Esztergom és Vidéke, 1941

1941-08-16 / 66.szám

2 oZTERGOM ét VIDlKfi 1941. augusztus 16. red annak tudatára, hogy mily puhán is fogta fel az életet, mennyivel többet kellett volna végrehajtania a városi életkörülmények között, mint amit valójában csinált. Közben meglátja a természet csodálatos rendjét, tökéletes harmóniáját és óriási nagy erőit, s amikor városi szemléletével energetikai alapon maga előtt látja az isteni mű nagyságát, akkor valami bölcs nyugalom szállja meg. Mintha lelépett volna egy magas emelvényről, melyet — úgy érzi —- nem jogos tovább birtokolni és szerény magábamerüléssel tisztítja meg bensejét azoktól a sallangoktól, amiktől a városban sohasem tudott volna megszabadulni. ízig-vérig átitatódik olyan tartalommal, mely már őserőt jelent és csak egyetlen akarás hevíti : kitartóan és csendben munkálkodni. De most már nagyobb akadályok döngetését is meri vállalni 1 Szükséges lenne ezért, hogy a falusi tehetséges fiú kerüljön a városba', a városi pedig falura ; esetleg csere formájában már a gyermekek középiskolás korában kezdjék ezt meg. (A német „rendi várak" pl. a vezetésre kiválogatott ifjakat az első évben a legridegebb klímájú és környezetű helyen kezdik „továbbképezni".) Amikor egy-egy tehetség nagyvonalú és messzetávlatú terveível — esetleg mások rábeszélése és útbaigazítása alapján elindul és fanatikus hittel dolgozik, akkor találja magát szemben egy jellegzetes magyar akadállyal, mely hitében, önbizalmában rendíti meg és hosszú időre megbénítja cselekvő energiáit. Az történik, hogy az átlagvezetők és átlagemberek, mikor látják — vagy inkább érzik —, hogy viszonylag különb képességű emberrel állnak szemben, akkor megmagyarázhatatlan ellenszenvvel, csak a rideg kritikai álláspontot szegezik vele szembe, tele negációval és semmi megértéssel. Nyílván nincsenek tudatában annak, hogy a tehetség nemcsak egyéni kiválóság, hanem nemzeti vagyon is. Különös magyar feladat tehát : nevelni az átlagvezetőket, a társadalmat, de ekősorban önmagunkat arra, hogy becsüljük meg a magyar tehetségeket. Segítsük, támogassuk jó szóval, útbaigazítással — s ha kell — anyagiakkal ís. Bátran elmehetnénk addig a határig is, hogy bejelentési kötelezettséget vezessünk be a falun működő szervek részére, a tehetségeket illetően. A korszerűen gazdálkodó, gazdálkodni akaró magyar tehetségek bejelentéseit máris szívesen fogadják a vármegyei közjóléti szövetkezetek ,mert a községi jólét felemelését csakis tehetséges falusi munkatársakkal lehet végrehajtani. Ök segítnek majd az intézményes több és jobb termelést elérni, az ö 'segítségükkel lehet majd kimondani a jelszót : „Kötelező a gazdagodás !" Szabadi István. innnilUIHtNMMinHIMUHiniiHMIMHlimHItlinilHIHillllIWIinBlUilHIIIlB Móricz Zsigmond előadása a népművelési tanfolyamon Esztergom vármegye Népművelési Bizottsága előadóképzó tanlolyamot rendezett Esztergomban, amely hétfőn délelőtt fél 10 órakor nyílt meg a Katolkus Legényegylet székházának nagytermében. A varosból és a vármegye községeiből összesereglett tanítók, tanítónők és egyéb pedagógusok lelkes érdeklődése mellett Reviczky Elemér alispán, a varmegyei népművelési bizottság elnöke nyitotta meg az előadóképző tanlolyamot. Beszédében rámutatott a néppel való önzetlen foglalkozás nagy szükségességére, szociális és nemzetpolitikai jelentőségére és arra kérte a tanfolyam résztvevőit, hogy