Esztergom és Vidéke, 1941

1941-10-01 / 79.szám

Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20. Megjelenik minden szerdán és szombaton Keresztény politikai és társadalmi lap. Szerdán 10 fillér, szombaton 16 fillér. Előfizetési ár 1 hóra : 1 pengő 20 fillér. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD 200.000 pengő segélyt kap Szombathely az iparostanonciskola felépítéséhez. — A magyar vonalak mögé ledobott szovjet ejtőernyősöket fogtak el honvédeink. — 330.000 pengőbe kerül az új balatonfüredi kikötő. — 800.000 pengős OTI-kölcsönt vett fel Marosvásárhely. — Németország veszi át versenyló-tenyésztésünk feleslegeit. — Tíz vasúti mozdonyt rendelt Szlovákia a magyar gépgyáraknál. — A Hangya 100.000 pengős Széchenyi-alapot létesített. — Háromszáz vagon vetőmagot kapnak az erdélyi árvízkárosultak. — Budapesten félkilenckor kezdődik a tanítás. - Meghosszabbították az erdélyi adóatnnesztiát. — Elárverezik a biharmegyei román erőd von a lat. — Pestszenterzsébeten kisajátítják a szociáldemokrata otthonokat. KÜLFÖLD Anglia légvédelmi intézkedéseket tett Észak-Indiában. — Egyre nyugtalanítóbb Anglia helyzete az élelmezés terén. — Állandó tüntetések vannak Chilében a tengelyhatalmak ellen. — Európa idei búzatermése 400 millió métermázsa. — Az amerikai katolikus püspökök ismételten állást foglaltak Roosevelt háborús politikája ellen. — A franciák erélyes razziákkal szedik össze a kommunistákat. — 574 ezerre emelkedett Kiev körül a szovjet foglyok száma. — Háromtagú amerikai bizottság utazik a pápához. — Adagolják a tojást Svédországban. — Zágrábtól Szalonikiig műutat építenek. — Amerika fe%gyverezte Anglia felé haladó gőzöseit. — Női titkos rendőrséget szerveztek Bulgáriában. — Argentínában katonai pucskiséfletet hiusítottak meg. — Lóversenyeket betiltották 01aszo*szágban. — Horvátországot is felvették a Dunabizottságba. — De Gaulle francia tábornok kormányt alakított Londonban. — Törökország megszüntette a hajóforgalmat a Fekete-tengeren. —Amerikában bevezették a bankok el lenőrzését. — Erősen megadóztatják Amerikában a háborús nyereséget. — Chile feketelisztára tette az ottani német és olasz kereskedőket. — Nem birja a szovjet tavaszig az emberpazarlást. — Elutasította Finnország az angol jegyzéket. — Sztálin nem enged bepillantást szövetségeseinek az arcvonal eseményeibe. — Halál vár az árdrágítókra Horvátországban. — Egy hét alatt két kinai hadtestet tettek harcképtelenné a japánok. - Észak-Olaszországban csak december l-től szabad .fűteni. — Elérték a finnek a Fehér tengert és végleg hatalmukba kerítették a Murmanszk vasutat. — Az Egyesült-Államok népe ellenzi a nyilt hadba lépést. — Szentpéterváron már nincs viz és villany. — Az angol kormány egymilliárd font ujabb hi telt kér a háború folytatására. — Letartóztatták a cseh kormány elnökét. — Elkobozzák Horvátországban a jogtalanul szerzett magánvagyonokat. — A kommunisták a francia vonatok ellen bombamerényleteket követtek el. — Tiszti becsületszóra hazaengedték 3 napra az aostai herceget családjához az angol hadifogságból. — Feloszlatta a szovjet a volgamenti német, köztársaságot. — Kharkov városát a szovjet erőddé változtatta át. — A német nagykövet elhagyta Argentínát. Ünnepi közgyűlés a vármegyénél Reviczky Elemér alispán nyugdijbavonulása és dr. Radocsay László igazságügymíniszter arcképének ünnepélyes leleplezése Az egész vármegye, de különösen Esztergom városa őszinte sajnálattal vette tudomásul, hogy Revisnyei Reviczky Elemér alispán 36 éves szolgálat után nyugalomba vonul. Távozó alispánunk érdemeit méltatni egészen feleslegesnek látszik. Hiszen itt élt közöttünk s egész élete, annak minden célkitűzése, munkássága szorosan összefonódott vármegyénkkel. Igazi magyar úr volt hivatalának minden állomáshelyén s minden külső megnyilatkozása, minden munkája, egész élete ebből az ízig-vérig magyar alapépítményből emelkedett ki. Közhivatali működése súlyos gondterhes időkkel fonódott össze, de ő tisztában volt hivatása jelentőségével, sohasem díszt látott magas hivatalaiban, hanem felelősségteljes munkát s azt az alapelvet, hogy kit minél magasabb polcra emel a közösség, az annál inkább szolgája annak. Az ő szeme