Esztergom és Vidéke, 1941

1941-03-01 / 18.szám

2 1941. március 1. deklődését és köszönetet mondott Simándi Béla várm. népművelési titkárnak is a sikerült tanfolyam megrendezéséért. Ezzel a szülők iskolája véget ért. Kitűnően sikerült a helyőrségi altisztek bálja A m. kir. József nádor 2/1, zászlóalj szombaton este rendezte meg a Fürdő szálló termeiben a város szegényei javára emelkedett hangulatú, kitűnően sikerült műsoros táncestélyét. A táncestélyen megjelentek között ott láttuk Farkas Ferenc ezredest, állomásparancsnokot, dr. Etter Jenő polgármestert, NagyJózsa Kálmánt az utász- és vitéz Zádor Lászlót, a 2/1. zászlóalj parancsnokát, a zászlóalj tisztikarát és altisztikarát. Igen sokan jöttek el a táncestélyre Budapestről is, a zászlóalj régi állomáshelyéről. A közvetlen, kedves mulatságot hazafias műsor .vezette be. A Magyar Hiszekegy után Alpár Gyula tiszthelyettes mondott megnyitó beszédet. Beszédében a bajtársi szellemet emelte ki. „A bajtársi szellem megteremtése és a magyar altiszt megbecsülése — mondotta — hozott össze bennünket erre a kedves mulatságra." A bevezető szavak után Sipos Sándor adta elő hazafias érzéssel Krügel Aladár : „Beszélgetnek a mozdonyok Aradon" című költeményét. A műsor kiemelkedő eseménye : „Karácsonyest a nagy magyar télben" című egyfelvonásos irredenta szinmű volt. A nagyhatású darab szereplői mindegyikéről csak az őszinte dicséret, elismerés hangján emlékezhetünk meg, Detre Károly brilliáns konferansza igen nagy tetszést és sikert aratott. A műsor utolsó számaként a zászlóalj szavalókórusa és az ezred zenekarának kísérete mellett vitéz Rózsás őrnagy „Honvédroham" című szavalókórusát adta elő frenetikus tetszést kiváltóan. A műsor után megkezdődött a tánc, amely a katonazenekar és a cigányok zenekarának hangjaira a kora hajnali órákig tartott a legjobb hangulatban. A 2. gyalogezred zenekarának kitűnő muzsikája felejthetetlen élvezetet szerzett mindazoknak, akik a bálon megjelentek. Testvér! Te az életutakon a napos oldalt kaptad, ha Isten megadta neked a mindennapit, ez nem annyit jelent, hogy ez neked kidukál, hogy ez neked törvényes járandóság 1 Nézz csak át a másik oldalra I Ne fordítsd el fejedet, szemeidet onnan, mert ott rongyosok, nélkülözők, éhesek, didergősen fázok, a reménynélküliek, sokszor kétségbeeseftek haladnak. Haladnak ! Nem I I Csak vonszolják fáradt testüket, csak vánszorognak és mikor otthon kisfiúk kenyeret kér és nincs miből adni... i Fázik és nincs mivel betakarni ... I Mi lenne veled hasonló helyzetben, mikor az előtörni akaró könnyek folytogatnak 1 Menj csak át arra az oldalra, nézz csak szét ott és ne engedd a közönyt úrrá lenni magadon, mert ettől Isten őrizzen meg ! Ma nekem, holnap neked ! Nincs ott élet, ahol nincs szeretet. Ott csak a pusztulás utálatossága az uralkodó és ott pusztulni is kell az államnak, társadalomnak, családnak, egyénnek, mindennek. Szegényeknek adott fillérjeiddel, vagy pengőiddel talán éppen a gyerekeid boldogságát és magadnak az örök boldogságot vásárolod meg ! Siess Testvér, mert nem tudod, hogy holnapután nem lesz-e későn i HARCOS Kereskedők figyelmébe. A m. kir. Kereskedelmi Hivatal Kirendeltsége felhívja mindazok figyelmét, akiknek a zár alá vett cikkekre bejelentési kötelezettségük keletkezett, a Budapesti Közlöny 1941. évi 15.-Í számában megjelent a m. kir. Iparügyi Minisztérium 2000—1941, számú rendeletére, A rendelet értelmében, akiknek a zár alá vett valamely cikkre vonatkozóan bejelentési kötelezettsége keletkezett, ez a kötelessége fennmarad, tehát a következő hónapokban is bejelentést kell tennie mindaddig, amíg az illető cikkből készlete van, tekintet nélkül arra, hogy a készlet a megjelölt mennyiséget eléri-e vagy sem. Akiknek pedig a jelen rendelet mellékleteiben említett és zár alá nem vett valamely anyagra (cikkre) vonatkozóan keletkezett bejelentési kötelezettsége bejelentést kell tennie arra a hónapra vonatkozóan is, amelynek utolsó napján