az itt hallottakat saját községeikben gyümölcsöz Lessék. Az alispán meleg éljenzéssel fogadott megnyitó beszéde után Both Ferenc újpesti leányípariskolai igazgató értekezett a gyakorlati leánynevelés új kérdéseiről, majd Móricz Zsigmond, a nagy magyar író tartott mindvégig élénk érdeklődést keltett, értékes előadást a magyar népről, a magyar nép lelkületéről és kultúrájáról erdélyi és egyéb országjáró útjával kapcsolatosan, Rámutatott arra, hogy az ötven év előtti magyar parasztság még megtartotta jobbágykori lelkületét s ez lényegileg nem változott az első világháborúig sem. Ezeket a lelki sajátságokat mindenütt megtaláljuk a magyar népben és bármerre járunk az országban, mindenütt ugyanazok és érintetlen, erős nemzeti egységet alkotnak. A nép, a magyar parasztság legnehezebb sorsában is híven megőrizte értékes ősi magyar nemzeti sajátosságait, — csak a legutóbbi években mutatkozik bizonyos veszedelmes zavar ebben a tekintetben. Legújabban a soffőrtípus kezd hódítani a magyar falvakban és az ifjak idegenkedni kezdenek az apai ház és föld hagyományaitól, szellemétől. Móricz Zsigmond hangsúlyozta ezután, hogy milyen fontos nemzeti küldetés vár a magyar népi értékek és a tiszta magyar lelkület megőrzésében és a mai boldoguláshoz szükséges műveltség elsajátításában hivatásánál fogva a nép között élő tanítóságra, amelynek végre el kell érnie a hivatásához méltó értékelést minden téren. Előadása végén melegen ünnepelte a hallgatóság a nagy magyar írót, akinek Simándi Béla népművelési titkár köszönte meg értékes előadását, P, Tarcsafalvi Lajosnak, a honvédelmi minisztériumhoz beosztott előadónak a magyar ifjúság katonai neveléséről szóló szép előadásával folytatódott a népművelői előadó tanfolyam első napja. '

R 1 III » « » in mm * Megvalósul a bányanyugbér új rendje A bányanyugbér nagyfontosságú és sok ezer embwrt életbevágóan érdeklő súlyos kérdése hatalmas lépéssel jutott előbbre a teljes megvalósulás felé. A kormány ugyanis gondoskodott a tartalékhiány i eltüntetéséről olyképpen, hogy a termelt és feldolgozott, valamint a vámkülföldről behozott bányatermékek után mérsékelt, 4 °/o-nál nem magasabb felárat szed. Ez lehetővé teszi, hogy a legrövidebb időn belül megjelenjék a rendezésről szóló rendelet. Eszerint elsősorban megrövidül majd a várakozási idő. Az általános tíz év helyett az öregek 3 évi, a rokkantak, özvegyek, az árvák 4 évi várakozási idő után már kaphatnak szolgáltatást. Megszűnik azonban az az igazságtalanság is, hogy a biztosítási járulék a bérekhez, míg a szolgáltatások az alacsony biztosítási alap-összegekhez igazodnak. Ezentúl a szolgáltatások arányosak lesznek a bérekkel. A már járadékban részesülő munkások nyugbér pótléka pedig az alapösszeg 25 °/o-áról annak 50 %>-ára emelkedik. A családos járadékosok a gyermekek számával arányosan emelkedő jéradékpótlékot kapnak. Az egészségvédő és gyógyító eljárás is intézményes megoldáshoz jut, így nemcsak a gyógyellátások nyújtására, hanem a megelőző egészségvédelemre is jut majd lehetőség. Az altiszti csoport méltánytalanul magas járadékkulcsát mérséklik és az altisztek külön képviseletet nyernek a biztosítási önkormányzatban. A bányászözvegyek továbbra ís megtartják kedvezményüket. A reform a szociális igazságszolgáltatás jegyében olyan társadalmi csoport érdekét szolgálja, amely nehéz munkájával különös megbecsülést érdemel, és