Esztergom és Vidéke, 1941

1941-09-20 / 76.szám

rSTTl Rf,(W ,/lifKE HATVANKETTEDIK ÉVFOLYAM 76. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20. Megjelenik minden szerdán és szombaton Keresztény politikai és társadalmi lap. SZOMBAT, 1941. SZEPTEMBER HÓ 20 Szerdán 10 fillér, szombaton 16 fillér. Előfizetési ár 1 Hóra : 1 pengő 20 fillér. HETI ESEMÉNYEK BELFOLD Magyar nemzetőrök működnek Bánátban. — Román konzulátust állítottak fel Nagyváradon. — Júliusban emelkedett a házasságkötések száma és a természetes szaporulat. — 124 millió pengőt fizetett be a főváros augusztus végéig. — Nem változik a Szovjet elleni háborúban való részvételünk mértéke. — Okszerűen felváltják az igénybevett magyar katonai, alakulatokat. — Pécsett megnyílik a német gimnázium. — Fadobozokban hozzák forgalomba a cipőkrémet — Évenként 250 tehetséges falusi szegény gyermeket tovább taníttat az állam. — Berlin főpolgármestere feleségével egy hétre Budapestre érkezett. KÜLFÖLD Aláírták az ideiglenes amerikai és japán megegyezést. — Roosevelt ki akarja egészíteni az amerikai kölcsöntörvényt. — Az angol rádió Antonescu megölésére szólította fel a románokat. — Életbiztosítási pótlékot követel az amerikai tengerészszakszervezet. — A szerb miniszterelnök leszerelésre hívta fel a csetnikeket. — Pusztító földrengés volt Törökországban. — Eltopták Egyiptomban a fáraók kincsét. — Olyan heves harcok folynak Leningrádért, amilyenekre még nem volt példa. — Rína nagykövetet küldött Ausztráliába. — tiarcikocsikat szállít a vörösöknek Anglia, — Szabadon szállíthatnak ezentúl az amerikai hajók Angliába. — Lemondott trónjáról a perzsa sah. — Megszállják az angol és szovjet csapatok Per zsia fővárosát. — A háború megrövidítéséért imát rendelt el a pápa. — Szófiában be kell szolgáltatni a robbanószereket. — Merényletet követtek el a kommunisták a zágrábi telefonközpont ellen. — Megkezdte báborús kiküldetését az amerikai hajóhad. — Szovjetaknára futott egy bulgár gőzös a Fekete-tengeren. • Háborús küldetésben cirkál már az amerikai flotta a tengeren. — Mér hetetlen ásványkincseket rejt magában Ukrajna földje. — Európa a világ búzatermésének felét fogyasztja el. — Megválasztották San Marino két államfőjét. — Felére csökkenti az autógyártást Amerika. — A kenyérjegyet bevezetik Olaszországban — Az angol tankgyárak mind < Szovjet részére dolgoznak. — Amerikai hadihajók kisérik Izlandig a hadianyagszállításokat. — Perzsiát gyors ütemben bolsevizálják az oro szok. — Ismeretlen repülőgépek gépfegyverrel támadtak meg török terület fölött egy német utasszállító gépet. — Köztársaság lett Szíriából — Német iskola nyilt meg Parisban. — Három hústalan nap lesz ezentúl Szlovákiában. — Az angol és szovjet csapatok megszállták Per zsia fővárosát. — Besszarábiában nem ismerik el a szovjet idején kötött házasságokat. — Négy svéd ha dihajó robbant fel svéd kikötőben — Kilenc szovjet hadosztály semmisült meg Ilmen-tónál A legnagyobb magyar emlékezete Vasárnap magasztos ünnepségek keretében áldozik az egész ország a legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István emlékének születése 150-ik évfordulóján. Súlyos s gondterhes időkben zarándokol el a magyarság a legnagyobb magyarnak történeti távlatból is lenyűgöző hatalmas alakjához. Titokzatos, vérrel teleírt fátyol takarja el az emberiség elől a jövőt s a fátylon áttetsző, misztikus sejtések a legnagyobb ellentétek között hányják-vetik a szenvedő emberiséget. Az