Esztergom és Vidéke, 1941

1941-08-27 / 69.szám

rtfTTRfiftH.MKE HATVANKETTEDIK ÉVFOLYAM 69. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u, 20. Megjelenik minden szerdán és szombaton • Keresztény politikai és társadalmi lap. SZERDA, 1941. AUGUSZTUS HÖ 27 Szerdán 10 fillér, szombaton 16 fillér. Előfizetési ár 1 bora : 1 pengő 20 fillér. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Húszezer kutya van Szegeden. — 12.270 holdon termelik a világhírű magyar paprikát. —- Havonta 27.000 orsó cérnát kapnak a budapesti szabók. — Megszüntették Szegeden a kenyérjegyet. — Több magyar tiszt magas német kitüntetést kapott. — 70.000 kg karrarai márványból készült Gömbös Gyula szobra. — KÜLFÖLD Az olasz betegsegélyzőnek 8 millió mezőgazdasági munkás tagja van. — A szovjet hadsereg ötmillió katonát veszített két hónap alatt. — A németek eddig 14.000 ezer páncélkocsit, 11.000 ágyút és 11.000 repülőgépet zsákmányoltak, vagy pusztítottak el a keleti harctéren — Vorosilov tábornagy ellenállásra buzdította Szentpétervár megkínzott népét. — Teljesen csődöt mondott az orosz hadvezetés. — Mütavat létesítenek Berlin közepén. — Megsemmisült az odesszai tengeri kikötő. — Kanada miniszterelnöke Angliába repült. — Szuezt és elővárosát kiürítették. — Irán. elutasította az angol szovjet követeléseket. —Németbirodalom egységének szétzúzását akarják az angolok. — Lövészárkokat ásnak a szovjetcsapatok Szibéria és Mandzsukuo határán. — A kanadai légihaderőnek eddig 557 áldozata van. — A világ legnagyobb székesegyházát épitik fel Braziliában. — 110 éves már a francia légió. — 175 éves a hires bécsi Práter. — A japánok annektáltak egy szigetcsoportot a Fülöp-szigetek közelében. — 150 évvel ezelőtt építették a berlini brandenburgi kaput. — Házankint csak egy-egy kapukulcsot engedélyeztek Belgrádban. — Fegyveres utcai harcok vannak Szíriában az angolok és az arabok között. — Halálbüntetéssel fékezik meg az amerikai hadsereg lázongását. — Törökország semleges a perzsa kérdésben. — Eddig 1250.000 szovjetkatona esett fogságba. — Hat lengyel hadosztály felállítását tervezik a Szovjetban. — Agyonlöveti a Szovjet a hadifoglyokat. — A megszállott Erdélyben a gazdasági életet erőszakosan románosítják. — A németek kis tankokat szállítanak repülőgépeken a harcvonalra. — Japánban beszüntették a gépkocsiforgalmat. — Ezer szerszámgépet szállít Amerika a Szovjetuniónak. — Németország csökkentette francia megszállás költségét. — Amerikai harcirepülőgépek érkeztek Vladivosztokba. — Éhhalálra itéli Dzsibutit az angol ostromzár. — Az olaszok megszállták a horvát tengerpartot a közbiztonság megóvása céljából. — Fontos szovjet iratok kerültek német kézre. — Minden kommunista merénylet után 20 zsidót lőnek agyon Romániában. — Az angol és szovjet csapatok benyomultak Perzsiába. — Roosevelt éles támadást intézett az amerikai békepártiak ellen. — 180 csetniket végeztek ki Zágrábban. — 1044 repülőgépet vesztettek az angolok két hónap alatt. — Németország 10.000 tonna búzát adott a görögöknek. — Halállal büntetik a kommunistákat Franciaországban. — Női hadsereget állítanak fel nemzetvédelmi célokra Ausztráliában. — Betiltják a kommunistapártot Dániában. — Felrobbantották a vichyi zsinagógát. — Odesszát teljesen körülzárták a német csapatok. — An tonescut Románia tábornagyává nevezték ki. — Horvátországban belpolitikai kibékülést készítenek elő. Latinmentes vagy nem latinmentes? Esztergomban a városi gimnázium megszüntetésének és a polgári- illetve kereskedelmi középiskola követelésének ügyével kapcsolatosan vetődött fel ez a kérdés, — és pedig sokszor nem kívánatos, furcsa formában. Megállapíthatjuk, hogy ez is, mint minden túlhajtott, erőszakolt dolog, végre is elfajult. Ugy, amint ma már sokan emlegetik az úgynevezett latinmentességet, nem igaz, nem okos, nem célszerű és nem művelt ember szájába való. A legutóbbi közgyűlésen is felszólalt egy városatya, hogy hát a városi gimnázium nem lehetne-e „latinmentes!'" Ez még hagyján, mert ott azonnal megkaphatja az ember a felvilágosító választ. Sokkal rosszabb, ha az emberek az utcán adják egymásnak tovább a jelszót, ha minden meggondolás nélkül veszik át egymástól, ha azok tárgyalják