Esztergom és Vidéke, 1941

1941-08-09 / 64.szám

2 tSZTEKGOH if VIDIKI 1041. augusztus 9. sunk középiskoláinak tanárai taníthatnák kezdetben az u. n. nem kereskedelmi szaktárgyakat. Nem olyan kérdés ez tehát, amely megoldható ne volna anélkül, hogy egy nagy múlttal bíró más középiskolához nyúljanak. Mindnyájan jól tudjuk, hogy egy iskola megalapításának elsősorban anyagi kellékei vannak és nemcsak pl. a tanári fizetések döntők ennek a kérdésnek elbírálásánál, hanem vannak még egyéb anyagi kiadások is (kémiai, fizikai, árúismereti szertárak felállítása, gyakorló irodai felszerelés, stb.). Egy kis jóindulattal azonban kezdetben ezt a kérdést is meg lehetne oldani, mert a városi középiskolának meglévő szertárait tanítás céljára átmenetileg igénybe lehetne venni. De hogy az anyagi kérdéseknél maradjunk, itt vannak városunk és megyénk fejlődéséért már a múltban is áldozatot hozott pénzintézeteink. Hogy csak mást ne említsünk, az Esztergomi Takarékpénztár hosszú idő óta évenként a közgyűlésen bizonyos összeget szavaz meg a kereskedelmi iskola-alapra, de ugyancsak ez a pénzintézet valorizálta a már említett kereskedelmi alapra adományozott, de az elmuit háború után devalválódott összeget. Itt van a megyében két nagy bányavállalat, vannak gyárai, malmai, stb. amely iparvállalatok bizonyára nem zárkóznának el egy kereskedelmi középiskola támogatásától, hiszen az onnan kikerülő ifjak elsősorban a kereskedelmi vállalatoknak fognak dolgozni. A kereskedelmi középiskola kérdését tehát az előbb vázolt elgondolásban kellene a megvalósulás stádiumába vinni. Egy meglévő intézetet megszüntetni és helyébe egy másikat felállítani nem jelent fejlődést a kultúrpolitika terén ; a régi és jól bevált iskola mellé és nem helyébe kell az új iskolát építeni ! Ezt a kérdést pedig a város mindén komolyabb anyagi megterheltetése nélkül is meg lehetne oldani, ha a vármegye és a város pénzintézetei, kereskedelmi és ipari vállalatai szorgalmaznák elsősorban a kereskedelmi iskola felállítását. Nincs iskola Esztergomban, Az iskola sohasem sok, amikor annak működésével a legteljesebb mértékben meg vannak az érdekeltek elégedve, A háború előtti kereskedelmi iskolák, akadémiák nagy részben iparvállalatok segítségével alakultak. Ezek a komoly kereskedelmi cégek ösztöndíjakat alapítottak kiváló kereskedelmi iskolai diákok részére, támogatták az intézetet célkitűzéseiben, állandó anyagi támogatással résztvettek az intézet fejlesztésében. Mivel ezt a kérdést helyesen megoldani a mai rendkívüli viszonyok mellett csak a fentebb vázolt módon látjuk, az vezetne a leggyorsabban és a legbiztosabban eredményhez, ha a vármegye, vagy a város vezetője sürgősen értekezletre hívná össze a város és megye (esetleg a szomszédos vármegye) kereskedelmi és iparvállalatainak, pénzintézeteinek vezetőit és meg vagyunk győződve, hogy e kérdés — megfelelő beállítás után — az értekezlet eredménye a kereskedelmi középiskola felállítása lesz. A kezdeményezést azonban nem egyeseknek kell megindítani és se,mmi körülmények között sem személyes térre átvinni, hanem az arra legilletékesebb hatósági szerveknek. Ennek a kérdésnek ilyen módon való megoldása végre nyugvópontra hozná a helybeli városi gimnázium ügyét ís és nem osztaná pártokra városunk lakosságát és annak