mindenki ügyét, kicsit és nagyét sajátjának látta, az embereket nem rangjuk, ruhájuk, hanem jellemük szerint tette mérlegre s nem késlekedett sohasem cselekedni, ha látta, hogy igaz ügy forog kockán. Igazságszeretete, pártatlansága mindig behatolt a dolgok legmélyére s sohasem ítélt a felszínes, csalóka jelek után, Mély szociális érzéke különös szeretettel karolta fel a kicsinyek, az elesettek ügyeit. Hivatali és magánlakásának ajtója nyitva állott mindenki előtt.. Szociális alkotásaínak egész sora fog mindennél maradandóbb emléket állítani hivatali működésének. Reális szemlélettel nézte az életet, nem kendőzte a vármegye bajait, hanem erélyesen mutatott azokra rá, de megjelölte egyúttal a gyógyítás útját is. Alispánunk távozását soha nem tapasztalt egyhangúsággal sajnálja az egész vármegye és kívánja, hogy a jó Isten jól megérdemelt nyugalmát ís gazdagon áldja meg. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága szombaton délelőtt dr, Késmárki Frey Vilmos főispán elnökletével rendes, majd díszközgyűlést tartott, A rendes őszi közgyűlés napirendje előtt az elnöklő főispán emelkedett hangon emlékezett meg a legnagyobb magyarról, gróf Széchenyi Istvánról, kiemelte a jubileum jelentőségét s rámutatott a legnagyobb magyar történelmi jelentőségére. Dr. Késmárki Frey Vilmos főispán ezután honvédségünk hősi küzdelméről emlékezett meg, amelyet nemcsak országunk, hanem egész Európa is csodálattal tekint, A magyar honvédség ezúttal is beigazolta, hogy méltó őseink nagy híréhez, A törvényhatósági bizottság őszinte mély sajnálattal vette tudomásul, hogy Revisnyei Reviczky Elemér nyugalomba vonulA távozó alispán nagy érdemeit Jeszenszky Kálmán prelátus-kanonok méltatta s indítványára elhatározta a törvényhatósági bizottság, - hogy megfestetí az alispán arcképét. A távozó alispán először 6 havi betegszabadságra megy és 1942 április 1-én vonul nyugalomba, betegszabadsága alatt az alispáni teendőket dr. Beér Gyula főjegyző látja el. A rendes közgyűlés után díszközgyűlést tartott a törvényhatósági bizottság, s. ennek keretében leplezte le dr, Radocsay László igazságügymíniszter, volt főispánunk életnagyságú portréját, A díszközgyűlést maga az ünepelt, Radocsay László igazságügymíniszter ís kitüntette megjelenésével. A díszközgyűlésen a törvényhatósági bizottsági tagokon kívül résztvettek vármegyénk és városunk hatóságai, vezetői teljes számban. Az ünnepi beszédet dr. Gróh József, az Esztergomi Iparbank elnöke mondotta. Nagyhatású beszédében kiemelte, hogy dr. Radocsay László méltó reprezentánsa a magyar igazságügynek, mert személyében mindig tökéletesen megvalósította minden pozíciójában az igazi értelemben vett igazságosság követelményét. Dr. Gróh József beszédében egyhangú helyeslés és lelkesedés közepette tolmácsolta az egész vármegyének az igazságügymíniszter iránt érzett szeretetét és meleg ragaszkodását. Dr. Radocsay László meghatott szavakkal köszönte meg az ünneplést s a törvényhatóság iránta kifejezett ragaszkodását. A beszédek elhangzása után a jelenvoltak hosszasan ünnepelték az igazságügyminisztert. A pompásan sikerült portré egyébként Héya Zoltán festőművész alkotása. 200-ra emelik a téli gazdasági iskolák számát Lapunk f. hó 24-iki száma foglalkozott a Földmívelésügyi Mimiszter kijelentésével, mely szerint tervbe vette, hogy a téli gazdasági iskolák számát rövid pár év alatt kétszázra emeli. Megemlékeztünk arról is, hogy mennyire hasznos intézmény a gazdaifjak részére ez a. jól bevált iskolatípus, amely csak a téli hónapokban vonja el a gazdaifjakat a szülői háztól, tavasztól őszig odahaza segíthetnek és az iskola tanárai saját otthonukban látogatják meg őket, hogy gyakorlati tanácsokkal is ellássák. Az iskola a tanítás mellett nevel is és embert farag a gazdafíúkból. Vármegyénkben már van egy ilyen iskola. Harmadik évét kezdi meg a télen az Esztergom vármegye két járása részére készült • párkányi m. kir, téli gazdasági iskola, amely október 12-én fogja szárnyrabocsájtani első aranykalászos gazdáit. Sajnos, hiába keresünk az avatásra kerülő végzett, vagy a felső évfolyamba lépő tanulók közt esztergomi gazdagyerekeket. Az esztergomi járásból ís csak mutatóba akad kettő, három- Az