Esztergom és Vidéke, 1941

1941-07-26 / 60.szám

1941. július 26. ISZTEKGOM is VIDlKI 3 Egész tubus 1"5 P, fél tubus 75 fül. kelvirág 15. összehasonlításul ér­demes megjegyeznünk, hogy az olasz narancs levében 58, a citro­méban 69 és a mandarinéban 29 miligramm C-vitamint találtak a kutatók. Vadrepce felhasználása olaj­gyártás céljára. A kormány meg­bízása alapján a Futura R. T. ez évben is nagyarányú akciót indított a vadrepce összegyűjtésére. A gaz­dák kétféle vadnövényt neveznek vadrepcének. A tulaj-donképeni vad­repce magas növésű és rendesen elágazó. Négyszirmú sárga virága van, magja gömbölyű, pirosas, vagy sötétszinű. Átmérője 1.3 mm. A másik a repcsénretek, vagy repcsén, amely az előbbinél alacsonyabb és bokros növésű, virága négyszirmú levélből áll, halvány sárga, vagy fehér foltos, zöld, lila, vagy sárga erezetű. Magja kétszer nagyobb a vadrepce magjánál, mintegy 2.5 mm, gömbölyded pirosas és a felszíne aprón gödrözött. Mindkét növény magja jelentős mértékben tartalmaz olajat. A hazai olajnövények fel­használásához fűződő gazdasági és honvédelmi érdekekre tekintettel a földmívelésügyi miniszter nyoma­tékosan felhívja a gazdák figyelmét arra, hogy e gyomnövények mag­jainak összegyűjtése feltétlenül kí­vánatos és szükséges, amellett, hogy jelentős jövedelmet is biztosít a gazdáknak. A gabonacséplésnél a vadrepcét, vagy annak kicsépölet len becőit az osztályozóhenger ki­választja, de célszerű a cséplés be­fejezése után a becőket külön ki­csépelni és magját kirostálni. A Futura R. T. minden vidéki bizo­mányosa az említett gyomnövények szokványos minőségű magjáért 100 kg-ként 38 pengőt fizet a feladó­állomásokon vasúti kocsikba rakva. 100 mázsánál nagyobb tételeket a Futura központja közvetlenül is át­vesz. Az érdeklődők forguljanak közvetlenül a Futura R. T.-hoz (V., Vigadó-u. 6.), vagy vidéki meg­bizottaihoz. A vadrepce és repcsén­retek magjának gyűjtésével a ma­gyar gazdaközönség nemcsak a hazai növényolajgyártást mozdítja elő, hanem jelentős mértékben megakadályozza a talajnak további elgyomosodását is. Az egységes mezőgazdasági ár­rendszer. A mezőgazdasági termé­nyek és termékek árának általános rendezésére hatalmas árkormány­biztosi rendelet jelent meg, amely egységbe foglalva az árakban meg­teremti az állandó árviszonyokat. A rendelet kielégíti a mezőgazdaság jogos igényeit, de figyelemmel van a fogyasztók érdekeire is. Az új árak a legutóbb életbeléptetett ga­bonaárakhoz igazodnak s azokkal együtt az egész gazdasági év tarta­mára érvényesek. E rendezés már figyelemmel volt a forgalombahoza­tal szempontjaira is, méltányos haszonkulcsot állapítva meg. A 116 szakaszból álló rendelet az ország területét négy, illetve öt csoportra osztja azért, hogy az ármegállapí­tásnál figyelembe lehessen venni a vidékenként változó termelési és szállítási viszonyokat. Az ötödik csoport a fővárost, valamint a budapestkörnyéki városokat és köz­ségeket foglalja magába. Az új árak már életbe is léptek és szabályoz­zák úgy a sertés, mint a borjú, marha és birkahúsárakat. Meg­állapítást nyert a hentesáruk leg­magasabb fogyasztási ára is és rendezték a tej, vaj és sajtfélék árát. Gondoskodik a rendelet a nö­vényi termékek egész sorának ár­szabályozásáról is és az erre vo­natkozó