vezetőségét. Hisszük, hogy Esztergom város vezetősége meg fogja találni a kérdés megoldásánál az egyedül helyes módot és akkor a város és megye minden számottevő tényezője közös erővel fogja ezt az elvitathatatlanul sürgős kérdést az egyedüli helyes módon megoldani. Esztergomi Kereskedelmi Társulat. •luiiiníiininiiiiiniuiwiifl A kesztölci légoltalmi szolgálat levente hősi halottja A jelenleg dúló háború, méreteivel lenyűgöző, gigantikus küzdelem, élet-halál harc, amely a szebb, boldogabb jövő, az igazságosabb béke megteremtéséért folyik, tőlünk magyaroktól is megköveteli a maga áldozatait. Honvédeink harctéri szolgálata és ha kell, önfeláldozása mellett a polgári lakosságtól, különösen pedig a fiatal leventéktől is komoly kötelességek lelkiismeretes teljesítését kívánja a haza védelme. A légoltalmi figyelő és riasztó szolgálat teljesítése közben érte a halál az egyik ifjú kesztölci leventét is. Augusztus 4-én, hétfőn délután Hertlik Ferenc 15 éves kesztölci levente és két társa teljesítettek légoltalmi szolgálatot a templom tornyában. Két óra körül nagyobb nyári zivatar kerekedett, erős vilámlás és mennydörgés kíséretében,. Erre a fiúk lejöttek a templom mellé. Ahogy a zivatar kissé múlóban volt, ismét el akarták foglalni szolgálati helyüket a toronyban, Hertlik Ferenc ment elől és utána két társa. Ekkor a villám becsapott a toronyba, amely Hertlik Ferncet azon nyomban agyonsújtotta, íiatal életét kioltotta. A másik két leventét a levegő nyomása a falhoz vágta, de kisebb ütődéseken és nagy ijedtségen kívül más bajuk nem lett. Csodálatosképpen a toronynak semmi baja sem történt és a villámcsapásnak még csak a nyoma sem látszik, Hertlik Ferencet a haza halottjaként temették el, ünnepélyes pompával, gyászmísével kapcsolatban, az egész lalu népének nagy részvéte mellett, szerdán délelőtt 8 órakor. Életében mindig 'szorgalmas, példás magaviseletű, tekintélytisztelő, jó levente volt, aki a parancsot, a kötelességét mindig készségesen teljesítette, társaival szemben pedig bajtársiasan viselkedett. Ezért mindenki becsülte és szerette őt. Temetésén megjelent a járási katonai parancsnok, községi elöljáróság a főjegyző vezetésével, az intelligencia, a dorogi leventék egy alakulata, a helybeli bányász leventezenekar, az összes kesztölci leventék testületileg, sok koszorúslány és a falu apraja-nagyja. Sírjára többek között koszorút helyeztek : a járási katonai parancsnokság, az elöljáróság és levente bajtrásai. A koszorúkat volt oszálytársai vitték a koporsó előtt. A sírnál volt tanítója és leventeoktatója megható szavakkal búcsúzott el a szeretett tanítványtól, a legjobb leventétől, kit az Ur akkor szólított magához, mikor hazája iránti köelességét teljesítette. Az érte hullatott könnyek között ott ragyognak a legszebb és legdrágább gyöngyszemek, mert ő hazánk fiatalon is hős halottja és neve odakerült a legszentebb helyre, ahol a hazáért meghaltak nevei sorakoznak. Ugy látszik, hogy sorsunk, magyar hazánk jövendő sorsának jobbrafordulása érdekében, öreg, harcedzett férfiak harctéri önfeláldozása mellett, szükség van olyan fiatal és ártatlan ifjú életnek a haza oltárán való feláldozására is, mint amilyen az övé volt. Hodász József. Tájékoztató az aug. 15-iki ünnepségekről Esztergom szab. kir. megyei varosnak iegnagyoDb