Esztergom és Vidéke, 1941

1941-11-29 / 96.szám

kovits N., Fríedlándcrné, Juracsek Fe­renc, Haber Sándor, Szenczi István, Ker­tész József, özv. Szapínszky Ferencné, Olajos J,, Weisz Mórné, dr. Weeber Ele­mérné, dr, Szalomos Sándorné, özv. Et­ter Ödönné, Bauer Imre, dr. Bíró Dezső, özv, Tölgyessy Istvánné, Cséfán Béla, Pánczél Erzsébet, vitéz Dudás Lászlóné, Bántay N., Tóth Miklós, Deutsch Lajos­né, Míhályfi Lászlóné, Berencz György, Pifkó János, Adorján Gyula, Líszi Sán­dor, Hack László, Refer Álajosné, Cseics­ner Ferencné, Illés Sándorné, özv, Gálícz Andrásné, Csenke Alajos, özv. Gyarmati Dénesné, Jezierski N., Pitlovits Mihály, Fritscher Gyuláné, Blaskó József, Pe­rédy Ferenc, Török Sándorné, Rác'z Jó­zsef, Lerner Kálmánné, Horváth Henrik­né, Szabó János, Szenczi István, Szent­Miklósy Árpádné, Tóth József, Fod­rőczky Kálmánné, Kolb Gyula, Steiner Jenő, Petróczy Györgyné, Eckstein Géza, Meggyes Károlyné, Kókay Árpád, özv, Hittner Károlyné, Jalkóczy István, Roth­nagel Gábor, Engelhardt Ignác, Meggyes Károly, Tóth N, Mikus János, Wíld Im­re, Sínkovics Lajos, Haász Károly, Kin­cses Erzsébet, Szalánczai Imre, Fritz Er­nőné. Fenti készpénzadományok összege : 506.20 P. Ismeretlen adakozók készpénz­adománya összesen : 128.69 P, összesen : 634.89 P. Természetben adakoztak: dr. Mertán János 10 liier törköly és szilvórium pá­linka, dr, Csárszky István 2 liter pálinka, vitéz Matus Gyula 1 csomag textilárú, Klein Gábor cég 1 csomag textilárú, Leit­ner József 1 pár keztyű, Szatzlauer Gyu­la 200 cigaretta, 3 pár érmelegítő, Ke­mény Lajos cég 1 csomag textiláru, Kolb Gyula 8 pár érmelegítő, Müller Márkné 4 konzerv, Csernó Lajos 5 regény, Mol­nár György 3 regény, Adorján Antal 2 regény, Berencz György 3 regény, Né­meth N. 9 könyv, 12 db szipka, Klinda László 3 pár harisnya, Rosenberg Dezső 1 könyv, Székely Vilmos 1 konzerv, Do­monkos Sándor szappan, Müller Izidor könyvek, Mógor Dezső másfél kg cukor­ka, Kovancsek Jenő szaloncukor, Szatz­lauer Gyula szaloncukor, Pathy Katalin 1 konzerv. A köztisztviselők és az Erdélyi Nyereménykölcsön A kormány az Erdélyi Nyereményköl­csön jegyzésével kapcsolatban a közszol­gálati alkalmazottak részére igen komoly kedvezményt biztosított. A hivatalos lap 23-iki száma közölte a 8030—1941. M, E. számú rendeletet, amely lehetővé teszi, hogy a tényleges közszolgálatban álló közalkalmazottak egy havi törzsfizeté­süknek megfelelő összeg erejéig akként vehessenek részt az Erdélyi Nyeremény­kölcsön jegyzésében, hogy az általuk jegyzett kötvények ellenértékét illetmé­nyeikből 25 havi egyenlő részletben tör­leszthetik. A kedvezmény vonatkozik a honvédség és csendőrség havidíjasaira, hívatásos tiszthelyetteseire, a csendőrség egyéb legénységi állományú tagjaira és a rendőrség őrszemélyzetének tagjaira. A pénzügyminiszter a következőként szabályozta a kötvényjegyzés módoza­tait : A kölcsönjegyzés az 1941, évi no­vember hóra kapott egy havi törzsfizetés bruttó összegéig terjedhet. Kölcsönt ilyen módon csak a postatakarékpénztártól kért megrendelőlapokon lehet jegyezni, A megrendelőlapokat a hivatalfőnökök leg­később december 12-ig kötelesek bekül­deni a postatakarékpénztárhoz. Budapest székesfőváros tisztviselőire és alkalmazottaira vonatkozóan a polgár­mester hasonló