legtöbbet, akik nem értenek hozzá, — ennek pedig az a következménye, hogy ma már egyesek úgy emlegetik a latínmentességet, mintha azt mondanák : rozsdamentes ! Hát ez ellen minden művelt embernek tiltakoznia kell. Ne vigyük túlzásba az ügyeket és bízzuk a hozzáértőkre és illetékesekre. Érthető az, hogy sok szülő könnyebb iskolát akar gyengébb tehetségű gyermeke számára és az is érthető és igaz, hogy szükség van kimondottan gyakorlati irányú iskolára, mint a kereskedelmi is, — de az is igaz ám, hogy szükség van a gimnáziumban a latin nyelv tanítására és hogy — eltekintve attól, hogy sok intelligens pályán gyakorlatilag sem nélkülözhető a latinos műveltség — a művelt embernek csak előnyére szolgálhat az, ha latin nyelvet és klasszikusokat is tanult. Sőt, ha őszintén beszélünk, meg kell mondanunk azt ís, hogy még azok a gimnáziumot végzett emberek sem törölnék ki életükből a latint, akiknek különben soha az életben nincs rá szükségük, —• és pedig azért, mert műveltségük szegényebb, kevesebbre alapozott lenne nélküle. Nem akarunk itt mélyebben foglalkozni ezzel a kérdéssel — ez a szakirodalom dolga — és nem akarunk bővebben értekezni arról, hogy a latin nyelvtan és a latin nyelv tanulása milyen nyelvi érzéket, készséget ad az embernek, — csak még egy dologra mutatunk rá ; bizony még ott is, ahol hamarjában nem is gondoljuk, többet ér a latinos gimnáziumi végzettség. Sok letagadhatatlan tapasztalat beszél arról, hogy pl. a tanítóképzőben a műveltségi alap szempontjából milyen hasonlíthatatlanul többet ér a négy gimnáziumi, mint a négy polgáriiskolaí végzettség, — még akkor is, ha valamely szigorú gimnáziumból származó közepes va

gy gyengébb bizonyítvány áll szemben a polgáriiskolaí jelessel. Még a magyar nyelvet és magyar nyelvtant is menynyivel alaposabban tudta átérteni az, aki latin nyelvtant tanult ! Elismerjük tehát a gyakorlati iskolák szükségességét és megértjük azokat is, akik nem akarnak, mert nincs kedvük és nem tudnak — latint tanulni, — viszont vigyázzunk a latinmentesség hangoztatásával ! Ne legyen jelszó belőle ! Felavatták az új strázsahegyi hangárt Nagy ünnepe volt Szent István napján az Esztergomi Move Sportrepülő Egye sületnek. Ekkor avatták fel az egyesület új hangárját a repülőtéren, a katonai lőtér szomszédságában. Az új hangár lehetővé teszi nagyobb számú vitorlázó repülőgép tárolását, amelyre az egyesületnek hatalmas fejlődési lendülete miatt igen nagy szüksége volt. Az új hangár a Horthy Miklós Repülő Alap támogatásával épült fel. Az avatóünnepségen megjelentek között ott láttuk dr. Késmárki Frey Vilmos főispánt, Reviczky Elemér alispánt, dr. Brenner Antal városi főjegyzőt, Madaras Aurél plébánost, az egyesület alapító elnökét, Bajnóczy Sándort, a Move országos elnöksége képviseletében, dr. Kertész Lászlót, a Magyar Aero Szövetség kévpiseletében és még sokakat a repülés és az egyesület barátai közül, A Magyar Hiszekegy után P. Weiss Richárd, a ferences gimnázium igazgatója végezte el az új hangár felavatásának egyházi szertartását, majd emelkedett hangú beszédben méltatta az esemény nagy jelentőségét. Philipp József, az egyesület ügyvezető elnöke ismertette a motornélküli repülés nemzetvédelmi fontosságát, majd beszámolt a nyári táborok értékes eredményeiről, A beszámoló szerint 60 növendék vett részt a táborozásokon, a felszállások száma 1500 volt, a repülési idő 46 óra. A vizsgaeredmények a következők voltak : 17 A, 16 B, 7 C és 2 D vizsga. Dr. Késmárki Frey Vilmos főispán, az egyesület elnöke nagyhatású beszédben mutatott rá a repülés nagy jelentőségére s jövendő lehetőségeire, örömmel emlékezett meg az egyesület által elért kiváló eredményekről, majd az ifjúságot további kitartó munkára buzdítva, átvette az új hangárt. Az ünnepséget a Himnusz fejezte be, majd repülőbemutató következett, A közönség nagy figyelemmel és élvezettel nézte a pilóták szebbnél-szebb repüléseit s meleg ünneplésben részesítette a kiváló repülőket, élükön Szilas (Steff) Tiborral, Városi közgyűlés Esztergom város képviselőtestülete az elmúlt