egynazi ünnepe iNagyboictogasszonynapja, a ioszeke.segyhaz ünnepe. Esztergom varos minden évben iparkodott méltóan megünnepelni augusztus lő-et, amikor a zarándokok szazai sót ezrei szoktak felkeresni varosunkat, igy ez évben is méltó keretben és ünnepi műsorban kívánja augusztus 15-ét megünnepelni, habar a jelenlegi háborús helyzet sok előre és előre nem látott '•akadályt támasztott- A város vezetősége minden esetre a legnagyobb igyekezettel arra törekszik, hogy a városunkat felkereső zarándokoknak és a helybeliekneK a szokásos egyházi zarándokló körmeneten felül olyan szórakoztató és lelket nemesítő program álljon rendelkezésére, amely ezt a napot kedvessé és emiékezetessé teszi számukra ! Részünkről tehát tájékoztatni kívánjuk a közönséget azon programról, amely eddig sem a helybeli újságokban, sem pedig a városban kifüggesztett hirdetményeken feltüntetve nincsen. Legelőször is megjegyezzük, hogy a háborús nehézségek ellenére is sikerül a tűzijátékot megrendezni, amely már anynyira közismert és népszerűvé vált Esztergomban, Augusztus 14-én d. u, 5 órakor a Szt. Gellért Otthonban lesz ünnepély, amelyen az ünnepi beszédet dr, Etter Jenő polgármester, t, elnök mondja. Minden remény meg van arra, hogy a zarándoklat felvonulása is az előző évekhez hasonlóan sikerülni fog, Budapestről külön hajó, Dorogról pedig külön vonat fog érkezni. Augusztus 15-én délután 2 órakor zenés felvonulás lesz a Széchenyi-térről a MOVE szigeti sportpályájára, ahol V25 óráig népünnepélyszerű vidám bemutatók, játékok és egyéb szórakozási lehetőségek állnak a közönség rendelkezésére. V25 órakor városunk sportéletében eddig még elő nem fordult igen kimagasló sporteseményben lesz a sportkedvelőknek része. A BLASz (Budapesti Labdarúgók Szövetségének) ifjúsági válogatottja mérkőzik Esztergom-DorogTokod ifjúsági válogatottjával. Utána cigányzene mellett tánc lesz. Este V28 órai kezdettel pedig a Fürdő Szálló dísztermében, az Ipartestület rendezésében nagyszabású művészest, amelynek keretében fellépnek a film, rádió, a Nemzeti Színház, a M. kir. Opera és a Városi Színház nagynevű művészei. Amint az előkészületekből eddig is láthatjuk, a művészest különleges, városunkban eddig elő nem fordult művészi élményt jelent majd és ezért városunk művészétet pártoló és kedvelő közönségének figyelmét erre ezúton is felhívjuk. Ez évi ünnepi programunk összeállítása biztosítja, hogy a háborús nehézségek ellenére is ünnepélyünk teljes mértékben sikerülni fog. . a^m n m ^ »'ü.u./.a u a m m t Megjelent az új lakásrendelet Nagyjelentőségű rendelet jelent meg a hivatalos lapban a lakások és egyéb helyiségek bérletével kapcsolatban, A rendelet a lakások és egyéb helyiségek bérletét és a rendkívüli viszonyokra való tekintetei az üzletek, valamint a műhelyek szabad forgalmát is felfüggeszti, A zsidó által bérelt üzleti vagy üzemi helyiséget a jövőben is korlátozás nélkül fel lehet mondani, sőt zsidó új üzlethelyiséget a jövőben csak az iparhatóság engedélyével vehet bérbe. A nemzsidó bérlőnek azonban csak egészen kivételes esetekben szabad felmondani. Biztosítja a rendelet a bérbeadó számára azt a jogot, hogy negyedévi felmondással felmondhassa az üzleti vagy üzemi helyiség bérletét abban az esetben, ha a bérlőnek ipar jogosítványa vagy más engedélye