készlete elsőízben nem éri el a mellékletben meghatározott mennyiséget. Bejelentést a bejelentőlapokon két példányban (fehér és piros) kell megtenni. A bejelentőlapokat a m. kir. Kereskedelmi Hivatalnak. Budapest V., Széchenyi-rakpart 6. IX/3. csoport címére válaszborítékkal ellátva olykép beküldeni, hogy a hónap utolsó napján meglévő készlet a következő hónap 7. napjának déli 12 órájáig a bejelentő hivatalnál legyen. A bejelentőlapok a m. kir. Kereskedelmi Hivatal Kirendeltségénél igényelhetők. A bejelentés elmulasztása a 990— 1939. M. E. sz. rendelet 7. §-a alapján büntetést von maga után. Q i2 B B • H • II • H • • fi • Visszaemlékezés a Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztályának megalakulására A város közönségének ama rétegeiben, amelyek foglalkozásuk szerint ülő munkára kényszerültek, a szabad természet látogatása általában szokás volt. Ezt a szokást ugyan a legjobb akarattal sem lehet természetjárásnak keresztelni, mert ez csupán a valamikori majálisok és juniálísok alkalmakor gyakoroltatott, akkor is javarészben kocsi alkalmatosságok szállították a kirándulókat a mulatság színhelyére, a Cserepesbe, vagy a szentgyörgymezei Fári- és Majálís-kút környékére, avagy később a Kovácspatak felfedezése után a csavargőzös volt az a szállító eszköz, amelynek segélyével a hontmegyei kies kirándulóhely elérhető volt. Az igazi természetjárók mi, esztergomi vadászemberek voltunk. Nekünk hajtotta és hullatta lombját az erdő; mi gyönyörködtünk a természet szépségeiben, adódtak legyen azok dombokon, hegyeken, a Duna hátán, avagy a kedves völgyekben. Nem is bántuk meg, mert fáradságos szellemi munkánk után egy-egy vadásznap eltöltésével lélekben, testben felfrissülve jobban ment a munka, jobb volt az étvágy és az élethez való kedv. Volt azután még egy fajtája a természetjárásnak, a pincézés, ha ugyan szabad ezt a szokást annak nevezni. Hát szó sincs róla, bizony ez alkalmat adott arra, hogy akár a nyári, akár az esti órákban egy nagyobb sétát végezzen az ember a Mély-útba, a Kenderesbe, a Galagonyásba, vagy a szentgyörgymezei Bánomba és Szentjánoskútra, azonban ez bizony a turistának kínálkozó szépségeket mindenben nélkülözte. Nyaranta még kedves és kellemes is volt a szölöbeli kirándulás, mert a domboldalak alján árnyas diófák alatt legalább friss levegő kínálkozott, télen azonban, kivéve a pincékhez oda- és onnan visszavezető út friss levegőjét, a présházak kifűtetlen és csak alkalmilag fűtött kis szobáiban való hosszas tartózkodás bizony egészségrontó volt. Ezeket előrebocsájtva, el kell mondanom, hogy mikor kezdődött Esztergomban a természetjárás és ki kezdeményezte azt, továbbá kinek tulajdonítható, hogy Esztergomban a Magyar Turista Egylet esztergomi osztálya megalakult ? A természetnek imádása az emberi léleknek egyik gyönyörűségét biztosító adománya ugyan, de hogy a nagy természet által nyújtott lelki élvezetekben részesüljünk, szükséges, hogy a szülők is, meg az iskola is rávezessenek bennünket azokra a látnivalókra, amelyek a közönséges foglalkozási helyeken kívül jelentkeznek és szinte felkínálják a szépet, a mindennapitól eltérő formákat, jelentkezzenek azok a hegyek és völgyek váltakozásában, az erdők fáinak különbözőségeiben, az erdő örök zúgásában, a patakok csergedezésében, a vízesések morajában, a mezők kalásztengerében, a rétek vírágpompájában, melyek a hegyekről távolba tekintő embert újabb és újabb kilátásokban részesítik, A turistáskodás előnye semmi más, mint egynémely arra született embertársunknak lelkében termett arra irányuló vágyakozás, hogy megszabadítsa magát a megszokott, a munka által lekötött környezetéből és felkeresse azokat a távol eső helyeket, amelyek lelki gyönyörűségeket, üdülést és szórakozást nyújtanak. Van ebben a törekvésben vágyakozás a szép és a szokatlan iránt és van önzés is, megbocsátható önzés a lelki és testi felüdülés megszerzése érdekében. Nos, ilyen embernek, ilyen idealistának született néhai Brilly