amelynek megsegítése elsőrendű nemzeti kötelesség. Középiskoláink az értesítők tükrében 1. Bencés Gimnázium Az Esztergomi Szentbenedekrendi Katolikus Szent István Gimnázium az 1940—41, évről szóló évkönyve, amelyet dr. Balogh Albin igazgató szerkesztett, ismét vaskos kötetet tesz ki, s benne ismét hatalmas részt foglal el az intézet tanáraínak iradalmi működését ismertető gazdag tanulmány. Immár harmadik részben tárja fel Vértes Zoárd tanár szakavatott keze a Szent István év tanügyi kiállításának gazdag anyagát. Vértes Zoárd alig értékelhető hatalmas munkát alkotott. Fáradságot nem ismerő munkabírása, a legapróbb részletekre kiterjedő gondossága, nagy rendszerező képessége konzerválta és minden időkre hozzáférhetővé tette az esztergomi intézet tudós tanárainak és növendékeinek gazdag szellemi termését. Kötelességünknek tartjuk, hogy a kiváló pedagógusnak ehelyütt is, Esztergom művelt közönsége nevében őszinte köszönetet mondjunk. Maga a tanulmány 87 tanár irodalmi munkásságát ismerteti közel 100 oldal terjedelemben. Megható érzés olvasni ezeket a sorokat, hiszen sok illusztris írójához városunk társadalmát az igazi barátság és a felejthetetlen emlékezet szálai fűzik. Az évkönyvnek első cikkében Csaplovics József főigazgató szózatát, amelyet egyik mult évi intézetközi értekezleten mondott el, olvashatjuk. A második cikkben dr. Scheidl Venánt tanár értekezik : „Gondolatok az új magyar irodalom tanításához" címmel. A következő cikket az „Irodalom-oktatás és nevelés" címmel Simon Árkád tanár írta. Gazdag fejezet foglalkozik az iskola dicső múltjával, majd az iskolai hatóságokról szóló ismertetést olvashatjuk, A tanári kar tudományos, irodalmi és társadalmi működéséről szóló rész tanúskodik arról a kiváló szerepkörről, amelyet Eszergom társadalmi életében betölt. Az intézeti év története után az ifjúsági körök gazdag munkásságáról számol be az évkönyv. Az intézetben önképzőkör, Szavalókör, Mária Kongregáció, Gyorsírókör, Sportkör, Levente-keret, Diákkaptár, Cserkészet működik. Az intézet érettségi vizsgálatain Virágh Teofil katolikus tanügyi főigazgató elnökölt. A vallás- és közoktatásügyi minisztert Mrenna József tanügyi főtanácsos, érsekújvári gimnáziumi igazgató képviselte. Az érettségi vizsgálatok eredményeképpen kitüntetéssel érett 2, jelesen 4, jól 14, elégségesen 16 tanuló. Az évkönyvben jelentős helyet foglalnak el az intézet életét szemléltető módon bemutató statisztikai táblázatok. Az intézet vastagbetűs növendékei : /. osztály: Baják István, Baumly László, Kacskovios Tivadar, Tamás József, Urvölgyi György, Visnyovszky Roland, Weisz Sándor, Váradi István. //. osztály: Farkas Géza, Lehoczky Tibor, Lakner Ernő, Löbl Jenő, Manigai Péter, Piatró Antal, Licsik Mátyás, Nagy Béla. ///. osztály: Duschenes György. /V. osztály: Galla Endre, Takács Ernő. V. osztály: Antal János, Eidenpencz György, Farkas Sándor, Nazaroff Wladimír, Stierand Jenő, Urbanics Ferenc, Varga István. VI. osztály : Homor Kálmán, Mohácsy Károly, Szabó János, Szűcs Károly. VIII. osztály: Folkner Jenő, Holdampf Róbert, Laiszky Kázmér, Rády Mihály. Uj rendfokozati elnevezések a hadseregben A m, kir, honvédséghez és csendőrséghez tartozó egyének állománycsoport, rendfokozat (rangosztály) és szolgálati viszonyát újból szabályozták. Igy a gyalogsági, lovassági, tüzérségi tábornokok és táborszernagy (háromcsillagos