megszűnt, vagy ha üzletét (üzemét) három hónapon át nem gyakorolja. A rendelet általános szabályként újra kimondja, hogy sem bért emelni, sem lakást felmondani nem lehet még abban az esetben sem, ha a háztulajdonos maga vagy leszármazója akar beköltözni. Kivételt képez az az eset, amikor a háztulajdonos hiteltérdemlően igazolja, hogy az illető lakásra méltánylást érdemlő okból szüksége van. Tilalom alá esik a külön díjak és egyéb mellékszolgáltatások emelése is. Ha közszolgálati alkalmazott a bérlő, a bérbeadó felmondás esetében akkor is köteles más lakásról gondoskodni, ha a közszolgálati alkalmazott nem szolgálati helyén lakik. Afelmondást korlátozó rendelkezések hatálya alá nem tartoznak az olyan lakások, melyekben négynél több lakószoba van, kivéve, ha a lakásban egynél több család vagy több önálló keresettel biró nagykorú személy lakik s egyikükre sem esik négy szobánál több. A lakás céljaira szolgáló helyiségnek más célra való igénybevételéhez hatósági engedély szükséges. A rendelet végül felhatalmazza a belügyminisztert, hogy az általa megállapított olyan városokban, ahol nagy a lakáshiány, elrendelheti a lakás céljára alkalmas, de nem lakott helyiségek igénybevételét, illetve bérbeadását. A kereskedelmi és iparkamarai kerületek új beosztása Miniszteri rendelet jelent meg a kereskedelmi és iparkamarákra vonatkozó jogszabályok hatályának a Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi területre való kiterjesztéséről, valamint a debreceni, a kassai, a kolozsvári, marosvásárhelyi és a nagyváradi kereskedelmi és iparkamara kerületének ideiglenes megállapításáról. A rendelet a kamarák nagyobb részének kerületi beosztását, így a bennünket érdeklő győri kamarát nem érinti. A kamarai székhelyek megnevezésével a jelenleg érvényben lévő kerületi beosztás a következő : 1. Budapest, 2. Debrecen, 3. Győr, 4. Kassa, 5. Kolozsvár, 6. Marosvásárhely, 7. Miskolc, 8. Nagyvárad, 9. Pécs, 10. Sopron, 11, Szeged, A magyar Kereskedelmi és Iparkamarák száma tehát 11. Az egyes kereskedelmi és iparkamarák hatásköre több vármegye és város törvényhatóságának területére terjed ki. A Győri Kereskedelmi és Iparkamara kerületébe tartozik Esztergom, Győr, Komárom, Veszprém, Nyitra és Pozsony vármegyék, valamint Győr és Komárom thj. városok, ^jiii..iüJijxiaoaJitr.--J3iiii..He. an ntag-JMumjcra Szigorúan megbüntotik az ipari világ strómanjait A második zsidótörvény hatálybalépése után, mint ismeretes, a zsidók egyrésze elvesztette íparigazolványát és a törvény rendelkezései folytán kénytelen volt bezárni az üzletét. A gazdasági őrségváltás gyakorlati keresztülvitele, — mint azt előre is várni lehetett, nem ment simán. Az érdekeltek legnagyobb része nem tudott belenyugodni a pozícióvesztésbe és az ország gazdasági életében megjelentek a strómanok. Sok esetben előfordult, hogy csak az iparjogosítvány került keresztény kezekbe, de az üzletet továbbra is az a szellem irányította, amely uralomrajutása óta nem csinált egyebet, mint szabotálta az egyetemes magyarság nemzeti péljait. Miattuk azután a keresztény középosztály nem tudta elfoglalni a magyar gazdasági életben az őt megillető helyet. A strómanok leküzdése érdekében a kereskedelemügyi miniszter már az elmúlt esztendőben rendeletet adott ki, amelyben előírta, hogy az egyes