Esztergom és Vidéke, 1941
1941-10-25 / 86.szám
E&MGQHJDCKE HATVANKETTEDIK ÉVFOLYAM 81. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhrratal: Símor-u. 20. Megjelenik minden szerdán éa szombaton Keresztény politikai és társadalmi lap. SZOMBAT, 1941. OKTÓBER HÓ 25 Szerdán 10 fillér, szombaton 16 fillér. Előfizetési ár 1 Kora : 1 pengő 20 fillér. HETI ESEMÉNYÉÉ BELFÖLD Szombathelyen is megtiltották a rituális vágást. — A budapesti zsidó hitközségek át akarják adni iskoláikat a fővárosnak. — A budapesti egyetemre akarják meghívni Szent-Györgyi Albert szegedi Nobeldíjas egyetemi tanárt. — Magyarország vízrendezési munkálataihoz 832 millió pengő szükséges. — Ötmillió pengőért élelmiszert és tüzelőanyagot vásárol a főváros. — 140.000 látogatója volt egy hónap alatt a fővárosi muzeumoknak. r — Három napra betiltották a 8 Órai Újságot. — Eckhardt hazaárulását megbélyegezték az országgyűlésen is. — Több mint 600 székely tanonc dolgozik már az anyaországban. — Telepítési célokra 5200 hold földet adott el a zirci apátság. KÜLFÖLD A balti államokat a Németbirodalomhoz csatolták. — Sztálin páncélvonaton rendezte be főhadiszállását. — A szovjet vezetők Törökországba menekültek. — Odesszát bekebelezték Romániába. — Novembertől megszűnik a légiforgalom Törökországban. — Nyolcszáz méter magasan fekvő erődbe internálták a francia háborús bűnözőket. — Kétmillió tonna tengerit semmisítettek meg Argentínában. — Felrobbant Kaliforniában egy nagy hadiszergyár. — Egyre több bűncselekmény fordul elő Londonban. — Németország gabonát szállít Finnországnak. — Másfélmillió négyzetkilométer területet és 65 millió lakost szakítottak le eddig a Szovjet testéről. — Moszkva lakossága fejvesztve menekül Kelet felé. — Tiso szlovák államelnök és Tuka miniszterelnök meglátogatták Hitlert a főhadiszálláson. — Szabadonbocsátolták a Mexikóban lefoglalt olasz és német hajók tisztjeit és legénységét. — Sokezer kivégzés és letartóztatás történt Moszkvában. — A németek újjáépítik Szerbiát. — Korlátozták a telefonbeszélgetést Romániában — A németek tíz napig tartó makacs harcok után elfoglalták Dagő sziget ét. — Ellenállás nélkül szállták meg a románok Odesszát. — Beolvasztják a kétes műértékű ércszobrokat Franciaországban. — Moszkva munkásait a frontra vezényelték. — Moszkva minden házát és uteáját erőddé alakították át. — Sztálin ostromállapotot rendelt el Moszkvában. — Amerika újra felveszi a tárgyalásokat Japánnal. — Odesszát Transzisztria fővárosává tették a románok. — A németek és olaszok angol nyomásra elhagyták Afganisztánt. — Svédországban internálják az odamenekült bolsevistákat. — Anglia és Amerika támaszpontokat akarnak Szibériában és Kamcsatkában. — A Szovjet a Donec-Medence nehéziparának kétharmadrészét elvesztette. — Nantesben 50 francia túszt agyonlőttek egy német parancsnok meggyilkolása miatt. — Moszkva összes gyárai beszüntették a munkát. — Németország nemzeti jövedelme meghaladja a százmilliárd márkát. — Halálra ítélték Moszkva több gyárigazgatóját — A román állam súlypontját keletre helyezik át. — Aláaknázták már Moszkvában is a középületeket. — Visszaszállították Addisz-Abebába az abeszin koronaékszerekei. Az árdrágítás letörése A közelmúltban ismét felütötte a fejét a közellátással kapcsolatos üzérkedés és a közvélemény nyugalmát lelkiismeretlen egyének különféle teljesen alaptalan álhírek terjesztésével igyekeznek megzavarni: A közönség egy része a pontrendszer bevezetése hírének hitelt adott és tömeges vásárlásokkal igyekezett bizonyos készleteket beszerezni. Ezzel kapcsolatban illetékes helyről idejében jelent meg határozott cáfolat és most legutóbb Győrffy-Bengyel Sándor közeilátási miniszter tájékoztatta nagyobb nyilatkozatában a közvéleményt. A háborús időkben — mondotta a miniszter — a legfontosabb kötelesség az, hogy mindenki őrizze meg nyugalmát, ne üljön fel alaptalan híreszteléseknek, mert nagyon jól tudjuk, hogy az ellenséges hírverés mindent elkövet a különböző rémhírek terjesztésével, hogy gyengítse a belső arcvonalat. A miniszter ezután a lelkiismeretlen