Esztergom és Vidéke, 1941

1941-11-12 / 91.szám

Szerkesztőség, kladóhiyatal: Simor-u, 20. Megjelenik minden szerdán és szombaton Keresztény politikai és társadalmi lap. Szerdán 10 fillér, szombaton 16 fillér. Előfizetési ár 1 Hóra i 1 pengő 20 fillér, HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD 550.000 pengőért rádiumot vásá­rolt a főváros. — Szegeden laká­sokká alakítják át a padlásokat. — A rddióbevélel 13 és félmillió pen­gővel szerepel az állami költségve­tésben. — Egy hónap alatt 140.000 látogatója volt a fővárosi muzeu­moknak, — Győrött 900.000 pen­gőért új rendőrségi palotát építenek. — Cegléden már különválasztották a zsidó leventéket és sárga kar­szalagot kapnak. — A hatóság be­záratta a nagykőrösi zsidótemplo­mot légoltalmi berendezések hiánya miatt. — A Máv 105 miliőt fordít beruházásokra. — Megkétszereződött kilenc év alatt a posta forgalma. — A pénzügyminiszter Rómába és Né­metországba utazik. — Hetvenéves gróf Zichy Gyula kalocsai érsek. — A főváros 30.466 ingyenebédet ad naponta, a szegényeknek. — 80 ezer­rel több a férfi, mint a nő Budapes­ten. — Bolgár kitüntetést kapott a miniszterelnök. KÜLFÖLD Amerika le akar számolni Japán­nal. — Odessza teljesen romokban hever. — Hazatelepítik a Laibach tartományban é'ő németeket. — An­gol hadüzenetet követel a Szovjet a tengellyel együtt harcoló népek ellen. — Norvégiában villannyal fű­tik a lakásokat. — Roosevelt ismét egymilliárd dollárt bocsájtott a Szov­jet rendelkezésére. — Romániában tilos a budapesti rádió hallgatása. — Elrablástól féltik Roosevelt uno­káját. — Bulgária a második a nép szaporodás terén. — A szovjet elé­gedetlen az angol és amerikai tá­mogatással. — Sztálin minden orosz­országi németet ki akar irtani. — Irán a szovjettel szövetségi szerző­dést írt alá. — Amerika Kina ki­ürítését követeli Japántól. — Sze­rajevoban halálra itéiik a zsidó rej­tegetőket. — A cseh kormány til­takozott lakosságának kívülről jövő izgatása ellen. — Ismét kifüggeszt­hetik a keresztet a franciaországi iskolákban és hivatalokban. — Az angolok Törökországot féltik a né­met eiőnyomulástól. — Bevezették az internálási eljárást Franciaország­ban. — Olaszországban bevezetik a névre szóló részvényeket. — Kivon­ják Kínából az amerikai csapatokat. — Általános vasutassztrájk tört ki Amerikában. — Svédországit mil­lió dollárt kapott a semlegességért. — Csatornával kötik össze az Ad­riai-tengert a Dunával. — Roosevelt vád alá helyezésát követelik az ame­rikai nők. — Az olaszok több mint húszmilliárd lira hadikölcsönt je­gyeztek. — Bezárták Hollandiában a leydeni egyetemet a németek. — Horvátországban Hitlerről Adolfstadt­ra neveztek el egy várost. — Sztráj­kolnak a diákok az athéni egyete­men. — A vörösök élve temettek el egy német katonát. — Müvért állítottak elő növényi termékekből Amerikában. — Török kikötőkbe me­nekülnek a feketetengeri szovjet ha­dihajók. — Bécsben agyonlőtték egy cseh banda húsz tagját. 