értelemben fog rendelke­zést kiadni. Az Esztergom-Szentistvánváros új templomának ünepélyes alapkőletétele Amíg körülöttünk dúl a romboló há­ború, addig a Magyar Sión épít, még pedig templomot. Esztergom legnépe­sebb külvárosában még hiányzik az Is­ten háza, A város egyházi és világi ha­tóságai ezen a hiányon az áldozatkész hívekkel együtt kívánnak segíteni. Igy jutottunk el Isten segítségével az új templom alapkőletételéhez. Esztergomnak első szent királyunkról elnevezett városrésze oly gyorsan, szin­te észrevétlenül népesedett be, hogy ez­zel a gyors irammal képtelen volt lépést tartani az egyházi és világi intézmé­nyek megépítése. Ez a külváros több mint 3000 lelket számlál. A lakosok nagy része bányász, igen sok nagy nyo­morban sínylődik. Sokgyermekes csalá­dok vályogkunyhókban laknak. Kiáltó szegénységükben képtelenek arra, hogy égető problémáikat a maguk erejéből megoldják. Míg más hasonló, sőt kisebb, de jobbmódú községek megalapítják és fenntartják közintézményeiket, addig ők ezeket fenntartani sem képesek, annál kevésbbé létesíteni. Habár nagy a sze­génység, mégis sok a gyermek . . , Már csak ezért ís megérdemlik, hogy törőd­jenek velük. Elsőnek az Egyház gondolt megszer­vezésükre. Az egyházközség 1936-ban alakult meg. Mivel ez volt az egyetlen öszefogó intézmény, azért kezdettől fogva az egyházközségi gyűléseken han­goztatták kívánságaikat. Sokat emlege­tett égető problémáik : az óvoda, az is­kola, templom, a temető, közigazgatási kirendeltség, orvos, rendőr és utak hiá­nya. A külvárosnak a belvárostól való nagy távolsága miatt szüksége van ezekre. Hála Istennek, ezek a fontos problémák legalább részben kezdenek megoldódni. Állami .elemi iskola épült 1939, év őszén. A sok gyermek miatt hamarosan szűknek bizonyult, az idén 3 új tanteremmel bővül az iskola. Az ed­digi rohamos népesedés mellett rövid időn belül ez ís kevésnek fog bizonyulni. A bánya újabban ís több száz munkás­. házat építtetett ezen a területen. A város pedig adott nekik óvodát. Bí­zunk abbap, hogy temetőt is hamarosan kapnak, hiszen a városi telek erre a cél­ra már fenn van tartva. Reméljük, hogy a többi probléma ís megoldódik : a leg­fontosabb, a templom építése egy hónap óta már folyamatban van, A „zsatazsomi" szegény nép különö­sen érzi a templom hiányát. Nincs, hol kípanaszkodják magukat, nincs, hol ba­jaikban vigasztalást, küzdelmeikhez erőt meríthessenek, A szélsőséges elemek propagandájának kitéve nincs módjuk arra, hogy >;zek ellen felvértezzék ma­gukat, Esztergom-Szentistvánvárosban a Jó Pásztor számára nincs hely, ahol szétszórt és a ragadozó farkasok táma­dásainak kitet nyáját egybegyűjthesse, Ezért olyan nagy az öröm azóta, mióta az egyházközség meghirdette a temp­lomépítést. Szegénységükben ís jó szív­vel hozzák filléreiket és büszkén emlege­tik, hogy nekik is van részük a temp­lom építésében. Több sokgyermekes szegény család adott 50 pengőt a temp­lomépítésre. Szükséges a templom, mert a léleknek is megvannak a maga jogai és igényei. Sürgős a templom, mert a testi szükség­letek fölött vannak fontosabb igények, a lélek igényei is. Az isteni Mester ta­nítása szerint: „Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik." (Mt. 4, 4.) Szükséges a templom, mert a vallás nem szentimentalizmus, hanem