Esztergom és Vidéke, 1941

1941-12-24 / 103.szám

1911. december 24. 5 Kibővítve megnyílt Valóban nélkülözhetetlen egészségügyi intézmény megnyitásáról adhatunk hírt, mely nemcsak szorosan vett Esztergom város közönségét, hanem környékünk lakosságát ís közvetlen közelről érdekli. . Az Esztergomi Takarékpénztár Rt. már hónapok előtt erős elhasználódás következtében kénytelen volt a tulajdonában lévő gőz- és kádfürdőt üzemen kívül helyezni. A fürdőüzem bezárásáról annak idején, megindokolva reális okokkal, hosszabb cikkben adtunk hírt. Arról ís megemlékeztünk, hogy a fürdőtulaj donos Takarékpénztár — dacára az előrelátható építkezési nehézségeknek — elhatározta, hogy ha nagy költséggel ís, de újból üzembe helyezi a nagyon nélkülözött gőz- és kádfürdőt. A tulajdonos Takarékpénztár úgy tervezte, hogy a nyári fürdőidény lejártával azonnal megnyitja a teljesen modernizált gőz- és kádfürdőt. Hozzá ís fogtak a munkálatokhoz. A közönség örömmel hallotta a kalapálást, érdeklődéssel látta a tatarozási munkálatokat -és leste a megnyitást, ami azonban csak egyre késett. A késedelem oka az volt, hogy szinte lehetetlen volt beszerezni a szükséges kellékeket. Úgyszólván darabonkint kellett, sok nehézség leküzdésével, rengeteg levelezés, engedély és utalási kérelem útján beszerezni a szükséges anyagot, aminek az ára állandóan emelkedett, és amiben folyton nőtt a hiány. Végre eredménye lett a sok utánjárásnak, a nagy anyagi áldozatkészségnek és most készen, üzemképesen áll a soká nélkülözött gőz- és kádfürdő, sőt nemcsakhogy készen • van, hanem kibővítve áll a közönség rendelkezésére. Alábbiakban számolunk be a kibővített gőz- és kádfürdőről. Lent, a kazánházban egy 5.5 m hosszú és 1.5 m átmérőjű kazán gyarország közgazdasági életét a XIX. század közepén túl is jellemezte és amely az utak és fejlettebb közlekedési eszközök hiánya miatt bekövetkezett és a forgalmat számos akadály elé állította ; nem szólok a hitélet fejletlenségéről ; nem kívánok emlékezni arról sem, hogy a mi népünkből — amint maiglan is tapasztalható — hiányzott a. vállalkozási szellem, sőt kikapcsolom az 1848-as és az azt követő idők bénító hatását is, ellenben emlékeztetnem kell arra, hogy Esztergomot közvetlenül 1895-ig nem érintette vasút és a Budapest—marcheggi vonal ha nem is esett távol, az ahhoz való közgazdasági kapcsolat kifejlődését megbénították az állandó Duna-híd hiánya, illetve a hajóhíddal járó téli bajok. Egészen természetes tehát pl. az, hogy a Felvidéknek Esztergomon át Budapest és Bécs felé évszázadokon át élénk tengely és hajó forgalma nemcsak a Budapest—marcheggi vasúvonalra terelődött át, hanem az oderbergi-vonal létesülése után ez a vonal is elvonta a forgalmat és hogyha Bars és Hont vármegyék alsó része még ideig-óráig Esztergomba terelődött, a fokozatosan fejlődött dunai hajózás Párkány állomása idővel ezt is magához vonzotta. A második ok az a szerencsétlen központosító törekvés volt, amely a vidéki érdekek mellőzésével minden nagyobb vállalkozását Budapesthez kötötte és amint fejlődött, terjeszkedett és népesedett a főváros, olyan arányban maradtak el a távolabb eső Pest-környéki városok. A főváros — miként ma, persze ma már igazán indokolatlanul — az esti lámpa szerepét vitte. A kereseti és munkaalkalmak oda vonzották a vállalatokat, a könnyebb megélhetést kínáló lehetőségek odacsábították a közeli vidék ezernyi emberét, míg a távolabb éső Pest-környéki városoknak nem jutott egy gyár, Nem különösen Esztergomnak és Szentendrének, mely két helyre nem vitt vasút és ahol a Dunát a túlsó oldallal nem kötötte össze állandó híd. Ily körülmények között nem csodálható, hogy Esztergom sem terjedelemben a gőz- és kádfürdő fejleszti az üzemhez szükséges gőzt, meleg vizet és tartja működésben a szivattyút. Itt villanyerőre berendezett tartalékszivatytyút is berendeztek. Ugy a kazánt, mint a teljesen modern vezetékeket Atkáry István budapesti