40 év alatt visszafizetik a hadikölcsönöket A legújabb törvényjavaslat általában 5 százalékra értékeli fel a hadikölcsönöket olyképpen, hogy minden ezer korona név­értékű hadikölcsönkötvényért 50 pengő névértékű új kötvényt adnak cserébe, amely 3 százalékkal kamatozik és 40 év alatt fizetik vissza. Az ezer koronán aluli jegyzőknél a fel­értékelés kulcsa az általános valorizáció­kulcstól eltérően 10 százalék. Ezeknek a kötvényeit azonkívül nem negyven év alatt, hanem tiz év alatt fizetik vissza. A 10 százalékos kulcsról az 5 százalékos kulcsra való átmenet biztosítása céljából azok a kölcsönjegyzők, akik 1000 és 2000 korona között jegyeztek, 100—100 pengő névértékű új kötvényt kapnak s ezáltal a kulcs degresszivitása egészen 5 százalé­kig biztosítva van. A felértékelésben csak természetes sze­mélyek vesznek részt: ős jegyzők és ezek­kel egy tekintet alá esők azok, akik 1918 október 31-ike előtt szereztek hadiköl­csönkötvényeket, továbbá mindezeknek egyeneságú rokonai és feleségei. Egyéb rokonaikra nem terjed ki a valorizáció. Jogi személyek általában nem részesül­nek az átértékelés kedvezményében, ki­véve az egyházi, közművelődési és közjó­léti alapokat, alapítványokat s az ilyen célú más jogi személyeket. A törvényjavaslat tizenhét paragrafus­ban szabályozza a hadikölcsönkötvények átértékelését. Akiket zsidónak kell tekin­teni, hadikölcsönkötvényeí ellenében 5000 pengőt meghaladó névértékű államadós­sági címletet nem lehet kiadni. A2 érde­kelt csak 5000 P névértékű címlet kiadá­sát igényelheti. Aki hadikölcsönkötvényeí alapján ka­pott, vagy kap támogatást, kadikölcsön­kötvényeín alapuló követelése átértékelé­sét nem igényelheti. A magyar államnak a hadikölcsönköt­vényekkel kapcsolatos kötöttségei a jelen törvény alapján támasztható igények ki­vételével teljesen megszűnnek. A hadi­kölcsönkötvények bevonásáról és meg­semmisítéséről a pénzügyminiszter intéz­kedik. Ugyancsak a pénzügyminiszter rendeletttel állapítja meg — a 13. para­grafus értelmében —, hogy a csehszlo­vák, jugoszláv, vagy román hatóságok, vagy az általuk megbízott szervek által kiállított átvételi elismervényt mennyiben lehet elfogadni a hadikölcsönkötvények helyett, a törvényen alapuló igények ér­vényesítésére. Az új államadóssági címletek kiszol­gáltatására irányuló követelés végrehaj­tás útján nem foglalható le. A külföldi tulajdonban lévő hadikölcsönkötvénye­ken alapuló követelések mértékét a mi­nisztérium nemzetközi megállapodásokkal szabályozhatja. Az átértékelés természe­tesen ebben az esetben sem haladhatja meg a törvényben megállapított mértéket. A törvényjavaslat célja —• állapítja meg az indokolás —, hogy a több mint húsz év óta húzódó és állandóan vissza­térő hadikölcsönkérdést véglegesen ren­dezzék. Az árdrágítók nem bújhatnak ki a gyors büntetés alól A közellátási miniszter legutóbbi be­szédében megmondta, hogy az ország közellátását biztosítani lehet és biztosí­tani is fogják, mert készleteink elegen­dők ahhoz, hogy kellő beosztás mellett senki hiányt ne szenvedjen. Az árdrágí­tók és rejtegetők azonban a múltban el­hangzott nyomatékos figyelmeztetések ellenére megkísérelték kijátszani az eré­lyes és helyénvaló intézkedéseket. Az egyik ilyen kibúvó az árdrágító vissza­élések elleni bűnvádi eljárás elhúzása volt. A közellátás veszélyeztetése az adott körülmények között, oly nemzetel­lenes cselekedet, hogy szükségesnek lát­ta a kormány az eddigi jogszabályoknak olymérvű módosítását, hogy a bűnvádi eljárás a lehető legrövidebb idő alatt be­fejezést nyerhessen s a bűnös szinte a