eszmék távolról feldübörgő ellentéte mindent elgázoló, más irányba haladni akaró törekvések, súlyos vajúdások közt látta meg Széchenyi is 150 évvel ezelőtt a napvilágot. Az ő ifjúsága s férfikora is történelmi időkben folyt le és ezeknek a történelmi időknek minden rezdülését hatványozott mértékben megérezte s végigszenvedte a magyarság is. Széchenyi István a hűséges hazaszeretetet, szülei állásához illő hivatástudatot szinte már az anyatejjel szívta magába. Komoly, alapos tanulmányokkal készült a magyar államférfiú inkább tövisekkel, mint dísszel teli pályára, az ország határain belül, messzi külföldi országokban egyforma szomjjal s kötelességtudással szivta magába a tudást. De ez a csodálatosan gazdag tanulmány anyag, tudáshalmazat szemében nem a nemzetközi kultúrember becsvágya volt, hanem mindebben csak eszközt látott a nemzet szolgálatára. Ez a hazája iránti gazdag érzelem adta meg neki azt a zseniális vonást, hogy mindenben és mindig egész tudott maradni. Az ő politikai elképzelései, szociális követelményei, államférfiúi tervei sajátosan eredetiek, nincsenek rajtuk idegen tollvonások és ezért őszintén magyarok. Széchenyi politikai portréjának finomabb vonásai sokszor már elhalványultak az idők távlatában, de gondolkozásának gerince, markáns Ítélőképessége, államférfiúi koncepciója nemzeti közkincsek. Hányszor döbbentünk már rá, — mikor történelmi viharok zúgtak át felettünk, — hogy mennyi döbbenetes igazság van a legnagyobb magyar „puszta ugar" kiinduló pontjában s alapvető teóriájában. Mennyire láttuk, hogy milyen alapvető hiba volt nem kiindulni a puszta ugar gondolatából és gyökereitől kezdve nem felépíteni a nemzet életét, a reformtoldozgatások-foldozgatások, a szükségmegoldások és az ideiglenes orvoslások helyett. Mily hiba még most is, hogy nem látjuk a magyar ugar életelszívó halálos ellenségeit, az irigy kedést, a szalmalángot, a hiúságot, a gőgös optimizmust, amelyeket Széchenyi olyan elkeseredetten állított oda a nemzet bűneiként akárhány esetben. Széchenyi programja a magyar ugar gondolatából kiindulva kiterjedt az egész magyar nemzet felemelésére. Magában foglalta az államélet legfőbb kérdéseit, mint pl. a nemzetiségi politikát, a közgazdasági vonatkozásokat a társadalmi problémákat, a szociális ügy legkényesebb feladatait stb. stb. Minden téren meglátta a bajokat és mindenre tudott szinte látnoki erővel a jövő által beigazolt meg" oldást. A haladás, a fejlődés ütemét is mély államférfiúi bölcsességgel határozta meg, amikor ellensége volt a politikai kalandoknak, gyökértelen nagyszabású kísérletezéseknek, hanem első sorban megvalósítandó gazdasági és lelki megalapozottságra akarta felépíteni a magyar épületet. De ki tudná a legnagyobb magyarjellemét hosszú hasábok igénybevétele nélkül még csak megközelítő részletességgel is ábrázolni ? De nem is volt ez a célunk, csak néhány vonást akartunk kiemelni a magyarság történelmi nagyságának alakjából, azokat a vonásokat, melyeknek megfigyelése, sajátunkká tevése és szoros megvalósítása a második világháború idején mindqn magyarnak egyenként és összességben legelsőrendű kötelességeA magyarszőgyéni állatdíjazásra felvezetett állatok bírálata A Magyarszőgyénben folyó évi augusztus 31-én megrendezett áílatdíjázáson mintegy 60 tehenet és 50 üszőt vezettek elő Magyarszőgyénből és a szomszédos községekből, különösen Kisúj faluról, Köbölkútról, Kúráiról és Németszőgyénből. Az, hogy a' tehenek legnagyobb része magyarszőgyéni volt, nem jelentett minőségi hátrányt, mert Magyar- és Németszőgyén községeknek olyan kitűnő állománya van, hogy e két község részére külön díjazást lehetett volna rendezni. A bíráló bízottság külön csoportban bírálta el az állami támogatással ellenőrzött, külön a vm. állattenyésztő egyesület által ellenőrzött és külön a nem ellenőrzött teheneket, a legalább hat hónapos hasas üszőket és külön az ennél fiatalabb üszőket. Már az első benyomásra feltünt