lelkeket ne­mesítő és erősítő valóság. Szükséges a vallás, mert az nem könnyen nélkülöz­hető luxuscikk, hanem az emberi méltó­ság pótolhatalan alapja. Ha azt akar­juk, hogy a ,,zsalazsomi" ifjúság való­ban becsületes és hazafias legyen, ezt a nagy célt vallásos nevelés nélkül sohase érhetjük el ! Ezért vallotta be az új is­kola igazgatója, aki kultúrelőadásokkal foglalkozik a néppel : „A mi erőlködé­sünk templom nélkül meddő marad." Az új iskola mellől nagyon hiányzik a templom. A gyermeksereg nagy része rossz lábbelivel és meleg ruha hiányá­ban esős téli időben kénytelen több ki­lométeres utat megtenni, hogy a szalé­zíaknál misét hallgathasson. Maguk a szalézi atyák kértek és kaptak az egy­házi főhatóságtól engedélyt arra, hogy ideiglenesen az iskolában misézhesse­nek. Istennek legyen hála, hogy mindjob­ban közeledik az a nagy nap, amikor az Istenháza a lakóházak között és az is­kola mellett felépül és tornyával az ég­be mutat. Isten segítségével a templom­építést megkezdtük és néhány hónapon belül be ís fejezzük. Igaz, hogy egyelőre torony nélkül, mert erre még nincs fe­dezet . , , Holnap, nov. 30-án, vasárnap lesz a templom alapkövének ünnepélyes leté­tele, 9 órakor. A szertartást dr, Drahos János prtoonotárius, kanonok, érseki helytartó végzi nagy papi segédlettel a helyszínen (Dorogi-úton, Koinondy fű­szeressel szemben). Utána, kb, fél 10 órakor szentmisét mond szentbeszéddel az állami iskolában. Közlekedés: Vonat Esztergomból 8,40 perckor indul Táborba. Vissza autóbusz a Csere-féle vendéglőtől 10.55 perckor indul Esztergomba, Esztergom városának nagy esménye ez, hiszen a Bazilika óta nem épült új templom Esztergomban és ki tudja, fog-e még épülni ezután ? Jöjjünk el tehát minél többen Esztergom legújabb templomának alapkőletételére ! Dr. Kaiser Ferenc plébános. Szent Erzsébet ünnepély a tanítónőképzőben Az irgalmas Nővérek Érseki Tanító­nőképzője és Leányliceuma mult vasár­nap délután az intézet dísztermében me­leghangú bensőséges ünnepséget rende­zett Árpádhází Szent Erzsébet tisztele­tére. A dísztermet az előkelő közönség dr. Késmárki Frey Vilmos főispánnal és a Székesfőkáptalan több tagjával az élen, teljesen megtöltötte az érdeklődő kö­zönség. Az ünnepély középpontjában dr. Sík Sándor egyetemi tanár, a kiváló pap­költő ünnepi beszéde állott. Dr, Sík Sándor beszédében éles voná­sokkal rajzolta meg Szent Erzsébet alakját s rámutatott azokra a kiemel­kedő vonásokra, amelyben a mai leány­ifjúság is az ideális női eszményképet láthatja. Kiemelte az illusztris szónok Szent Erzsébet tündöklő szociális érzé­sét, a szegények felkarolása nála mély ösztönös szociális bölcseséggel párosult. Nem véletlen tehát, hogy nála már a mai modern szociális intézményeknek nem e gy gyökérszálát megtaláljuk pl. a kör­nyezettanulmányban az ingyenes, puszta ajándékozás helyett a komoly munkához való juttatást, Dr, Sík Sándort remekbe szabott be­széde után a megjelent közönség meleg ünneplésben részesítette. Dr. Sík Sándor a műsor második ré­szében saját legújabb költeményeiből adott elő. Sík Sándor költészetét külön méltatni ma már szószaporítás számba menne. Mély gondolatai, éles meglátá­sai, nagyszerű formakészsége ma már nemzeti irodalmunknak általánosan ér­tékelt közkincsei. Mi