ouncselekmeny elkövetésének helyén ve­gye méltó büntetését. Emellett a büntetés megszigorítása ép azt célozta, hogy meg­akadályozzon minden lehetőséget a becs­telen és káros hirtelen meggazdagodás irányában, mert a nemzet érdekeit veszé­lyezteti 3 legfontosabb életerőit ássa alá. Az eddigi tapasztalatok szerint az ár­drágító víszaélések és a közellátás érde­két veszélyeztető bűncselekmények elleni eljárást az a körülmény hátráltatta, hogy az uzsorabírósag tanácsában a mezőgaz­daság, ipar és kereskedelem köréből he­lyet íoglaló ülnök nem jelent meg. Ilyen­kor a régi uzsorabíróí eljárás szerint a iötárgyalást el kellett halasztani és így a büntetés meghozatala hosszabb időre eltolódott. Az új rendelet szerint az ül­nököt meg nem jelenés esetén a törvény­szék, illetőleg a járásbíróság elnöke he­lyettesítheti. Gyorsítja a büntető eljárást az az új inézkedés is, hogy tettenkapás esetén a vétkest azonnal a királyi ügyészség elé kell állítani, Nincs szükség tehát hosz­szabb nyomozásra s az ügyészség to­vábbi nyomozás nélkül három napon be­lül az uzsorabíróság elé állíthatja és nyomban a főtárgyalást ís megtarthatja. Egyszerűsíti továbbá a büntetőeljárást az is, hogy a királyi ügyész a bűnügyet nem az uzsorabíróság tanácsa elé terjeszti, hanem a törvényszék jelöl ki törvény­széki bírót, vagy járásbírósági bírót és egyes bíráskodás keretén belül folytatja le a tárgyalást, A megfelelő bírák kineve­zése már folyamatban van és így majd­nem minden járásbírósági székhelyen működik kijelölt bíró. Ez gyorsítja a tár­gyalást, mert úgyszólván magán a bűn­cselekmény helyén, vagy az ahhoz közel­fekvő székhlyen kerül az ügy tárgyalás és döntés alá, A hazaárulással határos bűncselek­mények elkövetői mindenesetre komo­lyan meggondolják, hogy a bűncselek­ményt elkövessék, mert az uzsorabíróság ítélete ellen az eddigiektől eltérően fel­lebbezni nem lehet. Csupán semmíségi panaszt lehet előterjeszteni a törvény lé­nyeges rendelkezésének megsértése mi­att. Pótmagánvádnak sincs helye s az eddigi ügyeket is az új rendelet értelmé­ben kezelik, ha a rendelet hatálybalépé­sének napjáig a főtárgyalást nem tartot­ták meg s a bíróság érdemleges határo­zatot még nem hozott. Ezek a rendeletek és perrendtartási módosítások lehetővé teszik, hogy a bün­tetés hamar utolérje azokat, akik a nem­zeti közösségről annyira megfeledkeznek, hogy olyan oldalról támadják az ország és az egész társadalom érdekeit, amely ezeknek létét és lényegét érintik. Ezután nem marad lehetőség gazdasági betyár­fogásokra, mert nem marad hézag és ki­búvási lehetőség a bűntény elkövetése és a büntetés kiszabása között. Kétezer vándorkelengyét ad a Hangya a falusi csecsemőknek A szövetkezeti összefogás erejének és a szövetkezetek közérdekű működésének újabb bizonysága az az arányaiban is szinte páratlan s a nemzet egész jövőjére kiható akció, amelyet a Hangya a jövő nemzedék egészségének megóvása és erő­teljes fejlődésének biztosítása érdekében indított meg. Az Országos Egészségvédelmi Szövet­ség falusi egészségszolgálatának támoga­tására a Hangya elvállalta, hogy egyelő­re 500 községben 2000 vándorkelengyével gondoskodik arról, hogy szegénysorsú, kisgyermeket váró anyák, a kelengyebe­szerzés súlyos anyagi gondjaitól mente­sülve, piciny gyermekeik számára „Han­gya vándorkelengyéhez" jussanak. 