tábornokok) rendíokozati elnevezés helyett a „vezérezredes" elnevezést rendszeresítették. Visszaállították a tábornok (egycsillagos tábornok) helyett a régi honvédség „vezérőrnagy" rendfokozati megjelölését. Az orvosok, mérnökök, hadbiztosok, állatorvosok és szertísztek, hasonlóképpen, mint eddig a hadbírák, állománycsoportjuk megjelölésével tiszti rendfokozatú elnevezést nyertek. Igy pl. „orvosezredes", „mérnök-alezredes", „hadV biztos-őrnagy", „állatorvos-százados", „szertári főhadnagy" stb. Az említett új rendfokozati elnevezések vonatkoznak a nyugállományúakra is. Rendszeresítették továbbá a honvéd üzemellenőrző tisztviselők szolgálati ágazatát is. Megszüntették az taltiszt fogalmát és a honvédegyének részére őrmestertől alhadnagyig bezárólag a sokkal találóbb tiszthelyettes gyűjtőnevet adták. Az eddigi tiszthelyettes pedig a „főtörzsőrmester" elnevezést nyerte, A rendfokozat nélküli egyének, tekintet nélkül fegyvernemükre, a honvéd elnevezést kapták. Részleteket egyébként a 35. számú Honvédségi Közlönyben megjelent körrendelet tartalmaz. Mátyás király visegrádi palotájának feltárása Visegrádnak nagy művészettörténeti szenzációja van- Megtalálták Mátyás király hajdan világhírű visegrádi kastélyának maradványait. Ki ne hallott és olvasott volna erről a csodálatos kastélyról, amelynek nem volt párja Európában és amelynek láttára annak idején a király elé járuló török követnek szeme-szája elállott, úgyannyira, hogy Mátyás király azt üzente a török császárnak, küldjön olyan követet, aki beszélni tud. A török követ bevallotta, hogy a palota mesebeli gyönyörűsége, amilyent még * sehol sem látott, lepte meg annyira, hogy szólni nem tudott. A krónikások is csodálatosan szépnek írják le ezt a kastélyt, amelyben Oláh érsek szerint 380 remekül berendezett szoba volt. Parkjában márványkút állott, amelyből ünnepélyes alkalmakkor fehér és vörös bor folyt. Az épület alsó ívei román stílusban épültek, talán még Róbert Károly idejében. Itt lakott Róbert Károly és itt született Nagy Lajos király. Ezt az épületet építtette át Mátyás király kora új stílusában, a renesszánszban, de úgy, hogy a régi mínden szépsége érvényesült és finom könnyedsége dacára is masszív, erőt jelképező épület maradt. Noha a visegrádi vár méretei nem fedték a krónikások leírását és sokan mesének gondolták, dr, Zsitvay Tibor ny. igazságügyminiszter, titkos tanácsossal élén van azonban egy lelkes társaság, amelynek képzeletét állandóan fűtötte a gondolat, hogy a gyönyörű, világhíres Mátyás-kastélyt megtalálják és feltárják. Schulek János műépítész,, akinek édesatyja a Salamon-tornyot restaurálta, meg is kezdte ennek az érdekes gondolatnak a megvalósítását és kitartó fáradozásait siker koronázta. Már-már lemondott a gyönyörű kastély megtalálásáról, amikor váratlan felfedezést tett. Nyaralásra készült, csomagjaival útra készen állott, amikor az udvarban hátul feltűnt egy kő. A műépítész szeme gondolatban követte a kő idomát, majd ásót ragadott és igaza volt ; megtalálta a kastélyban lévő templom szentélyét, azután a kriptát. A téglapadozat minden egyes darabján rajta van a szarvasas jelzés, mellyel Mátyás idejében minden téglát elláttak. A munka természetesen most már lázasan folyt tovább. A templom felől tovább ásva megtalálta az első szobát a 380 közül, majd olyan mai szuterrénhelyiség-félét, mely az őrség tartózkodási helye