Gyula, a szolgálati viszonyba helyezett, egykor való k. u, k. főhadnagy, később esztergomi szállítóvállalat tulajdonosa. Később baráti körben alakított egy vasárnapi kiránduló társaságot, A cél a Pilishegyvidék megismerése volt ugyan, de a hegyi környékére terjedtek ki és amint egyre többen lelkesedtek a kezdeményezés iránt, azonképen fejlődött Bríllyben a törekvés arra, hogy terveket készítsen, térképet rajzoljon, útvonalakat jelezzen s eként az esztergomi turistáskodást megszervezze, E tekintetben fizikai és anyagi áldozatoktól sem riadt vissza, hiszen az út jelzést saját munkájával elölj árva, fogadott munkásokkal teremtette meg. Ekkorra már a hívek is megszaporodtak s ki hittte volna Philipp Konrádról, Kerschbaummayer Károlyról, Brutsy Jánosról, Kecskeméthy Jánosról, 01tóssy Ferencről, Oltóssy Rezsőről, Laiszky Jenőről, Laiszky Kázmérról, Varsányi Ignácról és Farkas Elekről, akik mind otthon ülő emberek voltak, hogy lelkes turistákká válnak, avagy dr, Zwillinger Ferencről, aki meg épen azok közé tartozott, akik legkevésbbé kedvelték a mozgást ? Alapjában véve ez a kis társaság volt az alapja az esztergomi turista egyesületnek. A kis, de lelkes társaságnak lassanként szűk volt Macedónia, akarom mondani, az esztergomi határ és már nemcsak a szomszédos vidékeket látogatták, hanem Pestmegye táj szépségeit is felfedezték és ilyen útjaik alkalmával találkoztak az akkor Thirring Gusztáv lelkes vezetése alatt álló Magyar Turista Egyesület tagjaival s mert megértették és megszerették egymást, szinte észrevétlenül megalakult az országos egyesület esztergomi osztálya. A beolvadás ténye Brilly Gyula elnököt további cselekvésre buzdította és hogy a város iránt való szeretetteljes ragaszkodás mire késztette, fennmaradt tanuja ennek az esztergomi turista osztály vaskapui kilátó-menedékháza, a turista dalárda és azok a kedves összejövetelek, amelyek alkalmával hetenként megbeszéléseiket tartották. Néhai Brilly Gyula kezdeményezésének, buzgólkodásának, lelkes agitációjának és szívós kitartásának eredménye az, hogy Esztergom az idők folyamán meglepően fejlődő idegenforgalomhoz jutott. Nem volt esztergomi, de azzá lett és példát mutatott a tekínteben, hogy miként kell szóval és tettel esztergomi polgárnak lenni O'sváth Andor. Letétbe kell helyezni a hadikölcsönkötvényeket A hivatalos lap február 26-iki száma rendeletet közöl arról, hogy a Magyarországon lévő összes hadikölcsönkötvényeket letétbe kell helyezni március 31-ig. Ha a hadikölcsönkötvények nem a tulajdonos birtokában vannak, úgy a birtokosnak, vagy a kötvényekkel egyébként rendelkezőnek kell azokat letétbe helyezni a hozzájuk tartozó szelvényekkel együtt. A letéti helyek a következők : az adóhivatalok, Pénzintézeti Központ és tagintézetei, valamint a Központi Hitelszövetkezet és a kötelékébe tartozó szövetkezetek. A visszacsatolt keleti és erdélyi országrészeken csakis a Nemzeti Bank fiókintézeteinél vagy kirendeltségeinél és azoknál a pénzintézeteknél, s a m. kir. kincstári postahivataloknál lehet a kötvényeket letétbe helyezni, amelyet a rendelet felsorol. Az, aki a letétbehelyezést vagy bejelentést elmulasztja, a hadikölcsönkötvények alapján semmiféle jogot többé nem gyakorolhat. A bejelentéshez szükséges nyomtatványokat a kötvények átvételére kijelölt hivataloknál és az intézeteknél lehet kapni. A visszacsatolt Felvidéken és Kárpátalján a csehszlovák köztársaság rendelkezése folytán beszolgáltatott hadikölcsönkötvényekről szóló bejelentést kizárólag a Pénzintézeti Központhoz kell benyújtani. HÍREK Hölgyeim és Uraim! az este sült krumplit kaptam vacsorára és innen tudom, hogy vége van a télnek, többé már nem jő vissza az idén. Ezt a nagy tudományt pedig megboldogult Gulyás János bácsitól tanultam, aki 40 évig volt kapása apámnak a kis gazdaságban, míg egyszer a spanyoljárvány neki is kikézbesítette a „nagykáderhez" szóló behívójegyet és itthagyott bennünket, jelentkezett ott fennt, a jó Isten szőlejében kapásnak. Egyszer egy vasárnap délben beállított hozzánk és miután leöntötte az e

