Esztergom és Vidéke, 1941

1941-12-20 / 102.szám

Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20. Megjelenik minden szerdán és szombaton Keresztény politikai és társadalmi lap. Szerdán 10 fillér, szombaton 16 fillér. Előfizetési ár 1 hóra : 1 pengő 20 fillér, HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Január 1-én uj rendfokozati jel­zést kapnak köpönyegükre a hon­tisztek és altisztek. — Kicserélték a magyar és román politikai foglyok egy részét. — 23.000 idegen ke­reste fel Kolozsvárt az elmuit nyá­ron. — Százezer l pengőt jegyzett a Cisztercita Rend az erdélyi nyere­ménykölcsönből. — Svédország vál­lalta Amerikában Magyarország kép­viseletét. — Tiszaföldvár mellett a Cikta-cipőgyár 5000 lakosú gyárvá­rost épít. KÜLFÖLD A németek a zsidók egymilliárdos hadisarcát a szűkölködő franciáknak adták. — Hollandiában ezentúl csak a nemzeti szocialista mozgalmat is­merik el. — Franciaország gyar­matai elleni akció esetén háborúra is kész. — Hongkong, a brit ko­ronagyarmat fővárosa lángokban áll. — Az angolok kiürítették Burma legdélibb részét. — Borneóban part­raszállt a japán hadsereg. — Ang­lia 8*3 milliárd fontot költött eddig a háborúra. — Japánban nem lép­tetik életbe a hadiállapot törvényét. — Megtalálták Marseilleben V. Or­bán pápa sírját. — Megkezdték szá­razföldről a japánok Singapur ost­romát. — Amerikában kiterjesztették a hadkötelezettségi korhatárt. — Franciaország tiltakozott Ameriká­ban hajói lefoglalása miatt. — A Fülöp-szigetek feladásával számol­nak Amerikában. — Az angolok ki­ürítették Hongkongot. — Ostromál­lapotot hirdettek Argentínában és Kaliforniában. — Darlan francia mi­niszterelnök Németországba utazik. — Az angol katonaság nehéz hely­zetben van a Maláj félszigeten. — Mexikó három csendesoceáni kikö­tőjét erődművekkel (látja el. — Ja­pán tengeralattjárók jelentek meg Afrika partjainál. — Megállt a dél­amerikai német és olasz repülőfor­galom. — Megszavazta az amerikai parlament az elnök diktátori teljha­talmát. — A pápa békefelhívást jut­tat karácsonykor a hadviselő álla­mokhoz. — A Fülöp-szigeteken az amerikai légierő csaknem teljesen megsemmisült. — Honkong védelmi állásai rövidesen összeomlanak. — Még mindig százszámra lövik le a kommunistákat Szerbiában. — A Fülöp-szigeteken a japán csapatokat a bennszülöttek teljes rokonszenv­vel fogadták- — Agyonlőtték a szerb kommunisták vezérét, — Erélyes razziákat tartanak Nizzában és más francia városokban. — Hongkongnál hét angol hadihajót süllyesztettekei a japánok. — Megreformálták a a francia esküdtszékeket. — Orvosi egyetemet állítanak fel Szarajevó­ban. — Amerika 2.400.000 újoncot akar behívni. — Erélyesen lépett fel a francia rendőrség a külföldiek és kommunisták ellen. — A török ha­tóságok szabadon bocsátottak 245 francia tengerészt* — Negyven új iráni kőolajforrást adtak bérbe egy amerikai vállalatnak. — A japánok nem engednek újságírókat a frontra. j- A szerb sajtó felelősségrevonást követel a régi politikusoktól. — A portugál kormány megtette háborús készülődéseit. — Portugália bonyo­lítja le a közlekedést Európa és Amerika között. — Az olaszok ha­zaengedték a francia hadifoglyokat — Már a hatodik olasz tábornok esett el a háborúban. — Bevezették Horvátországban is a Gergely-nap tárt. — Állóhelyes villamoskocsikat vezetnek be Németországban. Vármegyei közgyűlés Vármegyénk törvényhatósági bizottsága az elmuit héten tartotta meg téli közgyűlését dr. Késmárki Frey Vilmos elnöklése alatt. Az elnöklő főispán nagyhatású beszéddel nyitotta meg a közgyű­lést. Beszéde