kazángyáros és szerelő építette. A földszinten két, kétkádas és hét egykádas kabin, vadonatúj kádakkal és kárpitozott pihenőhelyekkel, új falszigetelők- és friss olajfestésű falakkal várja a közönséget, de várja más is. A tulajdonos Takarékpénztár ugyanis kibővítette eme fürdőüzemét iszappakolásokkal is. Erre a célra felállított az egyik kétkádas kabinban egy iszapmelegítő üstöt. Orvosi rendeletre kaphat az igénylő eredeti pőstyéniiszap-, kolopí rádíumosi'szappakolást, Izoba- és egyéb fenyő-, szénsavas-, okszígén- és sósfürdőt s hidegvízkúrát. A pakolást és egyéb gyógyfürdőket Majlász Imre és neje szakképzett fürdőmester kezeli, aki több éven át ilyen alkalmazásban volt a budapesti közúti és Harkányfürdőben. Az alsó helyiségekben teljesen újjá alakított és berendezett s minden kellékkel ellátott gőzfürdő áll rendelkezésre. A földszinti folyosón egy függönnyel elzárható — teljesen felszerelt fülkében szintén szakképzett egyén áll készen a lábápolásra. Amikor végigjártuk az összes megújított és újonnan felszerelt helyiségeket, azt tapasztaltuk, hogy Esztergom város egy lépéssel ismét közelebb jutott a ,,fürdőváros" névhez az Esztergomi Takarékpénztár Rt. megértő áldozatkészsége folytán. * * * Mult szombaton volt a fürdő bemutatószemléje, melyen, mint házigazda vett részt Reusz Ferenc vezérigazgató, a város részéről vitéz dr. Bánomy Antal városi főnem fejlődött, sem népességben nem szaporodott és hogyha jelenleg a fejlődés útját járja, ez az út oly áldozatokat követel, amelyeket a világgazdasági válság közepette a* polgárság csakis erejének végső megfeszítésével tud ideig-óráig kiteremteni. Legdrágább szó : Élet, öröm. Szín és árnyék egy ívkörön. Csoda : Isten remek képe, Láthatatlan fény emiéke. Színdús sugarak száza : Friss ütemek ideglaza... I Remények dús szintézise Vágyak tört analízise. Ütemek bús vágy halk szava : Életemnek friss rügytava. Istenhangszer... szív-orgona Ezertitkú vágy-harsona. Téves utak csonka árnya Nagy eszméknek zárt paránya ; Hajnalvarázs esti égen Kis vitorla tengerfényen. Törpe való képek százán Fénycsik, tört kis élefvázán !... Amorettek bús pásztora . Szívkorbácsok ... szív-ostora : Kicsi lepke halott árnyon Porszemecske színfoszlányon. Bolygó ködök csapott lángja : Osztott színek tört talánya. FODOR ÖDÖN. jegyző, A Takarékpénztár igazgatóságából vitéz Szívós-Waldvogel József ny, tábornok, Kerschhaummayer Károly gyógyszerész, dr. Rudolf Béla ny. táblabíró, dr. Darvas Géza. orvos, a helyi sajtó képviselői és Magos Dezső gondnok, Ugy az igazgatósági tagok, mint a sajtó képviselői a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak az újjáalakított fürdő felől. Ez év fontosabb eseményei Az 1941, év végére érvén, érdekes lesz városunk egy éves életére víszapíllantani s a jelentősebb eseményekről megemlékezni. Meghatódva olvassuk lapunk jan, 18-i számában a „Török Ignác" 11, honvéd utászzászlóalj újoncainak eskütételéről szóló beszámolót. Az akkori újoncok ma már veterán katonák, akik nehéz harcokban bizonyították be, hogy hűek maradtak esküjükhöz. Elég hosszú volt az elmúlt évben a farsang. Esztergom város fiatalsága háborús idők ellenére is jókedvűen vett részt a bálokon. A városi közgyűlés január első hetében főleg közellátási kérdésekkel foglalkozott. Legnagyobb jelentőségű volt e téren a sertésellátás megszervezése. Január hónapban juttatott az Országos Nép- és Családvédelmi Alap és a belügyminiszter összesen 95.000 P-t a bevonult ipari és gazdasági munkások felsegítésére. Január 20-án választották meg városunk polgármesterévé dr. Etter Jenőt. A polgármesteri állásra négyen pályáztak. Az első szavazáson dr, Etter Jenőre 28, dr, Sántha Józsefre 22, dr. Abonyi Gézára 10 és dr. Varsányi gyulára 4 szavazat esett, A második szavazáson az eredmény : dr. Etter Jenő 35, dr, Sántha József 29. Jan. 21-én halt meg dr. Krammer György prelátus-kanonok, az esztergomi Székesfőkáptalan