esztergomiak őszin­tén hálásak vagyunk neki, hogy közvetle­nül részesített bennünket ilyen felejthe­tetlen irodalmi élményben. A szép ünnepély megnyitó számaként Liszt' Szent Erzsébet oratóriumának egyik gyönyörű részlete volt, amelyet mozdu­latkórus és az énekkar adott elő. A szín­pompás képek, a felemelő muzsika való­sággal lebilincselték a lelkes hallgatósá­got. A mozdulatkórus finoman kicsiszolt munkája Ferenczi M. Adalberta nővér szakavatott kezét dicséri, Gede Éva lic. I. o, tanuló Mozart : D­moll fantáziáját adta elő zongorán sok tehetséget eláruló késziséggel. Harangi László : ,,A király leány bo­szuja" című Szent Erzsébet életéből vett jelenete is őszinte sikert aratott, ' A szereplők biztosan mozogtak a szín­padon és az egész előadást életteljes egységgé kovácsolta össze a kiváló ren­dezői munka, A főszerepeket Béres Ida IV, o, tj, és Vilmos Erzsébet IV. é. tj, alakították mély átéléssel, őszinte sikert aratva. De a többi szereplők is dicséretet érdemel­nek. Különösen kedvesek voltak a gya­korló iskola növendékei. Az ünnepélyen közreműködött még az intézet Szent Cecília kórusa két Halmos­Sík zsoltárral László M. Consilia nővér vezetésével. Az énekkar biztos fellépé­sét, kitűnő muzssikalitását már többször volt alkalmunk méltatni e lap hasábjain, MiniWUIHIiWIM^ Idegenforgalmi gyűlés Városunk Idegenforgalmi Bizottsága hétfő délután dr. Etter Jenő polgármester elnöklésével gyűlést farttot. A tárgysorozat során Cseicsner Rezső idegenforgalmi előadó beszámolt az ide­genforgalmat érintő fontosabb esemé­nyekről és intézkedésekről. Az Idegenforgalmi Hivatal megállapo­dott Zentai dohánykísáruda-tulajdonos­sal, hogy a menetrendre, a nevezetességek meglátogatásának időpontjára nézve in­formációs szolgálatot fog fenntartani s így az idegeneknek nem kell feltétlenül a Hivatalba elfáradni, ha valamit meg akarnak tudni. Az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal három vándorkirakatot készít­tetett Esztergomról, amelyet 1—1 hóna­pon keresztül az ország különböző vá­rosaiban mutat be. November hónapban a vándorkirakat Kassán, Debrecenben és Kolozsvárott került kiállításra. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal, ren­delkezésére Esztergomban a Hungária bocsátott kirakatot. A Diákszállóban ís történtek változ­tatások, A régi ágyak közül sokat kí­elejteztek és újakat állítottak be. Vég­eredményben az ágyak száma 69-ről 83-ra emelkedett. A Magyar Vendégforgalmi Szövetség nyilvántartást vezet a fizető vendéglá­tókról. Esztergom eddig nem szerepelt ebben a katalógusban. Most 26 eszter­gomi lakásról küldtek be adatokat. En­nek alapján már a karácsonyi ünnepek­re szépszámú jelentkező jön Esztergom­ba. Legnagyobb baj ezzel az akcióval az, hogy az esztergomi lakások legtöbb­je nem felel meg a korszerű követelmé­nyeknek s így ebből a szempontból Esz­tergom nem versenyképes az többí városával, A vasúti menetrend terén sikerül járni, hogy a kora délutáni órákban dapestről induló vonat necsak Doro 4 hanem Esztergomig közlekedjék, menetrenddel kapcsolatban eljárt a va ros a MÁV igazgatóságánál, hogy a menetrend változásokról az Idegenfor­galmi Hivatalt kellő időben értesítsék, mert a közönségnek megbízható útmu­tatást csak ilyen módon lehet adni. Az idegenforgalom