2000 tökéletesen felszerelt vándorkelengye előállításához a Hangyának több száz­ezer pengős anyagi hozzájárulását jelen­ti a magyar falu egészségügyének szolgá­latában. Az akció nagy anyagi áldozatán túl, külön jelentőséget nyer a mai viszo­nyok között még az által is, hogy ?.z anyabeszerzés nehézségelel az áldott ál­dott állapotban lévő édesanyák ma még akkor sem tudnak megküzdeni, ha kor­látlan anyagi eszközök állnának rendel­kezésükre. Hónapokig tfartó munka és utánjárás eredménye az október végén útjára indult 48.000 babapelenka, 24.000 kötött és vászoningecske, 4000 flanelta­karó, 2000 babafej párna 6000 huzattál, 4000 vízhatlan lepedővel és 2000 Mózes­kosárral, amelyet a Hangya háziipari osztálya olyan méretben és kiállításban készített el, hogy abban az édesanya ki­csiny gyermekét egészséges módon elhe­lyezhesse s bármikor a szabad levegőre, napra vihesse ki benne. A korszerű kiállítsú babakelengyék mellé, amelyeknek összeállítását az Or­szágos Közegészségügyi Intézet ellen­őrizte, részletes és szemléltető képekkel ellátott útmutatást kap minden édesanya arról, hogyan kell a kisgyermeket ápol­nia, gondoznia, hogy egészségét fenn­tarthassa és belőle életerős, egészséges gyermeket neveljen, A Hangya igazgatósága állandó össze­köttetést tart fenn a vándorkelengyéhez juttatott édesanyákkal, mert egy kicsit a magáénak is érzi azokat a kicsiny gyermekeket, kiket életük első nehéz sza­kaszában ilyen jelentősen támogat. A ke­lengyéket a helyi szövetkezet, illetve a Hangya kertében működő Magyar Szö­vetkezeti Asszonyliga helyi csoportjai kezeik és adják ki az igényjogosul­taknak. ÍREK Meszlényi Zoltán lekéri apát. Dr. Serédi Jusztinián bíboros her­cegprímás a lekéri javadalmas apát­ságot az esztergomi segédpüspöki álláshoz kapcsolta s igy azt dr. Meszlényi Zoltán c. sinopei püs­pöknek adományozta. A lekéri apát­ság Bars megyében van, alapításá­ról nem maradtak fenn történelmi okiratok, állítólag valamikor bencés apátság volt. Az utolsó lekéri apát Lányi József tinini felszentelt püspök, nagyváradi kanonok volt. A trianoni békediktátummal ez az apátság is cseh rezsim alá került, amely az apátságot nem töltötte be. Az apátságnak a Felvidék vissza­térése óta történt első adományo­zása az egész városban őszinte örömet keltett. Szabó Vendel meghalt. Váro­sunkban őszinte meleg részvétet keltett a hir, hogy dr. Szabó Ven­del egyetemi tanár, pápai prelátus hirtelen elhunyt. A tudós professzor hosszú ideig élt városunkban, mint a Hittudományi Főiskola tanára s esztergomi tartózkodása alatt igen sok jóbarátot és tisztelőt szerzett magának. Hihetetlen éleseiméjüsége, széleskörű tudományos felkészült­sége a legkiválóbb magyar tudósok közé helyezték. Vasárnap délután temették igen nagy részvét mellett a főváros által adományozott dísz­sírhelyre. Halálozás. F. hó 7-én halt meg környékünk ismert nemes úrhölgye, nedeczei és lábatlant Nedeczky Bor­bála 90 éves korában. Piszke és Lábatlan lakossága nagy részvét mellett kisérte utolsó útjára. Gyá­szolják: nedeczei és lábatlani Ne­deczkyek kiterjedt rokonsága. Nov. 8-án piszkei temetőben a család sírboltjában tették hamvait örök nyugalomra.

Next

/
Thumbnails
Contents