pontos adatok a hivatalos lap csütörtöki, f. hó 17 iki számá­ban jelentek meg. Háromszáz pengő és vasúti jegy országjárásra. Abból az alkalom­ból, hogy az idei tanulmányi ver­seny négy győztes diákja három­száz pengőt és vasúti jegyet kapott országjárásra, az Országjárás cimű idegenforgalmi újság vezércikkében hangsúlyozottan javasolja, hogy ta­nult ifjúságunknak, továbbá külö­nösen tanítóinknak, tanárainknak intézményesen lehetővé kell tenni a tapasztalati honismeret megszer­zését. Meg kell valósítani a kötelező honismeretet! Ezért arra kéri a kultuszminisztert, lépjen az ország­gyűlés elé olyan törvényjavaslattal, amely lehetővé tenné, hogy a ma­gyar ifjúság akár a nyolc elemi, akár a középiskola, akár a főiskola elvégzése után bejárhassa az orszá­got, megismerje városait, tájait, s a helyszínen bővítse az iskolában szerzett ismerőseit az ország törté­nelmi, művészeti, kulturális, gazda­sági értékeiről, ismerje meg a vidék, a magyar falu életét, hazánk ipari, mezőgazdasági szerkezetét, a külön­féle intézményeket, alkotásokat. Majd ezt irja: Lehetetlen, hogy legyenek tanítóink, tanáraink, akik földrajzot tanítanak anélkül, hogy kimozdultak volna városukból, hogy legyenek mérnökeink, akik nem ismerik az ország különleges technikai alkotá­sait, az egyes országrészek építé­szeti stílusát, műemlékeit, hogy le­gyenek orvosaink, akik hazánk pá­ratlan gyógyhatású fürdőiről nem a helyszínen szereznek tájékozást, lehetetlen, hogy legyenek szociális titkáraink, akik csupán a maguk szűk működési körében ismerkednek meg behatóan a nép életével, gond­jaival, szokásaival, népművészeti és háziipari munkájukkal. Bizony — ha jól meggondoljuk, — mindez lehe­tetlenség, képtelenség. Baj és hiá­nyosság, komoly akadály az igazi művelődés útján és mindannyian megegyezünk abban, hogy ezeknek a lehetetlen akadályoknak elhárítá­sára nagy szükség van és a bajo­kon segíteni kell. Azt a kultusz­miniszteri javaslatot, amely a köte­lező honismeret gyakorlati megvaló­sítását, a tanulnivágyók országjárá­sát szolgálná, örömmel fogadná mindenki az országban. FILMHÍRADÓ Kívánság hangverseny. Az olimpiai ver­senyek csodás felvételeivel kezdődik a film, hogy azután szerelmi történetté menjen át, amely a napjainkban ér vé­get. A történet hőse egy pilóta, aki né­hány napos szabadsága alatt eljegyzett egy gyönyörű fiatal leányt, a világesemé­nyek azonban elszakítják őket egymástól, majd romantikus, izgalmas és vidám for­dulatok után ismét összekerülnek. A film folyamán megismerkedünk a rádió leg­népszerűbb intézményével, a kívánság hangversennyel. Ez a rész nemcsak zenei­leg, hanem jeleneteiben is kiváló. Azon­kívül egy csomó repülő és tengeri felvé­tel emeli a filmet. A szereplők, élükön a bűbájos Ilse Wernerrel mind kiváló ala­kítást adnak. A film csak két nap szom­baton fél 8 és fél 10, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor kerül bemutatásra a Kultúr Mozgóban. Legközelebbi műsorunk Dean­na Durbin bűbájos filmje : „Válaszúton," Igy élni jó a címe annak a könnyel-mo­salyal tele amerikai darabnak, amely ti­pikus amerikai felfogásban, sajátos mély életfelfogást csillogtat meg az amerikai vigjátékkirály világsikerű filmjében. Az acéltörő egyetlen fiáról van benne szó, aki a szerény