fokozása érdeké­ben a város 12,000 -drb képes prospek­tust fog kiadni, s érintkezésbe lép a vá­ros a fővárosi lapokkal is a kellő pro­paganda érdekében. Az előadói bejelentések után Sörös Ede szólalt fel s kérte, hogy szálloda­építés céljaira eszközöljön ki a város a MABI-tól nagyobb kölcsönt, Dr, Darvas Géza szerint a kölcsön­igény lés most teljesen remény telén, mert az OTI-nak is és a MABI-nak is a tőkeerejét teljes mértékben a családi házak építése veszi igénybe. r Munkások és diákok összefo­gása a munkaasztal mellett Az esztergomi EMSzO munkástagjai a tanítóképző intézet növendékeivel meg­beszélésre jöttek össze. A megbeszélés eredményeként megalakult a katolikus munkások szövetkezete, mely a képzős diákok már meglévő gyakorlószövetkeze­tével egyesülve, közös anyagi és munka­befektetéssel játéküzemet létesített, A cél az, hogy együtt dolgozzék a munkás és a fiatal tanítójelölt diák, továbbá, hogy a munkanélküli szegényt ne kelljen könyöradományból eltartani, hanem munkát kaphasson, a munkások nehéz helyzete enyhüljön és a diákok tanulási lehetősége biztosítva legyen. A műhely teljes erővel megy és boldo­gan lehet megállapítani, hogy már nem is győzik a megrendelést kielégíteni. Jelen­leg többezer márkás német megrendelé­sen dolgoznak. Saját erejükből tették mindezt, A város diákkaptárai nagy erővel ve­szik ki részüket a munkából. Nemcsak a diákok és munkások, hanem a város ve­zető értelmisége is bekapcsolódott a mind nagyobbszabású munkába, Bartal Alajos tanítóképző-intézeti igazgató, dr. Késmárki Frey Vilmos főispán, sőt maga dr. Drahos János érseki helytartó is apostoli buzgósággal támogatja a nemes célt. Ma már négy műhelyben folyik a mun­ka és épül a szebb jövő. Esztergom lelke újjáéledt, nem állt meg és nem maradt éí, A névtelen dolgozók példát szolgál­tattak ismét a nemzetnek, hogyan kell magyaros életrevalósággal életet, munkát teremteni. Ma az esztergomi EMSzO nem tud nagygyűléseket és ünnepélyeket tartani — hangoztatja a munkások és diákok összefogásáról szóló közlemény —, nem tud kifelé ható felvonulásokat mutatni, de tud dolgozni és dolgozva szervezi meg a jövőt. Az életrevaló szövetkezet elnöke Szó7­fgyémy József, alelnöke ifj. Hack József, ügyvezető igazgatója Kisházy Mihály, mflhelyfőnök Kuti Béla, jeg yző Sallay IitVájŰ, :'| j I Elnevezés. A bíboros hercegprí­más Nádler István pápai kamarás, tanügyi főtanácsos, leányliceumi és tanítónőképző intézeti igazgatót a Katolikus Főhatóság jogkörébe tar­tozó liceumokhoz s tanító(nő)képző­intézetekhez tanulmányi felügyelővé nevezte kí. Egyházmegyei hlr. Dr. Serédi Jusz­tinján* bíboros hercegprímás Je­szenszky Kálmán protonotárius ka­nonokot a hitbuzgalmi szakosztály, dr. Etter Jenő polgármestert pedig a szervezési szakosztály elnökévé nevezte ki az Actio Catolika főegy­házmegyei szervezetében. Esküvő. Pethő Lili okleveles taní­tónő (Szeged) és dr. Párducz Gyula m. kir. rendőrsegédfogalmazó (Esz­tergom) 1941. december 7-én déli 12 órakor tartják esküvőjüket a sze­gedi alsóvárosi róm. kat. Mátyás­templomban. Előadás Esztergomról. Sopron város képzőművészeti köre novem­ber 30-án „Magyar városok lelke" című előadássorozatában Esztergom­ról tart előadást városunk fia, Mihalovics János tanitó.

Next

/
Thumbnails
Contents