üzérkedésről szólt. Utalt a mesterségesen előidézett tojáshiányra s arra, hogy e gyalázatos mesterkedésnek rövid idő alatt véget vetettek. Említést tett a burgonyaellátásban mutatkozó szintén alaptalan hiányokra s kiemelte az üzérkedők ráfizetését. Hiszen hiába rejtették el az árút, mert a burgonya árát nem emelte a hatóság, hanem éppen ellenkezőleg, leszállította. A jövőben megvizsgáljuk minden hirtelen fellépő árúhiány okát — folytatta Győrffy-Bengyel Sándor —és ha rájövünk arra, hogy az árúhiányt a háborús idők kártékony nyerészkedési célzata okozta, nem riadunk vissza a legkeményebb eszközök alkalmazásától sem. De az bizonyos, hogy a mesterséges áruhiányt előidéző nyerészkedést, akár a kellő mértékben alkalmazott árleszállítással, akár más módon, mindenkor és mindenképpen letörjük. A közellátás felelős irányítói, a közellátási miniszter tájékoztatója szerint nem kérnek mást a közönségtől, csak fegyelmezett, nyugodt magatartást és bizalmat. Cáfolta a továbbiakban • a dohányjegy és a pontrendszer bevezetésének hírét, majd így folytatta: — Mondhatom, hogy a bizalom és a fegyelmezett magatartás az amit mindenkitől joggal követelhetek, de ezen túlmenőleg elősegítjük a közönség megnyugtatását azáltal, hogy egyrészt csírájában elfojtjuk a suttogó aknamunkát, másrészt pedig biztosítani fogjuk, hogy mindenki a hatóságilag megállapított áron szerezhesse be szükségleteit. A nagyjelentőségű, igen figyelemre méltó tájékoztatót a közellátási miniszter fontos bejelentéssel zárta. Közölte ugyanis, hogy az országos árfelügyelet kiépítésével az árkormánybiztossal együtt olyan új rendszert léptet életbe, amely végtelenül könnyűvé teszi az árdrágítás felismerését, egyben megállapíthatóvá teszi, hogy az ország mely részein és milyen cikkekben mutatkozik a rosszindulatú üzérkedés. A városi költségvetésről A költségvetés hetedik csoportja a vagyonigazgatás adatait mutatja be. A bérházak kiadási előirányzata : 48.836 P (45.836) Az emelkedést az épületfenntartás költségeinek és az adóknak a növekedése magyarázza. A bérházak bevétele: 62.739 P (45.836). A bérbeadott ingatlanok összes kiadása : 8.567 P (5.254). Ennél a címnél számolják el a juhászatot és a tavalyi adatokhoz képest mutatkozó kb. 3000 P különbözet a juhászattal, illetőleg a juhállomány szaporodásával kapcsolatos. A bérbeadott ingatlanok jövedelme: 30.612 P (22.412). A 8.000 P-ős növekedés itt is a juhállomány szaporodásával kapcsolatos. A házilag kezelt gazdaság kiadása ; 85.065 P (54.577). A nagyméretű emelkedést — mondja a költségvetés indokolása — a munkabérek magasabb összeggel való előirányzásán és a takarmányneműek drágulásán kivül főként a tehénállománynak 20 drbról 30 drb.-ra történt emelkedése, valamint 10 drb. növendék állat neveléséhez újonnan beállított előirányzat okozza. A házilag kezelt gazdaság jövedelme : 89.660 P (55.546). Az előirányzat nagyarányú növelését a terményárak emelkedése tette lehetővé, A szőllő gazdaság és faiskola kiadásai : 5.206 P (3.604), jövedelme pedig : 7.000 P (3.700). Az erdőgazdaság összes kiadása: 56.923 P (43.150). Az emelés indokolása itt is a munkabérek és a fuvarköltségek nagyarányú növekedése. Ehhez a fejezethez tartozik még a bevételek közül az értékpapírok 240 P-ős jövedelme és a vízmű 47.000 P-ős bevétele. A vadászati és halászati jog összes jövedelme : 3.990 P (3.590). A különféle intézmények fejezetében a következő kiadásokat látjuk: Mázsaház: 2.000 P (1.800), a villamos fűrészgép : 2.300 P (2.000), a fogattartás: 29.440 P (21.254), a kőbánya és kőzúzóüzem : 12.500 P, komp és vizijáróművek karbantartása : 1.000 P (900). A többletek okainak magyarázata itt is az általános drágulás. A bevételi oldal a következő adatokat mutatja : a mázsaház jövedelme : 4.500 P (3.600), hirdetési üzem bérlete: 540 P, villamos fűrészgép jövedelme : 4.500 P (3.500), kőbánya- és kőzúzó-űzem jövedelme : 13.000 P, fogattartás : 26.000 P (18.700). A költségvetés utolsó csoportja a hitelügyKiadások : Külföldi kölcsönök : 57.500 P, belföldi kölcsönök: 136.600 P (137,480). Bevételek : Pénzkészletek időközi gyümölcsöztetéséből eredő kamatok : 1.200 P (800),. városi intézetek és üzemeknél adott beruházási tőke és kamatainak megtérítése : 149.482 P (150.988), közmunka-kölcsönből egyeseknél kinnlévő építési kölcsönök kamatai : 1,140 P (1,334), A költségvetés külön melléklete tünteti fel a Víz- és Csatornamű Alapjának 1942. évi költségvetési előirányzatát. A költségvetés nem mutat lényegesebb eltérést a tavalyi adatokhoz viszonyítva. A vízműnél a bevételek és kiadások egyformán 231.000 P-t (223.948), a csatornaműnél pedig 7.920 P-t tesznek ki. Uj tervek a város idegenforgalmának emelése érdekében Városunk idegenforgalmi Bizottsága kedd délután dr. Etter Jenő polgármester elnöklésével ülést tartott. Az elnöklő polgármester bejelentett*, hogy Szokob Károly, az idegenforgalmi Hivatal vezetője állásáról lemondott s a Hivatal vezetésére Cseicsner Rezső vízvezetéki könyvelő kapott megbízást. A bejelentéssel kapcsolatban ismertették a volt idegenforgalmi vezető beszámolóját az 1940. évről. A beszámoló kiemelte azokat az akadályokat, amelyek lehetetlenné tették az átfogóbb, rendszeresebb idegenforgalmi munkát. A bizottság á bejelentések tudomásulvétele után elhatározta, hogy Esztergom propagandája érdekében megfelelő képanyag segítségével kisebb ismertetőt ad ki, továbbá, hogy a vasút- és a hajóállomáson röplapokat oszt ki az érkező utasok között, A röplap vázlatos térképet fog bemutatni Esztergom nevezetességeiről és egyúttal az idő célszerű kihasználásának elősegítésére vázlatos programot is ad. Az idegenek segítségére lesz az is, hogy a forgalmasabb pontokon nagyobb méretű tájékoztató táblákat állít fel a város. Tudomásul vette a bizottság, hogy az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal a diákszálló felszerelését, különösen az ágyakat fokozatosan felújítja. A bizottság kifejezést adott annak a kívánságának, hogy az Idegenforgalmi Hivatal szervezzen és rendezzen kirándulásokat a környék nevezetességeinek megtekintésére, továbbá, hogy az autóbuszok menetrendjeiket függesszék ki - a kocsikban. Vitéz Szívós-Waldvogel József Kovácspatak érdekében szólalt fel és kívánta, hogy ezt a gyönyörű kirándulóhelyet minden rendelkezésre álló eszközzel ki kell fejleszteni. Kifogásolta ezzel kapcsolatban, hogy a Máv. Garamkövesden s nem Kovácspatakon állított fel üdülőt. Vitái István ajánlotta, hog a Búbánatvölgyben lévő római őrtoronyból turistaházat létesítsenek. Szvoboda Román kifogásolta, hogy este három Párkánynánára érkező vonathoz csak egy autóbusz megy ki s így a sok lemaradó utas kénytelen gyalog megtenni a fáradságos és hosszú utat, iiiaiiiiiwiiiiHüüiuiuüuiBiiiiiHiJiin A háború mérlege a második év végén a tengelyhatalmak óriási fölényét mutatja, A kezdeménye' zés, mint a siker első feltétele, a háború első napjától az ő kezükben van, ami az ellentábort folytonos védkezésre szorította és így csak oly' területen tudott eredményeket elérni, ahol a tengely hadserege egyáltalán nem volt jelen (Szíria, Irak, Irán) vagy amelyet a tengely mellékhadszintérnek tekintett és ahol csak az ellenséges erők időleges lekötése cél* jából védekezett. A területi foglalásokról és négyzetkilométerekről készített mérleg tehát egyáltalán nem fejezné ki a háború mai tényleges helyzetét, mert például Grönland lakatlan és terméketlen földjét is fel kellene venni, mely Dánia birtoka volt és puskalövés nélkül került az USA kezére. A területi mérleg szerint a tengely (Ja* pán nélkül) a következő országokat, illetve országrészeket szállta meg a háború első két évében : Lengyelország 390.000, Dánia 43.000, Norvégia 322.000, Hollandia 34.000, Belgium 30,000, Franciaor- ' szagból 350.000, Danzig 2.000, Luxenburg 2.000, Jugoszlávia 247.000, Görögország 130.000, Oroszországból kb. 800.000, öszszesen : 2,350.000 négyzetkilométer. E kimutatásban olyan területek szerepelnek, amelyeket a háromhatalmi egyezményhez tartozó többi államok (Magyarország, Bulgária, Románia stb.) foglaltak el, vagy amelyek részben önmagukat szabadították fel (Horvátország, Montenegró stb.}, j