íparigazolványokat felül kell vizsgálni arra való tekintettel, hogy az ipart tényleg az igazolvány tulajdonosa űzi-e, vagy csak a neve alatt dolgozik valaki más ? A rendelet kimondotta, hogy akinél az iparhatóság szabálytalanságot talál, attól az iparengedélyt be kell vonni és az ügyet át kell tenni a kihágási bírósághoz. Ha pedig a szabálytalanságok a zsidótörvény kijátszására történtek, ott érvénybe lépnek az 1939. évi 4, tc, első paragrafusának rendelkezései is. A rendeletet annakidején az ország egész területén életbeléptették. Időközben azonban a hatóságok tudomására jutott, hogy az iparigazolványok általános felülvizsgálása után néhány zsidó tőkés ismét keresztény cégér mögött folytatja üzelmeit. Értesülésünk szerint az illetékes hatóságok éppen ezért elhatározták, hogy a gyanús iparigazolványokat razziaszerűleg felülvizsgálják és ahol szabálytalanságot találnak, azonnal viszavonják az iparengedélyt és bezárják az üzletet, a törvényt kijátszók ellen pedig a legszigorúbb kihágási eljárást indítják meg. HIREK Kultuszóra a Szent Gellért Otthonban. F. hó 14-én d. u. 5 órakor, a Nagyboldogasszony-napi ünnepségekkel kapcsolatban kultuszóra lesz á Szent Gellért Otthonban, amelyen R. Kamenszky Gyula alapító, örökös elnök ismerteti az egyesület húsz évi munkásságát s az alkalmi beszédet dr. Etter Jenő polgármester fogja mondani. Bemutatásra kerülnek még a zenésítésre alkalmas Szt. István és Szt. Gellért ódák. utána babérkoszorút helyeznek el az Otthon falán levő Szt. Gellért és a Szenttamás-hegyen levő Szt. István domborművekre. A manrézai lelkigyakorlatok aug. 1-től 5-ig tartottak. Ez évben p5 en vettek részt azon és P. Polgár András S. 3. vezette. P. Polgár András jezsuita atya neve nem ismeretien az esztergomiak előtt. Évekkel ezelőtt az esztergomi iskolásgyermekeknek, majd a vízivárosi zárda növendékeinek, legutóbb pedig, f. évi május havában, a vízivárosi és szenttamási híveknek tartott lelkigyakorlatokat. Ennek alapján most az esztergomiak külön kérték az ő személyét és meg is kapták. Háromnapos vezetése mélyen bevésődött az esztergomiak lelkébe. Akik hallgatták az ő megrázó hatású beszédeit, azok sohasem fogják azokat elfelejteni. A lelkigyakorlatok befejezésekor megnyilvánult lelkesedés és boldogság láttára fájó szívvel gondoltunk arra, hogy miért is nem megy oda minden esztergami kat. hivő? Akik most nem akartak oda elmenni, holott talán megtehették volna, nagyon sok örömtől és lelki kincstől fosztották meg magukat. Ajánljuk ezeknek, hogy pótolják mulasztásukat és jelentkezzenek a Manrézában, Bpest XII, Labanc-út 57 szám alatt. Más időpontban és idegen férficsoportokban is hallgathatunk zárt lelkigyakorlatokat. A nők hasonlóképpen jelentkezhetnek Pééelen, jahol szintén jezsuita Atyák végzik ezt a léleknemesítő és nemzetnevelő inunkat. Esküvő. Csurgay Erzsébet és Párkányi Ignác bánya tisztviselő f. hó 10-én d. u. fél 1 órakor tartják esküvőjüket a Szent Anna plébániatemplomban. Az Esztergomi Oltáregylet f. hó 10 én, vasárnap tartja szokásos havi szentségimádását a vízivárosi zárdatemplomban. D. u. 5 órakor litánia, szentbeszéd és szentségbetétel. A havi választmányi ülés elmarad. Esküvő. Gerendás Ilonka és Farkas Károly f. hó 9-én d. u. 4 órakor tartják esküvőjüket a Szent Anna plébánia-templomban.