nagy tudású tagja. Február első hetében folyt le az egész országban, így városunkban ís a népszámlálás. Nagy sikerrel folyt le január és február hónapokban a „szülők iskolája" címen rendezett előadássorozat. Febr, 16-án a Vörös Kereszt rendezett nagysikerű kulturestet a tuberkulozis-hét keretében. Február és március hónapokban több művészi élményben is volt része a városnak : a Budapesti Kamara-kórus hangversenye, képkiállítások stb. Március 25-én nagy sikerrel folyt le a Katolikus Nők. Napja, illusztris szónokok közreműködésével. Résztvett az ünnepségen a hercegprímás ís, A statisztikai hivatal április elején tette közzé az év elején lefolyt népszámlálás eredményét. Eszerint Esztergom lakóínak száma : 22.167. Március 30-án a VII. közigazgatási tanfolyam hallgatói rendeztek tanulmányi kirándulást városunkba. Vitéz Ronkay Antalt nevezte ki április elején a hercegprímás a megüresedett káptalani stallumba. Szomorú, de rendkívüli geológiai eseménye volt Esztergomnak tavasszal : a cigánykúti földcsuszamlások. Nagy eseménye volt az ország egész katolikusságának a hercegprímás húsvéti szentbeszéde. Április végén indultak meg Esztergom nagy jövőjű motoros repülőterének építési munkálatai. Május elején alakult meg az Esztergom Vármegyei Gazdasági Egyesület. Á Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara május 17-én Esztergomban tartotta meg rendes évi közgyűlését. Május elején az egész vármegye területén megtörtént a közellátás biztosítása érdekében a liszt- és élelmiszerkészlet összeírása. Május 23—25 között ünnepelte a vízivárosi Egyházközség templomát 204 évvel ezelőtt felépítő jezsuita-rend 400 éves jubileumát. Május 18-án leventenap volt városunkban. A tavaszi árvizek károsultjainak Esztergom vármegye 26.000 P-t gyűjtött össze. Május 29-én a rádió adott helyszíni közvetítést városunkból „Hangképek az esztergomi diákok életéből'* címmel. 306 km-t repült középteljesítményű vitorlázógépével Osdolay György, az Esztergomi Movero repülő-oktatója. Gróf Széchenyi István emlékét ünnepi keretek között ülte meg június 7-én az Esztergomi Széchenyi Kaszinó. Az esztergomi cserkészek 'ragyogó sikereket értek el a komáromi cserkész céllövő versenyeken. Június hónapban előkélő látogatója volt városunknak : Bottai Giuseppe olasz kultuszminiszter személyében. Június 29-ének két jelentős eseménye is volt. Megnyílt a katolikus nyári szabadegyetem. A megnyitó ünnepségen megjelent a hercegprímás is és nagyhatású beszédet mondott. Ugyanezen a napon folyt le a Mép vármegyei választmányának nagygyűlése. A gyűlésen résztvett Radocsay László igazságügymíniszter is és az egész országot érintő hatalmas beszédben vázolta a m. kir. kormány célkitűzéseit. Június 27-én helyezték el ünnepélyesen az evang. egyházközség új templomának alapkövét a Simor János-utcában. Országos jelentőségű irodalmi eseményt jelentett a legkiválóbb magyar katolikus írók előadóestje júl, 6-án, Augusztus elején halt meg Babits Mihály, a legkiválóbb magyar költők egyike, városunknak őszinte szeretettel körülvett nyaralóvendége. Augusztus 11-én Móricz -Zsigmond, a hírneves író tartott nagyértékű előadást a Népművelési Bizottság előadóképzői tanfolyamán. Ünnepi keretek között ünnepelte meg városunk 1941. évben is Nagyboldogasszony napját. A zarándokok ezrei vettek részt az ünnepi körmenetben. A főpapi szent beszédet a rádió is közvetítette. Aug. 26-án hunyt él dr. Sántha József városi tanácsnok, városunk egyik legagilisabb főtisztviselője. Szeptember közepén készült el városunk 1942. évi költségvetése, amely meghaladja az egymillió pengőt. Szeptember 27-én leplezték le Radocsay László igazságügymíniszter, vármegyénk volt főispánjának arcképét a Vármegyeházán, Ugyanezen hónap végén vonult nyugalomba Reviczky Elemér vármegyénk közszeretetben álló alispánja. Október elején városunkba érkező sebesült honvédeket az egész város szeretettel és melegséggel vette körül.