elején kegyeletes sza­vakkal emlékezett meg Kozma Miklós ny. belügyminiszter, Kár­pátalja kormányzói biztosának haláláról. Majd foglalkozott Anglia által Magyarországnak küldött hadüze­nettel, amelynek egyedüli magya­rázata csak az lehetett, hogy or­szágunk önvédelmének érdekében fegyverrel fordult a világot bolse­vizálni s hazánkat is elsöpörni akaró szovjettel szembe. Orszá­gunkat erre az önvédelmi harcra nemcsak pusztulásunk veszedel­me, hanem egyúttal örök európai hivatásunk is kényszerítette. — Anglia — mondotta a főis­pán — kíméletlen politikát folyta­tott s ebben a politikájában a kis nemzetek érdekeit s életfeltételeit tekintetbe nem vette. — A magyar nemzet akkor, amikor a miniszterelnök megadta az angol provokációra a kellő vá laszt, egy emberként állott a kor­mány mögött. A főispán beszámolt ezután a vármegye és a város tisztikarában történt változásokról, majd indít ványozta, hogy a bíboros herceg prímást a közeledő karácsonyi ün népek alkalmából keresse fel a törvényhatóság jókívánságaival. Dr. Beér Gyula alíspánhelyet­tes főjegyző beszámolt a várme gye jelentősebb eseményeiről, i közellátás helyzetéről. Ebben Í vonatkozásban különösen a zsíréi látás terén voltak nehézségek, részben anyaghiány, részben ad­minisztrációs nehézségek miatt. Az alispánhelyettes kitért tisztviselő-kérdés terén mutatkozó súlyos helyzetre, lassan ma már az a helyzet, hogy sem a központi létszámba, sem a jegyzői karba nem akadnak megfelelő jelentke­zők. A vármegyei közgyűlés ezután folyó adminisztrációs ügyeket tár gyalt. Vitézeink karácsonya Szerdán délután 5 órakor tar­tották az Esztergom vármegyei vi­tézek ezidei karácsonyfa-ünnepé­lyüket, amely alkalomból a szegé­nyebb sorsú vitézi gyermekek ru­haneműt, az összes vitézi gyerme­kek pedig szeretetcsomagokat kaptak. Az ünnepség kedves műsor ke­retében folyt le. A vitézi gyerme­kek karácsonyi énekeket adtak elő, alkalmi költeményeket sza­valtak és egy bájos, mély hazafias érzésű jelenetben ügyeskedtek. A sértetlen nagy Magyarország minden részéből a betlehemi kis Jézus jászolához zarándokló ma­gyar és nezetiségi gyermekek el­hozzák ajándékaikat az isteni Kis­dednek és a karácsonyi éjjelt be­töltő szeretet és békesség jegyé­ben testvéri kezet fognak. A kará­csonyi angyal pedig megjelenik és hirdeti nekik, hogy ez a testvéri összefogás fogja megteremteni a Nagy-Magyarországot és benne a várva-várt békét. Mind az alkalmi költemény, mind a kedves kis karácsonyi j e­lenet dr. vitéz Bánomy Antalné szerzeménye, akit a hálás közön­ség ( a kicsiny szereplőkkel együtt lelkesen ünnepelt. Az ünnepség jelentőségéről a vitézek társadalmi bizottságának elnöke, dr. vitéz Bánomy Antal emlékezett meg és egyúttal meg­köszönte mindazoknak fáradságát és áldozatkészségét, akik a szép karácsonyi ünnepség megrendezé­sében közreműködtek. Az ünnepségen ott láttuk dr Késmárki Frey Vilmos főispánt, dr, Csiby László vitézi székkapi­tányt, vitéz Borókay Rudolf tá bornokot, vitéz Ronkay Antal prelátus-kanonokot, vitéz Sághy Antal és dr, vitéz Zsiga János já­rási hadnagyokat és a vitézi társa dalom számos tagját, A rövid ünnepség mély nemzeti és keresztény hangulatával méltó volt a magyar vitézi rend célkitű­zéseihez és a hallgatóságra mély benyomásokat tett. iiniumii Minden húzáson egy nagy összegű főnyeremény 1942, január 2-án lesz az erdélyi nye­reménysorsolás első húzása. A kötvény­tulajdonosok tehát alig néhány nappal kötvényeik lejegyzése után azzal a sze­rencsés eshetőséggál néznek szembe, hogy az erdélyi kölcsönbe fektetett pén­züket sokszorosan