Sy pohár „dukanciát", kijelentette, hogy ki kéne menni a szőllőbe ! — Mit csinálna ott János, hiszen február közepe van — szólt az apám. — Hát tekintetes uram, az nem baj, mert a telet megette a kutya, nem jön az vissza már az idén, mert hogy az este nem esett jól a sültkrumpli. A tél magával vitte az ízét. A tél már láncra kötött kutya, amelyik ugat, ugat, de harapni nem tud. És abban az esztendőben február hó 19-én, mikor a pacsirtáknak is meg kell szólalni, csakugyan olyan tavaszias idő volt, hogy Zsuzsannát köszönteni a temetőben szedett ibolyacsokorral mentem, kis tavaszi kabátban. A nyáron aztán odamelegedtem Gulyás Jánoshoz. — János bácsi! Mondja már meg nekem, hogy honnan lehet azt a sültkrumpliról megtudni, hogy a telet megette a kutya és hogy eszi meg a telet a kutya ? — Hát itijúr megmondom. Mikor a sültkrumplitól fáj a szegény ember hasa, akkor vége a télnek, Merthogy a krumpli mérges lesz. Megzöldül a héja alatt és ez a zöld a krumplin a méreg. Ettől fáj az ember hasa is. Ha sütik, akkor még csak hagyján, de ha hajában főzik, akkor pláne puruttya egy dolog a krumplievés. — És hogy eszi meg a kutya a tetet? Erre elmosolyodott, (pedig ritkán nevetett, nagyon komoly ember volt), és azt mondta : — A kutyák esznek a hóból, erre a tél megijed és elolvad, hogy a következő télig hire sem marad. Sokáig hittem mind a kettőt. Az első, az igaz, többször kipróbáltam már. Az idén is biztosan igaz lesz, hacsak ez a lehetetlen „világhelyzet" ezt a generálisszabályt is fel nem borítja. Mert most még a természeti törvényszerűség sem az, ami a boldog békében volt. Hölgyeim és Uraim, kellemes tavaszt kívánok ! HARCOS. léé* Kelemen Erizosztom főapát a magyarság lelki egységéről. Az Országos Nemzeti Klub szerdai vitaestjén Budapesten Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát érdekes előadást tartott a magyarság lelki egységéről. Hangsúlyozta, hogy a magyarság küldetését csak akkor tudja betölteni, ha szellemi világában tisztán birtokolja a nemzeti eszmét s a belőle folyó alapelveket és hagyományozza nemzedékrőlnemzedékre a nemzeti léleknek gazdag tartalmát, belső összefogó és kifelé lendítő erejét. Kiemelte a magyarság hivatástudatát, amellyel nagyrahivatott és nagy feladatokat betöltő nemzetté formálódott, fia az értelmi osztály szellemi felkészültsége kifogástalan és erkölcse érintetlen — mondotta a többi között — akkor elkövetkezik a nemzeti élet kivirágzása. Végül kiemelte a komoly idők követelményeinek, az egységes szellemnek, a fegyelemnek és erős léleknek szükségességét. Kinevezés. Az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank igazgatósága február 23-án tartott ülésén Leitner József könyvelőt főkönyvelőnek. Keszthelyi Miklós tisztviselőt intézeti titkárnak nevezte ki. A Budapesti Kamarakórus Esztergomban is hangversenyt tart. A Budapesti Kamarakórus dr. Paalovits Géza karnagy vezetése mellett március 23-án Esztergomban tart hangversenyt a Balassa Bálint Irodalmi és művészeti Társaság rendezésében. A Kamarakórus Budapest legkitűnőbb énekkara. Tagjai valamennyien képzett hangversenyénekesek, akik egyházi és világi énekeket egyaránt teljes tökéletességgel adnak elő. Az énekkart külföldön is ismerik. Esztergomi fellépésük után a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium támogatásával Jugoszláviában tartanak hangversenyt. Az esztergomi hangversenyt művelt közönségünk érdeklődő figyelmébe ajánljuk Meghívás. Március 5-én d. u. 5 órakor szülői értekezletet, 6, 7 és 8 napokon este 6 órakor lelkigyakorlatos szentbeszédet tart Csontos Márton feren.rendi atya, az esztergom-vizivárosi érs. r. k. polgári leányiskola dísztermében. Az előadásokra a kedves szülőket és érdeklődőket tisztelettel meghívja az jskola igazgatósága. Épül már Dobogókő. A dobogókői parcellázások rövidesen befejeződnek. Augusztusban már használatba kerül az első 3 emeletes