részeket alakították át a változott viszonyoknak megfelelően. Az Esztergomi Takarékpénztár R. T. 7.746.227 P-vel lezárt 1940. évi mérlegének fontosabb adatai a következők : a kihelyezett kölcsönök összege : 5.584,249 P, azonnal rendelkezésre álló tőkék öszszege : 399,934 P, az ingatlanok értéke : 1.229.828 P, a betétek állománya : 3 millió 88.939 P. A tiszta nyereség : 49.639 P. Az osztalékfizetésre 30.000 P jut, a tisztviselői nyugdíjalapra 2.220 P-t adott a közgyűlés. A nyugdíjalap így 387.780 P-t tesz ki. Iskolaszéki gyűlés Esztergom szab. kir. város iskolaszéke f. hó 13-an, csütörtökön délután tartotta gyűlését a városháza nagytermében. A hivatalos elfoglaltsága miatt távollevő dr, Drahos János érseki helytartó helyett vitéz Szívós-Waldvogel József ny, tábornok, alelnök elnökölt, aki a tárgysorozat előtt meleg szavakkal köszöntötte az iskolaszék régi értékes tagját, dr, Etter Jenőt abból az alkalomból, hogy mint a város új polgármestere először jelent meg a gyűlésen. Kérte, hogy mint polgármester is jóakaratúlag támogassa az iskolaszéket és pártfogolja az iskolaügyet. Dr, Etter Jenő válaszában megígérte a pártfogást és rámutatott arra, hogy nemcsak a nemzetnevelési szempont teszi az iskolaügyet Esztergomban is elsőrendű kérdéssé, hanem a város jövő fejlődésével összeforrott iskolaváros gondolata is. Ezután az iskolaszék új tagja, dr, Lippay Lajos, letette az esküt, majd a szentgyörgymezői iskola kibővítésének ügye került tárgyalásra. Ehhez dr, Etter Jenő polgármester szólt hozzá, a város szempontjából is megvilágította a kérdést és azt ajánlotta, hogy inkább a templomtéri régi iskolaépület tatarozásával, mint a mostani iskolára emeletráépítéssel oldassék meg az iskolabővítés, mert a mai anyaghiány és drágaság miatt ez könnyebben kivihető. A szentgyörgymezői egyházközség adja át okiratilag a nevezett régi épületet, — amely 1937-ig úgyis a városé volt, — 25 évre a városnak, amely iskola céljára rendbe fogja hozatni. Ha az egyházközség mereven elzárkóznék ez elől, az emeletráépítés terve jöhet sorra, A polgármesteri ajánlatnak megfelelően döntött az iskolaszék, ugyancsak tudomásul Vette a polgármesternek a törzskönyvvezetés ügyében tett nyilatkozatát, amely szerint nem hajlandó változtatni a mostani helyzeten, amíg teljesen meg nem győződik arról, hogy a városi törzskönyvvezetés munkájában olyan mulasztások és hibák vannak, amelyek a felváltást teszik szükségessé. Vitéz Szívós-Waldvogel József beadványát tárgyalta ezután az iskolaszék az iskolák egészségügyéről és a tanköteles korú gyermekeknek a nyilvános mulatóhelyekről való távoltartása ügyében Az erről szóló szabályrendeleteket és a bennük lévő intézkedéseket nem ismerik az érdekeltek, mert nem kapták meg. Szükséges továbbá, hogy a gyermekeknek a nyilvános mulatóhelyekről való távoltartása a mozilátogatásokra is kiterjesztessék, Botrányos állapot az, hogy a kis gyermekek nem nekik való mozielőadásokat legtöbbször a késő esti, sőt éjjeli órákban látogathatnak. Az iskolaszék azzal fordult ebben az ügyben a kir. tanfelügyelőhöz, hogy kérje a vármegye alispánját, adassa ki az érdekelt intézetek számára a szabályrendeleteket és a kis gyermekeknek a nyilvános helyektől való távoltartásának tilalmát a késő esti mozilátogatásokra is terjessze ki. Tudomásul vette az iskolaszék, hogy a város 1940-ben 4351 pengőt költött az elemíiskolai épületek karbantartására és hogy a mezőgazdasági népiskolát f. évi április 15-ikével beszüntette a miniszter. Ennek az iskolának beszüntetése és a VII—VIII, osztályoknak megnyitása új helyzet elé állítja az iskolaszéket, ami az osztálylétszámot és esetleg a tanítói állások szervezését illeti. Az utóbbiak szükségessége a beírások alkalmával fog kitűnni.