volt. Előkerült ezután az udvar is a híres márványkúttal, amelyből „a fehér és vörös bor folyt" a krónikás szavai szerint. A nyolcszögletes kutat méter magas vöíösmárvány káva vette körűi párját ritkító művészi faragással. A márványon rajta van remek kidolgozással Mátyás címere, egyiken a holló, másikon a besztercei grófi címere a besztercei oroszlánnal. Előkerült Magyarország címere is abban a formában, amelyben ma használjuk : a folyók, pólyák az Árpádok címeréből, a hármas halom, rajta a kettős kereszttel. Előkerült egy márvány majomfej, mely kardísz lehetett talán éppen a trónon. Az eddig feltárt szobák 10X9 méteresek. Az emeleti szobák téglapadozatúak. Ez azt mutatja, hogy szőnyegek fedték, falait pedig selyem kárpit. Az emeleti szobák padozata mozaik, oldala fehér márvány. Érdekes és jellemző, hogy a mozaiklapokban tévedésből sem lehetett találni kékszinűt. Ennek magyarázata az, hogy ennek a kornak stílusában mínden nemzet a maga színeit alkalmazta díszítésül. Például a bécsi Szent István-templom tornyának fedele — Mátyás király fedette be a templomot — ma is piros, fehér, zöld színű. Mátyást igazolták most a visegrádi ásatások is. Találtak piros, iehér, zöld, barna, sárga színű mozaiklapokat, de kéket nem. A kastély felett függőkertek voltak és ezek földje zúdult a kastélyra, ez temette be, viszont ennek köszönhetjük, hogy a kastély díszítése, művészi értéke eredeti szépségében megmaradt. Ami a történelmi ásatások munkájának kitartó folytonosságát illeti, sokat köszönhetünk dr, Zsitvay Tibor után dr, Hazay Gyula járási főszolgabírónak is, a visegrádi műemlékek lelkes pártfogóinak, —• noha az első érdem kétségtelenül Schulek Jánosé, a fáradhatatlan feltáróé. Az eddig feltárt részek alig egyhuszad részét teszik az egész épületnek, ezért még sok öröm, meglepetés vár a feltárás lelkes munkásaira és mindazokra, akik a dicsőséges magyar mult értékei és szépségei iránt érdeklődnek. HIREK A magyar név Egy kézlegyintéssel a napirendretérók legtöbbször azzal intézik el a magyar név érdekében indított mozgalmat, hogy idegen hangzású nevekkel is lehet valaki nagyon jó magyar és a név miatt magyarság szempontjából senki ellen kifogást emelni nem lehet. Ez igaz is! Nem is vonja senki kétségbe sok idegenhangzású névtulajdonosnak magyarságát. Mégis! — Most, amikor nap-nap után találkozunk esetekkel, hogy egyesek és családok megmagyarosított nevüket visszaváltoztatják eredeti idegenhangzású családi nevükre, rosszul esik a közönnyel találkoznunk, hogy vannak tősgyökeres magyar emberek, akik magyaros családnevük mellett is előszeretettel használnak idegen, rossz magyarságú, elmásított alakban becéző keresztneveket. Előttünk fekszenek névsorok, amelyek hemzsegnek idegen keresztnevek áradatától, mint például Viktor Győző helyett, Rudolf Rezső helyett, Gusztáv Ágoston helyett, Elza vagy Aliz Erzsébet helyett, Adél Etelka helyett, Sarolta Sári helyett, Marianna Mária helyesebben Mariska helyett és így tovább. Nem harmad- vagy negyedrendű kérdés a magyaros névre való áttérés. Most a nemzet újjászületése idején, a nemzet és népmozgalmak forgatagában erre is gondolni kell, mint gondolnak és gondot fordítanak rá más népek és nemzetek is. Bele kell vésni a nemzet tízparancsolatának kőtáblájába, bele kell iktatni a magyar vér öntudatába a lelkiismeretébresztő szavakat: a magyar névkincsből válogassunk neveket