gépírókisasszonyt feleségül akarja venni, mert szereti. A leány csa­ládja szerényen, de elégedett, boldog vi­dámságban él. Ezt a dúsgazdag család semmíképen sem tudja megérteni ós ér­tékelni, mivel az ő egész életüket a pénz utáni kíméletlen hajsza és a gazdagság féktelen gőgje töltötte be. Sok zavar kell hozzá, míg rájönnek, hogy a pénz nem boldogít s a leány családjának igaza volt. A kedves darabot a legjobb amerikai szí­nészek játsszák, akik a finom humornak és szatírának minden apró árnyalatát művészi módon tudják érzékeltetni. Az Így élni jó július 26,, 27-én, szombaton és vasárnap kerül előadásra az Elit Moz­góban. mmmmmmmimmmm babunkat támogatja, ha hirdetőinknél vásárol J.R H.R M.R H.R B.R M.R H.R IRODALOM „Zengő Lángok" címen a Magyar Iro­dalmi Társaságok Országos Szövetsége adta ki Némedy Gyula dr, szegedi ügy­véd legújabb verskötetét, mely 12 cik­lusba sorozott szebbnél-szebb költemé­nyeivel ragyogó bizonyítéka a szerző erőteljes gondolatbőségének és témagaz­dagságának. Némedy Gyula neve s irodalmi pá­lyája nem ismeretlen előttünk. Leg­utóbbi verskötetét, mely 1938-ban je­lent meg „Örök mécses" címen s melyet mintegy 100 magyar újság s tíz nagy olasz lap kritikája elismeréssel és dí­csérően fogadott s melyből Lina Linári olasz költőnő egyik római lapban állan­dóan fordít verseket — mi is ismertet­tük, Némedy Gyula az Országos Dankó Pista Társaság elnöke, — ebbeli mun­kásságáról egy Dankó Pista emlékünne­pély keretében a magyar rádióban is hallottunk, — azonkívül a Tömörkény Irodalmi Kör főtitkára. 1911 óta most megjelent verskötete a 11, irodalmi műve . Némedy Gyula most megjelent vers­kötetében főként a magyar gondolat, a magyar lélek, történelmi multunk s di­csőségünk, a magyar föld szépsége s a magyar könyv dicsérete alkotja költemé­nyeinek tárgykörét. Külön ciklust szentel országgyarapító Kormányzó Urunk tisz­teletének. Herczeg Ferenc ,<Szelek szárnyán" c. útinaplójában egy helyütt így ír : „Fö­löttem az azúrkék ég, alattam az indi­gókék tenger. És hogyan süt a nap ! Ha hangot adnának a lángoló sugárkévék, akkor most Fiúmétól Korfuig orgona­zúgás töltené be a szigeteket és öblöket. A nap keresztültűz a ruhámon, keresz­tül a testemen. Ami homály és hidegség volt a lelkemben, az megenyhül és föl­enged, tüzelni és világítani kezd , , ," S ahogy mi olvasgatjuk a „Zengő Lángok"-at, az az impressziónk, hogy ha az a lelkes, izzó hazaszeretet és ma­gyar tűz, ami Némedy Gyula verseiből szerteárad, meggyújthatja a magyar lelkeket, akkor a szent ielkesedés tüze zengő lángtengerként fogja elönteni Kárpátoktól a Dráváig a hevülő magyar szíveket s ami homály és hidegség volt a lelkekben, az megenyhül, kiderül és fölenged, izzani és világítani kezd, „Harsonával, trombitával harsogom a magyar égre : — írja egyik versében — magyar hittel, jó munkával, dallal, tánccal és ruhával legyetek magyarok végre ! Ébrednek a nagy fajok ! Meglás­sátok : nagy bajok robbannak a ma­gyar égre !" Verseiben nem is a költő, hanem a látnók, a jós beszél. Buzdít, bátorít, megnyugtat és dicsér, korhol, figyel­meztet, tanít és jutalmaz s mindezt az­zal a gesztussal csinálja, ami a nagy­koncepciójú irodalmi kiválóságok meg­fellebbezhetetlen joga. Nála nem a csengő rím és a csiszolt forma