1 hét folyamán dr, Etter Jenő polgármester elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés tárgysorozatának legnagyobb érdeklődéssel várt pontja a vallás- és közoktatásügyi miniszternek a városi gimnázium fokozatos megszüntetéséről és ezzel kapcsolatosan polgári- és kereskedelmi iskola felállításáról szóló leirata volt. Mint ismeretes, a miniszter leiratában még a folyó évi szeptemberi hatállyal a városi gimnázium fokozatos megszüntetésével polgári- és kereskedelmi iskola fokozatos felállítását követelte. Ezzel szemben a város vezetősége különböző módosításokat javasolt. így megállapította, hogy a városi gimnáziumra szükség van a város nagysága és környéke miatt, viszont a polgári- és keresreskedelmi felállítható lenne, hogyha új polgári iskola épülne, ahol párhuzamosan a kereskedelmi tagozat is működne. Természetes, hogy az új polgári iskola felépítéséhez és fenntartásihoz a város állami segélyt kérne, mert a városra különben az új alapítás el nem viselhető újabb terhet jelentene. Tehát a polgármesteri javaslat lényege az, hogy maradjon meg a városi gimnázium s legyen meg a polgári- és kereskedelmi iskola is. A miniszteri leirat ismertetéséhez és a polgármesteri javaslathoz elsőnek dr. Gróh József szólt hozzá. Felszólalásában kiemelte a tanulni akaró gyermekek elhelyezésének nagy fontosságát. Majd indítványozta, hogy ezekbe az iskolapolitikai kérdések tárgyalásába vonjanak be nem tisztviselőket is. Indítványára a közgyűlés vitéz SzívósWaldvogel József, dr. Lepold Antal és dr. Gróh József képviselőkből alakított bizottságot. Obermüller Ferenc gimn. igazgató felszólalásában megköszönte a városi gimnázium iránt megnyilatkozott bizalmat, úgy érzi, hogy ez a bizalom nem alap nélkül nyilvánult meg. Számszerű adatok igazolják az iskola fejlődését. A színvonal süllyedése sem állapítható meg semilyen vonatkozásban. Az iskola szívesen fogadja az egyszerűbb szülők gyermekeit, de ez egyáltalán nem befolyásolja az intézet szellemét. Vitéz Szívós-Waldvogel József felszólalásában legelőször is az egész kérdés személyi vonatkozásairól szólt s elitélte az ügy kiélezőit. Majd a miniszteri leirat hangját kifogásolta s kiemelte, hogy ilyen fontos kérdések elintézésére nem lehet rövid és záros határidőket kitűzni. A lefolyt vita után a képviselőtestület elfogadta a polgármesteri javaslatot. A közgyűlés ezután elhatározta, hogy a megszaporodott munka miatt a közélelmezési hivatalba új munkaerőket állít be ; tudomásul vette továbbá, hogy a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. a Szentistván városrészi óvoda részére 5000 P-t adományozott. A közgyűlés a Csernoch-féle jubileumi alapítvány élvezetét szavazás után Matló Andrásnak itélte oda. A tárgysorozaton ezután még folyó jelentőségű és személyi ügyek szerepeltek. HÍREK A hercegprímás őszi bórmaútja. Dr. Serédi Jusztinián hereegprímás, aki a Pünkösd ünnepét követő két héten keresztül a főváros plébániatemplomaiban szolgáltatta ki a bérmálás szentségét, szeptember 3-tól 14-ig a tr főegyházmegye területén bérmál. Őszi bérmaútjában a főpásztor Békásmegyeren, Nagymaroson, Szobon, Márianosztrán, Érsekújváron, Egyházgellén. Bősön,'Alsónyárasdon és Dunaszerdahelyen szolgáltatja ki a bérmálás szentségét a megnevezett plébániák hívein kívül a még egyes helyeken csatlakozó, számszerint 15 plébánia híveinek is. Gyászhir. Pusztaszántói Sántha pózsef dr. városi közigazgatási taácsnok f. hó 26-án hosszas beteeskedés után 44 éves korában elunyt. Holttestét a városháza nagytermében ravatalozták fel, honnan szerdán este a Szent Anna plébániatemplomba szállítják, mely egyházközségnek világi elnöke volt s ott csütörtökön a 9 órai gyászmise után dr. Drahos János protonotárius kanonok érseki, helynök fogja beszentelni. A megboldogultat a gyásszertartás után abelvárosi temetőben lévő családi sírboltban helyezik örök nyugalomra. Kormányzói elismerés. A kormányzó dr. Kubinyi László OTI aligazgatójának, az OTI esztergomi ker. pénztár ügyvezetőjének a Felvidéki Közbirtokrendezési Ügyek Kormánybiztosságánál a hivatal adminisztratív vezetése körül tanúsított kiváló szorgalmáért és buzgóságáért elismerését nyilvánította. Orvosi hlr. Dr. Kiss Ernő fül-orrgégeszakorvos nyári szabadságáról megérkezett és szakrendeléseit Széchenyi-tér 6. szám alatti rendelőjében d. u. 3 -5 között megkezdte.