f hogy a kisgazdáknak igen jó, elsőrendű állatjaik vannak, különösen feltűnt a nem ellenőrzött tehenek minőségi kiválósága, aminek több magyarázata van. Ugyanis az állattenyésztő szervezetek, mint a vm. állattenyésztő egyesület és a kisalföldi szarvasmarhatenyésztő szövetség a rohamos fejlődés következtében nem tudnak mindenhová állattenyésztési ellenőröket küldeni és több helyen a jelentkezett kisgazdák teheneit nem tudták ellenőrizni és törzskönyvelni. Ezen a hiányon óhajt segíteni a most folyamatban lévő tej ellenőri tanfolyam, amely az üzemi év kezdetére, f. évi november l-re már képesített ellenőröket fog kiküldeni. Másrészt általános tapasztalat az, hogy a magyar gazdák nagyrésze még mindig idegenkedik a törzs- • könyvezéstől, abban sokszor csak nyűgöt lát és feleselges költséget és így a jó anyag sokszor ismeretlen marad, pedig ma, amikor a gazdálkodás annyi megkötöttséggel és nehézséggel jár, az állattenyésztő: egyesület, mint gazdatársadalmí intézmény segítségére igyekszik sietni a kisgazdatenyésztőknek. Tény az, hogy a kisgazdák, akiknek kezében van az ország állatállományának mintegy 80 °/o-a, még mindig nincsenek megfelelő számban képviselve az ellenőrzésnél. Éppen ezért, hogy a kisgazdák teheneit minél nagyobb számban bekapcsolják az ellenőrzésbe, a m. kir. földmívelésügyi kormányzat anyagi segítséggel ís lehetővé tette ezt, amidőn a párkányi járásban Magyar- és Németszőgyén községeken kívül több más községet is besorozott az állami támogatással ellenőrzött állattenyésztő községek sorába. Ezekben a községekben a kisalföldi szarvasmarhatenyésztő szövetség teljesen ingyen végzi az ellenőrzést, A községeknek csupán az állattenyésztési ellenőrök elszállásolásáról és a szükséges fuvarokról kell gondoskodniuk, A második évben ezek a községek a rendes egyesületi ellenőrzés alá kerülnek, de közülök a legjobbak az ellenőrzés alatt elért termelés alapján ,,mintaközség"-gé válnak. A Magyarszőgyénben felvezetett és díjazott tehenek és üszők kitűnő minőségűek. Az állomány ugyanis nem kiegyenlített, mert a. vílágossárgától a sötétpírosig minden színárnyalat képviselve volt, de az állatokban sok a nemesség, megfelelő fajta jelleggel, kitűnő külemmel és jó csontozattal. A díjazásból kimaradt állatoknál — egy-két fajtajelleg-hibás állaton kívül — főként a felnevelés és gondozás hiánya volt az oka annak, hogy ezek az állatok a körből kiestek. A korai leválasztás és gyenge abrakolás meglátszik a fűzött mellkasban, a mozgáshiány a kötéshibákon és ami a legsúlyosabb kifogás volt, a bírálóbízottság kénytelen volt több igen szép tehe-, net mellőzni a hiányos körömápolás (papucsköröm, medvetalp) miatt. Hogy ezen utóbbi hiba tisztán a gondozás és ápolás elhanyagolása, az mutatja, hogy az üszők láb- és körömalkata kifogástalan volt. Külön ki kell emelni az elővezetett üszőket, amelyek olyan értéket képviselnek, amilyen ritkán verődik össze, A felvezetett üszők között csak árnyalati különbségek