avatandó aranykalászosok között egyetlen egy van Dorogról, a többi mind a párkányi járásból kerül ki. Vájjon annyira képzettek és hozzáértők az esztergomi járás gazdafiai, hogy nekik már semmiféle iskola nem keli ? Pedig aki boldogulni akar, annak tanulnia kell. Azt sem nehéz elképzelni, hogy egy közeli törvény a földmívelést, mint foglalkozást, szakképzettséghez köti vagy legalább is a vételnél, bérletnél megkívánja a szaktudás iskolai igazolását. Nem is beszélve arról, hogy megbecsültebb és tiszteletreméltóbb minden ember, aki a maga szakmájában igyekszik tudását, ismereteit gyarapítani. A téli gazdasági iskolával pedig ez nagyon könnyű, mert sem beíratási, sem tandíj nincsen, az esztergomiak pedig bejárhatnak s így a tanulóotthoni ellátásért sem kell fizetniük. Az iskola 15—16 éves kortól veszi fel a kisbirtokos gazdák fiait, A beiratkozások már megkezdődtek. Az előadások november elején kezdődnek és március közepéig tartanak. Minden közelebbi felvilágosítást megad az iskola igazgatósága. (A párkánynánai vasútállomás mellett.) A városi közgyűlésről Tekintetes Szerkesztőség ! I B. lapjuknak f. hó 24-én megjelent szápában „Közgyűlés a városnál" című Cikkben valótlan tényállítások vannak, amelyeknek a sajtótörvény 20, §-ára való hivatkozással a helyreigazítását kérem. I 1, Valótlan, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr leiratának az ismertetésénél a város vezetősége azt adta volna elő, hogy a leirat szerint „megmarad a városi gimnázium". Ezzel szemben a városi vezetőség azt adta elő, hogy „ebben az évben megmarad még a városi gimnázium teljes évfolyama". . 2, Valótlan, hogy a miniszteri leirat a városi gimnázium oly módoni fokozatos ; beszüntetését kívánná, hogy a jövő tan- , évtől kezdve „az első és ötödik osztály megszüntetendő", ezzel szemben a való az, hogy a leirat a jövő tanévtől kezdve csak a felső tagozat fokozatos megszüntetését kívánja, az alsó tagozatot s így az első osztályt' nem érítni. 3, Valótlan, hogy a várcs vezetősége által a polgári iskolai iskolaszékbe megválasztásra ajánlottakra 14 szavazat esett volna, ellenben 20 képviselő tartózkodott volna a szavazástól, ezzel szemben a való fiz, hogy a vezetőség javaslatára 15-en ézavaztak s mindössze 10-en tartózkodtak a szavazástól, főleg azok, akik a megválasztásra javasolva voltak. Esztergom, 1941, szeptember 26. Kiváló tisztelettel dr. Etfer Jenő s. k. polgármester. HÍREK A szeretet hangoztatását inkább az evangéliumhirdető pap, mint az igazságügymíniszter részérőt szoktuk meg eddig. Ha most az igazságügymíniszter hangoztatta az egymás iránti szeretetnek szükségességét és mindenek előtt való becsülését, — mint ez a szombati megyei üíszgyülésen történt, — ez annál figyelemreméltóbb és ennek a szeretethirdetésnek annál nagyobb jelentőséget kell tulajdonítanunk. Igaz, hojty dr. Radocsay László igazságügymíniszter, akinek Esztergomvármegye díszterme számára megfestett arcképét avatták fel őszinte lelkesedéssel ezen a szép díszgyűlésen, — közismert szerénységével kijelentette azt is, hogy nem mint igazságügymíniszter beszél és hogy országos politikai nyilatkozatot nem mond és ez közvetlen, meleg szavainak tanúsága szerint igy is történt. Mint jó ember és jó barát a testvéri szeretet kedves hangján szólott a megyei díszgyűlés közönségéhez. Mégis mi ebben az esetben oly szívesen látjuk együtt az embert az igazságügyminiszterrel, hogy nem akarjuk elválasztani, különösen akkor nem, amikor a szeretetnek olyan igaz megnyilatkozásáról és ilyen nagyvonalú közéleti beállításáról van szó. Azt mondotta dr. Radocsay László igazságügymíniszter, hogy minél jobban és minél többen szeretjük egymást mi magyarok, annál erősebb lesz ez a nemzet. A szeretetre és az egymás iránti szeretet megbecsülésére tehát nagy szükség van és ezt az igazságot úgy is mint jó tanácsot jegyezzék és tanulják meg necsak az esztergommegyeiek, hanem az országbeli magyarok is. Tanulják meg úgy, hogy ne csak elmondani, vagy másoknak tanácsolni tudják, hanem úgy, hogy ők maguk is úgy cselekedjenek. Azaz mindenütt mindenkor, bármilyen téren működik valaki és bármilyen hivatást tölt be, mielőtt kötelességét teljesíti és cselekszik, gondol-.