tetézve visszakapják. Lesznek olyanok is, akik kis befektetés árán egyszerre dúsgazdag emberekké válnak. Mindjárt az első húzáson sorsolásra kerül ugyanis egy 750.000 pengős főnye­remény, ezenkívül kihúznak két darab 50.000 pengős, tíz darab 10.000 pengős, száz darab 1,000 pengős és nyolcszáz ­hetvenötdarab 500 pengős nyereményt, ívundjart az első alkalommal tehát közel ezer Kötvénytulajdonos esik ki a további versenyből, nem ugy azonban, mint a sportversenyek selejtezőjén, veszi.es­Kent, hanem éppen ellenkezően, mint nyertes. A nyereménykölcsönnek 19ól-ig éven­te kétszer, összesen negyven húzása lesz, a következő meg i94/-ben, július havá­nak eiso hétköznapján. Általában min­őén nuzasnatt to jellemvonása és egyben megkülönböztető je az osztálysors/aték huzasatol, hogy mindegyiken főnyere­ményt is kisorsolnak, tehát l,ÚUU.Oű0, Vou ezer, 3UU ezer, vagy 20U ezer pengőt. Összesen hét darab i.üÜU.UUU pengős, negy uarab 75Ü.UUO pengős, tizennégy darab 50U.Ű0U pengős, kilenc darab JUU.0U0 pengős és hat darab 2OU.OQ0 pengős lönyeremény kihúzására kerül majd sor. Fersze, a teljes jiyereményösszegre csak a teljes, 20U pengő névértékű köt­vények tulajdonosai tarthatnak igényt. Akinek íél kötvénye, vagy negyed köt­vénye lesz, annak csak a nyeremény fele — illetve negyedrésze jár, akárcsak az osztálysorsjátekon. Jövedelemadót nem kell utána iizetni, csak a 20 százaiékos nyereményilletéket vonják le belőle, ezt is már csak abból az öszegből, amely a kötvénytöriesztés kiegyenlítése után lennmarad. Ha valaki tehát 200 pengős kötvényével, mondjuk, 100.000 pengőt nyer, akkor ebből a 100.000 pengőből előbb visszafizetik neki a kötvény 200 pengős vételárát és a fennmaradó 99.800 pengőből vonják le a 20 százalék illeté­ket, vagyis 19.960 pengőt. Végeredmény­ben tehát 200 + -79.840, összesen 80.040 pengőt kap kézhez, ami 200 pengős, egyébként is jól kamatozó kölcsönösszeg fejében még mindig „elég szép" kis ho­zadék. A hercegprímás az egyéni felelősségről A Szent István Akadémia Budapesten tartott XXV. ünnepi ülésén a bíboros fő­pásztor elnöki megnyílójában a .felelős­ség kérdésével foglalkozott és különösen nem a kollektív, hanem az egyéni fele­lősséggel, amely az ember értelméből és szabadakaratából folyik, — Ez a felelősség —• mondotta — alapja az egész katolikus erkölcstannak, Kívánja a természetes ész, megköveteli az egyházi kinyilatkoztatás és ennek kö­vetkeztében Krisztus egyháza is. Isten helyteleníti azt a téves felfogást, amely az egyik ember cselekedeteiért, illetve bűnéért másokra ís átvitte a felelős­séget. A hercegprímás ezt szentírási idéze­tekkel és zsinati döntésekkel bizonyí­totta és hangsúlyozta, hogy az egyház mindig helytelenítette az u. n. represszá­líákat is, vagyis egyesektől elkövetett bűntetteknek olyanokon való megtorlá­sát, akiknek abban semmi részük sem volt. Az egyéni felelősség sürgetésében, megállapításában és megítélésében álla­mi vonatkozásban is igazodnunk kell az emberiséggel közölt isteni akarathoz nemcsak befelé nemzeti, hanem kifelé nemzetközi vonatkozásban is. — Az egyéni és kollektív felelősség kérdésében — fejezte be előadását a bíboros — szellemi áramlatok változ­nak, de egy világnézet mindig igaz ma­rad : az, amely szerint Isten az utolsó napon megfizet kinek-kinek az ő egyéni és kollektív cselekedetei szerint. A Fraknóí-jutalmat a Szent István Akadémia Alszeghy Zsolt egyetemi ta­nárnak itélte a XVII. század magyar irodalmáról írt kiváló munkájáért. Lapunkat támogatja, ha hirdetőinknél vásárol. s

Next

/
Thumbnails
Contents