hat, ha­nem a kibontakozó gondolat mélysége, előkelősége, finomsága. Néha azt hisz­szük, szívárványhídon ődöngő fantaszta, de rájövünk, — ha behatóan foglalko­zunk vele, — hogy az álmodozók szelíd hangján beszélő — életfilozófus. Tudja, hogy mit akar s miért akarja mondani BE ggOBEBE BE3BBOM I s célja elérésében kiforrott művésze a magyar szó, a magyar nyelv szépségei­nek s erejének. A visszatért Felvidék, Erdély, Szé­kelyföld, Bácska haza jövetelének moz­zanatai ihletik meg talán legintenzí­vebben, de nagyon erős költeményeiben a vallásos meggyőződés is. Krónikás mesemondó, lélekfaragó apostol, éles­szavú bíró, de szelídlelkű jóbarát s ha kell, áldozatos embertárs. Meghatódottan áll a pípacsos, búza­kalászos mezőn, a hajnali pírban fürdő Balatonparton, ötéves kis barátja — Ferenc — játékai előtt, az árvízkáro­sultak küszöbén és mindenütt, ahol egy jó szív meleg szeretetére van szükség. Szépen nótázó Dankó-rajongó s ez a Dankó-cíklusa külön is nagy figyelemre s elismerésre érdemes. Bibliofil kötetét 45 eredeti faducról nyomott, művészi fametszet díszíti (Al­mási, Bordás, Buday, Drahos, Fery), a könyv nyomdatechnikai kiállítása pe­dig minden, — a legkényesebb — igényt is kielégíti s minden bibliofil könyvtá­rának értékes, megbecsült darabja lesz. Némedy Gyula verskötete : a „Zengő Lángok" a legújabb könyvirodalom min­den elismerést és dicséretet kiérdemlő terméke, mely a mai zűrzavaros, kavar­gó világban finom tónusával békés el­mélyedést, csendes derűt és lelki meg­nyugvást nyújt az olvasónak. S ez a könyv legszebb dicsérete s kritikája. Szvoboda Román. Lombikból születik meg egy új biroda­lom. A német céltudatosság és alapos­ság legérdekesebb példái azok a gyar­matügyi intézetek, amelyekben a volt német gyarmatok, így elsősorban Afrika termelési lehetőségeit tanulmányozzák a tudósok, A mintaszerűen felszerelt inté­zet munkájáról rendkívül érdekes, ké­pekkel illusztrált cikket közöl a Tolnai Világlapja legújabb száma, A szenzációs képriportok közül kiemelkednek : a hon­védség diadalmas galíciai hadjárata, fényképfelvételek a nagy keleti mérkő­zésről, a finn nép újra fegyverbe lépett, Törökország európai köntösben, Harc a futóhomok ellen című képes riportok. A legjobb magyar írók novelláin, a szóra­koztató és hsmeretterjesztő cikkek dús során és a szokásos érdekes rovatokon kívül közel száz pompás képet talál az olvasó a népszerű képeslapban. Tolnai Világlapja egy száma 20 fillér. Honvéd légierőnk üldözi az ellenségei — írja a Magyar Szárnyak repülésügyi folyóirat legújabb száma — és rendkívül érdekes cikkekben és képekben ismerteti repülőink harcát a vörösök ellen. A ma­gyar repülés nagy erőpróbájáról Ember Sándor képviselő írt vezércikket, míg a légikrónikáról Bisits Tibor őrnagy, a vi­lág repülőhireiről Udvardy Jenő száza­dos értekezik, A magyar bombázók, tá­volfelderítők és vadászok munkájáról a honvéd légierők haditudósítói írnak. Az ellenség földjén készült páratlan légifel­vételek érdemelnek még említést. A lap ezenkívül repülőregényt és a szokásos rovatokat s közli, Jánosy István szer­kesztésében megjelent Magyar Szárnyak mindenütt kapható. Ára 50 fillér. Mutat­ványszámot a kiadóhivatal (Budapest, Üllőí-út 12,) kívánatra ingyen küld.

Next

/
Thumbnails
Contents